Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

1986. december 10. Kelet-Magyarország 3 Bővülő együttműködés Á csomagolás — szakma Czimbalmos Béla vezérigazgató a COMPACK fejlesztéseiről Három éve étkezési sót csomagolnak Vásárosna- ményban, a COMPACK vállalat megbízására. Nyá­ron nagy beruházás indult Záhonyban, ahol vegyianyag-tárolót és élel­miszer-raktárt építenek, korszerű csomagolóbázist hoznak létre. A megren­delő ugyancsak a COM­PACK Kereskedelmi Cso­magoló Vállalat. A két véglet mutatja azt a bő­vülő együttműködést, ame­lyet a vállalat valósít meg a megyében. A célokról, a további el­képzelésekről kérdeztük dr. Czimbalmos Béla vezérigaz­gatót. — Milyen elvek vezérelték a vállalatot, amikor szabolcsi mun­kahelyeket, együttműködést va­lósít meg? — A gazdasági realitások felismerése. A fővárosban fo­lyó tevékenységeink egy ré­széhez már nem kapunk em­bert, miközben a megyében foglalkoztatási gondok van­nak. Bekapcsolódunk a kül­kereskedelembe, a Szovjet­unióból érkező áruk egy ré­szét jobb a közelben raktá­rozni, megfelelő módon cso­magol,ni, hamarabb jutnak el a térségben lévő megrende­lőkhöz. Beruházásaink azért születnek a megyében, mert itt jók a feltételek, így a szovjet határ közelsége, vagy meglévő épületek kihaszná­lása teszi könnyebbé új te­vékenységek létesítését. — Kezdjük az elsővel, a TI- SZAPACK Gazdasági Társulással, ahol étkezési sót csomagolnak. — A varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezettel jött létre a megállapodás. Vásá- rosnaményban egy régi ma­lomépületben alakítottuk ki a csomagoló- és feldolgozó­bázist, a tevékenységre eddig 13 millió forintot fordított vállalatunk, s nyolcvan, ja­varészt nődolgozó foglalkoz­tatását oldjuk meg. A múlt évben több, mint ötezer ton­na sót csomagoltak, az idén az első fél évben meghalad­tuk ezt a mennyiséget. Innen lehet ellátni a szabolcsi mel­lett a borsodi és hajdúsági megrendelőket is. — A Záhonyban épülő vegyi­anyag és élelmiszer raktárbázis­nak is vannak előzményei. — A tőkés export érdeké­ben a megyei Zöldért válla­lattal, a vajai és a nyírbáto­ri termelőszövetkezetekkel és a MÁV Záhonyi Üzem- igazgatóságával együttmű­ködve hozunk létre átrakó­csomagoló bázisokat. Miután a vállalat korábban megka­pott exportjogát az idén ki­terjesztették, ezért kezdtünk hozzá a záhonyi beruházás­hoz. — Mit építenek, milyen cél­lal? — Az említett élelmiszer­tároló és -csomagoló raktár­bázis, valamint a vegyianyag- tárolás és -csomagolás továb­bi lehetőségeket rejt magá­ban. Ügynevezett vámszabad területet kívánunk létrehoz­ni, vagyis a hazai importfor­galmon túl a kelet—nyugati tranzitkapcsolatokban is részt kívánunk venni, megfelelő szolgáltatásokat nyújtva a mindenképpen szükséges át­rakás mellett. A szigorú kör­nyezetvédelmi előírásoknak is megfelelő építkezés tar­talmaz egy kétezer négyzet- méternél nagyobb élelmiszer­raktárt és hasonló méretű műtrágyarakitárt, a hozzá tar­tozó széles és normál nyom­távú iparvágányokkal, köz­úti csatlakozással. A mintegy 110 millió forint értékű be­ruházás ez év nyarán kezdő­dött, a befejezési határideje jövő év vége. Kivitelezője a Kelet-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat. A szükséges korszerű anyag- mozgató és csomagológépeket valamelyik tőkés cégtől lí­zing formájában szerezzük be. Az élelmiszereknél töb­bek között ide érkezik majd a Szovjetunióból és Kínából a bálázott tea; a szovjet méz, étkezési só. Évente 60 ezer tonna műtrágya zsákolására van megállapodásunk. Ami ettől több: a berendezések úgy épülnek meg, hogy más, por vagy szemcse alakú anyagot is fogadhatunk, fel­dolgozhatunk velük. Célunk, hogy azoknak a nyugat-euró­pai cégeknek is csomagol­junk, akik jelentős szerepet játszanak a szovjet külkeres­kedelemben. — Bár még csak kutatás jel­leggel, de egy másik beruházás Nyíregyházán, a Zöldért alma­tárolójában készül. — A különböző instant (po­rított) termékek — amilyen például a nescafé — gyártá­sa még nem honosodott meg hazánkban. Egy miniüzem behozatalára, a technológia hazai bevezetésére a COM­PACK pályázatot nyújtott be . a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézettel és a Köz­ponti Kémiai Kutató Inté­zettel karöltve a VII. ötéves tervi kutatás-fejlesztési cé­lokban való részvételben. Po­rított zöldség- és gyümölcs- félék, instant kávék és pót­kávék magyarországi előállí­tását szeretnénk megvalósí­tani. A gazdaságossági szá­mítások alátámasztják, hogy ezt meglévő épületek fel- használásával, a Zöldérttel együttműködve könnyebben tudjuk megoldani. Világban­ki pályázatot dolgoztunk M, vegyes vállalatot szeretnénk létrehozni a nagyobb arányú gyártás megvalósításához. Ez a beruházás száz ember fog­lalkoztatását tenné lehetővé. — Sokan csodálkoztak, hogy a COMPACK víztornyok építésé­vel is foglalkozik. — Vállalkozáspolitikánkból adódik, hogy megragadjuk az újat. A csúszózsalus tech­nológia gazdája vagyunk, többek között Törökország­ban építünk ezzel a módszer­rel. Szabolcsban pedig a kál- lósemjéni, hodászi és záho­nyi víztornyok gyors elké­szülte köszönhető a techno­lógiának. — Más elképzelések? — Inkább azokat mondom-, amelyeknél már eredmények vannak. így szabolcsi ter­melőszövetkezetekben vé­geztetünk bőrtárolást egy liechtensteini cég megbízá­sából. Szeretnénk ezeknek a hulladékbőröknek a helyi fel­dolgozását is megoldani. — Milyen a kapcsolat az együttműködő üzemekkel? — Segítőkészséggel talál­kozunk. A megye irányító­szervei is támogatják mun­kahelyteremtő elképzelésein­ket, de az üzemek is szíve­sen fogadják azokat a tevé­kenységeket, amelyeknél jól jövedelmező, hatékony mun­kavégzést lehet megvalósíta­ni — fejezte be dr. Czimbal­mos Béla. Lányi Botond o Kazán­szerelők Évente 1200— 1400 széntüze­lésű melegvi­zes kazán ké­szül a nyíregy­házi Vas- és Fémipari Szö­vetkezetben. Képünkön: a Samuely szoci­alista brigád a szerelősoron. (Farkas Zoltán felvétele) o Levél nyomán Szabolcsbálcán Ötletbörze Minderről az egyik falubeli fiatalasszony leveléből sze­reztünk tudomást. Levélírónk alig ismeri a nagymamát, a gyerekeket is csak látásból, a történteket, a tragikusan csonka család körülményeit pedig hallomásból. De ez is elegendő volt ah­hoz, hogy szót emeljen érde­kükben. „Most jön a kará-' csony — vajon kapnak-e ezek a gyerekek valamit? Fog­nak-e ezek a gyerekek örüL ni az ajándéknak, lesz-e va­jon, mert nemigen juthat. Az embernek a szíve szakad meg, mikor belegondol , az egészbe, hogy három gyerek árván maradt, és az édes-* anyát még egy nagyon jó nagymama sem pótolhatja” — írja levelében a fiatalasz- szony, aki úgy gondolta, ke­vés, ha csak együttérez a csa­láddal. Az együttérzés kevés Az egy-két utcabeli, akitől érdeklődöm, hirtelen nem is tudja, ki is az a Major Jó- zsefné. De mikor mondom, hogy a három kisgyereket és a nagymamájukat keresem, mindjárt eligazítanak, merre laknak. A porta környékén példás rend, az udvart és a ház előt­ti útszakaszt egyaránt tisztá­ra söpörték. A kapu viszont csukva, és hiába kiabálok — odabent szól a tévé, az utcá­ra hallani Isaura és Leoncio párbeszédét. A film délelőtti ismétlése pereg. Végül a szomszéd siet segítségemre. Apró, égrenyíló konyha. Jó meleg van, a csikótűzhelyen krumpli fő, biztosan mala­coknak. Az asztalon, szekré­nyen kívül egy ágynak és egy díványnak is helyet szorítot­tak. Néha hazajön — Amíg élt a lányom, ők is itt laktak, vagyis velem együtt hat embernek kellett megférni ebben a szoba­konyhában — kínál hellyel Ok hárman, a nagymamával Árván maradt három testvér, két kisfiú és egy kislány. A két nagyobbik gyerek is még csak óvodás. Édesanyjukat nagyon fiatalon, húsz-egynéhány évesen vitte el a könyör­telen betegség. A fiatalasszony halála után a férj a fővá­rosban keresett és talált munkát, azóta csak látogatóba jön Szabolcsbákára, ahol a nagymama — anyósa — neveli a gyerekeket szoba-konyhás lakásában. Majomé, ő pedig a díványra telepszik egy szöszke gyerek­kel. — ö a legkisebb, két­éves. Én a fóeszben dolgo­zom. és amikor meghalt a lányom, nem volt mit tenni, ezzel a kicsivel elmentem gyesre. Még egy évem van a nyugdíjig. Mondták, hogy ál­lami gondozásba veszik a há­rom gyereket, de amíg én bírom magam, addig nem en­gedem. — Az édesapjuk? — Néha hazajön megnézni őket. De eltartani csak ne­kem kell ezeket a gyereke­ket. Kapom utánuk az árva­ellátást, családi pótlékot, meg van a gyes. Hát ebből. Tehát a most négytagú csa­ládra havonta 7200 forint kö­rüli összeg jut, amiből azért — ha szerényen is — meg lehet élni, különösen amíg ilyen kicsik a gyerekek. A nagymama egyébként nem panaszkodik. Sem a régi, föl­des padlójú házra, sem arra, milyen sok a munka, nagy a felelősség három kisgyerek­kel. A tanácselnök véleménye Jóllehet a nagymama sze­rint a tanácstól senki sem járt náluk széjjelnézní, hogy boldogulnak, azért — mint kiderül — figyelemmel kísé­rik a Szűcs-gyerekek sorsét. László József, az Anarcsi Nagyközségi Közös Tanács elnöke is ismeri az ügy rész­leteit. — Mindenekelőtt méltány­talannak tartjuk, hogy az apa egyáltalán nem járul hozzá a gyerekei, eltartásához. Néz­ze ezt az értesítést — a mun­káltatójától kaptuk, amikor az óvodai térítési díj miaibt megkerestük őket: „Dolgozónk keresetigazo­lását az óvodai díj térítésé­hez nem tudjuk közölni, mi­vel a három gyermek a nagy­mama háztartásában él. A nagymama, özv. Major Jó- zsefné jelenleg is gyermek­gondozási segélyben része­sül ... A díjfizetésre kötele­zett személy ebben az eset­ben a nagymama, aki a gyes összege és az apától kapott tartásdíj alapján jogosult fi­zetni.” Csakhogy az apa nem fi­zet tartásdíjat. — Ezen most a jog eszkö­zeivel próbálunk segíteni. Be­széltem a termelőszövetkezet jogtanácsosával, és abban ál­lapodtunk meg, hogy per út­ján kíséreljük meg rávenni az apát tartási kötelezettsé­gének teljesítésére. Az óvo­dai térítési díj összegét a mi­nimumban állapítottuk meg, ezzel is könnyítve valamit a nagyszülő helyzetén, ö kü­lönben méltányosságból most is 'megkapja a háztájit, de ettől függetlenül is kértük a termelőszövetkezetet, hogy al­kalmanként, amivel lehet, tá­mogassák a nagyszülőt. Ter­mészetesen mi is odafigye­lünk a családra, s ha szük­séges, segítségükre leszünk. Talán telik... Bízzunk benne, hogy való­ban így lesz, s a nagymama nem marad magára a gyer­mekek nevelésének, ellátásá­nak az ő esetében rendkívül komoly feladatával, amit má­sok — Majoménál sokkal könnyebb helyzetben lévők is — talán az államra hárítot­tak volna. Így a Szűcs-gyere­kek mégiscsak otthonukban tölthetik a közeledő ünnepe­ket, s talán telik egy apró karácsonyfára s a kicsiknek valami meglepetésre is. Hi­szen a felnőttek pontosan tudják, míg a gyerekek csali érzik, mit jelent édesanyjuk elvesztése. Legalább a kará­csonyfa alatt feledkezhesse­nek meg erről néhány percre. Gönczi Mária Minden várakozást felül­múló sikert hozott a múlt hé­ten a nyíregyházi gumigyár­ban megrendezett ötletbörze. Az eredetileg csak december harmadikára meghirdetett akciót két nap múlva meg kellett ismételni, mert a zsű­ri egyszerűen nem győzte a munkát. A kétnapos börze eredménye: száznegyvenki ­lenc elfogadott ötlet — me­lyeket természetesen rövid időn belül hasznosítanak — gazdáik egyenként három­száztól ezer forintig terjedő jutalmat kapták. Az ötletek jó része öly nagy sikerrel ke­csegtet, hogy azok már újí­tásnak minősíthetők, ám azok alaposabb kimunkálása természetesen még hátra van, bevezetésükről, s így a díjak odaítéléséről is később dönt­hetnek a szakemberek. Uzletház Üzletházzal gyarapodott Pócspetri. A máriapócsi Rá­kóczi Tsz beruházásában és kivitelezésében elkészült új épületben egy zöldségbolt, tej- és kenyérbolt, valamint egy húsbolt kapott helyet. Az egyes üzemeltetők sorrend­ben: a nyíregyházi Zöldért, ia mátészalkai kenyérgyár, il­letve a Nyírbátor és. Vidéke Áfész. Az üzletházat az új év első munkanapján nyitják meg a vásárlók előtt. -------------- ---------------. Marian Hikel: Az alvó királylány n enyomtam az ajtót ff és bementem. Bent meghökkentő csend uralkodott, mintha min­den mély álomba merült volna. Körülnéztem, és már kiáltani akartam: „Van itt valaki?”, amikor hirtelen észrevettem, hogy egy alacsony lakkozott szé­ken varázslatosan szép lány ül lehunyt szemmel. Hosszú szőke haja a vál­lára omlott. Bátortalanul odamentem hozzá, és meg­álltam mellette. Közelről még szebb volt. Hosszú, fekete szempilláját, szé­pen formált ajkát elbűvö- lőnek találtam. Hallgattam szabályos lé­legzetvételét és eszembe jutott a mese az alvó ki­rálylányról. Elképzeltem, hogy én vagyok a mese­beli királyfi, és hirtelen erős vágyat éreztem arra, hogy forró csókkal életre keltsem Csipkerózsikát. A lány fölé hajoltam, és re­megő szám megérintette ajkát. Szempillája megrebbent, kissé meglepve felnézett, és megkérdezte: — Mit adhatok? — Kérek egy kiló cuk­rot, egy fél kiló kenyeret és egy darab margarint. Lipcseyné Bánfalvi Júlia fordítása vj| _______1_______ A záhonyi vasúti átrakókörzetben a hulladékfát összegyűj­tik, konténer kitámasztókat és rakodólapokat gyártanak be­lőle. A szertárfőnökség által irányított kis üzemben az át­rakásban megrokkant, csökkent munkaképességű embere­ket foglalkoztatják. Képünkön: Nagy Béla és Kovács Sán­dor rakodólapokat szegei. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents