Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

XLIV. évfolyam, 19. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. január 23., péntek Az idén 7,8 milliárddal gazdálkodnak tanácsaink ÜLÉSEZETT A HEGYEI TANÁCS Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága meghívására január 16. és 22. között látogatást tett Kínában. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi bizottságának megbízott fő­tkára, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnö­ke fogadta Havasi Ferencet. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára megbe­szélést folytatott Hu Csi-livel, a KKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjával, a KB titkárával és Jao Ji-linnel. a politikai bizottság tagjával. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozókon tájékoztatták egy­mást az MSZMP XIII. kong­resszusán, illetve a KKP KB 1978 decemberében tartott III. plénumán hozott határo­zatok végrehajtásának mene­téről, a gazdaságirányítási rendszer reformja során szer­zett tapasztalataikról. Átte­kintették a két ország együtt­működésének, valamint az MSZMP és a KKP kapcsola­tainak helyzetét.és tovább­fejlesztésük lehetőségeit. Havasi Ferenc és kísérete csütörtökön Kínából Japánba utazott. Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszám­adások. A tagság a szövetke­zei demokrácia fórumain, k'ldöttgyűléseken, közgyű­lés ten, részközgyűléseken értékeli az elmúlt év gazdál­kodásának eredményeit, és dönt az idei tevékenység irá­nyairól, feladatairól. Az országban 1263 — me­gyénkben 117 — termelőszö­vetkezet, s mellettük a halá­szati téeszek, a szakszövetke­zetek és a téesztársulások ké­szítenek zárszámadást. A TOT-nál értékelt első gyors- jelentés szerint a közös gaz­daságok teljesítménye az el­múlt évben némileg elmaradt a várakozástól-. Nem sikerült az előirányzatnak megfele­lően fokozni a gabonaterme­lés hozamait, és az állatte­nyésztés teljesítése is a ter­vezettnél mérsékeltebb volt. Mindebben közrejátszott, hogy a termelőket jelen­tős aszálykar érte. Két­száznál több termelőszövetke­zetben gyorsított eljárással, részben állami segítséggel pó­tolják az aszály okozta kie­sést. újra megteremtve a jö­vedelmező gazdálkodás alap­jait. A fizetésképtelenné vált téeszek száma egyelőre még nem ismeretes. A január vé­gén esedékes mérlegzárás után derül majd ki, hogy hány üzem lett veszteséges, vagy alaphiányos, illetve vált fizetésképtelenné. Ez lesz az első év, amikor a fizetéskép­telenség ténye és annak mér­téke alapján rendezik az ilyen helyzetbe jutott téeszek sor­sát. Ami a tervkészítést illeti: az országos előirányzat a mezőgazdasági termelés 4,5— 5 százalékos növekedésével számol ebben az esztendőben. Az átlagosnál nagyobbak a követelmények a növényter­meléssel szemben, míg az ál­lattenyésztésben — az elmúlt időszakban tapasztalható visz- szaesés után — a termelés lassúbb ütemű bővülésével számolnak. A nagyobb fela­datok teljesítését ösztönzik az idén életbe lépett jövedelme­zőség-javító intézkedések. Szabolcs-Szatmár 1987. évi terület- és településfejleszté­si tervéről, a helyi tanácsok kiemelt előirányzatairól tár­gyalt többek között csütörtökön Nyíregyházán a megyei ta­nács. Ezt megelőzően az ügyrendi és jogi bizottság jelen­tését hallgatták meg arról, hogy Tiszavasvári Város Taná­csa dr. Kőrössy Kálmánt választotta meg a megyei tanács tagjává. Korábbi interpellációkra adott válaszokat fogad­tak el ezután a tanácstagok, majd az ülésen jóváhagyták a megyei tanács idei munkatervét, rendeletet alkottak a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására és megál­lapították a megyei NEB 1987. évi ellenőrzési tervét. A fő napirend írásos előterjesztéséhez László András ál­talános tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Az idei terület- és telepü­lésfejlesztést alapvetően meg­határozza. hogy nehéz köz- gazdasági környezetben kell dolgozni megyénkben is. Akárcsak másutt az ország­ban, itt is jelentkeztek az el­múlt évben nem kívánatos tendenciák, annak ellenére, Cselekvő összefogásra van szükség Gyenes András beszéde a nyíregyházi gumigyár munkásgyűlésén Csütörtökön délután több száz dolgozó gyűlt össze a nyíregyházi gumigyár egyik üzemcsarnokában, hogy Gye­nes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága elnökének előadásában tájé­kozódjék az ország jelenlegi helyzetéről, az időszerű ten­nivalókról. A munkásgyűlé­sen részt vett többek között Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazga­tója. A jelenlévők előbb László Géza gyárvezető tájékoztató­ja alapján a gumigyár múlt évi ténykedését értékelték, melynek során többek között elhangzott, hogy a szabolcsi nagyüzem különösen ered­ményes évet zárt, radikálisan emelkedett a nyereségterme­lő-képességük, tíz százalék­kal nőtt a tőkés exportjuk, s kedvező tapasztalatok szület­tek az újítási rendszer be­vezetésével is. Ezt követően került sor Gyenes András beszédére, aki tolmácsolta Kádár János kö­szöntő szavait, elöljáróban hangsúlyozta: tudja, hogy olyan kollektívához szól, mely eredményesen munkál­kodik közös céljainkon, ter­mékeik ismertek az egész világon. Megoldatlan gondok azonban itt is akadnak, még ha kevesebb is, mint a leg­több munkahelyen. — Ilyenkor nemcsak a szű- kebb közösségek, de az ország vezetése is visszatekint a mögöttünk lévő esztendőkre, ezt tette legutóbb a Közpon­ti Bizottság és az országgyű­lés téli időszaka is. Mindkét fórum megállapíthatta, hogy nőtt a nemzeti vagyon, to­vábbi létesítményekkel gya­rapodott az ország, több száz milliárd forintot költöttünk különféle beruházásokra, egyebek mellett új üzemek, egészségügyi, oktatási intéz­mények valósultak meg. De nemcsak anyagi, hanem új szellemi, politikai, társadalmi értékek is születtek, erősödött politikai intézményrendsze­rünk. Ennek ellenére eredménye­ink nem a szándékainknak megfelelően alakultak, nem értük el azt a gazdasági célt. amit a legutóbbi pártkong­resszus erre az időszakra meghatározott. Az okokról szólva a KEB elnöke elmondta, hogy az ismert nehézségek — a ter­mékeinket sújtó külföldi ár­tendenciák, a mezőgazdaságot érintő kedvezőtlen időjárás — mellett nem szabad megfe­ledkeznünk a saját hibáink­A munkásgyűlés résztvevői — Gyenes András beszél. ról sem. Még mindig nem sikerült megfelelően haszno­sítani az emberi tényezők­ben rejlő lehetőségeket, pe­dig tartalékaink közül ma az a legfontosabb. A döntések meghozatalakor gyakran ta­pasztalható a bizonytalanság, tétovaság, a halogatás, sokan félnek az újtól, a kockázat­vállalástól. A visszahúzó tényezők egyike a rosszul értelmezett egyenlősdi. Pedig már régen közzétett alapelv: a társadal­mi egyenlőséget nem szabad összetéveszteni a bérek egyenlőségével, jobban kap­csolódjanak a jövedelmek az elvégzett munkához. Minden kornak megvolt a maga nehézsége, ma sincs ez másképp. Ne feledjük, pár­tunk a legnehezebb időkbe*, is vállalta és teljesítette ve­zető szerepét. Mai tenniva­lónk sem csekély, ám ha a párt irányításával kétszer is talpra tudott állni ez az or­szág, optimizmusunk nem alaptalan. Az ország vezeté­se is tudja, hogy rengeteg a tennivalónk, de nincs szükség helyzetünk túldramatizálásá- ra. A gondok szakadatlan is­mételgetése még senkit sem ösztönöz a jobb munkára. Amire most van szükség: a párttagok és pártonkívüliek cselekvő összefogása. Számta­lanszor bebizonyította már ez a nemzet, hogy a mi népünk dolgos, életrevaló, lehet rá számítani, ha értelmes célo­kat lát — mondta befejezésül a KEB elnöke. hogy Szabolcs-Szatmár több területen viszonylag jó évet zárt. Iparunk 2—3 százalékos termelési értéknövekedést ért el, de az exportcélok teljesí­tése csak bázisszinten telje­sült, ráadásul a nem rubel el­számolású exportunk hét szá­zalékkal kevesebb volt, mint a megelőző évben. Szembetű­nő, hogy a könnyűiparban 50 százalékkal csökkent az ex­port, és az élelmiszergazda­ság is kevesebbet exportált, mint egy évvel korábban. Bonyolult, nehéz év volt 1986 a mezőgazdaságban is, ahol az aszálykár csaknem 400 millió forintra rúgott. Ennek ellenére a termelés viszony­lag kedvező, egyes növényi kultúrákból szép termést si­került betakarítani, kenyér- gabonából 29 százalékkal ter­meltünk többet, mint koráb­ban. Megtermett 600 ezer tonna alma, amiből negyed millió tonnányit szovjet ex­portra juttattunk. Ugyanak­kor csökkent a szarvasmar­ha- és a juhállomány. Közös gazdaságainkat dicséri, hogy pénzügyi eredményeik ked­vezőbbek lesznek, mint 1985- ben voltak: 600—700 milliós nyereség várható a zárszám­Ülésezik a megyei tanács adásokra. Ám ez még min­dig kisebb a szükségesnél! Számba vették a tanács tagjai a foglalkoztatási gon­dokat. értékelték a javuló ta­nácsi gazdálkodást: szép si­kerként rögzítették, hogy ta­valy 4368 lakás épült meg megyénkben, ami 368-cal több, mint az éves terv volt. 1500 nyilvántartott lakás­igényt sikerült kielégíteni, amelynek kétharmad része hátrányos helyzetű családot, illetve fiatat házasokat érint. Több fontos egészségügyi, ok­tatásügyi létesítmény építése halad jó ütemben, tavaly 19 újabb községet kapcsoltak be a vízhálózatba, ezzel további 33 ezer lakos jut jó, egészsé­ges ivóvízhez. És olyan fontos eredmények fémjelzik 1986- ot, mint a gázprogram foly­tatása városainkban, Nyírbá­tor bekapcsolása a távhívó­hálózatba stb. Az idén — miként a me­gyei tanács tegnap rögzítette — Szabolcs-Szatmár megye 7 milliárd 808 millió forinttal gazdálkodik, amiből mintegy két milliárd forint a fejlesz­tési célokat szolgálja. Bár a 7.8 milliárd hat százalékkal nagyobb, mint az 1986-os várható teljesítés, ám a mű­ködési és fenntartási kiadá­sok is magasabbak lesznek, mint korábban, s ezért — mint László András hangoz­tatta —, lényeges minőségi javulás az idén nem várható, mert újabb mennyiségi igé­nyeket kell kielégíteni. Jel­lemző a gazdálkodásban, (Folytatás a 4. oldalon) Eszmecsere az előirányzatról Kiemelt feladat az alapellátás — Folytatadik a lakásprogram .iT <r Wjsto rwi JKíjUL JL mtj lm. Fa ma Hid«» JL JKIéJOu V wtjmj Zárszámadás a termelőszövetkezetekben Havasi Ferenc Japánban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents