Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Ki a „szüloanyja" a Nagymama lekvárjá­nak? Annak a terméknek, amely országos karriert futott be, s megízlelték a finnek, a svédek, a kanadaiak, s mintaként sok-sok nyugat-európai ország piacára is kiajánlot­ták? Gondolnák-e, hogy egy temperamen­tumos hölgy, egy fiatal édesanya, Nádasdi Józsefné, a Nyírség Konzervipari Vállalat gyártmányfejlesztési csoportjának mindig kísérletező vezetője?! Az egyik legújabb termékükkel — felfe­dezettje! — kínál, amikor picinyke irodájá­ban asztal mellé telepszünk. Az asztalon angol, francia, német nyelvű szakfolyóira­tok. Gabriella asszony okleveles vegyész és konzervtechnológus szakmérnök. Debrecen­ben született, s onnan tizenhat kilométerre egy picinyke kis faluban. Hajdúbagoson cse­peredett. Abban a házban, amely otthont adott a háztartást vezető, a sütés-főzéshez nagyon értő nagymamának, több generáció­nak. E tenyérnyi falucskában végezte el az ál­talános • iskolát, s miután a zene világa is vonzotta, hetenkénti két alkalommal bejárt a debreceni zeneiskolába. Érthető ezek után, hogy amikor életpályát kellett választania, a zenei gimnáziumba és a vegyipari tech­nikumba, egyszerre két helyre jelentkezett. — Nem tudtam eldönteni, melyik pályát válasszam. Eldöntötte az élet. A zenei gim­náziumba nem vettek fel. s így maradt a vegyészet világa. — mondja. Tizennégy esztendős korától meghatározó­ja életének a kémia, a lombikok, a laborató­riumok, a kísérletezés világa. Ügy végezte el a vegyipari technikumot, hogy az országos szakmai versenyt két alkalommal is meg­nyerte. Gabriella példája jellemzően bizo­nyítja. mit is jelenthet egy ember személyi­ségének, tehetségének kibontakoztatásában a családi környezet, a gyerekkor szépségei, emlékei. Édesanyja kiváló háziasszony lévén még a nagymamától tanulta a lekvárfőzés tudományát, a befőttkészítés „boszorkány­ságait", s télére mindig tele lett az éléskam­ra a kertben termett gyümölcsökből készült befőttekkel, lekvárokkal, nyalánkságokkal, csemegékkel. — Ezeket az ízeket soha nem felejtem el. Hoztam magammal, s szakkönyvekből fino­mítottam. — említi. — így születhetett meg a Nagymama lekvárja is. Természetesen nem egyik pillanatról a másikra. Amikor megalakult a gyárban a gyártmányfejlesz­tési csoport, azt a feladatot kaptuk, hogy próbáljunk meg piac- és versenyképes, kor­szerű táplálkozási igénvt kielégítő és nagy­üzemiig is gyártható termékeket kikísérle­tezni. A gyermekkori ízekre, lekvárokra gondoltam — avat a születés titkába. Az ötlet életre keit. Sok kísérlet előzte meg. Szabad kezet kapott ö és csoportja. Száz és száz külföldi receptet tanulmányo­zott. Édesanyja tapasztalatait is felhasznál­ta. S megkezdődött a laborkísérletek vég­telen sorozata. Hosszú hónapok, gyötrődések. — El tudja képzelni hány verziót csinál­tunk végig munkatársaimmal? Rengeteget, hogy a lekvár íze, zamata olyan legyen, mint amilyet szerettünk volna, s fényes szép szí­ne vonzza a szemet, étvágyat gerjesszen. S főleg, hogy nagyüzemiig is gyárthatóvá váljék, — emlékezik a nehéz napokra. Ezt követték az üzemi kíséritek, a nagy­üzemi technológia. És 1982 április elején megszületett a Nagymama lekvárja, amely első ízben Nyíregyházán a piaccsarnokban, a gyár üzletében került a vevők elé. Még nem volt címke az üvegen, de úgy vitték, Á gyártmány- fejlesztő mint a cukrot. Napok alatt elfogyott az ösz- szes termék. — Én „szültem", de sok-sok ötletet kap­tam hozzá. Ügy tekintem, mint a gyár gyer­mekét a Nagymama lekvárját. ötéves lesz áprilisban a Nagymama lek­várja. Hódít. Ez idő alatt 3200 tonnát gyár­tottak és forgalmaztak belőle. Idén már 2500 tonnát termelnek a különböző Nagymama lekvárjából. Hozott-e a gyár kasszájába? Ki­számítható, ha tudjuk, hogy egy tonna 40 ezer forint. BNV nagydíjas termék, joggal viseli a KÁF-emblémát, a kiváló árukat elismerő háromszög jelzést. Díjakat nyert Szegeden és Miskolcon. És a „szülőanya '? 1984-ben vállalati Kiváló Dolgozó itt. Többet is ér­demelt volna? Bizonyára. Nádasdiné segítőtársaival ismét belete­metkezett a kísérletezésbe. Volt zsákutca, amelyből vissza kellett fordulni. Sok siker­telen kísérlet is. Ö mégsem fáradt bei. Üj- ra kezdte. — Ügy érzem, ebben is anyámra ütöttem, aki fáradhatatlan volt, s a legnehezebb hely­zetből is talált kivezető utat — mondja. Ö is talált. Munkatársai segítik, támogat­ják. Irányításával ismét új termékek szület­tek. A zsúr tortabevonó gyümölcszselék, a finom gyümölcspudingok. Kizárólag e gyár termékei. Íme kilenc esztendő eredménye dióhéjban. Nádasdi Józsefné 1978 óta a vállalat dolgo­zója. Vegyészként kezdte. Újításaival kor­szerűsítették az almasűrítménv gyártástech­nológiáját és a dzsemekét is. Rengeteg mun­kát, időt igénylő kutatása mellett két gyer­mek édesanyja. Tudja: ha lépést akar tar­tani a fejlődéssel, tanulnia kell. — Most éppen nyelvvizsgára készülök. Ez is hetenként hat órámat „rabol" el. De megéri. És egy újabb „szüleményének" a még ne­ve nincs lekvárnak befejeződött, sikeres kí­sérleteiről szól. A KERMI megvizsgálta, ki­tűnőnek találta, s lehetséges, tavasszal már a piacra kerül. Farkas Kálmán A borbélyműhely hajdan a társasági élet egyik köz­pontja volt. Vasárnap dél­előttönként mindig zsúfolá­sig megtelt kikapcsolódásra, baráti beszélgetésre vágyó emberekkel. Béla úr műhelye N-ben mindezeken túl más vonz­erővel is rendelkezett. A mester felesége, Emma né­ni titokban jófajta borocs­kát mért itt — ahogyan mindig is hangoztatta: nem a haszonért, csupán azért, hogy a kuncsaftok könnyeb­ben agyonüthessék az időt. Persze olyan titok volt ez, amelyről mindenki tudott. A feleségek időközönként meg is jelentek a műhely ajtajában érdeklődni — hogy készen van-e már az ember? A hírszolgálat jó­voltából azonban mindany- nyiszor csak azt látták, hogy a férjuram éppen be- pamacsolva ül a tükör előtt. Béla úrnak — aki egyéb­V ________________ ként a falu tűzoltóparancs­noka is volt — tilos volt borozgatni, no nem azért, mintha ettől bizonytalanab­bá vált volna a keze! A mámor titkos énjéből sza­badított fel valami fur­csát, mely egy dilettáns hadvezér, egy rikácsoló kis­bíró és egy tehetségtelen őrmester furcsa keveréké­hez hasonlított leginkább. Hiába volt Emma néni minden tiltása, mégis gyak­ran megesett, hogy dél fe­lé már Béla úr vezénysza­vaitól volt hangos a mű­hely. — Gyerünk azzal a hab­bal! Ne sajnáljuk kérem! Így ni, volt tűz, nincs tűz! S pillanatok alatt fehér­re mázolta vendége arcát. — Egy-kettő, egy-kettő, húzzunk bele kérem! Ez ké­zi fecskendő, nem a szom­szédasszony alsószoknyája — ezt meg lehet markolni! Ügy bizony! Borotvája ördögi táncot járt a fenőszíj lapján. — Fel a hegyibe! Mindig csak a hegyibe — csattog­tatta vadul ollóját, hogy at­tól lehetett tartani, kárt tesz valakiben .. . Történt egyszer egy ilyen vidám napon, hogy a szom­szédos utcában valóban tűz ütött ki. A hír hallatán Bé­la úr vendégeivel a tűzoltó­szertárba rohant a fecsken­dőért. Berobogtak a kárt szenvedett portára, ott a mester vezényletével azon­nal megkezdték a csövek összeszerelését. „Víz indul" vezényszóra vadul hajtani kezdték a fecskendőt, és szinte azonnal ömleni kez­dett a sugárcső végén a víz. Igen ám, de csak a kerti veteményekig jutott! A tűz ugyanis a porta hátsó ud­varán volt, melyet egy árok miatt a fecskendővel nem tudtak megközelíteni, és bi­zony a cső sem volt elég hosszú. Béla úr pillanatok alatt átlátta a helyzet tarthatat­lanságát, és hadvezéri ké­pességeit megcsillantva a következőképpen vezényelt: — Víz állj! Tüzet hozzák közelebb! Nagy Ferenc gyűjtése Vizsgázó filmszakma Válogatás a téli—tavaszi bemutatókból Jelenet a Gengszterek klubjából Mire e sorok megjelennek, már javában fut a mozikban a Queen nyári1 szuperkon- certjérői rekordgyorsasággal elkészült film. Akik nem ju­tottak be annak idején a Népstadionba, most Zsombo­lyai János rendezésében lát- hatják-hallhatják a „Király­nő" ‘népszerű revűjét, igé­nyes slágereit. Böszörményi Géza Laurája (Básti Juli ala­kítja) a ma és a közelmúlt erkölcsi terheivel szembené­ző történet, a rendező koráb­bi filmjeiből megismert hu­morba oltva. Ugyancsak könnyed, de felelős hangvé­tellel beszél mindennapi kül­detésünkről Gyarmathy Lí­via a Vakvilágban c. új film­jében. Bacsó Péter Banán- héjkeringöje felfokozott vá­rakozással készült: vígjáték, amelyben a rendező fölényes mesterségtudása feje tetejére állt mai élethelyzeteket jele­nít meg. A fiatalabb korosz­tálynak (is) készült Sólyom András: Doktor Minorka és Rózsa János Csók, Anyu c filmje. Az előbbi a gyermek- világ bölcsességeit járja kö­rül, bájjal és derűvel, az utóbbi Vámos Miklós Cédu­lák c. írásából készült: egy család hajszolt életvitelével együttjáró szeretet és ember­séghiány látlelete. NSZK— magyar, TV és filmgyári koprodukcióban készült az Elysium c. történelmi dráma. Rendezője Szántó Erika. Fő­hőse a 10 éves Gyurika 44 nyarán a deportáltak közé kerül... A mai magyar pró­zaírás szűkszavú, de annál jelentősebb mesterének, Ott- lik Gézának első találkozása csak most történt meg a filmmel. A Hajnali háztetők kisregénye nyomán készült, Dömölky János rendezte. (Filmet forgatnak az író leg­jelentősebb művéből, az Is­kola a határon-ból is). Jan- csó Miklós Szörnyek évadja c. filmjét is nagy várakozás előzi meg: ha stílusa oldot­tabb is lesz korábbi művei­nél, mondanivalójában a kö­vetkezetesen elkötelezett mű­vészt ismerjük fel újból. Az évharmad legjelentősebb ma­gyar filmbemutatója az 1986- os Játékfilmszemle egyik nagydíjasa, ifj. Schiffer Pál dokumentum-játékfilmje, a Kovbojok. Hevült szenve­déllyel beszél a vállalkozó létkérdéseiről, ütköztetve azt a vállalkozás társadalmi-kis­közösségi körülményeivel. A szovjet filmek közül két kalandfilm és egy dráma ér­demel megküLönböztetetí fi­gyelmet. A 222-es járat ko­rábban megtörtént esemé­nyeken alapul: Amerikában a hatóságok visszatartanak egy repülőt, mert a fedélze­ten lévő balett-táncos (a film­ben jégtáncos) férje már me­nedékjogot kért az USA-ban. A Veszélyes őrjárat óriási si­kerrel megy a nagy ország mozijaiban. A CIA-ügynök és a szovjet haditengerészek küzdelméről szóló filmben vélhetőleg nem az ellen-mo- ziszuperhős született meg, hanem egy új típusú kaland- film. A kétrészes Kegyetlen románc Rjazanov rendező Osztrovszkij adaptációja. A bomló orosz nemesi világ ke­gyetlen bírálatának egyik főszereplője a rendezőnek is kiváló Nyikita Mihalkov. Mint említettük, a bemuta­tandó filmek között jelentős számban vannak a szórakoz­tató, kikapcsolódást kínáló mozik. A teljesség igénye nélkül csak az érdekeseb­bekről szólunk. A veterán amerikai rendező, John Hus­ton Annie c. musical-je „megható" történetének fő­szereplője egy milliomos és egy árva kislány. . . Monicel- ti olasz vígjátéka, a Szállodai szoba tartalmasabb időtöltést ígér, Vittorio Gassman és Monica Vitti jóvoltából is. Romantikus fantasztikus drámának jelzik a Fran­kenstein menyasszonya c. an­gol filmet. Lesz western is. Silverado, a vadnyugati kis­város a tanúja a négy ma­gányos cowboy történetének. A soi-fi barátainak a Gyil­kos robotok c. amerikai film jár kedvében. A megvadult robotoknál izgalmasabb az emberek, az őrült tudós és az őrmester párviadala. Újabb zenés karriertörténe­tet mutatnak be a mozik. A Rock Rióban főhőse tizen­éves lány, és a film is e kor­osztálynak készült. Az akció- filmek közül meg kell emlí­teni a kínai Gyanús árnyak­at. Végezetül három különbö­ző filmről szólunk, különbö­ző okokból. Nem könnyű él­mény Cassavetes Szeretet- áradat c. új filmje. A fősze­repet maga a rendező játssza, partnere Gena Rowlands. A történet amerikai, de az ál­tala fölmutatott tükörben itt is felismerhetjük viszonyulá­sunkat szőkébb környeze­tünkhöz. A Gengszterek klub­ja rendezője F. F. Coppola. A Keresztapa után ismét az alvilág históriáját szövi kép­mesévé. A híres dzsesszkor- szak, a 20-as évek vége a történet ideje. Szereplői fel­törekvő táncosok, muzsiku­sok. hanyatló gengszterek, no meg szép nők is. A terjedel­mes film mégis felejthető. Coppola neve hallatán in­kább az Apokalipszis, most, vagy a Magánbeszélgetés jut eszünkbe ezután is. Ennek az időszaknak a legnagyobb si­ker-várományosát, de ugyan­akkor majdan a legtöbb vi­tát, véleményt provokáló filmjét említjük utolsónak. A Becéző szavak a Lowe story, a Kramer jogutódja. Reális életszeleteket, emberi esen- dőséget, privát elérzékenyü- lést zseniális hatásossággal egybegyúró, Oscar-díj biztos történet életünk titokzatos közellenségéről, a rákról. E sorok írója is megkönnyezte, pedig tudta, hogy itt valaki füllent. Mint kiderül: a választék nem szegényes. A választás lehetősége pedig mindenki­nek adott.. . Kenyeres Imre Amikor híres, sikeres em­berekkel találkozunk, beszél­getünk, óhatatlanul is feltá­mad bennünk az irigység. Vajon, miért ő a „kiválasz­tott", és miért nem én? Mi­féle titok lappanghat a sike­re mögött? A népszerű pszichológus- írónő, Mohás Lívia legújabb könyve épp ezekre a kérdé­sekre ad közérthető választ. A siker pszichológiájába ve­zeti be olvasóit, miközben (ikönnyed, olvasmányos stí­lusban), megtanít minket arra, hogyan lehet emberi módon kiemelkedni a szürke mindennapokból, legyőzni önmagunk korlátáit, saját belső birodalmunk fejedel­mévé válni. Ám, ha valaki egyszerű „érvényesülési re­ceptet” keres ebben a könyv­ben, valószínűleg csalódik! A sikeres élet Mohás Líviá­nál ugyanis nem a pénzbeli gazdagságot, a luxustárgyak birtoklását, a zseniális üzle­Ki tudja, mi a siker? teket jelenti, hanem az élet tekervényes labirintusában való eligazodást, a helyes ös­vény megtalálását. Könyve amolyan lámpás, iránytű eh­hez, tele a felfedezés izgal­mával, örömével. Ha egyszer figyelmesebben körülnézünk a világban, mi is ráeszmé­lünk, hogy mennyi búsko­mor, szorongó, lelki egyensú­lyát vesztett ember él köz­vetlenül mellettünk. „Ö, hát ilyen a világ! —mondják ke­serű félmosollyal, ha erről kérdezzük őket, és tovább éliik Jtantaluszi kínokkal teli életüket. Valóban, ilyen a világunk? Nem, nem...! — figyelmeztet Mohás Lívia. — Az élet, bár akadályokkal teli, olyan, amilyennek mi teremtjük! Az, hogy a ku­darckerülők, vagy a sikerke­resők nagy csoportjába tar­tozunk, nemcsak a családból hozott mintáktól függ, ha­nem attól is, hogy van-e cé­lunk, s ezt álmodozva, vagy lehetőségeinket reálisan fel­mérve tűztük-e ki. (A mel­lékelt pszichológiai tesztből percek alatt kiderül!) E fe­jezet abban is segít, miként léphetünk át a szerencsések csoportjába, ha életünkön változtatni akarunk. Félel­meinkbe is belepillantha­tunk: vajon mifélék, honnan erednek? Viselkedésünk rej­tett hajtóerőiben felismer­hetjük a Nagy Szabotört, a lélek legmélyén lapuló „ár­nyat", ami lefogja kezünket, ránehezedik akaratunkra. A könyv elénk tárja a végső kudarcnak tartott halál lé­lektanát: mikor érezzük ke­gyetlennek és riasztónak, és mikor természetes befejezés­nek. Mohás Lívia kutatja a családi, baráti, munkahelyi kapcsolatokat is. Érzékle­tesen tárja elénk a három szociális viselkedési típus, az áldozat, az üldöző és a meg­mentő tulajdonságait, reagá­lását, karakterét. A könyv minden fejezetében kérdések, tesztek segítenek annak meg­ítélésében, hogyan viselke­dünk bizonyos körülmények között: intelligensen, okosan, ravaszul, vagy hidegen, el­utasítón, netán agresszíven? Bár a könyv elsősorban „okos kamaszoknak és fiata­loknak” szól, tanácsos hig­gadtabb fejű felnőtteknek is elolvasni, hogy választ kap­janak a világegyetem máig legtitokzatosabb kérdésére: „Vajon ki vagyok én?” Tóth M. Ildikó KM HÉTVÉG, MELLÉKLET Tűz, víz,,. IgPgP' ™ * ■; ■ ^ *. yy Rétközi anekdoták (8.)

Next

/
Thumbnails
Contents