Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

1987. január 26. Kelet-Magyarország 7 „Tisztelt Tanárnő! Legyen szíves a gyereket a mai tornaéráról felmenteni. Indok: fáradt, gyenge, fáj a feje, tanulni is alig tud. Tisztelettel...szülő.” Idézet egy igazgatói jelentésből: „Iskolánk ballagási ünnepségén, az alig fél óráig tartó beszéd alatt 5 diák kidőlt a sorból, rosszul lettek...!” Orvosi igazolás: „Egy hónapig felmentve a torna alól...aláírás.” Másik: „Az iskolai testnevelés alól két hónapig felmentve...aláírás.” Tegyük fel őszintén: törő­dünk-e annyit gyermekünk mozgásigényének kielégíté­sével, amennyit a táplálásá­val? Vajon a szülők, óvónők, pedagógusok beépítik-e sza­badidős programjukba a mozgást, a természetjárást, a sportot? Vajon nem moso­lyogják-e meg még ma is azt, aki reggelenként, vagy esténként, lihegve, fújtatva, de legalább kocog. Vajon egyedi eset-e. hogy nagy tár­sadalmi összefogással, ko­moly anyagi áldozattal épí­tett sporttelep kong az üres­ségtől, mert miközben a fel­tételek hiányáról beszélünk, elhanyagoljuk az igények felkeltését is. Helytelen an­nak a szülőnek a magatar­tása is, aki gyermeke túlter­helésére hivatkozva, min­denáron felmentést akar sze­rezni neki a testnevelés alól. A nyíregyházi 5-ös számú általános iskola azon intéz­mények egyike, ahol nem en­gedik a lazítást. Szabó Antal- né nem lepődik meg. amikor az alsósok felől kérdezem. /-------------------------------------\ Egy sztori Sereghy Ervin, Szoóh Béla, Szabó Antalné, Harcsa Zoltán, Hajdú József. Figyelmeztetés a 24. órában Testnevelő tanárok az iskolások egészségéről A tények — tények. Mi­lyen is lehet ifjúságunk ed­zettségi állapota? Elszok­tunk a mozgástól, a sporttól? De hát az egészség titka, a testi-lelki harmónia. A moz­gás, maga az élet! A labdá­zó gyermek, a kiránduló csa­lád, mind az örömet jelentő mozgás műveletét jelenti. Régen papolunk arról, hogy a mindennapos mozgás, a megbetegedések megelőzé­sének eszköze, a szabad idő aktív és hasznos eltöltésének lehetősége, s annak a fiatal­ság szükségletévé kell válnia. Kiemelkedő szerepét több tényező indokolja. A fizikai munka csökkenésével nő a szervezet mozgáselégtelensé­ge, romlik a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. Az ötnapos tanítási és mun­kahét bevezetésével emelke­dett a napi terhelés mérté­ke, a hétvége sem mindig felel meg az egészséges élet­mód követelményeinek. Az urbanizálódással, a technikai fejlődéssel együtt, azzal ará­nyosan jelentkeznek és emel­kednek a modern élet ártal­mai. A tanuló ifjúság egy részének erőnléte, felkészült­sége, nem éri el az egyénileg és a társadalmilag egyaránt kívánatos szintet. — Tényleg ennyire gyen­gék a fiatalok — kérdeztük Hajdú Józsefet, a nyíregyhá­zi Kossuth gimnázium test­nevelőjét. — Inkább egy bizonyos ré­tegről beszélhetnénk, azok­ról, akik kibújnak a feléjük vetett lasszó elől, olykor csak megalkuvás árán lehet őket sportolásra bírni. Tény, hogy sok köztük a fejletlen, gyen­ge fiatal. — Mióta tart ez az állapot? — Véleményem szerint leg­alább 20 éve tart ez a visz- szafejlődés, amióta csak a tanulás felé irányul a figye­lem, már a középiskola 2. osztályában kizárólag az egyetemre készül a tanuló. — Mit tehet a testnevelő? — Próbálunk ötleteket ki­találni, de érezzük, ez még mindig kevés, rendszerint ugyanazok a tanulók jelen­nek meg egy-egy tömegsport- rendezvényen. Szabolcs-Szatmárban köz­tudottan sok a fiatal, az or­szágban itt a legnépesebb a gyermekáldás. A megye 200 általános iskolájában közel 82 ezer, a 42 középfokú is­kolában 20 ezer diák tanul. Fontos feladat a diáksereg sportja, testi nevelése. Há­romnegyed évvel ezelőtt, a Nyíregyházán tartott orszá­gos diáksport-tanácskozáson elhangzott egy vélemény: „Várhatóan nem. lesz köny- nyü az út, egyes helyeken falakat kell majd ledönte­ni!” Hogy mire gondolt a fel­szólaló? Talán arra, hogy a 24. órában kötelesség kimon­dani: nagy elmaradást kell pótolni, s hogy az iskolai testnevelésnek és sportnak együtt kell haladnia az álta­lános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel já­ruljon hozzá, a sokoldalúan képzett szocialista ember for­málásához. Pataki József, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, a leg­fontosabb helyi teendőket így summázta: — A testi és szellemi ne­velés terén mindenkinek megvan a maga feladata, az nem lehet csak a testnevelő tanár ügye. Fontos, hogy a tanulók testi nevelése érté­kelhető szempont legyen a testkultúra kialakításában. Ki kell használni a szülői mun­kaközösségekben rejlő lehe­tőségeket is, különös figye­lemmel az iskolai táborok, a turisztikai lehetőségek jobb kihasználására. A megyeszékhelyen, ahol összesen 16 és fél ezer álta­lános iskolás tanul; van-e kellő számú létesítmény a fiatalok sportolására? Erről Sereghy Ervin, a Jókai Mór általános iskola testnevelője, szaktanácsadó (szakfelügye­lő) ekképpen vélekedik: — Ha a tanítási időszakot vesszük alapul, egyértelműen kevés a létesítmény a spor­tolás számára. Ezen kívül eső időben, például a szabadidő- sport terén már jobb a hely­zet. Tíz évre visszamenőleg nagyot fejlődött a városi is­kolák létesítményhelyzete, kettő kivételével valamennyi iskolában van bitumenes pá­lya, egy-egy helyen akad en­nél jóval több is. — A nagyméretű futball- pályák terén mi a helyzet? — Kevés a lehetőség, hi­ányzik egy városi diákpálya. Tavaly 14 csapat indult a városi úttörő labdarúgó-baj­nokságban, meglehetősen nagy gondokkal küzdöttünk. — ön véleménye szerint a város 16 és fél ezer kisisko­lása milyen edzettségi álla pótban van? — Annyit tudok, hogy va­lamelyest jobbak az átlagtól. de van köztük 137 teljesen felmentett és 119 gyógytor­nára járó tanuló. A jobbulás érdekében szer­vezeti változások történtek az elmúlt időszakban. Erről Szoóh Béla. a megyei tanács művelődési osztálya főelő­adója így beszélt: — Sürgősen kell lépni, hogy az átszervezett diák­sport mindenki számára von­zó, rendszeres legyen. Olyan folytatásos rendszerre van szükség az iskolai sport te­rén, amely hétről hétre moz­gásteret biztosít a fiatalok számára. Eddig a megye 37 iskolájában alakult diák- sportkör, de van. ahol még várakoznak. Mondják, sok még a tisztázatlan kérdés, amely leginkább gazdasági jellegű. Ezzel szemben a kö­zépiskolák mindegyikében létrejött a diáksportkör. Hosszú évek óta vitatkoz­nak, rágódnak az ifjúság testnevelésének és tömeg­sportjának ügyén. Meggyőz­tük egymást arról, hogy mindazoknak a feladatok­nak, amelyek ránk várnak, csak edzett, fizikailag teher­bíró ifjúság képes megfelel­ni. Tudjuk, hogy az egészsé­ges életmód, a sport és a természetjárás, úgy kell, hogy kötődjön az élethez, mint a mindennapi kenyér. Nem arról van szó, hogy semmit sem tettünk, csak arról, hogy nem tettünk ele­get a helyzet megváltoztatá­sáért. A Politikai Bizottság 1984. február 14-i határoza­ta megállapította, hogy az is­kolai testnevelés és sport eredményessége gyenge, a fiatalok edzettségi kondíció­ja nem megfelelő, s csupán arról lehet szó, hogy elégsé­ges, vagy bukás minősítéssel illessék. Tény: a tanulók harmoni­kus fejlődése csakis szellemi és fizikai fejlődésük egyen­súlya mellett valósulhat meg. Ezt állapította meg a nyír­egyházi pedagógus-pártbizott­ság felmérése, amelyről Nyír­egyháza kilenc,' meglehető­sen eltérő adottságú általá­nos iskolájában gyűjtöttek tapasztalatokat. Megállapítást nyert: „Tanulóifjúságunk relatív egészségi állapota, testedzési intelligenciája, jó­val a kívánatos szint alatt van." Melyek azok a tényezők, amelyek a fentieket igazol­ják? Megállapították, hogy a testnevelő tanárok túlterhel­tek! Jelentős eredményként könyvelhetik el, hogy az el­múlt 5 évben a tárgyi felté­telek nem romlottak. Ko­moly gond a torna, az úszás- oktatás. Ez utóbbi területén elszomorító a kép, annak el­lenére. hogy a Művelődési Minisztérium az 5. osztályos tanulók számára kötelező úszásoktatást ír elő. Nyíregy­háza általános iskolás tanu­lóinak mintegy 89 százaléka nem tanul meg úszni ebben a korban. Az alsó tagozatos 6—10 éves gyerekek esetében tör­ténik a legkevesebb intézke­dés. annak ellenére, hogy ez a korosztály nemcsak szere­ti. imádja a testnevelést. Gond az is, hogy egyik-má­sik helyen egyáltalán azért kell harcolni, hogy elfogad­ják a testnevelők munkáját, azonos értékűnek ítéljék mint a földrajzt. vagy a ma­tematikát. Nyíregyháza, Bánki Donát Szakközépiskola. Nyolcszáz diák koptatja padjait. Har­csa Zoltán testnevelő először a szabadidősport gondjairól beszél. — Nem sokat változott a helyzet, amióta megalakult az iskolai diáksportkör. Talán annyiban lett más. hogy több tömegsportcsoportunk van. Mi inkább a labdajátékok felé irányítjuk a fiatalokat, bár délután a kötelező órák rendszeresen lekötik idejü­ket. Ha lépni akarunk ezen a téren, az iskolai kötelező tanórák számát kellene csök­kenteni. a testnevelését pe­dig növelni. — Mi tenne szükségessé ilyen döntést? — Hogy mennyire sok a gerincferdüléses gyerek, ér­demes lenne egyszer meg­vizsgálni őket. Ez a gyenge izomképzés szüleménye, pe­dig a felnövekvő korban len­ne a legnagyobb szükség a napi testnevelésre. Gyors in­tézkedésekre van szükség, mert tovább romlik a hely­zet. Nálunk leginkább fiúk vannak, de köztük is sok az elkényeztetett, elkényelme- sedett gyerek. Ennek bizo­nyos részét a szülői háztól hozza magával. — Ezer főt meghaladó is­kolánkban, sajnos kevés a tornaterem. A felsősök közül egyszerre két csoport tart testnevelési órát, az alsósok így az iskola aulájába kény­szerülnek. Ök, éves átlagban, csak az órák 15 százalékát végezhetik a tornateremben. Ráadásul nem szakos testne­velő foglalkozik velük. — Mit csinálnak ilyenkor, télen? — A tömegsportversenyek adnak lehetőséget a mozgás­ra, de azt csak a szabadban tudjuk megtartani. így ez is az időjárás függvénye. — Miben látja a kicsinyek gondját? — Elsősorban abban, hogy a kényszerhelyzet miatt nem jutnak megfelelő színvonalú foglalkozásokhoz, nem lab­dáznak, a tornaszerek hasz­nálatától is elmaradnak. Az­tán az is közrejátszik, hogy az iskola minősítését elsősor­ban a felsősök foglalkozásai alapján mérik. Az ókori görögök azt tar­tották: ép testben, ép lélek. Kibővítve ezt az igazságot, nyugodt szívvel hozzátehet­jük, hogy egy sereg emberi tulajdonságnak: az akarat­erőnek, a küzdöképességnek, a nyerni és veszíteni tudás­nak, a kitartásnak és a szor­galomnak, az emberi szilárd­ságnak és közösségi szellem­nek egyik kohója a sport. Mire lenne tehát szükség? Mi az, amivel nem lehetünk elégedettek? A lényeg tömö­ren megfogalmazható: a fizi­kai erőnlét megszerzésének és megtartásának nincs kel­lő rangja nálunk. Az egészséges, edzett nem­zedék nevelése nemzeti ügyünk. Sikere egyaránt mú­lik a szemléleten, a nevelé­sen és a feltételeken. A jobb táplálkozás, főként a túltáp- láltság nem eredményez au­tomatikusan nagyobb állóké­pességet. A több szabad idő nem eredményez több spor­toló fiatalt. Sajnos, még nem mindenki jutott erre a felis­merésre, hogy a testedzést természetes életszükségletté kell tenni. Kovács György File György, a NYETVE legendás Márki, File, Gál hátvédsor centerhalf ja most 68 éves. Több mint húsz esztendőt töltött el a labdarúgópályákon. A Nyíregyházi Volán játéko­saként 1955-ben került le lábáról végleg a stoplis­csuka, de a szeretett sport­ágtól ma sem szakadt el. A megyei labdarúgó-szö­vetség edzöbizottságának vezetője egy kalandos ka­posvári utazásról így em­lékezik: — A negyvenes évek vé­gén megnyertük az NB Il-es bajnokságot és az első osztályba jutásért Ka­posvárral sorsoltak össze bennünket az előosztályo- zón. Abban az időben név olyan egyszerűen ment csapatok utazása, min manapság. Mi is gondbai voltunk: mivel és hogyan jutunk el a dunántúli vá­rosba? Mint gyakran, ak­kor is egy szurkoló segí­tett. Kovács Zoltán fűszer­kiskereskedő 2,5 tonnás ponyvás teherautóját bo­csátotta a csapat rendel­kezésére. Lócákat raktunk a platóra, így utaztunk. Fárasztó, sok órás utat követően érkeztünk meg. egy kis pihenő és étkezés után már pályára is lép­tünk. Lehet hogy az étel­lel is volt valami problé­ma, mert elég csúnyán ki­kaptunk, 7:2-re. Igaz a gólkülönbség túlzott volt. A visszavágón óriási hely­zeteket puskáztunk el, itt­hon végül 2:2 lett az ered­mény, így a kaposváriak jutottak tovább ... (mán) ______________J Röviden A hagyományoktól elté­rően nem Svájcban, hanem az NSZK-beli Kölnben tar­tották az európai labdarúgó- kupák negyeddöntőinek sor­solását. A BEK slágerének a Bayern München—Ander­lecht összecsapás ígérkezik. A KEK-ben a Bordeaux— Torpedó Moszkva, az UEFA Kupában a Dundee United (skót)—Barcelona mérkőzé­sek ígérkeznek figyelemre­méltónak. ★ Az egykori sokszoros válo­gatott, a 34 esztendős Faragó Tamás lett az NSZK-ban a Bundesliga legjobb vízilabda­játékosa az elmúlt évi telje­sítmények alapján. ★ Kijelölték a rádióirány­mérő válogátott keretet. A szabolcsiak közül Venczelné Bartha Ildikó, Jáger Péter és Orosi János kapott helyet a legjobbak között. A váloga­tott vezető edzője továbbra is Venczel Miklós.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents