Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
Gépjavítás Napira Várkanyi Péter ősiéi térgyalásai A hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó Vár- konyi Péter külügyminiszter kedden befejezte tárgyalásait norvég kollégájával, Knut Frydenlunddai. A két politikus megbe>- s ’-'- .ei során áttekintette a í ■ • itközi helyzet időszerű iá seit, a magyar—norvég ocsolatok helyzetét és to fejlesztésük lehetőségeit, -..nut Fry- denlund kedd este díszvacsorát adott Wrkonyi Péter tiszteletére. Szerdán, norvégiai látogatásának második napján Vár- konyi Péter külügyminisztert fogadta V. Olaf király, Josef Benkow, a parlament elnöke és Gro Harlem Brundtland miniszterelnökasszony. Á KGST V. B. 122. ÜLÍSE Információs rendszer, komplex automatizálás B műszaki-tudományos haladás programja 2000-ig A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága január 20-án és 21-én Moszkvában megtartotta 122. ülését. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezajlott ülésen a tagországok küldöttségei az országok miniszterelnök-helyetteseivel, állandó KGST-képviselőivel az élen vettek részt, a magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Magyarország állandó KGST-képviselője vezette. A végrehajtó bizottság megvitatott néhány kérdést, amelyek a KGST-tagállamok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló programjának megvalósításával függnek össze. Többek között megvizsgálták azt a javaslaBővíteni az árucserét, szélesíteni a kooperációt tot, hogy hozzanak létre információs rendszert a komplex program teljesítésének figyelemmel kísérésére. A résztvevők fontosnak minősítették, hogy a komplex automatizálás egész sor problémája tekintetében élénkítsék az együttműködést. A végrehajtó bizottság megvizsgálta, hogy milyen eredményekkel jár a KGST- nek a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos szervezetekkel való együttműködése. Gépjavítás. Huszonnyolc szerelő foglalkozik a téli gépjavítással a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben. Sziics György egy MTZ—80-as traktor nagyjavítása közben. (Elek Emil felvétele) Évkezdet üzemeinkben Az MTI jelenti MSZMP küldöttség Var fában Az MSZlv képviseletében Berecz Ja, s Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára szerdán Varsóba érkeztek, hogy részt vegyenek a szocialista országok testvérpártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. . XLIV. évfolyam, 18. szám ÁRA: I,St FORINT 1981. január 22., csütörtök Kárpátontúli gazdasági szakemberek megyénkben Átalakuló termékszerkezet, Gazdasági vezetőkből álló delegáció érkezett tegnap Nyíregyházára a Szovjetunió Kárpátontúli területéről. Az ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint a tsz-ek szakembereiből álló küldöttséget Anatolij Pavlovics Cehmiszt- rov, a kárpátaljai területi pártbizottság osztályvezetője vezette. A Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottságon Gyurics- ku Kálmán, a pb titkára üdvözölte a vendégeket. Részt vett az eseményen Izjaszlav Genrikovics Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja is. javuló minőség A megyeszékhelyen azok a gazdasági vezetők fogadták a küldöttség tagjait, akik az elmúlt év decemberében már jártak Kárpátalján megalapozni a két terület kapcsolatait. Előttük Gyuricsku Kálmán elmondta, hogy Magyar- ország részére a Szovjetunió 4 tagköztársaságát ajánlotta országaink egyezménye a kapcsolatok felvételére. Ezek között van az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság is, miáltal a két megyére fokozottabb felelősséget ró a kölcsönösen előnyös együttműködés kiépítése. Szabolcs- Szatmár megye a vártnál nehezebb körülmények között igyekszik megvalósítani az MSZMP XIII. kongresszusának előirányzatait — hangzott el a megye gazdaságáról szóló ismertetésen. Az elmaradott térségek közül az országban Szabolcs-Szatmárban található a legnagyobb terület. Ilyen körülmények között kell gazdálkodnunk és előrelépnünk. Az elmúlt évtizedek iparosítása ellenére a mezőgazdaság ma is a legfontosabb szektor nálunk. A feltételek kedvezőtlenek és bár jelentős támogatást kapunk, az még mindig kevés a gondok teljes felszámolásához. Régen is kétszer annyit kellett dolgozni ugyanazért a jövedelemért, mint a jobb földeken gazdálkodóknak, ma is lényegesen több a ráfordítás. Jellemző szám, hogy földjeink termőképessége nem több az átlagos kétharmadánál. Igen jelentősek talaj kultúráink, közülük is az alma, amelyből a magyarországi termés 70 százalékát nálunk szedik le. Az iparról elmondható, hogy vége van a korábbi ötéves tervek két számjeggyel kifejezhető növekedésének és ma már az országos átlagnak felel meg. Elsősorban a jövedelmezőséget helyes fejleszteni mindkét ágazatban, de sajnos nehezen múlik el a mennyiségi szemlélet. A két szomszédos terület kapcsolatainak a fentebb vázolt bázisra kell támaszkodni. Először nyilvánvalóan az árucsere jöhet szóba, a végső cél azonban mégsem ez. Távlatilag a kooperációt, a gyár- ‘ tásszakosodást és az integrációt kell megcélozni. A vendégek házigazdáikkal tegnap és ma ,a helyi lehetőséget tanulmányozták és mielőtt a delegáció visszautazna, a délutáni órákban tanácskozáson összegzik a tapasztalatokat. Január a számvetés ideje, megyénk .üzemeiben is e napokban értékelték, értékelik a munkásgyűléseken az elmúlt esztendő tapasztalatait. szabják meg az idei feladatokat. A Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat tavaly csaknem 370 millió forintos termelési értéket produkált, tizenhét százalékkal többet, mint a korábbi évben. Az óra- és ékszerjavító leányvállalatuk több mint egyéves működtetése során szerzett kedvező tapasztalataik alapján az idén január 1-től hasonló formában üzemeltetik a személygépkocsi-javító üzemüket is. Ennek megfelelően az anyávállalat idei árbevételi terve 355 millió forint, a tervezett eredménye pedig 33 millió, mely a keresetfejlesztés mellett lehetővé teszi a vállalat eszközállományának további fejlődését is. Gépészeti üzemükben az idén is tovább folytatják a termékszerkezet átalakítását, melynek során egyre nagyobb szerepet kap majd a vákum- technikai eszközök mellett a szerszám- és műszergyártás is. Tehergépkocsi-javító üzemükben is továbblépést terveznek: a korábbi járművek mellett vállalják az IZS típusú kis. teherautók fődarab- cserés felújítását is. További újdonság, az idén már nemcsak az Autóker által forgalmazott új járművekbe, de másokhoz is beépítenék energiával takarékoskodó, környezetet kímélő berendezéseket. A használtautó- és alkatrészkereskedelmük szintén változások előtt áll. A forgalom növelését, a választékot, végső soron a vevők igényeinek hathatósabb kiszolgálását szolgálja xx használt autók csereakciójának bevezetése, mely nagy népszerűségnek örvend már most a járművüket megújítani akarók körében. A Tiszalöki Faipari Vállalat múlt évi termelési tervét csaknem 150 millió forintra teljesítette, ezzel 11 százalékkal teljesítették azt túl. Sikeres esztendőt tudhattak maguk mögött az exporton dolgozók is, ha minimálisan is, de túlteljesítették 30 millió forintos tervüket. A vállalat termékei egyébként különösen a nyugati országokban keresettek, hiszen ide csaknem 29 millió forint értékű különféle faipari árut küldtek. Ebben az évben tizenhárom és fél százalékkal kívánják növelni termelésüket, annak értéke az elképzelések szerint meghaladja majd a 160 millió forintot. Ezt a korábbinál eredményesebbnek ígérkező munkaszervezéssel, a munkafegyelem javításával, valamint az alapanyagok céltudatosabb fel- használásával kívánják elérni. A Magyar Posztógyár nagy- kállói gyárában igen nehezen indult az 1986-os év. Az első hónapokban anyagellátási és piaci gondok tették próbára a kollektívát. Ennek ellenére minden főbb területen többlettermelésre voltak képesek. A fonoda például 103. a szövődé pedig csaknem 190 százalékos teljesítményt ért el az előző évihez képest. A gyár szállítási szerződéseinek a korábbi évektől eltérően határidőre maradéktalanul eleget tett. Az elmúlt évben ezer tonna kötőfonalat állítottak elő, arríelynek negyven százalékát tőkés piacokon értékesítette. Ezt egy jelentős profilváltás tette lehetővé: egy olasz céggel közösen korszerűsítették fopalgyártó egységüket. A múlt évben került sor a szövődéi rekonstrukciójukra, a korszerűtlen CFS gépek helyett modernebb SZTB berendezéseket állítottak munkába; s megvalósult egy másik új üzem is, ahol évente mintegy 400 tonna másodlagos nyersanyag feldolgozására nyílik alkalom. Az idei évet szerencsére kedvezőbb helyzetből indíthatták, nem mutatkozott gond sem az alapanyagellátásban, sem a rendelésállományban. A szabályzó változások alapján ebben az évben elsősorban arra törekednek, hogy javítsák a minőséget, s növeljék a tőkés exportjukat. A múlt évben (étesült a nyíregyházi Akkuvill Ipari Kisszövetkezet. A közelmúltban új szolgáltatásokat vezettek be. A HT—20-as hidraulikus kézi targoncák felújítását Kelet-Magyarország térségében egyedül itt vállalják. Havonta 100—150 emelőt javítanak. (Képünk Bárdi Józsefről készült.) Elektromos targoncák nagy teljesítményű akkumulátorait eddig szervezetten nem javították sehol, a kisszövetkezet vállalkozott erre a feladatra is. Képünk: Kaplányi Zoltán targonca akkumulátor sarut forraszt. (Elek Emil felvételei)
