Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
1987. január 21. Kelet-Magyarország 7 Postabontás A negyedik pohár Magát „sokat tapasztalt nyugdíjasának nevező levélírónk szerint az alkoholizmus elleni harcban csak akkor juthatunk ötről a hatra, ha egyrészt sikerül rávenni az embereket arra, hogy ne pálinkát vedeljenek, hanem bort vagy sört igyanak, azt is csak mértékkel. A siker további nyitja, hogy a közösség megvesse, kivesse magából alkoholista tagjait, és ne tekintse bocsánatos bűnnek azt, ami valójában jellembeli fogyatékosság. Levélírónk véleményének első részével tökéletesen egyetértek, bár a sorrendet megfordítanám, mert a mértékletességet érzem a legfontosabbnak, bármilyen alkoholos italról legyen is szó. Sosem lenne szabad megfeledkezni a mondásról, miszerint az első pohár az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté. És milyen sokan, milyen gyakran ürítik fenékig a gyalázat poharát! Mármost ami azt a sokat emlegetett kiközösítést, meg bocsánatos bűn dolgot illeti, jómagam sokkal bonyolultabbnak látom a helyzetet. A kiközösítés sem a társadalom, sem az egyén számára nem megoldás. A jóindulatú elnézés mellett pedig — legalábbis tapasztalataim szerint — az egyik oldalon növekszik a türelmetlenség („végre csináljanak már velük valamit”), ugyanakkor továbbra is jelen van a közöny („nem az én bajom, küszködjön vele a családja”). Ez utóbbira épp a minap hallottam egy példát. A többszöri, de mindany- nyiszor eredménytelennek bizonyuló elvonókúrán átesett fiatalembert tavaly valamikor az év elején végre beutalták Nagyfára. Fellélegzett a környezete: most talán sikerül — de ha nem is, nekik legalább nyugtuk lesz egy ideig. Tévedtek. A nyár derekán a fiatalembert hazaengedték két hét szabadságra. Azóta se ment vissza. Egyszer állítólag érdeklődött utána a hatóság, de akkor épp nem volt otthon ... A falubeliek nem tudnak róla, hogy azóta kereste volna valaki a fiatalembert, akit pedig nem lenne nehéz megtalálni, és visszaküldeni Nagyfára, hogy folytassák gyógykezelését. így csak élősködik idős édesapja nyakán. Munkát akkor vállal, ha másképp nem tudja előteremteni a mindennapi italravalót (munkaviszonya már évek óta nincs). A falubeliek nem értik a dolgot, a tanács érdektelenségét. Már arra is gondoltak, hogy talán megszüntették a fiatalember gyógykezelését — de ez esetben sincs magyarázat, hogy vajon ki és miért tartotta ezt indokoltnak. Azt mondják, a család sem tud többet. Bármi legyen is az igazság, egy kudarccal mindenképpen többet kell elkönyvelnünk. Gönczi Mária JAVASLAT A déli ipartelep azon dolgozói nevében panaszkodunk, akik a Kótaji út, Északi körút, Tokaji úttal határos területen lakunk. Nincs Nyíregyházán olyan rossz közlekedés, mint a nevezett részen, a Hímesben, ugyanis a déli ipartelepről csak nagyon hosszú idő alatt lehet hazajutni. Véleményünk szerint megoldható lenne ez a gond, amihez pár javaslatunk lenne. A 15-ös autóbusz, ami most a Jókai térről indul, a következő útvonalon közlekedne: Tölgyes csárda—Stadion út—Vasvári Pál út— Vay Ádám körút—Dózsa György út—Déli ipartelep. 2. A 18-as járatot (vagy a 20-ast) a reggeli műszakhoz végigvinni a Déli ipartelepre. 3. Meghagyva a 15-ös jelzést, a következő útvonalon járna a busz: Kísérleti intézet—Vasvári Pál út—Vay Ádám körút—Dózsa György út—Déli ipartelep és vissza. Tudjuk, hogy a Volán helyijáratot csak irányított decentrumból indít, ezért javasoljuk, hogy ezeket a járatokat a leselejtezett taxikból kiszerelt urh-készülékkel felszerelve irányítsák. 4. A Déli ipartelepről a 16-os járatot a műszak végéhez igazítsák, amivel elérnénk a 20-as, 12-es járatokat, és már ez is sokat jelentene. Kopjáry Zoltán Nyíregyháza, Fecske u. 50. sz. (és még 12 aláírás) ITALT CSAK ÉTKEZŐKNEK Nem egyszerű dolog délben Nyíregyháza belvárosában találni egy olyan olcsó éttermet vagy ételbárt, ahol helyet is kap, aki ebédelni szeretne. Tapasztalataim szerint ugyanis ezek az éttermek is megtelnek azokkal, akik csak iszogatni akarnak. Nem vagyok naiv, tudom, hiába is kérnénk, hogy ezeken a helyeken ne árusítsanak alkoholt, de azt hiszem, annyit azért meg lehetne tenni, hogy ebédidőben — tehát 12 és 2 óra között — csak az étkező vendégeknek szolgáljanak ki italt. így nem a söröző, borozó. pálinkázó emberekkel telne meg delenként az amúgy sem túl sok étterem, bisztró. Garami László Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Lengyel Ernöné, Nyíregyháza: A görbeházi termelő- szövetkezet tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy a hibás akkumulátort kicserélik. Dr. Molnár Antal, Nyíregyháza: Az IKSZV-től kapott információk szerint a házban az úgynevezett „bekötő vezetékek” teljes cseréjére van szükség, ' csak így lehet megakadályozni, hogy a szennyvíz újra és újra elöntse a pincét. Tavaly erre sajnos már nem volt pénz, az idén azonban — várhatóan még az első fél évben — elvégzik a munkát. özv. Kocsik Andrásné, Nyírszőlős: Körülményeire és kevés jövedelmére tekintettel levélírónkat felmentették a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. Szászi Istvánná, Ilk: A területileg illetékes rehabilitációs bizottságon megtudhatják, hogy lakóhelyük közelében hol található férje egészségi állapotának megfelelő munka. Mivel férje betegsége nem munkahelyi ártalom vagy üzemi baleset következménye, ezért a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy dolgozóját újra alkalmazza. Farkas Andrásné, Nyír- bogdány: Mivel olvasónk özvegyi nyugdíjat és árva- járadékot kap, ezért részére nem állapíthatnak meg rendszeres szociális segélyt is. Alkalmanként azonban támogatni fogja a tanács. Takács István, Fehérgyarmat: Ha a részfoglalkozású dolgozó a heti szabadnap kivételével a hét minden napján munkát végez, akkor ugyanolyan mértékű szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőre alkalmazott dolgozót (alap- és pót- szabadság). A szabadság idejére járó átlagkereset azonban ilyenkor csak a dolgozó munkaidejével arányos időre jár. Tehát a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott dolgozót egy szabadságnapra négyórai átlagkereset illeti meg. Jö PÉLDA Az elmúlt napok időjárása rendkívüli erőfeszítésekre készítetett bennünket. Számtalan példát sorolhatnánk a vasúti pályáienntantóktól a gépkocsi vezetőkön át a közúti igazgatóság dolgozóiig. Ezek mellett apró küzdelmek sorát is papírra róhatnánk. Községünkben például Varga György — látva, hogy egy mentő küszködik a hótorlaszokkal — beindította a traktorját, és a szivattyúállomásról kölcsönkért hótolóval egy délután leforgása alatt járhatóvá tette az írtakat. „Pihenésképpen” idős emberek kezéből vette ki a lapátot. A község lakói nevében úgy érzem, megérdemli a köszönetét. Mirth a Tibor Fényeslitke JELENTKEZZEN, AKI SEGÍTETT Elestem január 7-én a nyíregyházi vasútállomás jeges peronján. A baleset után a mentők bevitték a rendelőintézetbe. Szeretném, ha jelentkezne az a középkorú asszony, aki segített, hogy fel tudjak állni. A baleset körülményeinek tisztázása végett lenne szükségem az ismeretlen segítségére. Mészáros Gézáné Tornyospálca, Petőfi u. 19. sz. CSENDESEBBEN VIGADJANAK... Péntektől hétfőiig valósággal zúdul, ömlik a zene a Honvéd utcai művelődési ház környékének lakóira. Jó az. ha a fiatal „muzikális”, viszont ez az óriási hangerő rendkívül zavarja a környék üakóit. Még a bezárt ajtók, ablakok melíetl sem tudunk pihenni. Nem értjük, miért kell a zenét így bömböltetni, tetönitet nélkül másokra. Szeretnénk, ha figyelembe venné mindazt az érintett intézmény. Varga Sándorné Nyíregyháza. Szántó Kovács János u. az Állattartók Érdekében Két dologra szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, ment véleményem szerint mindkettő változtatásra szorul. Az egyik az, hogy a tápot árusító boltok általában kora reggel nyitnak, de sajnos korán is zárnak. Arra nincs időnk, hogy még munkakezdés előtt megvásároljuk a tápot, utána pedig már hiába megy az ember. Jó lenne, ha ezt figyelembe vennék a nyit- vatartás kialakításánál. A másik probléma, hogy a nyíregyházi sertéstelepen az ÁFÉSZ 6 órától, a húsipar viszont csak 8-tól veszi át a sertéseket. Szerintem az ő munkájukat is össze kellene hangolni, mert például ha az ÁFÉSZ kerete már betelt, akkor a húsiparhoz irányítják az embereket, de az ő későbbi kezdésük miatt ez nagy várakozást jelent az állattartóknak. H. F. Nyíregyháza. Sátor u. Az illetékes válaszol HIBÁS ÁRU CSERÉJE Kerékpárt vásárolt egyik eperjeskei olvasónk, aki azonban nem sokáig használhatta új biciklijét. A szervizben megállapították, hogy a kerékpár javíthatatlan. Ezzel az igazolással olvasónk elment a boltba, ahol vásárolta a járművet, de ott — utalvány híján — nem cserélték ki az egyébként még jótállásos kerékpárt. Váradi István, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője a következőkről tájékoztatta olvasónkat. Tartós fogyasztási cikket (így kerékpárt is) akkor lehet becserélni, ha 1. nem javítható, 2. javítása meghaladja a 60 napot (ha a vásárló kölcsönkészüléket nem kapott, akkor a 30 napot), 3. a termék a vásárlástól számított három napon belül meghibásodott. Az első két esetben a szerviz köteles csereutalványt adni, a harmadik esetben pedig a bolt köteles az árut kicserélni. Amennyiben olvasónk a vásárlást követő három napon belül a záhonyi boltban bejelentette a minőséghibát, akkor az üzletnek ki kell cserélnie a kerékpárt. Ha nem jelentett be az üzletben ilyen kifogást, akkor a hibás kerékpárra a vásárosnaményi szerviz köteles csereutalványt adni, aminek alapján a boltban kártalanítják olvasónkat. A jótállás feltételeit egyébként a garanciajegy tartalmazza, ezért minden esetben ajánlatos azt figyelmesen áttanulmányozni. JAVULÁS VÁRHATÓ Egyik mátészalkai olvasónk panaszolta, hogy igen sokat kell várni a vizsgálatra a kórház szemészeti osztályán. Az észrevételre dr. Kása Zsigmond vezető főorvostól kaptunk részletes tájékoztatást. Egyebek között a következőket írja levelében. A mátészalkai kórház szemészeti osztályán a három orvosi állásból jelenleg csak kettő van betöltve; részállásban egy nyugállományú szemész szakorvost foglalkoztat az intézet napi három órában. Az orvosokra rendkívül sok feladat hárul, hiszen az osztálynak kell ellátnia a fehérgyarmati kórház területéhez tartozó betegeket is. A helyzet enyhítése érdekében vezették be tavaly a szemüveg felírására jelentkező betegek előjegyzését. De a szembetegségekkel jelentkezők, a nagy dioptriás szemüveget használók (lencsetörés esetén) soronkívüliséget élveznek. Tavaly naponta 58 beteget kellett ellátni. Ez év őszén lehet javulásra .számi - tani, mivel pályakezdő o vost várnak a szemészeti o: tályra. 1987. január 1-től előjegyzést is módosított; most naponta 60 sorszánrk adnak ki. T. J.-né sóstóhegyi olvasónk a házastársak közös, illetve külön vagyonáról érdeklődik. Mint ahogyan azt már többször is megírtuk, a házastársak közös szerzeményét képezi mindaz, amit az együttélés alatt szereznek, függetlenül attól, hogy melyikük jövedelmét fektették be. Közös szerzeménynek számít a menyasszonytáncpénz is. Ha a vagyonmegosztásban nem tudnak megegyezni, akkor ezt lehet kérni a bontóperben a bíróságtól, külön pert nem kell emiatt indítani. M. Gy. nyíregyházi levélírónk hasonló kérdésre szeretne választ kapni.“Megnyugtathatjuk, a bíróság fogja eldönteni, hogy a közös lakás használati joga kit illet a válás után. Ez esetben nincs jelentősége annak, hogy ki a lakás tulajdonosa. Ha tehát megindítja a házassági bontópert, kérje a lakás kizárólagos használatára történő fel- jogosítást. Ezt a kérdést a bíróságnak egyébként is tisztáznia kell. Az is nagyon lényeges, hogy a házastársak milyen magatartást tanúsítanak egymással szemben, továbbá, hogy a lakás használata megosztható-e vagy sem. A közös vagyon esetében annak semmi jelentősége, hogy a férj és a feleség hány éve házasok. T. J. nyírbátori lakos elővásárlási jogának érvényesítéséhez kéri tanácsunkat. Az a felhívás, amit olvasónknak megküldték, valóban nem megfelelő: a két ingatlan összértékének közlése nem alkalmas a tulajdonostárs felhívására, elővásárlási jogának gyakorlására. Az ilyen felhívásnak tartalmaznia kell a kívülállóval szemben megkötendő szerződés összes lényeges adatát, mindenekelőtt az ingatlan vételárát, továbbá a fizetés módját, időpontját, ä birtokba adást is. Levélírónknak tehát jogában áll pert indítani a jelenlegi tulajdonosok ellen a tulajdonközösség megszüntetésére. Az értéknél nincs kötve az annak idején a szerződésben megjelölt árhoz, ha ebben nem tudnának megegyezni, a bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki az ingatlan értékének megállapítására. G. L.-né újfehértói olvasónk annak idején jelentős összeget kapott édesapjától, ahogyan ő mondja, „ajándékba” azért, mert betegségében ápolta édesapját. Ez csak szóbeli megállapodás volt, s az apa halála után olvasónk testvére most magának követeli az összeg egy részét. Jogos-e ez a követelés, kérdi levélírónk. Először tisztáznunk kell, hogy mi az ajándék, és mi a köteles rész. Ajándék az, amit minden ellenszolgáltatás igénye nélkül adnak. Ha tehát olvasónk édesapja ápolásának fejében kapta a pénzt, akkor az már nem tekinthető ajándéknak, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy a nyújtott szolgáltatás.arányban van-e ezzel az összeggel. Köteles rész azt az egyenesági örököst illeti meg, aki akár végrendelet, akár még az örökhagyó életében történt ajándékozás következtében nem örökölt semmit. Ilyen esetben az örökös a végrendeletben megjelölt örököstől vagy a megajándékozottól kérheti annak az összegnek a felét, amit örökölt volna. Ilyen igény esetében azonban a teljes örökséget számításba kell venni, és ha a köteles részt igénylő örököl annyit, amennyi a törvényes örökrésze fele, nem tarthat igényt köteles részre. Hangsúlyozzuk tehát, hogy nem lehet egyes vagyontárgyakat kiemelni, és abból kérni a köteles részt, hanem a teljes örökséget figyelembe kell venni, és annak alapján számolni. H. M.-né kisvárdai levélírónkat tájékoztatjuk, hogy férjét akkor kötelezhetik házastársi tartásdíj fizetésére, ha a válás után a volt feleségnek nincs annyi jövedelme vagy vagyona, hogy m< gélhetését biztosítsa. A vagyonmegosztásban az nem játszik szerepet, hogy levélírónk hosszabb ideje táppénzes állományban van; amit a házasságuk alatt bármelyikőjük jövedelméből szereztek, annak fele öt illeti. Dr. Juhász Barnabás Rjándék és köteles rész I vagyeamegosztásrél
