Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

1987. január 20. Kelet-Magyarország 7 Infravörös tejanalizáló Komputer tervezte komputer 9660 karakter éránként Á SZÜV nyíregyházi számítóközpontjában A burgonya gumóbetegségei A növényvédő állomás kortan! laboratóriumát gyakran keresik fel burgonyatermesztők különbö­ző betegségekben „szenvedő” burgonyagumókkal. Kérdéseik röviden: mi okozza az adott be­tegséget, étkezésre alkalmasak-e ezek a gumók, iU. vetésre fel- használhatók-e? A fentiek adták az indítóokot, hogy röviden ' is­mertessük a burgonya legfonto­sabb, s leggyakrabban előfordu­ló úgynevezett élettani és kór­okozó eredetű gumóbetegségeit. Élettani eredetű betegségek Gumózöldülés: A földdel nem takart gumók fény hatására meg- zöldülnek. Az ilyen gumókban mérgező anyag halmozódik fel (Solanin). Ez a burgonyát fo­gyasztásra alkalmatlanná teszi. Különösen csecsemők, kisgyer­mekek ne egyenek megzöldült burgonyából készült ételeket! A gumózöldülés a vetőértéket nem rontja. Vasfoltosság: A gumó húsában elszórtan rozsdavörös vagy sötét­barna foltok keletkeznek. Ok: vízellátási és táplálkozási zava­rok. Az erősen vasfoltos gumók étkezésre és vetésre alkalmatla­nok. Kisebb mérvű vasfoltosság a vetőgumó minőségét nem rontja. Szürkefoltosság: A gumók hú­sában a héjtól befelé haladva szürkésfekete, elmosódott foltok láthatók. Oka lehet mechanikai nyomás, tápanyag-ellátottságbeli zavar. A szürkefoltosság a gumók étkezési értékét nagymértékben csökkenti, a vetőburgonya minő­ségét nem rontja. Üregesség: A gyors gumónöve­kedés következtében beálló üreg- képződés. Az üregesség a burgo­nya élelmezési és vetőértékét nem rontja. (Bár vetésre — mi­vel kizárólag csak a nagy gu­mókban tapasztalható az elvál­tozás — nem használjuk.) Kórokozó eredetű betegségek: Sugárgombás varasodás: Több megjelenési formája ismert, há­lózatos, púpos, bemélyedt. göd­rös varasodás. Felhasználhatósá­gukat a fertőzés erőssége nagy­ban befolyásolja. A Súlyosan va­ras (rücskös) burgonya sem ét­kezésre, sem vetésre nem alkal­mas. A kismértékben károsodott gumó azonban étkezési és vetési célra felhasználható. Burgonya vész: A gumón sza­bálytalan alakú, besüppedő, sö­tét ólomszürke foltok keletkez­nek. A gumó húsában vöröses- barnás. száraz jellegű szövetelha­lás következik be. A beteg gu­mót étkezésre, de különösen ve­tésre nem szabad felhasználni. Galambosné Dienes Judit Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás A hőmérséklet 20—22 Cel- sius-fok. a páratartalom 70 százalék, a levegő pormentes, a biztonság maximális. Csak halk zümmögés jelzi, hogy a gépek dolgoznak. A Számí­tástechnikai és Ügyvitelszer­vező Vállalat nyíregyházi számítóközpontjában va­gyunk- A semleges szürkére festett, közepes hűtőszekrény nagyságú berendezésnek fenntartott különteremben. Középen helyezkedik el a Siemens 7531-es komputer, a számítóközpont lelke. — Most egy esztendeje, hogy üzembe helyeztük, — támasztja rá a kezét óvatos mozdulattal Méhész János műszaki osztályvezető, aki ar­ra vállalkozott, hogy bemu­tatja a nagy teljesítményű számítógépet és az adatrög­zítő rendszert. — Ezek a kisebb egységek a Mera lemezes rögzítők — mutatja az üvegfal mellett elhelyezkedő kisebb lemez- szekrényeket. — A betáplált adatokat ez a Mera 9450-es adatrögzítő viszi fel a tárcsákra. A Sie­mens 7531 mágneslemezeinek tárolóképessége 64 megabyte, ami megközelíti azt a meny­nyiséget, amely a magyar csúcsteljesítmény. Kinézünk az üvegfalon túl­ra, ahol tizenkét leány ül író­gépbillentyűkkel ellátott té­véképernyők előtt és szünet nélkül táplálják be az infor­mációt. A gép türelmesen rögzíti mágneslemezére az adatözönt. Két műszakban használják ki a közel 20 mil­liót érő gépparkot a SZÜV számítóközpontjában, amit az tesz lehetővé, hogy a kompu­tert már előzőleg komputer tervezte meg. A mágnesle­mezről, amelyen ömlesztve található az összes betáplált adat, időnként szalagra „menti” az adatsort a rend­szer és azt tárolják, illetve tovább feldolgozzák. Még annyit a lemezről, hogy a le­tapogató fej két és fél mik­ron távolságra van a forgás közben a felületétől, össze­hasonlításképpen jó ha tud­juk: egy közepes emberi haj­szál megvan vagy hetven mikron. Elképzelhető, milyen kárt okoz ha ide porszem ke­rül. A gépterem mellett talál­ható a legkisebb raktár, ame­lyet valaha is láttam. Mint egy közepes spájz. A tárolási rendszer is hasonlít, csak itt a befőttesüvegek helyett sza­lagtekercsek sorakoznak. Né­hány tekercsen hatalmas vál­lalatok teljes anyagnyilván­tartása. Azért nem írjuk ide a nevüket, mert az adatvé­delmi és üzleti szabályzatok­kal ellenkezne. Egy azonban bizonyos: a néhány négyzet- méteren milliárdnyi informá­ció fér el itt. Vajon milyen haszonnal? — Akik nálunk dolgoztat­ják fel az anyagforgalmukat, vagy más sok adattal járó te­vékenységüket, elsősorban a gyorsaságot nyerik — foly­tatja az ismeretterjesztő elő­adást Méhész János. — A gépre vitt adatokat ember számára megfoghatatlan gyorsasággal értékeli és cso­portosítja a Siemens 7531. Így órák alatt olyan döntések alapozódnak meg, amelyekre eddig emberek tucatjainak papírmunkája sem adott le­hetőséget. Az adatrögzítő teremben éppen műszakváltás van. vagyis két óra. A szünetet Nagy Bélánéval. a terem munkájának irányítójával ar­ra használjuk ki, hogy az itt folyó munkáról váltsunk szót. — A lányok teljesítményre dolgoznak, amelyet maga a gép mér. van rá kapacitása. A norma 9660 karakter le­ütése óránként. Mindannyi- uknak név szerint rögzít a Mera 9450, így pontos telje­sítményértékelés lehetséges. Ezt a normát nagyon sokan túlteljesítik és még többen, túlteljesíthetnék, hét megfele­lő bizonylatokból dolgozhat­nánk. És itt következett egy kis­előadás a megfelelő bizonyla­tokról. összefoglalásképpen csak annyit: a szervezők, akik előkészítik a számítógé­pes adatfeldolgozást egy-egy vállalatnál, kidolgozzák a megfelelő bizonylat formátu­mát. ezt azonban nem min­dig vezetik be. Pedig azzal a rögzítés gyorsasága lényege­sen megnövekedhetne. így azonban időnként ré- gesrégi bizonylatokról „fejtik meg” a lányok a bebillentyű- zendö adatokat. Véthetnek-e hibát? Miután csak a gép nem téved — igen. Ezért az­tán van a gépben egy ellen­őrző program is (győzi ka­pacitással), kétszer táplálják be ugyanazt az adatsort, ame­lyet a Mera 9450 „úgy magá­nak belül” ellenőriz és ahol eltérést talál — ott visít a terminál... Szó szerint ér­tendő. A hibás részt ellenőr­zik és javítják. így lesz hi­bátlan a rögzítés és pontos a, kiadott anyag. A számítóközpont dolgozni megszállott buzgalommal csüngnek a gépen. Állandó téma, hogy mit lehetne még kihozni a Siemensből. És még sok mindent lehetne. A rög­zítés és a feldolgozás lehetne jobb. ha több információ fér­ne el a meglévő tárolókon. Nem álmok ezek, hanem a lehetőségek fontolgatása. Mint ilyenek, nagy eséllyel rendelkeznek a megvalósu­lásra. A mikroszámítógépekkel fog­lalkozó külföldi folyóiratok egyik legtekintélyesebbje az Egyesült Államokban angol nyelven meg­jelenő BYTE című magazin, mely havonta ad hírt a számítástech­nika ezen ágának legfrissebb eredményeiről, híreiről, tenden­ciáiról. A magyar szemmel kissé szokatlanul nagy terjedelmű új­ság (több mint 500 oldal) a mik­roszámítógépek hardver és szoft­ver fejlesztéseinek, újdonságai­nak piacán tesz körsétát, könyv- és folyóiratszemlét tart, kiter­jedt levelezési rovata van, szá­mos cikket tartalmaz a mikrogé- pek hardver és szoftver elemei­nek érdekességeiről, a propra- mozástechnika módszereiről. A* újság tekintélyes részét persze itt is hirdetések foglalják el, me­lyek igen terjedelmesek, általá­ban egy-egy teljes oldalt foglal­nak el, ami viszont figyelemre­méltó és nálunk még szokatlan: minden reklámozott áru mellett ott szerepel az ára is. A PC-k piacán megjelent új­donságok közül figyelemre mél­tó a Zenith-cég új mikrogépe. A 80 386 típusú mikroprocesszorra épülő gép másodpercenként 4 millió művelet elvégzésére ké­pes, operációs rendszere a ná­lunk is ismert MS—DOS 3.2. Két változatban készül 40, ill. 80 me- gabytos merevlemezes háttértá­rolóval. Sorozatgyártását ebben az évben tervezik megkezdeni. A híradás szerint árúk kb. 6500. ill. 7500 dollár lesz. Az utóbbi időben több hírt kaptunk arról, hogy e kategóriá­ban megjelent az első hordozható változat is. A BYTE januári szá­ma beszámol arról, hogy a Wang-cég bemutatta új hordoz­ható komputerét, mely 512 kbyte memóriával és 10 Mbyte merevle­mezes háttértárral rendelkezik, azaz állja a versenyt asztali ki­vitelű társaival. Azonban mindössze egy akta- táskányi méretben van összeál­lítva az egész konfiguráció, mely tartalmazza a videokijelzöt, a 92 billentyűből álló klaviatúrát és — az asztali kivitelű PC-ktől el­térően — magában foglal egy printert is. Az egész súlya mind­össze 14 font. Operációs rendsze­re szintén MS—DOS 3.2. Számos csatlakozási lehetőséggel rendel­kezik, árát 3500 dollár körül jel­zik. Talán nem is kell külön emlí­teni. hogy mindkét gép gyártói hangsúlyozzák az IBM kompa­tibilitást. A szoftverújdonságok között tallózva több helyen találkozha­tunk a hazánkban is forgalom­ban lévő személyi szániítógépek legelterjedtebb programozási nyelvével, a BASIC-kel. Mint mindennek, ennek is számtalan továbbfejlesztett változata is­mert. A Borland-cég most bemu­tatott Turbo Basic-je az IBM PC- gépeken dolgozóknak biztosít ké­nyelmes programfejlesztési kör­nyezetet. Tartalmaz fordítóprog­ramot, képernyőorientált szöveg­szerkesztőt, rezidens könyvtárat is. A fordító sebessége 12 ezer sor percenként (!). A magazin felsorolja azokat a bővítéseket is, melyek új utasításokkal gaz­dagítják ezt a BASIC-rendszert. Egy másik társaság, a True Basic á 1 tál bejelentett új Basic- verzió elsősorban a grafikát al­kalmazóknak tartalmaz új lehe­tőségeket. Megjelent egy Basic-Pascal fordítórendszer, mely egy Basic nyelven megírt programot „átír” Pascal nyelvre, azaz egy másik forrásnyelvű programot állít elő. Egy angol cég új szoftvere a C- programnyelvröl fordít Pascalra. A tudományos-műszaki számolá­sokra leginkább alkalmas FORT­RAN nyelv is alkalmazható már PC-ken, a legújabb fordítóprog­ramot az amerikai Lahey-cég F77L compilere képviseli, mely a nagy számítógépeken alkalma­zott, immár adatfeldolgozásra is kényelmesen használható FORT­RAN 77 nyelvnek minden tulaj­donságával rendelkezik. Az említett szoftvertermékek mindegyike az előbb már emlí­tett nálunk is elterjedt MS—DOS operációs rendszer alatt is fut­tatható. A mlkrogépek perifériáinak, háttértárainak újdonságairól szó­ló hírek közül szembeötlő a Konica-cég által bemutatott haj­lékony mágneslemezegység, melynek kapacitása 10 Mbyte (szemben az általában elterjedt 1 Mbyte-tal). Sorozatgyártása en­nek is csak 1987 második felé­ben kezdődik, ára 400 dollár kö­rül lesz — ígérik a gyártók. Bár egyre gyorsabb, nagyobb teljesítményű PC-k jelennek meg, van piaca azoknak a kise­gítő, bővítő berendezéseknek is, melyekkel egy adott mikrogép működése javítható, gyorsítható. Példa erre a PCSG társaság ajánlata, mely most 300 dollár körül olyan bővítő kártyát for­galmaz az IBM PC-khez, mely annak működését oly mérték­ben gyorsítja fel, hogy az — a gyártó állítása szerint — egyen­értékű lesz az IBM teljesítmény­ben és árban jóval magasabb színvonalú ún. AT-családhoz tar­tozó egyedével. Egy másik cég a merevlemezes háttértárolók kihasználtságát és az adatelérés gyorsítását célozta meg diszk optimalizáló program­jával, megakadályozva a háttér- tárolón tartott adatállományok szétdarabolódását több részre. A nálunk viszonylag elterjedt Commodore gépcsaládról szinte alig találni információt. Illetve egy hír beszámol arról, hogy egy angol cég most azzal kísérlete­zik. hogy infravörös érzékelők­kel működő vezérlöszerkezeteket illeszt a háztartásban is előfor­duló mikrogépekhez, például a Commodore—64-hez is, így az elektromos árammal működő háztartási berendezések számí­tógéppel vezérelhetővé válnak. Egy már elkészült érzékelórend- szer, melynek ára 130 font, a mikrogépre és a hálózati áram­körre van kapcsolva, és felkap­csolja a villanyt, ha valaki belép a szobába. Az előbbiekben néhány példát ragadtunk ki a magazinban meg­jelent nagyon sok újdonság kö­zül. Ezenkívül olvashatunk rész­letesen taglaló cikkeket intelli­gens adatbázisokról, egy új ke­resési algoritmusról, az IBM PC-k különböző típusainak ösz- szekapcsolásáról. integrált áram­körök tervezésének kérdéseiről, véletlen számok generálásának módszereiről. A szakfolyóirat-ismertetést a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság nyíregyházi fordítói klubja készítette. A szakemberek vállalkoznak arra is, hogy az érdeklődők rendel­kezésére bocsátják az eredeti cikkek fénymásolatát, esetleg magyar nyelvű fordítását. To­vábbi felvilágosításokat az MTESZ megyei titkárságán ad­nak (Nyíregyháza, Lenin tér, Tudomány és Technika Háza). Új eszköz a nagyobb teljesítményhez Óránként 500 vizsgálat A tudomány nem ismer határokat. Idő kérdése csak, hogy egyre célszerűbb, hatás­fokában egyre jobb eszközö­ket produkáljon a kutatás, a fejlesztőmunka. Itt van pél­dának a MILKO-SCAN 605, amely az eddig ismert infra­vörös tejanalízis-készülékek harmadik generációja. Ma Magyarországon kettő van belőle, egy a Debreceni Ál­lattenyésztő Vállalat nyír­egyházi állomásának labora­tóriumában. A laboratórium vezetője, Bíró Mihályné nem túloz, amikor azt mondja, a MIL­KO-SCAN 605 jelenleg a leg­korszerűbb eszköz ahhoz, hogy gyorsan és megbízható­an végezzenek vizsgálatokat. Az analizáló nagy sebességű, elvégzi a tejkomponens-ana- lízist és kevesebb, mint 10 másodpercen belül mutatja az eredményt. Nyíregyházán a készülékkel a tej zsírszá­zalékát mérik, de alkalmas a fehérjeszázalék, a száraz­anyag- és a cukortartalom gyors meghatározására is. A tejvizsgálat új korszaka kez­dődött el azzal, hogy nyolc különböző analizációs prog­ram állítható össze és tárol­ható egy beépített komputer­be. A programozás könnyű, az eredmény a képernyőn le­olvasható. Egy kívülálló ha közelébe kerül egy ilyen nagy kapaci­tású, magasan automatizált és nagy pontosságú laborató­riumi készülékhez, számtalan dologra lesz kíváncsi. Min­denekelőtt azt szeretném tud­ni, ha már van egy ilyen több millió forintot érő esz­közegyüttes, milyen haszna lehet ebből a gazdaságnak, azoknak a tehenészeteknek, amelyek a vállalati szolgál­tatást igénybe veszik? — Nyíregyházára — közöl­te Bíróné — három megyé­ből, 173 tenyészetből érkezik naponta a tejminta. Sza- bolcs-Szatmárból 66 gazda­ság partnere a vállalatnak. Az érkező tejminták alapján kimutatott zsírszázalékból kö­vetkeztetve a tehenészeti te­lepek javíthatják a tejter­melési technológiát. A tej­zsír nemcsak a fajtától, de függ a takarmányozástól, a fejési (rendszertől is. A tej- zsírszázalék függvényében alakul a tejtermelés gazdasá­gossága, jövedelmezősége. Nem mindegy tehát, hogy a kifejt tej zsírszázaléka há­rom vagy négy. Szabolcs- Szatmárban jó a zsírszáza­lék, a mátészalkai, a nyírma- dai, a kemecsei állami gazda­ságokban, de van néhány olyan tehenészet is, ahol le­het és kell is javítani ezen a fontos minőségi mutatón. Sokszor a jobb eredmény a fejőgulyások munkáján mú­lik. Minél jobban kifejik az egyedeket, annál magasabb a zsírtartalom. Az új laboratóriumi esz­közzel 1986-ban 300 ezer tej­mintát vizsgáltak, de idén et­től jóval többre számítanak. Ebből nem lesz gond, hiszen a MILKO-SCAN 605 kapaci­tására jellemző, hogy amíg az elődök 80, illetve 120 min­ta vizsgálatára voltak alkal­masak. íz új eszköz óránként 500 minta vizsgálatára képes. A MILKO-SCAN 605 új nagy tudású eszköz a tejvizsgálat hoz. Kapacitása óránként 500 minta értékelése. Bíró Mihályné, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat nyír­egyházi állomásának laboratóriumában a tejvizsgálatokat végzi. A Byte című magazin januári számából A mikroszámítógépek újdonságai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents