Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 19. szám
1987. január 23. Keiet-Magyarország 3 Kulcs a világhoz NEMRÉG A TÉVÉ EGYIK RIPORTJÁBAN láthattuk, hallhattuk, amint két finn takarítónővel beszélgetett a magyar riporter — angolul. Ez (akárhogy is tagadnánk) számunkra kuriózum. Még akkor is, ha bizonyosan nem minden finn takarítóhő beszél angolul. De az is igaz, hogy elszigetelt nyelvünk — és nem kevésbé saját tunyaságunk, érdektelenségünk — tovább növeli a távolságot köztünk és a nagyvilág között. Még pontosabban, a nagy világnyelvekben való megdöbbentő járatlanságunkkal mi magunk is építgetjük a láthatatlan falakat, még ha mindinkább köztudott is, hogy gazdasági, technikai, tudományos haladásunk sok szálon kapcsolódik az idegen nyelvtudáshoz, illetve nyelvi tudatlanságunkhoz. Nehéz átlépni — és lehetetlen is — a saját árnyékunkat. Sok éves, évtizedes — évszázados — elmaradást egy-egy felbuzdulással, elhatározással aligha lehet behozni. De ha el sem kezdjük, ha tudatára se ébresztjük magunkat, hogy az idegen nyelvek ismeretében az utolsók között vagyunk, továbbra is néhány ezer, néhány tízezer ember öntevékenysége, buzgalma jelenti csak nálunk az idegen nyelvtudást. S ez ma már nagyon kevés. A nyitottságot a világ dolgai iránt, a szellemi pezsgés, a sokat emlegetett önmegújító igyekezet nyelvtudás nélkül szinte elképzelhetetlen. De birtokában vagyunk-e eléggé saját anyanyelvűnknek, amire az idegen nyelv tanulását építhetjük — vethetjük közbe, s máris a sűrűjében vagyunk annak a témakörnek, amit iskolai oktatásunk korszerűsítésének szoktak nevezni. MARADJUNK EZÚTTAL MÉGIS az idegen nyelvek tanulásánál. Az ősszel induló új tanévben — amint erről már lapunkban is szóltunk — az oktatási kormányzat egy külföldön már alkalmazott és igen eredményesnek ígérkező módszert vezet be, egyelőre az ország hét középiskolájában, ez pedig az úgynevezett két tannyelvű oktatás. Azaz, a hagyományos — és nevezzük így, tömegoktatás mellett — speciális idegen nyelvi középiskolákat hoznak létre, ahol a tanítási idő öt év. Az első évben főként az idegen nyelvvel foglalkoznak a diákok, a következő években — a gimnázium I—IV. évfolyamán — a matematikát, a fizikát, a történelmet és a földrajzot, majd a biológiát idegen nyelven tanulják. Az általános műveltség megszerzése mellett a nyelvtudás sokoldalú felhasználását készíti elő az iskola, amely nagy előnyt jelent majd a főiskolai, egyetemi továbbtanulásnál éppúgy, mint a munkába állásnál. A tervek szerint az érettségi végbizonyítvány — külön jogszabály alapján — közép-, illetve felsőfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal lesz egyenértékű. Megyénkben is az átlagosnál nagyobb az érdeklődés a két tannyelvű középiskolák iránt, de Szabolcs-Szatmár- ban csak a jövő tanévben lesz két ilyen iskola, Tisza- lökön orosz—magyar, a nagv- kállói Korányiban német- magyar nyelvű osztályok indulnak. Valamennyi már ^ szervezés alatt álló — és később induló — középiskola úgynevezett országos beiskolázású. tehát bárki, bárhová jelentkezhet. MINDEZEK EREDMÉNYÉT természetesen csak évek múlva lehet majd számba venni, de valami olyan kezdődött el a magyar oktatás történetében, ami eddig nem volt. önmagában ezzel aligha lehet egy csapásra megváltoztatni a korábbi állapotokat, de valami biztatókezdődött el; nemcsak beszélünk, siránkozunk nyelvi tudatlanságunkon — és azok következményein —, hanem lépünk is. Emellett azonban továbbra is sürgető, hogy az idegen nyelvek tanulásának jó értelemben vett divatja ne múló felbuzdulás, egy-egy külföldi úthoz kapcsolódó praktikus cél legyen, hanem egy egészséges folyamat része. Ennek egyik biztató jele, hogy a megyei tanács tudományos koordinációs bizottsága anyagilag is ösztönzi a tudományos kutatómunkát végzőket és eredményes nyelvvizsga esetén visszafizeti — a tanács kasszájából — az egyéneknek a nyelvtanfolyamok díját. De a munkahelyek is sokat tehetnek a nyelvtanulás támogatásáért. Páll Géza A kudarcba fulladt tanácstagi beszámolóról írt cikkem nyomán természetesen az állampolgár is véleményt fejezett ki. Nem vitatta, hogy lesújtó a közöny, de azonnal hozzá is tette: neki javaslata van. így már más, gondoltam, s kiderült, hogy a mondottakban van valami. Érvelése imigyen hangzott: a tanácstagi beszámolók, régebbi idők tanúsága szerint, nem túlságosan érdekes dolgokat tartalmaztak. Az előre megírt szövegben még a külpolitikáról is szó esett, majd jött a város iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének és közlekedésének sikerlistája, majd néhány szó a jövő időszak terveiről. Sajnos, ez a gyakorlat egyre kisebb Válasz agy cikkre A propaganda hiánya érdeklődést keltett. Nyilván — hangzik a magyarázat — a dolgok változtak, de addig még nem jutottak el a közélet szervezői, hogy megtalálják a választó érdekeltségéhez vezető utat. Amikor érdekeltségről esik szó, csak és csupán arra gondolunk, hogy nagyon jó és hasznos, ha a meghívott tudja: mire megy, ott miről lesz szó, az ő mondandójának is fórum lesz-e a találkozás, vagy sem, egyáltalán: érdemes-e menni? Vagyis- az a kifejezés, hogy „tanácstagi beszámoló”, nem mond semmit. Jó, kiadós általánosság az egész. De ha mellette ott a szöveg, mi a téma, mit vár tőle a tanácstag, mit mondhat ő, mit ígér a jelen és a jövő a szűkébb környezetben, nos, akkor a felsorolt témák között bizonyára többen találnak olyat, ami miatt érdemes felkerekedni. A felvetésben kétségtelen van igazság. Ma az általánosságok kevésbé izgalmasak. Jó lenne szembenézni azzal: a legjobb dolgot, netán a legnagyobb problémát is el kell adni. El kell juttatni az emberekhez. Meg kell találni az érdekeltséget, azt a mozgatót, amiért vállalja a közéleti szereplést. A szépséghiba: aki ezt j felvetette, maga sem volt a beszámolón. Lehet, hogy éppen azért, mert nem tudta, mit akarnak tőle. A gondolatmenet mégis megszívlelendő. Végtére is olyan mondta, akinek van tapasztalata. Néha a rosszból is lehet tanulni, még akkor is, ha nem érthető: miért nem ott mondta el szavait, ahol azok nyo- matéka nagyobb lett volna. (bürget) Szikrázik a határ, csillog a hómező. A fákat vastag zúzmara fedi, menekül mindenki a hideg elől. Néhány férfi azonban fittyet hány a „mínusz”- nak, lábuk alatt csak úgy ropog a vastag hótakaró. Nyírségi vadvédők Vadászok járják a kálló- semjéni határt. Vadászok? Hiszen puskát véletlenül sem látni senkinél. Helyette villával, ásóval szerelkeztek fel. A vadetetőket járják, jófajta — Halló! Ki beszél? Te vagy az, Antipov? Helyes, éppen fel akartalak hívni, hogy megtudjam, mi az a zaj ott nálatok az építkezésen. Nem tudok nyugodtan dolgozni! ... Mit mondasz? Hogy az nem zaj, hanem énekszó? Jól van! Azért mégsem értem. Kora reggel és ilyen dalolás, csak úgy visszhangzik minden. Micsoda fegyelem ez! Demoralizálod a kollektívádat, ezért prémiumelvonás jár, vedd tudomásul! Mit mondasz? Megjöttek a főiskolások? Már? Hiszen későbbre vártuk őket. Semmi sincs előkészítve a fogadtatásukra. Mi? Sátrakat vertek fel? Romantikus fiatalok teli lelkesedéssel? Szűzanyám, már csak ez hiányzott! ... És mondd, sokan vannak? És mind énekel? Óh, istenkém'. ...Figyelj ide, Antipov! Adj nekik minél több munkát, hogy elmenjen a kedvük az énekléstől. Ássanak gödröt! Milyet, milyet! Ne kérdezz olyan sokat, nagyot. mélyet, hogy egész nap legyen mit csinálniuk. Majd csak behányjuk buldózerrel... Rendben, akkor rajta! Halló, Antipov? Nem megmondtam világosan és érthetően, hogy fékezd meg azt a te énekes brigádodat. A fejem már majd szétpattan! Miért nem ássák azt a gödröt? Már kiásták, azt mondod? Akkor ássanak mélyebbre! Nem szükséges? Megfelel az alapok lerakásához? Értem! Akkor nincs más hátra, kezdjék el az alapozást! Milyet, milyet! Jó erőset. Szilárdat, hogy a munkájuk minél tovább tartson! Majd leírjuk a betonhoz felhasznált anyagot ... Minden rendben! Akkor rajta, fogjatok hozzá! Ide figyelj, Antipov! Mit gondolsz, fogok tudni dolgozni a talányosaidtól? Mit mondasz, már készen vannak az alapozással? Hogy mi legyen tovább? Nem is tudom, csinál j velük. amit akarsz! De az irodámban csendet akarok!... Hogy mi? Téglákra van szükségetek? Hát akkor utalj ki, majd utólag elszámolunk ... Jó, jó, folytassátok csak! — Kérem ... igen én vagyok ... Óh, Antipov, ismét te vagy? Mi újság? Hogy van az énekes brigád? Micsoda?... Az utolsó simításokat végzik? Milyen kultúrházon? Hiszen a terv szerint csak szeptemberben kell hozzákezdenünk és másfél év múlva befejeznünk!., . Figyelj ide, Antipov! Akkor jelenthetem a kultűrház határidő előtti felépítését? Nagyszerű, óriási! Magas prémiumokra számíthatunk. Antipov galambocs- kám! Példamutató munkatársam! Igazi káder vagy! Felkerülsz a dicső- ségtáblára. az újságok írni fognak rólad, még a fényképedet is leközlik. Soron kívül kapsz lakást! Kérhetsz bármit, bará- tocskám, teljesítem! Hogy engedélyezzem az énekes brigád éneklését? ... Jó, legyen, nem bánom! De ne túl hangosan, munkaidő alatt nehezen viselem el a felesleges zajt! Dr. Papp Sándorné fordítása takarmánnyal töltik fel a megcsappant éléskamrát. — Tizenkétezer hektáron gazdálkodunk, rengeteg a dolgunk, hiszen ilyen komoly veszély még nem fenyegette soha a vadállományt. Nem emlékszem, hogy lett volna ehhez hasonló telünk, pedig már 28 éve vadászom — mondja Tamás János, a Nimród Vadásztársaság elnöke — s elgondolkodva folytatja: A csülkös vad a jeges havon nem tud mozogni, futni — így a kóbor kutya is könnyen elkapja. Gyakori az őzek sérülése is, hiszen a hó tetején lévő jég beszakad, és mint egy csapda, megfogja az őz lábát. A fácánok is nehezen jutnak élelemhez. Szerencsére jó a kapcsolatunk a kál- lósemjéni Üj Élet, a mária- pócsi Rákóczi és a helyi, nagykállói Nyírség Termelő- szövetkezettel. Az etetőanyagot, a takarmányt és a szállítójárműveket a tsz-ek biztosítják a vadmentéshez. Tóth Sándor nyíregyházi vadász saját gépkocsijával érkezik, hogy társaival együtt szénával, lucernával rakja meg a kállói tsz teherautóját. — A szabályzat szerint öt napot kötelező a vadásztársasági tagoknak társadalmi munkában részt venni, de ezt kevesen tartják be, sokkal gyakrabban kijövünk a területre — mondja Tóth Sándor. — Hét végén újra itt leszünk, mert rengeteg a dú- vad. Elkóborolt vagy elzavart házőrző kutyák veszélyeztetik az őzeket, elképzelhetetlenül nagy kárt képesek okozni a vadállományban. A dermesztő hidegben indulnak a vadászok, hogy a kiscseréi részen pótolják az élelmet, majd lapáttal és csizmatalppal feltörjék az etetők környékén lévő ujjnyi vastag jeget. Tavasszal mutatkozik majd meg ennek a haszna. (császár) Á tévében láttuk Á színész búcsúja Méltóbb módon nem is búcsúzhatott volna nézőitől, közönségétől a feledhetetlen Páger Antal, mint Sarkad! Imre Elveszett paradicsom című drámája tévéváltozatának szerepében. Hitet, emberséget, örök optimizmust sugárzó szelleme üzent nekünk a tévéváltozat jeleneteiben. Nincs reménytelen helyzet, nem mondhat le az ember a legnagyobbról, az életről, az újrakezdésről, mégha olykor igen mélyről, már-már reménytelen helyzetből is kell kilábalnia. Páger Antal, az élet pártján álló Imre bácsi, utolsó szereplésével bizonyította, az ember, amíg él, nem mondhat le arról, hogy ember .,. Szokatlan folytatást írt az élet — pontosabban a halál — Sarkadi Imre drámájának tévés változatára, hisz amint láthattuk, Páger Antal a forgatás közben eltávozott örökre, a filmet mégis, úgy érezték az alkotók be kell fejezni. S bár Imre bácsi már nem tudott szólni, fia — Cserhalmi Irpre — a vendég kislány — Hegyi Barbara főiskolai hallgató — úgy . beszéltek hozzá, hogy ő néma marad. Mégis ott volt, velünk a dráma egyik kulcsfigurája, Imre bácsi, mégha ki is merevedett a film, elfehéredett a portré, s aki talán nem hallotta a bevezetőt, vagy nem olvasta a Rádió- és Tévéújságban, értetlenül fogadta a nem mindennapi művészi megoldást. Az élet — a művészet hallhatatlan eszközeivel — ezúttal is győzedelmeskedni tudott az elmúláson. Imre bácsi, azaz Páger Antal örökre velünk marad. P. G. Itt a farsang, áll a bál Az év eleje a táncos mulatságok ideje. A középiskolák számára a farsangon túl a hagyományos szalagavatók kezdetét is jelenti. A bál ünnepi hangulatát fokozzák a nyitótáncok: az angolkeringö, a bécsi keringő, a cha-cha- cha, a szamba és más latin- amerikai táncok. E táncok bemutatásában nyújt segítséget a megyei és városi művelődési központ fenntartásában működő formációs tánccsoport, amelynek tagjai szívesen tesznek eleget meghívásoknak is. Illatos széna kerül az etetőkbe Mihail Kazakovszkij Az énekes brigád
