Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

XLIV. évfolyam, 16. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. január 20., kedd MA Többe kerül-e a fürdő jegy? (2. oldal) Becsülettel, jó munkát (3. oldal) Falugyűlések M egszoktuk már, hogy évek óta a január, a február — a vala­mikori ráérőidő — az ide­je a falugyűléseknek, s így van ez ebben az esz­tendőben is. Az új év első hétfőjén már össze is gyűltek a penyigeiek, hogy értékeljék elvégzett mun­kájukat, hogy szót váltsa­nak idei feladataikról, s a tegnap este megtartott falugyűlésekkel immár 21 településen hívták párbe­szédre a tanácsok és nép­frontbizottságok a lakos­ságot, hogy ne csak egyet­értésüket, hanem segítsé­güket is kérjék. Senki előtt nem titok, hogy nehéz napokat, s éveket élünk, hogy a ta­nácsoknak korántsem annyi a pénze, amennyit szeretnének, s hogy a legszükségesebbekre is csak akkor jut, ha helyi erőből pótolják azt, ha a falvak, a városok üzemei, termelőszövetkezetei, fo­gyasztási és ipari szövet­kezetei is hozzájárulnak a szülőfalu gyarapításához. Egy friss összesítés sze­rint körülbelül 280 falu­gyűlésre, városkörzeti ta­nácskozásra kerül sor az elkövetkező hetekben. Ennyi helyen elemzik az elmúlt évben történteket, ennyi helyen szólnak a la­kosság többségét foglal­koztató kérdésekről, a te­lepülésfejlesztő társadal­mi munka értékeiről és eredményeiről, és — mert hagyomány már ez is — elszámolnak az elő­ző falugyűlésen elhangzott bejelentések, javaslatok sorsáról. Lesznek tanácsok, ame­lyek szép, s lesznek ame­lyek kevesebb szép ered­ményről adhatnak szá­mot, hiszen nem minden település kapott egyforma lehetőséget az előrelépés­re, nem mindenütt egyfor­mán sikerült javítani a lakosság életkörülménye­in, de a legfontosabbakra egyre kevesebb helyen kell már azt mondani, hogy nincs. Mert ebben az ötéves tervben minden fa­lunak lesz már jó ivóvize, mert alig van már teme­tő, ahpl nincs vagy ne épülne ravatalozó, mert egyre kevesebb már a szükségtantermek száma, s ha felépülnek a nagyobb településekre tervezett egészségügyi központok, alapvető javulás várható az egészségügyi ellátásban is. S ajnos lesznek az idén is visszatérő prob­lémák, hiszen ke­vés a pénz az út-, a jár­daépítésre, a közvilágítás hiányosságainak pótlásá­ra, ahol víz van, ott a szennyvízvezeték is kel­lene, sőt egyre több he­lyen válik természetes igénnyé a szemétszállítás megszervezése. Ám ha ezeket nem a tanács „ügyének’", hanem saját­juknak is tekintik, akkor egy év múlva újabb, s a mainál is szebb eredmé­nyekről adhatnak majd számot a falugyűlések. B. J. Vége a kényszerű „fagyszabadságnak” Pótolják a kiesést A kemény, szigorú tél nemcsak a megye közlekedé­sét bénította meg egy időre, de több ipari üzemünk­ben is fel kellett függeszteni a termelőmunkát a múlt héten. Szerencsére e hét kezdetére megenyhült az idő­járás, így befejeződött a kényszerű „fagyszabadság” is: hétfő reggel megkezdődhetett a munka a szóban forgó üzemekben is. A NYÍREGYHÁZI GUMI­GYÁRBAN, megyénk egyik meghatározó ipari üzemében, a rendkívülivé vált időjárás miatt már kedden akadozott az anyagellátás — a főváro­si, alapanyagot biztosító üze­mekből nem jutott el az utánpótlás a Nyírségbe —, s ezért szerdán leállt a gyár fontosabb üzemeiben a ter­melés. Több ezer dolgozó kényszerült tétlenségre ezzel, akik hétfő reggel hat órakor vehették fel ismét a munkát. A keverőüzem azonban már szombaton is dolgozott. A ki­esett munkanapokat a tervek szerint szombatonként pótol­ja majd a gumigyár kollektí­vája. A HAJTÓMŰVEK ÉS FES­TŐBERENDEZÉSEK nyír­egyházi gyárában egészen a hét derekáig nem okozott ko­molyabb fennakadásokat a tél, csütörtökön viszont már többen nem tudták elérni munkahelyüket. A nyíregyhá­zi üzemben sok a vidékről bejáró, így számítani kellett arra, hogy a rendkívül csú­szós utak lehetetlenné teszik a közlekedést, a tömegszállí­tó járművek pontos útnak in­dulását, megérkezését. Ezért döntött úgy a kollektíva ve­zetése, hogy pénteken sza­badnapot rendel el. Döntés ugyan még nem született, de az biztos, hogy a kiesett mun­kanapot még ebben a hónap­ban, vagy 24-én, vagy 31-én, szombaton pótolják majd. Hétfő reggel egyébként min­den zavaró tényező nélkül, a szokásos normális ütemben indulhatott a termelés. AZ ÜJPESTI GYAPJÜ- SZÖVŐGYÁR Űjfehértói Gyárában részlegesen ugyan, de három napon át pihentek a gépek, az emberek, pénte­ken pedig teljesen leállt a termelés. Kényszerű pihenő volt ez, amit az elkövetkező hetekben kell behozni. A hét első napján mintegy kétszáz ember vette fel ismét a mán­kat, a tervek szerint a kiesett órákat ebben a negyedévben, a pihenőnapok feláldozásával pótolják. KISVÁRDA KÖRNYÉKÉN okozta a legtöbb gondot a hirtelen támadó tél, a város üzemeinek jó részében lehe­tetlenné vált a munka. Külö­nösen nagy gondokat jelen­tettek a járhatatlan utak a Hunniacoop Baromfifeldolgo­zó Vállalatnál, ahol tudvale­vőleg élő állatok feldolgozása folyik. Talán itt örültek a legjobban a megenyhült hét­végi időjárásnak, hiszen már szombaton, vasárnap meg­kezdődhetett a munka. E két napon nemcsak a szerződéses és a saját autóbuszok indul­tak el a dolgozókért, de ahol a hétvégi buszközlekedés nem tette lehetővé a bejövést, ott a munkások saját járművü­ket vették igénybe. Szomba­ton és vasárnap még két-két túlórával is megfejelték az „ünnepi” műszakot, ennek köszönhetően mintegy száz­tízezer darab csirkét dolgoz­tak fel. A lemaradást az el­képzelések szerint szombattól szombatig terjedő műszakok­ban igyekeznek ledolgozni. A város másik fontos üze­mében, a Vulkánban csütör­tökön és pénteken volt rész­leges leállás, de ez idő alatt is három műszakban termelt ■ a „Disa”-öntödéjük és a for­gácsolóüzemük, ahol kisvár- daiak dolgoznak. A műszak­számokat tekintve két nap és mintegy tizenhárommillió forint a vállalat kiesése. Ezt pótlandó január 24-én és 31- én teljes háromműszakos ter­melési terveznek, ameny- nyiben szombat éjjel, illetve vasárnap hajnalban nem lesz akadálya a dolgozók haza- szállításának. (bg) A KORA TAVASSZAL TENGIZBE SZÁLLÍTANDÓ építőanyagokat készítik elő a KEMÉV Tünde utcai te- ' lepén. Képünkön: az iparvágány rakodó brigádja osztá­lyozza a gázvezeték szigetelésre váró csöveit. (Farkas Zoltán felvétele) Jelentős változás az időjárásban Újra a menetrend szerint Mellékutcákat, buszmegállókat tisztítottak a hétvégén A megye minden útja immár két nyomon járható, itt-ott a sótól nedves a burkolat, néhol pedig csúszós — nem árt az óvatosság a közlekedőknek. A közúti igazgatóság gé­pei és emberei hétfőn még dolgoztak az észak-szabolcsi térségben, ahol a legnagyobb volt a gond, az utak mentén felgyűlt havat tolták a padkára, hogy biztonságosabbá te­gyék a közlekedést. A Volánnál megtudtuk: hétfőn reggel már csaknem minden autóbuszjáratuk útra kelt (a kevés kivételt a mű­szaki hiba miatt álló egy-két busz jelentette). A menet­rend pontos betartása persze még nem mindig lehetséges, a távolsági járatok tíz-húsz percet késtek, a helyi közle­kedésben is előfordultak ki­sebb csúszások. Hasonlóan megjavult a helyzet a vasútnál is. Szom­baton még akadt néhány vo­nat, mely nem járt, de va­sárnaptól kezdve visszaállt a menetrend, és minden vonat közlekedik, helyreállt a te­EGYHETES KÉNYSZERPIHENŐ UTÁN — amit a rendkívüli hideg okozott — hét­főn ismét megindult a termelés a Mátészalkai Szamos menti Tangazdaság almasűrítő üzemében. (Elek Emil felvétele) / herforgalom is. A késések nem jelentősek sehol, öt-tíz perces késedelem fordult elő. A hóeltakarítás jelentette a legnagyobb munkát min­denhol a hét végén. Szomba­ton — mint erről már beszá­moltunk — a megyeszékhe­lyen (és másutt is) lapátot fogtak a középiskolások, hogy segédkezzenek a járdák-utak tisztításában. A lakosság is- „lapátra kelt” sok helyütt, és lakóházuk környékét tiszto­gatták az emberek. A közte­rület-fenntartó vállalat Nyír­egyházán a hét végén is dol­gozott — s nemcsak .a hóel­takarításban, hanem a sze­métszállításban is. A város­ban egyébként némi gondot jelentett, hogy hétfőre virra­dóan esett egy kis eső, lefa­gyott az utakra, ezért a köz­tér géped és emberei szórták a buszok útvonalát, hogy rendben megindulhasson a tömegközlekedés. Hétfőn a nehéz hótoló fontosabb mel­lékutcákat tisztított, a vál­lalat munkásai pedig a busz­megállók, valamint a felüljá­rók gyalogos részének síkos­ságmentesítésén dolgoztak. Hétfőn még hóelszállítás is volt a városban, elsősorban azokról a helyekről, ahol a szemetesedények kiszabadítá­sa volt a cél. A szemétszállítás egyéb­ként lassacskán egyenesbe kerül a városban, egyre több helyről tudták elszállítani a hulladékot a kocsik. Vannak még azonban olyan utcák, melyeken nehézen férnek a szeméttárolókhoz a közterü­let-fenntartó dolgozói — itt a lakosság segítségét is kérik a körülmények javításában. ElindBHaK a vagonok, a kamionok Alma, krumpli, zöldség a fővárosnak Csaknem négyezer tonna zöldséget és gyümölcsöt vá­sárolt meg a Szabolcs me­gyei ZÖLDÉRT-től a főváros ellátásának javítására az Agro-Skála Kereskedelmi Le­ányvállalat. A mezőgazdasági termékeket , még az ősszel tá­rolta be hűtőházaiba a ZÖLDÉRT. Az áru. szállítása a múlt hét végén kezdődött meg, a vasúti kocsik és a ka­mionok március végéig folya­matosan indulnak Szabolcs­ból Budapestre. A legnagyobb mennyiség a burgonya, ebből kis híján 1500 tonnát vett meg az Agro-Skála. míg almából 600 tonna jonatánt és 150 tonna starkingot visznek a főváro­si üzletekbe. Fejeskáposztá­ból 270, sárgarépából 250, vöröshagymából 200 tonna a leszerződött mennyiség, míg kelkáposztából, karalábéból, pasztinákból, zellerből, cék­lából, fekete retekből 15—50 tonna közötti mennyiséget kap a megyéből a főváros. A ZÖLDÉRT egyébként a budapesti ellátásra szánt me­zőgazdasági termékek mellett megfelelő mennyiséget tett el az ínséges hónapokra a kü­lönféle zöldség- és gyümölcs- félékből a szabolcs-szatmári- aknak is. mely a primőrök, valamint az idei szántóföldi termés megjelenéséig elegen­dőnek ígérkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents