Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. január 26. Feltámad a Telefondoktor Mély fájdalommal és meg­tört szívvel tudatjuk, hogy a nyíregyházi Telefondoktor életének 12. évében hosszú szenvedés után elhunyt. A nyíregyházi hűséges és ój öreg Telefondoktor ered­ményes élet utat tud maga mögött. Csupán egy év alatt huszonhat témában több mint 17 ezer embernek adott meg­szívlelendő egészségügyi ta­nácsokat. A legtöbben a kö­högéssel, a gernickopásos megbetegedésekkel, a helyes táplálkozással, a szívbetegek gondozásával, a nők és a férfiak szexuális életének za­varaival kapcsolatban hall­gatták nagy figyelemmel in­telmeit. útmutatásait. Hogy segítsen a betegek lelkére beszélni, a telefondok­tornak a tudomány mai eredményeit hűen tükröző előadásait a vidéki körzeti orvosok is gyakran forgat­ták le a várótermekben. A T. doktor hangja nemegyszer a nagyüzemekben, sőt az óvo­dákban, iskolákban is hall­ható volt. Néhány szót szólnunk kell azoikról its, akik a doktort alkalmassá tették feladatára: így az Inczédy sori gyógy­szertár szocialista brigádjá­ról, az Universal munkatár­sairól, a nyíregyházi rádió, valamint a Jósa András me­gyei Kórház és Rendelőin.té- - zet szakorvosairól, körzeti orvosairól. Előrehaladott kora és a túlságosan nagy igénybevétel miatt a Telefondoktor egész­ségi állapota erősen meg­romlott. Az életét valameny- nyivel sikerűit meghosszab­bítani. de egy napon végleg elhallgatott. Pedig gyógyítá- tásra a Nyíregyházi Városi Tanács Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelete megfelelő összegeket költött, ám a mi jóságos doktorunk esetében a természet törvé­nyeinek már nem lehetett pa­rancsolni. Közrejátszott eb­ben az is. hogy a felépülésé­hez nem sikerült nyugati al­katrészeket szerezni. Azonban mielőtt az olva­sók nagyon elkeserednének, gyorsan közöljük, hogy a doktor fenntartója, gondozó­ja, dr. Burik János, a nyír­egyházi Inczédy sori gyógy­szertár vezetője elmondta: az Universil gyár egy új ké­szülékkel segíti a Telefon- doktor feltámasztását. így Krucsai Árpádnak, a BEAG munkatársának közreműkö­désével a Telefondoktor vár­hatóan februáir végére újira életre kel. Vagyis az elektro­nikus és mechanikus szerke­zetek ismét működni fognak. (cselényi) Frici, Bobi, Honi ét a többiek A négylábú szolgálattevők A pufajkás férfi visszanéz üldözőjé­re, aztán megiramo­dik a frissen hullott hóban. De hiába, nem juthat messzi­re : egy robosztus, csupa izom kutya néhány ugrással be­éri, s félelmetes áll­kapcsai összezáród­nak a karján. Meg­váltás neki, mikor az odaérkező rendőr kiszabadítja a hát- borzongató szorítás- • ból. Mindez játék csu­pán. Az üldözött valójában nem is szándékozik egér- utat nyerni, s az ül­döző rendőr nem is akarja elfogni. A je­lenet főszereplője, a rottweiler persze er­ről mit sem sejt. Számára a pufajkás ember elfogása fel­adat, amit végre kell hajtani. Fegyelme­zetten teszi a dolgát, ahogy rend­őrkutyához illik. Harci kutyától a vérebig — Frici (így hívják) ősei ró­mai légiókat kísérő harci kutyák voltak — fokozza az állat szép­sége kiváltotta csodálkozásomat Papp László főhadnagy, aki vál­lalkozott rá, hogy bemutatja a Szabodcs-Szatmár megyei Rend­őr-főkapitányság kutyatelepét. Bobira, az angol vérebre tere­lődik figyelmem. Kecsesen és biztosan fut végig a követendő lábnyomok vonalán. — Roppant békés, játékos jó­szág — nyugtat meg Morovecz Ferenc őrmester. A vérebek nem vérengzőek, hanem kiváló nyom­keresők. Innen a nevük is: va­dászok használták őket megseb­zett vadak felkutatására. — Milyen régi nyomokat ké­pes követni? — élénkül meg az érdeklődésem. — A körülményektől függően 8—16 órája „kihűlt” szagnyomon szokták indítani a vérebeket, de tudunk olyan esetről, hogy 105 óra elteltével vett szagot egy véreb. Közben Móni, a németjuhász kap feladatot — az akadálypá­lya nehézségeivel kell megbir­kóznia. Nem jelent gondot ne­ki: könnyedén ugrik át vala­Indulás kiképzésre. (Fotó Karmanóczki) mennyi gáton, mászik keresztül palánkon, fut végig a mászótor­nyon. Aztán bámulatba ejtő maga- biztossággal választja ki öt szag- minta közül azt, amelyiket a gyakorlat előtt megszimatolha­tott. Cserélgetheti vezetője, Kiss Sándor főtörzsőrmester ide-oda az üvegeket, melyekben a szag­minták vannak, mindig oda­megy ahová kell. Szagok üvegben — Móni a legjobb szagkivá­lasztó kutyánk — mondja Papp főhadnagy. — ö szagbankunk leghivatottabb kezelője. Néhány perc múlva megnyí­lik előttem egy ajtó, amely mö­gött több ezer Agnes-pelenkát rejtő befőttesüveg pihen. Raj­tuk címke különböző informá­ciókkal. — A bűnelkövetők egy csoport­járól és a bűncselekmények helyszínein a pelenkák segítsé­gével szagmintát veszünk, szag­nyomot biztosítunk — magya­rázza a főhadnagy. — Aztán szükség esetén elővesszük őket és a szagok azonosításával kö­zelebb juthatunk egy-egy bűn­cselekmény felderítéséhez. Ékszerrentekek Ékszertörténelem. Amikor a régészek feltárták az első egyip­tomi, az El-Gerzeh-i sírt, alig akartak hinni a szemüknek: nyersarany gyöngyökből álló nyaklánc pompázott előttük. Időszámításunk előtt 4200-ban készülhetett. Az ókor aranymű­vesei rendkívül magas technikai tudást értek el. Ismerték az aranyolvasztást, a forrasztást, a hidegmegmunkálást, a lemeze­lést. az aranyberakást, a drága­kőfoglalást. Az aranyművesség, s az abból kinövő ékszerkészítés nem min­dennapi szakma. Ennek titkai­ról, múltjáról írt rendkívül iz­galmas könyvet Oberfrank Fe­renc, aki maga is aranyműves családból származik. Szépséges legenda fűződik pél­dául a drágakövek használatá­hoz: a sziklához kötözött Pro­métheusz mindent megpróbált, hogy kiszabaduljon kötelékéből, s eközben letörött egy apró szikladarab, amit aztán gyűrű­be foglaltak a hajdani meste­rek. Ettől kezdve már mindig szívesen nyúltak drágakövekhez. Az viszont való igaz, hogy bi­zonyos drágaköveknek mágikus erőt tulajdonítottak az embe­rek. Az ékkövek fő lelőhelye a XVIII. század elejéig India, majd Brazília. Minden korszaknak megvolt a maga ékszerdivata, s ehhez al­kalmazkodtak az aranyművesek. A reneszánsz kor divatját a spa­nyolok diktálták, akik az apró­lékosan és finoman megmunkált, színes drágakövekkel díszített ékszereket kedvelték. A barokk ékszerkészítést a drágakövek, azok közül is elsősorban a gyé­mánt határozta meg. Ez idő tájt Franciaország veszi át a divat irányítását, s mind a mai na­pig meg is tartotta. De kanya­rodjunk vissza: a barokk kor­ban a függeléket melltű váltja fel, amelyet közvetlenül a ruha kivágása alatt viseltek. Kezde­nek különbséget tenni a nappali és az estélyi ékszerek között, Párizsban egyre-másra nyílnak az ékszerüzletek. A kínálat te­hát nagy, a nők ékesítése kerül előtérbe, a férfiak már alig vi­selnek ékszert. Két őtvösremek az Állami Pénzverő múzeumából. A rokokó nappalra nyakéket és fülbevalót írt elő, estére pedig gyöngy- és gyémántékszert. Franciaországból és Angliából hódító útjára indul a bross ('ki­tűző). A gyűrűk azonban to­vábbra sem vesztenek népszerű­ségükből. A klasszicizmus fel­fedezi az antik világot: az es­télyeken garnitúrákkal — ami általában diadémból, nyakékből, karkötőből, melltüből és fülbe­valóból- áll — illik megjelenni egy valamirevaló Jiölgynek. A férfiak ekkor már csak óralán­cot és gyűrűt viselnek. Fordulatot hoz a XVIII. szá­zad, mert ettől kezdődően egyre gyakrabban helyettesítik a ne­mesfémeket, „köznapivá” válik az arany- és a drága-kőutánzat, és ez az időszak alapozza meg az ékszerek későbbi sorozat- gyártását. Az ékszertörténelem lapjaira számos ékszerész felírta nevét. Essék szó most a francia Bapst- ról, aki a legnagyobb értékű ékszereket készítette. Egy dia- démba például 612 nagyobb mé­retű briliánst helyezett el. Vagy említhető a Franciaországból el­származott Fabergé család. Pe­ter Carl Fabergé az orosz cár első számú ékszerésze volt. Kü­lönösen ismertté váltak az ural­kodói rendelésre készült húsvéti tojásai. Ilyen dúsan díszített tojások ma is készülnek, mégpedig Bu­dapesten, az Állami Pénzverő­ben. — Színaranyból soha nem ké­szítünk ékszert, mert az arany puha fém — mondja Gazdig Ti­bor főosztályvezető. ö egyike azon keveseknek, akik a sárgán csillogó arany, és a szemet káp­ráztató drágakövek között élik életüket, s mindent tudnak ró­luk. — Az aranyat mindig ötvöz­zük, így könnyebben alakítható — magyarázza. — Az ékszergyár- tásbah olasz és nyugatnémet uralom van, óriási vetélkedő fo­lyik a két ország gyártói között. Az NSZK-ban például nyolcezer nemesfémgyártó cég dolgozik, s itt található a világ egyetlen ne­mesfém-főiskolája. Mi külföldön a különleges kívánságoknak is megfelelő egyedi darabokkal tu­dunk sikereket elérni. A kuvaiti emír családjából többen vevőink voltak. De legnagyobb vásár­lónknak az Amerikai Egyesült Államok számít, ahová ezüsttár­gyakat szállítunk ___ A tehetség csak lehetőség Délután három óra. Kutya­ebédidő van, napi egyetlen ét­kezésük ideje. Kihasználom, hogy ilyenkor megpihenhet a négy kutyavezető, egymás után teszem fel nekik a kérdéseket, melyek a sok-sok látványosság-* gal szolgáló gyakorlatot nézve ébredtek bennem. — Tavaly közel háromszáz esetben vonultunk ki különböző helyszínekre szerte a megyében. Sok bűnelkövető a kutyáknak „köszönheti”, hogy rendőrkézre került. — Egy-egy kutyá körülbelül harminc vezényszót tud teljesí­teni és számos kézjelet ismer. — Két-három éves kora után lesz egy nyomozókutya teljes értékű „munkaerő”, s tíz-tizen­egy éves koráig dolgozik. — Minden ktuyának egyénisé­ge van. s minden kiképzésnek külön története. Az a jó kutya­felvezető, aki megtalálja a meg­felelő hangto és viselkedésmódot velük, felismeri, melyik a leg­célravezetőbb kiképzési módszer. (czine) Hol ért partra Kolumbusz? . Bizonyíték csaknem 500 év után Kolumbusz 1492-ben, amikor az új világot felfe­dezte, nem a Bahama-szi- geteken, San Salvador szi­geten ért partra, mint ed­dig általában feltételezték, hanem a kisebb, San Sal­vadortól 100 kilométerre délkeletre fekvő Samana Cay szigeten, amely ugyan­ahhoz a szigetcsoporthoz tartozik. Erre az eredmény­re jutottak az amerikai Na­tional Georgraphic Society szakemberei, akik több mint ötévi vizsgálataikról számoltak be Washington­ban. „Ügy gondoljuk, hogy 500 év után megoldottuk az egyik legnagyobb földrajzi rejtélyt" — jelentette ki Joseph Judge, a National Geographic egyik vezető szakértője már a sajtókon­ferencia előtt. A Geogra­phic megbízta 1980-ban a régi spanyol dokumentu­mok egyik szakértőjét, hogy újból fordítsa le Kolum­busz hajónaplójának kivo­natát, amelyet egy pap ké­szített a XVI. században. Az eredeti hajónapló el­veszett. A kivonatban azonban szerepel annak a helynek a leírása, ahol Ko­lumbusz 1492. október 12- én partraszállt. A szakértők az új fordí­tás alapján azután kiszámí­tották, melyek voltak Ko­lumbusz 33 napi utazásá­nak egy-egy nap alatt meg­tett szakaszai a Kanári-szi­getektől Amerikáig. Megál­lapították, hogy az eddigi számítások nem vették fi­gyelembe a tengeráramokat és a szél befolyását, és ab­ból indultak ki, hogy egy spanyol tengeri mérföld kö­rülbelül 3,18 tengeri mér­föld. A Geographic Society szakemberei XVI. századi kézikönyvekben felfedez­ték, hogy a spanyol tengeri mérföld csak 2,82 tengeri mérföldnek felel meg. A matematikusok számí­tógép segítségével kiszámí­tották, hogy Kolumbusz nem érkezhetett el San Sal­vador szigetre, hanem csak Samana Cayre. Joseph Judge, aki az újabb vizsgá­latokat elindította, január­ban felkereste a szigeteket. A sziget pontosan megfelel annak a leírásnak, amelyet Kolumbusz az új világról adott. Kokain: szívhalál A kokain szívritmuszavart idézhet elő, ez pedig infark­tushoz vezethet, és a fiatal kábítószer-fogyasztók halálát okozhatja abban az esetben is, ha korábban soha nem voltak szívpanaszai. Az Ame­rican Heart Association ke­retében folyó kutatások vilá­gítottak rá erre a tényre, azt azonban még nem sike­rült kideríteni, hogy a kábí­tószer milyen módon idézi elő a fenti jelenségeket. Már a tengerimalac is tanulja? (MTI fotó — Szabó Sándor) 1987. január 26., hétfő KOSSUTH RADIO 8,10: Orgonafelvételek. 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Mozart: D-dúr vonósötös. — 9,30: Hajnal Anna versei. — 9.40: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. — 10.35: Hacsaturján: Hangversenyrapszódia. — 11.00: A tisztes ipar múltjából. — 11.20: Kórusmuzsika. — 11,33: A kelletlen leány. Regény. — 12,45: A képviselő noteszéből. Beszélgetés. — 13,05: Magyar előadóművészek. — 14,10: In­diai muzsika. — 14,36: A phi­ladelphiai kísérlet. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak. — 15,30: Kó­ruspódium. — 16.05: Beszélge­tés versekről. — 16,30: Nyelv­emlékező. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Találkozás Ferencsik Já­nossal. — 18,00: Nóták. — 19,15: Szorító a 12-es buszért. — 20,05: Táncmuzsika. — 20,45: Egy rádiós naplójából. — 22,30: Bizánc. Színmű. — 23,51: Régi fúvószene. PETŐFI RADIO 8,05: Nótacsokor. — 8.50: Dél­előtti torna. — 12,10: Fúvósin­dulók. — 12,30: Népzene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdon­ságainkból. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Rockkoncert. — 19,05: Honthy Hanna felvé­telei. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Beszélgetés Fenyő Mik­lóssal. — 21,05: Nemzedékek. — 21.30: Népdalok. — 22,05: Rock­újság. — 23,20: Könnyűzene. 3. MŰSOR 8.59: Népzene. — 9,30: Verdi: Traviata. — 10,35: Dzsesszar­chívum. — 11,00: Komoly zene. — 11,30: Zenekari muzsika. — 13,05: Fiatalok stúdiója. — 13,35: Zengjen a muzsika! — 14,05: Dohnányi: Szimfonikus percek. — 14,21: A Schütz-fesz- tiválról. — 15,32: Rabindranáth Tagore versei. — 15,52: Rudolf Serkin zongorázik. — 17,30: Operettekből. — 18.00: Szimfo­nikus költemények. — 18,30: Mozart: D-dúr vonósötös. — 19,05: Fiataloknak a zenéről. — 19,35: Wagner: Tannhauser. — 22,42: Kamarazene. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúl- ról. — 17,30: Hírek. — Hétnyi­tó. — Fészekrakás (Antal Ist­ván). — 18,00—18.30: Észak-ti­szántúli krónika. — Lapszem­le. — Műsorelőzetes. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ Adás: 19,30 óra. Mese. — Visszapillantó: hó­helyzet. — Aranysarkantyús táncosok. — Mire futja a vá­ros pénztárcájából? — Autó­buszpályaudvar. — Virágzik a penész. — Garanciális bejárá­son az Örökösföldön. — Tisz­telt városlakó! — Telekvízió. — Friderikusz Sándor vendé­ge: Linda. — Sport: látogató­ban a 19. sz. általános iskola diáksportegyesületénél. — Fá­bián László, gerelyhajitó visz- szatérése. — Szánkóverseny Kabaláson. SZOVJET TV 14,00:' Hírek. — 14,15: Doku- mentumfilm. — 14,45: Szólja­tok, harsonák! — 15,15: Hírek. — 15,2»: Anyák iskolája. — 15,50: Valentyin Katajev mun­kássága. — 17,05: J. Gyerev­jancsenko rendőr őrmester. — 17,30: Rajzfilm. — 17,40: Hírek. — 17,50: A káderek és az át­szervezés. — 18,20: Film Indi­áról. — 19,00: Híradó. — 19,40: B. Babocskin részleteket ad elő Puskin műveiből. — 20,15: A. Petrov műveiből. — 21,30: A három agglegény (tévéfilm, 1. rész). — 22,34: Hírek. — 22.39: K. Szulzsenko énekel. — 23,44: A rózsa halála (balett). SZLOVÁK TV 17,00: Katonák műsora. — 17,50: Sportmagazin. — 18,20— 18,30: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: A férfi és a nő (tévéjáték). — 21,00: Doku­mentumfilm Indiáról. — 21,20: Áttelepültek (feliratos brazil film). MOZIMŰSOR Krúdy mozi: GENGSZTEREK KLUBJA. Béke mozi: de.: BMX BAN­DITÁK. Zártkörű archív filmklub január 26-án 16, 18 és 20 órá­tól! Móricz mozi: FLOR ASZ­SZONY KÉT FÉRJE. 26. hétfő 19,00: FEKETE PÉ­TER — Krúdy-bérlet. 26-án, hétfőn 18 és 20 órakor a hangversenyteremben a Mo­dern Hungária együttes kon­certje. belépődíj: ioo,— Ft. 26-án, hétfőn 19 órakor EST (e) a tanyán. Lakatos István színmű­vész József Atti- la-műsora.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents