Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

r-------------------------------------------------> Párizsi levelünk: A nehéz kabátok alkonya Párizsban a ,,mindenütt hordható stílus” jegyében je­lennek meg a fantáziadús megoldású sálgalléros 7/8-os kabátok, kulik, leppek — különböző blúzon variációk. Ezeket viselik a praktikus, meleg, több darabból ösz- szeállított téli öltözetekhez. A párizsi nők örömüket lelik a játékos, furcsa, különleges holmikban. A kabátújdonságokhoz a ráncos, a rakott hosszú szok­nyatípusok mellett nagyon divatos az idén a térden felül érő rugalmas rövid szoknya. Ez utóbbihoz mindig színes vastag harisnyát viselnek. A szövetek nagyon gazdag választékban szerepelnek. Legdivatosabbak az egyszínű és kockás társított szöve­tek, a fekete, a fehér, a mandulazöld, a méregzöld, a bor­dó, a bézs, a kék, a szürke bolyhozott gyapjúszövetek, a könnyű mohairgyapjúk és posztók. Az idén divatos téli „minikabát” fajtákból bemutatunk néhány melegebb, változatosabb modellt. Érdemes megfigyelni képeinken az öltözékekhez illő kellékek választékosságát is. Kovács Mari Programozott házesságmodel! A szilái minta a párválasztásban Légy olyan, amilyennek a gyermekedet szeretnéd látni — szól az intelem. S való­ban, a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, miről, hogyan nyilatkoznak, hogyan viselkednek, hogyan élnek, hiszen mindennapjaik tanú­ja és részese a gyermekük; tőlük tanul meg vélekedni, viselkedni és élni. Legyen bármilyen erős is a fiatalabb generáció szembenállása az idősebbekkel, végső soron minden fiatal felnőtté akar válni, s leginkább azokhoz kíván hasonlítani, akik hoz­zá a legközelebb állnak, te­hát a szüleihez. Még akkor is így van ez, ha a mintavá­lasztás nem tudatos, sőt oly­kor nyíltan szembeszegül a gyermek szülei életvitelével, értékrendszerével. Párválasz­tásukban és házasságukban is messzemenően befolyásol­ja őket az a minta, amelyet a szüleik nyújtanak a szá­mukra. Régebben, amikor a hagyo­mányok erősebben érvénye­sültek, és a közösség rendje sokkal nagyobb ellenőrzést gyakorolt a fiatalok felett, mint napjainkban; a szülők­höz való hasonulás, érték­rendjük átvétele még szem­betűnőbb volt. Ám annak el­lenére, hogy napjainkban a fiatalok több szabadságot él­veznek, és nagyobb iramban függetlenednek a családjuk­tól, elevenen élnek bennük azok a „programok”, ame­lyeket a szüleik házasságá­val kapcsolatban szerzett tapasztalataik, a társadalmi szokások, az emberek elvá­rásai tápláltak beléjük. Ez a programozottság már a partner kiválasztásában is érvényesül: ideáljaink min­dig megtestesítenek valamit a szüléinkből. Ez nem jelen­ti feltétlenül azt, hogy min­denki olyan társat választ, aki külső megjelenésében anyjára vagy apjára emlé­kezteti — bár ez is előfor­dulhat. Sokkal lényegesebb hasonlóságok után kutat az ember jövendő házastársá­ban: a szülőkéhez hasonló vélekedések, beállítottságok, az életvezetéssel és az élet- felfogással összefüggő elkép­zelések után. A partnerválasztáson túl a házassági viselkedés mintá­ja is többé-kevésbé progra­mozottan zajlik le. Ez a gyer­mekkorban bevésődött prog­ramsor — természetesen nem tudatosan — meghatá­rozza és irányítja a házas­társak közös életét. A fiata­lok szüleik egymáshoz való viszonyát, a kettejük között A konyhában gyakran van szükség arra, hogy kezet töröl­jünk. Ehhez praktikusabb meg­oldás a papír kéztörlő, mint a textil konyharuha. Kéztörlő pa­pírhengereket vagy hengeres WC-papírt a boltban kaphatunk, de hozzá csinos tartót készítsünk magunk, ami dísze lehet a kony­hának, mint az 1. ábránk illuszt­rálja. Három darab, 10 mm vastag­ságú rétegelt lemezből állíthatjuk össze a falra szerelhető papír­tartót. Mint a 2. ábra részletezi, az egész tartó a szív alakú alap­lapból (1.), valamint két konzol­ból (2—3.) áll. A papírhengert a 2. és 3. konzolok közé helyezzük. Lezajló történéseket — közös erőfeszítéseiket, együttműkö­dési formáikat, konfliktusai­kat, egyezkedéseiket és egy­mással való küzdelmeiket — ismétlik meg saját házassá­gukban. Ez a program ha­tározza meg többek között, hogy hány gyermeket akar­nak, milyen nemű gyerme­keket szeretnének és hogyan képzelik el a gyermekneve­lést. A szülők közötti kóros kapcsolatformák is megis­métlődhetnek a fiatalok há­ziasságában. Gyakori példá­ul, hogy alkoholista apa lá­nya olyan férjet választ, aki előbb-utóbb maga is alkoho­listává válik. így ismétlőd­het meg a gyermek életében a szülők közötti rivalizáció vagy beteges féltékenykedés, egymás megalázása vagy el­lenkezőleg, meghunyászko­38—40-es méretre készült a raj­zon látható kockás-kötött, gurt- nigalléros moherpulóver. Színe: halványkék. Felhasznált anyag- mennyiség: 45 dkg. 4,5-es kötő­tűvel és 4-es horgolótűvel ké­szült. A kockaminta: 15 sor X 12 szem a kocka mérete, felvált­va dzsörzé (egy sima, egy for­dított) és lustakötéssel (1 sor si­ma, 1 sor fordított). Négy egy­forma alapdarab készül, hatszor hét kockás méretű, ebből kettő­re = 5 centiméter hosszú, kettő­majd belsejébe toljuk be a kör keresztmetszetű, fából készült (4.) csapot. (Ez alumíniumcső is le­het.) Az 1., 2. és 3. részeket lombfűrésszel vágjuk ki, azután ragasszuk be a 2/a és 3/a kiálló részt merőlegesen az 1/a nyílá­sokba. A szív alakú lemez hátsó lapjába nyílást fúrunk (5.) és vízszintesen áthidaljuk a (6.) drótkapoccsal. A kapcsot huzal­ból hajlítjuk, és merőlegesen be­ütjük a lemez (1.) hátsó falába. A drótkapocs segítségével erősít­dó, kritikátlan kiszolgálása. Gyakran azonban éppen az elriasztó példa hatására olyan társat próbálnak vá­lasztani a fiatalok, aki a szü­lőkével ellentétes tulajdon­ságokkal rendelkezik. A válások is nagyrészt programozóitok. Köztudo­mású, hogy az elvált szülők gyermekei sokkal nagyobb arányban válnak el maguk is. Az sem véletlen, hogy a válásokat követően az embe­rek többnyire megismétlik előző, rossz választásukat, új partnereik kísértetiesen ha­sonlítanak — minden váló- okul szolgáló tulajdonságuk­kal együtt — o volt házas­társra. Mindezek ismeretében és tudatában a szülőknek foko­zottan ügyelniük kell arra, hogy milyen házasságmodellt nyújtanak gyermekeiknek. re 20 centiméter hosszú 15—15 sormagasságú passzét kötünk, 3,5-es kötőtűvel (két sima, két fordított váltakozása). A gurtni- gallér a már összeállított pulóver csónakkivágásába kerül, horgo­lással. 10 centiméter magasan, egyráhajtásos Dálcasorokat hor­golunk. Amikor kész, kifelé hajt­juk, és a rajzon látható jnódon láncszem sorral rögzítjük a gurt- nit. A modell szűk szoknyához előnyös. jük a tartót a faiba szerelt kam­pókra. A 3. ábrán egy könnyen elké­szíthető tartó elemeinek sablon­ját mutatjuk be. A szükséges négyzethálót 1X1 cm kockákra kell felnagyítani. A nyílás (3.) szélességét az alkalmazott lemez vastagságához kell igazítani úgy, hogy a papírhenger könnyedén tudjon forogni. Rizstörtéoet és rizsreceptek A rizsnek furcsa, felemás hely­zete van a hazai élelmezésben. Hivatalosan: közszükséglet. A házi főzésben jobbik esetben tej­be főve vagy rizottóként is asz­talra kerül, ám leginkább csak amolyan töltelékszaporítónak használják. Nyilván e semmibe vevésből adódik, hogy származása, miben­léte nem ébreszt kíváncsiságot. Többnyire csak annyit tudnak róla, hogy Kínában a rizs a fő- táplálék, meg hogy keményítő tartalmánál fogva, vízben főzve diétája a hasmenéses megbetege­désnek. Őshazája állítólag India, ám a róla szóló első feljegyzések kí­naiak; Csin Kong kínai császár már időszámításunk előtt 2868- ban elrendelte, hogy minden ta­vaszon tartsák meg a rizs ünne­pét. Nagy Sándor a mezopotá­miai vizeken kezdte termeszteni, de sem a görögök, sem később a rómaiak nem lelkesedtek érte. A XV. században a rizs mégis­csak meghonosodott Itáliában, és onnan terjedt el Európában. Hoz­zánk a török hódoltság idején került. Amikor elhagyták az or­szágot, megszűnt a rizsművelés, csak az 1920-as évek közepén kezdődött el újra. Térjünk rá a rizs változatos elkészítési módjaira. Mi a forté­lya annak, hogy a rizs a puhu­lás során nyögvenyelős kásává ne tapadjon össze: a szemek per- gősek, különállók maradjanak. Nos, a zsiradékban fehér üveges­re „futtatás” után annyi — kel­lően sós, megfűszerezett — vi­zet öntünk rá, hogy az éppen el­lepje, s forró sütőben lefedve, takarék tűzön puhítjuk. A sütő­ben puhított rizs szemes marad. nápolyi rizs A fejenként 8—10 dekányi rizst vajban vagy margarinban addig kevergetjük a tűzön, amíg a sze­mek üvegesek nem lesznek. Ak­kor hozzáteszünk egy zacskó mi­relit zöldborsót, egy csokor ap­róra vágott petrezselymet (vagy szárított petrezselymet), fejen­ként 5 dekányi főtt füstölt hűst kockákra vágva, ugyanilyen arányban megmosott, felszeletelt gombát. Felöntjük fele-fele arányban megsózott vízzel és fe­hér borral, majd a sütőben ad­dig pároljuk, amíg a rizs puha nem lesz. Ekkor megszórjuk két maroknyi reszelt sajttal, és any- nyi időre visszatesszük a sütőbe, amíg a sajt rá nem pirul. A SVÁJCI RIZSLEPÉNY Kitűnő lehetőség a maradék sült vagy főtt hús felhasználásá­ra. Ledaráljuk, és nagyjából azo­nos mennyiségű párolt rizzsel meg egy tojással — szájíz szerint fűszerezve — összegyúrjuk. Le­pényeket formálunk belőle, liszt­ben, tojásban, zsemlemorzsában megforgatjuk, és forró olajban hirtelen megsütjük. Salátával kö­rítve ízletes vacsora. TÖLTÖTT RIZS A fejenként 6—8 deka rizst for­ró zsiradékon megfuttatjuk, szá­razon megsózzuk, felöntjük for­ró vízzel, és lefedve, a sütőben puhára pároljuk. Amíg a rizs puhul, elkészíthetjük a töltelé­ket. Fejnyi finomra vágott vö­röshagymát zsiradékban meg- fonnyasztunk, fejenként 5—6 de­ka tisztított, szeletelt gombát és zöldborsót teszünk bele, meg­sózzuk, és saját levében 8—10 perc alatt puhára pároljuk. Ami­kor kész, darált főtt sonkát vagy apróra vágott sült vagy főtt csir­kehúst teszünk hozzá. A kész rizst egy kicsit hülni hagyjuk, majd belekeverünk 2 tojást ösz- szehabarva. A rizs felével kita­pasztjuk a tűzálló tál alját, ol­dalát, az üregbe beletesszük a zöldborsós, sonkás, gombás tölte­léket, és a rizs másik felével a tölteléket letakarjuk, rányom­kodjuk. Két deci tejföllel meglo­csolva a sütőbe tesszük, és kb. 10 percig bent hagyva, a tejfölt rá pirítjuk. Tortaként szeletelve tálaljuk. CITROMOS RIZS A fejenként 6—7 dekányi rizs* bő forró vízbe szórva félpuhára főzzük, majd leszűrjük. Olympos citromléből két decit higítunk egy deci vízzel, teszünk bele cit­romhéjat, és annyi cukrot, hogy kellemesen édes legyen. Forrni tesszük, és amikor lobog, a fél­puha rizst belefőzzük. 5 perc után a tüzet leoltjuk, és befedve kivárjuk, amíg a gőzben a rizs — a citromlevet magába szívja — teljesen megpuhul, de szemes marad. Kihűtve, hámozott cit­romkarikákkal díszítve, porcu­korral meghintve tálaljuk. RIZSFELFÜJT Fél liter tejet egy pohár víz­zel hígítva főni teszünk. Forrás­kor negyed kg megmosott, le­csurgatott* rizst pergetünk bele, és gőzre állítva puhulni hagyjuk. Ha puha és már csak langyos, belekeverünk 3 evőkanál porcu­korral, 1 vaníliás cukorral, 3 de­ka vajjal kikevert 3 tojássárgát. A megfelelő méretű tűzálló­edényt vajjal kikenjük, keksz­morzsával kiszórjuk, a sütőt be­gyújtjuk. A tojások habját ke­ményre verve a rizzsel elegyít­jük, a masszát az edénybe tölt­jük, és közepes tűznél addig süt­jük, amíg a felfújt teteje szép piros nem lesz. Melegen tálal­juk, és adjunk mellé megmele­gített, öntetté hígított savanykás lekvárt. CSINÁLD MAGAD Fali papírtartó Fantázia pulóver 1987. január 24. KM HÉTVÉGI melléklet

Next

/
Thumbnails
Contents