Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
1986. december 9. Kelet-Magyarország T Gazdaságilag elmaradott térségek (1.) Jellemzők, különbségek A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának területi statisztikai szekciója 1986. november 18—19-én Debrecenben tartotta tudományos ülését, ahol előadással szerepelt a KSH Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának két munkatársa is. A szerzők: dr. Hajdú Bertalanná és Hajnal Béla kandidátus. A gazdaságilag elmaradott térségek jellemzői és fejlesztésének lehetőségei Szabolcs- Szatmár megyében címmel készítettek elemző tanulmányt. A továbbiakban az elemzés fontosabb megállapításait ismertetjük: Szabolcs-Szatmár megyében a kijelölés alapján 125 település tartozik a gazdaságilag elmaradott, többszörösen hátrányos helyzetű térségek közé. Ezek földrajzilag az országhatár mentén a megye szatmár-beregi és a Nyírség déli, délkeleti részén összefüggő térségben helyezkednek el. Itt él a megye népességének egynegyede, kb. 150 ezer ember. A térség természeti adottságai (kedvezőtlenek. A föld minőségét jellemző aranykorona-érték (a térség átlagában 11, ezen belül a Délkelet-Nyírségben nem éri el a 8-at) az országostól kb. 40 százalékkal alacsonyabb, és jelentős az ár- és belvízkár. A térség intézményellátottsága hiányos. A 125 településből 48 tanácsi székhely, 55 mezőgazdasági nagyüzem központja. Pénzintézet (takarékszövetkezet) mindössze 11 helyen van. A települések többsége közlekedési szempontból is hátrányos helyzetű, különösen a peremterületek vannak forgalmi árnyékban. A településeket általában távolsági autóbuszjárat köti ösz- sze, vasútállomás mindössze 31 helyen van. Gondot okoz a kevés járat, a magas viteldíjak, az utak állapota, a hosszú elérési idő, a gyakori átszállás. Több helyen nem kielégítő a kereskedelmi ellátás, élelmiszerszakbolt csaik minden második helyen van, iparcikkszakbolt mindössze 8, tüzelő- és építőanyag-árusító hely 54, benzinkút mindössze 10 településen van. A községek kevesebb mint fele körzeti orvos székhely, de fogászati szakrendelés csak 8-ban, gyógyszertár csak minden ötödikben van. A települések egyötödében nincs általános iskola. Az itt lévő városokon kívül egyedül Csengerben működik középiskola. A közüzemi vízhálózat 70 településen, zárt közcsatorna csak 7-ben van kiépítve. A térség településhálózatára az apró- és törpefalvak túlsúlya jellemző, a települések több mint felében a népességszám nem éri el az ezret, és 3 ezernél mindösz- sze 8 nagyobb. Többségük népességkibocsátó, 1970 óta négyötödükben 5 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a népesség (ezen bélül 75 településen 15 százaléknál is nagyobb volt a fogyás). Az összes népesség- veszteség az elmúlt tizenöt év alatt 26 ezer fő, a jelenlegi lakónépesség 17 százaléka. A gazdaságilag elmaradott térségek településeinek népességmegtartó képessége alacsony, sőt az utóbbi évtizedben romlott. A vándorlási veszteség meghaladta a 37 ezret. A kor- struktúra, a nemek szerinti összetétel — főleg az elvándorlások miatt — kedvezőtlenebb, mint a megye többi részén. Alacsonyabb az iskolai végzettség színvonala is. A térség városhálózata fiatal és viszonylag kis népességszámú. 1969-ben Mátészalka, 1973-ban Nyírbátor, 1978-ban Fehérgyarmat és Vásárosnamény kapott városi ragot. Legnagyobb népességű és vonzásközpontú város Mátészalka, melynek lakossága mintegy 20 ezer. Vásárosnamény és Fehérgyarmat várossá nyilvánításuk óta igen sokat fejlődött, népességük viszont nem haladja meg a 10 ezret, munkaerővonzásuk gyengébb. A térség valamennyi városában új munkahelyek megteremtésére lenne szükség. A gazdasági aktivitást tükröző mutatók is jelzik, hogy a térségben magas az eltartási kötelezettség, a népességnek mindössze négytizede aktív kereső, 100 aktív keresőre 145 inaktív kereső és eltartott jut (a megyében 132, országosan 111). Különösen a nők közül sok az inaktív kereső és eltartott, többségük idős korú és egyedülálló. A térségben még jelentős számú munkaerő-tartalék van. A munkaképes korú nők egynegyede, közel 11 ezer eltartott volt 1980-ban. Arányuk megyén belül az Észak-Szabolcs-Ti- szahát térségben a legmagasabb (28,3 százalék). Az aktív keresőknek jóval nagyobb hányada (több mint egyharmada) ingázik, mint a megye többi részén. Az eljárók aránya legnagyobb az Észak-Szabolcs-Tiszahát térségben, ahol 10 keresőből 4 naponta utazik munkahelyére. Meghatározó a záhonyi vasúti csomópont, amelynek körzetében több ezer embert foglalkoztatnak. Ugyanakkor a térség települései — munkahely hiányában — kevés bejárót vonzanak. A meglévő hátrányok egymás mellett és egymást erősítve vannak jelen. A települések nem homogének, fejlődésük és fejlettségük között is jelentős differenciák vannak. Ezt mutatják a lakásépítések és a közlekedési lehetőségek is. (Folytatjuk) Uj típusú eke Svédországban olyan újszerű, ,,párhuzamosának mondott ekét fejlesztettek ki, amely úgyszólván kész magágyat készít. A hagyományos eke a földszeletet, azaz a rögöt nem vágja le teljesen, hanem — egy keskeny sávot visszahagyva — mintegy 120 fokkal megfordítja. A párhuzamos eke a rögöket 180 fokkal fordítja meg, tehát a hátukra fekteti őket. Ezt azáltal éri el, hogy a kettős ekére egy hátulsó kormánylemezt is rászerelnek, ennek vágóéle az elülső által visszahagyott keskeny földcsíkot és az összes gyökeret elvágja, s a földszeletet teljesen átbuktatja. Ezáltal a tarlón maradt összes növényi anyag, a gyom, a gyommag stb., a barázda fenekére kerül. A munkagépek fogai így a felső — gyökerektől mentes — földben kellő mélységű, jó magágyat tudnak készíteni. Az új vetés ezáltal nagy növekedési előnyhöz jut a mélyebbre kerülő gyommal szemben. Az új ekével kiváló eredményt értek el homokos, vizenyős, Lapos (nyers humuszban gazdag) talajokon, s jól szántható vele az ugar is. Alkalmazásával — a talaj jobb mechanikai megművelése révén — csökkenthető a gyomirtó vegyszer mennyisége. Az erőművek „érvelése” Az izomműködés titkai A villamos energia, noha nem tudunk belőle sokat tárolni, mindig rendelkezésünkre áll: a villamos erőművek ugyanis éD- pen annyi villamos energiát termelnek, amennyi a fogyasztás. De ennek az egyensúlynak a megteremtéséhez előrejelzésekre, bonyolult érzékelő és szabályozó berendezésekre, irányítóközpontokra és nemzetközi együttműködésre van szükség. A villamosenergia-fogyasztás egy kétpúpú tevéhez hasonló termelési diagrammon ábrázolható. E szerint a hajnali órákban a legkisebb a fogyasztás, ezt reggel 7—8 óra tájban csúcs követi (első púp), ami az ipari üzemek indulásával és azzal kapcsolatos, hogy ezekben az órákban — különösen a téli hónapokban — világítunk is. Este (délután) van a második csúcs: ilyenkor az üzemekben még dolgoznak, a világítást már bekapcsolták, s a háztartások is több energiát fogyasztanak, mint napközben. Ez a csúcs — akárcsak a reggeli — a nap járásától függően változik: télen korábban kezdődik, s hosszabb ideig tart, mint nyáron. Általában a hajnali fogyasztás a délutáninak csak mintegy 65 százaléka. De hogyan tudják követni ezeket a változásokat az erőművek? Kézenfekvő megoldás lenne: függetlenítsük a termelést a fogyasztástól, vagyis az erőművek gépeit járassuk egyenletesen, valamiképpen tároljuk a villamos energiát, s a tárolóból fedezzük az igényeket. Több évtizeddel ezelőtt ez járhátó út volt. Az áramfejlesztő gépek úgynevezett pufferüzemben dolgoztak, vagyis a villamos energiát a fogyasztás mértékétől függetlenül termelték, s a fölösleget akkumulátorokban tárolták. Ám ez a módszer csak addig fizetődik ki, amíg az energiarendszer kicsi. A ma általánosan használt háromfázisú váltakozó nagyfeszültségű villamosenergiá-rendszer- ben is van némi energiatartalék, mégpedig mozgási energia formájában, a turbinák és generátorok forgó tömegeiben. Ám ez nagyon kevés, noha e tartalék nélkül a zavartalan villamosener- gia-ellátás lehetetlen volna. Ez az energia, amit a forgó tömegek tárolnak, kevés: a fogyasztókat csak 6—8 másodpercig elégíthetné ki. Mennyisége az energiarendszer mértékétől függ: minél- több generátor dolgozik Lassított vitághervadás Ausztráliai kutatók megállapították, hogy a rendszerint napok alatt elhervadó vágott krizantém 15—17 napig is frissen marad, ha a vízbe 0,15—0,20 g nikkelszulfátot tesznek. Ez valószínűleg azért van, ment a nikkel meggátolja, hogy a levelekben a növényi hormonokéhoz hasonló hatású etilén termelődjön. Kísérleteik szerint viszont a Papaver nudi- caule fajú virágzó máknövényeket, amelyeknek a szárán nincsenek levelek, a nikkelszulfát nem óvja meg a gyors hervadástól. A hőerőművek mérőműszerei mutatják a pillanatnyi állapotokat. ugyanarra a hálózatra, annál kisebb lökések jutnak egy-egy generátoron egy-egy fogyasztó bekapcsolásakor. Es ebben van a KGST-országok egyesített energiarendszerének az egyik nagy előnye: erőműveinek a mozgási energiájából rövid ideig akár több száz megawattnyi többletteljesítményt vehetünk ki anélkül, hogy a rendszerben a frekvencia jelentősen megváltozna. A fogyasztásban bekövetkező nagyobb változásokat az erőmüvek teljesítményeivel követni kell, vagy úgy, hogy jobb tüzelőanyagot juttatnak a kazánokba, vagy úgy, hogy beindítják a tartalék egységeket. Az egyszerűbb megoldás az, bogy a működő gépek teljesítményét változtatják, mert ez könnyen automatizálható. Csodálatos szerkezet az izom. Segítségével terheket emelünk, futunk, több liternyi vérünket szakadatlan körforgásban tartjuk. Hol van még egy Ilyen ök- lömnyi masina, mint a szív, amely naponta több száz liter folyadékot tud a magasba emelni, és javítás nélkül működik 60—70 évig? Az izomműködés tanulmányozása a biokémiának, biofizikának egyik központi problémája. Hogyan alakítja át az izom a kémiai energiát közvetlenül mechanikai munkává? Hogyan épül fel ez a fehérjékből álló motor? A szervezetben levő izmokat három csoportba oszthatjuk. A végtagokat mozgató izmok a harántcsíkolt izmok, amelyekre az jellemző, hogy általában rövid Ideig tartő, nagy erőkifejtésre képesek, és hogy működésük akaratunktól függ. Az úgynevezett sima izmok gyengébb, de hosszan tartó erőkifejtést végeznek, mégpedig akaratunktól függetlenül (például a beleket mozgató izmok). A harmadik csoportba a szívizomzat tartozik, amely ugyan harántcsíkolt izom, és nagy erőt fejt ki, de azt akaratunktól függetlenül és életünk során megszakítás nélkül végzi. Az idegrendszer által továbbított ingerek hatására a szervezet vázizomzata mechanikus mozgást végez. A mozgástevékenység következtében a tényleges izomállapotra jellemző akciós feszültségek keletkeznek. Mivel az egészséges és a kóros Izomzat akciós feszültségei megkülönböztethetők — nagyságuk, frekvenciaeloszlásuk stb. szerint —, a vizsgálati anyag eredményeiből az orvos megállapíthatja az izom esetleges rendellenes működését, a mozgató idegizomrendszer esetenkénti károsodását, figyelemmel kísérheti a sérült szövetek regenerálódási folyamatát, a gyógyszeres kezelés hatásosságát. E vizsgálatok elvégzésére az ideg-izom vizsgáló készülék szolgál. Képünkön ennek egy világszínvonalú változatát, a Medicor Művek M—500 típusjelű négycsatornás készülékét láthatjuk. /---------------------------------\ Fogynak a gerlék? Egyre több aggódó hangvételű levél érkezik a PRO NATURA csoporthoz, melyben a levélírók tapasztalják, egyre kevesebb a balkáni gerle a városokban. A fogyatkozás okai felől tudakozódnak. Sokan szervezett irtásra gyanakodnak. Le kell szögezni, hogy semmiféle szervezett állománycsökkentés nincs folyamatban, a madarak kevesebb számának oka feltehetően a természetes állományingadozás. A balkáni gerlék különösen a téli időszakban lepik el nagy tömegben a város parkjait. Itt bent ugyanis kedvezőbb a klíma, mint kint az erdőben, s amellett a városban hamarabb találnak táplálékot is. Rendszeresen ugyanazokat a fákat veszik igénybe éjszakai pihenőül, így a madártani csoport két éve sikeresen végezhette az állományfölmérést, melynek adataiból kiderült, hogy akkor több mint 10 ezer balkáni gerle éjszakázott Nyíregyházán. A levélírók, s a saját kíváncsiságunkat is kielégítve, az idén a madártani csoporttal közösen újra elvégezzük az állományszámlálást, így pontosabb adatok állnak majd rendelkezésünkre, s talán a magyarázatot is megtaláljuk a madárfogyatkozásra vonatkozólag. A felmérés eredményeit február vé- j gén újabb cikkben közölI jük. Petrilla Attila „A dómról pedig (mint sok egyébről) egy szót sem” Megjelent a Computerworld — Számítástechnika decemberi száma A cím a decemberi Compu- terworld-Számítástech rókából való, s természetesen nem igaz. A kölni dómról, és sok egyébről is szól a lap legújabb száma. A kölni dómnak ugyan nem sok köze van a komputerek világához, ám egy kiállítás a dómvárosban mégis alkalmat ad arra, hogy szó essen a csúcsokról, az impozáns ménetekről. A kiállítás csak egy betűben különbözött a Budapest Sportcsarnokban nemrégiben megrendezett Qngtechniktől, de míg a kölni Orgatechnikon közel kétezer kiállító több, mint 200 ezer négyzetméteren mutatta be a legújabb számítógépeket, irodafelszerelési tárgyakat, szervezési eszközöket, addig a budapesti Orgtech,niken százegy néhány kiállító kétezer négyzetméteren teregette ki portékáit. A lap — talán tapintatból — éppen ezért nem is a két hasonnevű kiállítást helyezi egymás mellé, hanem a tornyokat: a kölni dómot és az Eiffel-tomyot. Az Orgateoh- niken. kívül a párizsi SICOB- ról is olvashatunk tudósítást, de Franciaországban született az ipari automatizálásról szóló beszámoló is. Hordozható planetárium Amerikai újdonság a hordozható planetárium, amelynek valamennyi tartozéka elfér egy közönséges személyautóban, és tíz perc alatt bárhol összeszerelve, megkezdhetik benne az előadást. A bemutató kupola nájlonballon, amelyet félgömbbé fújnak fel, és így belső felszínén kialakul a vetítőfelület. A kupolába légzsilipen át lehet bejutni, és 30 néző számára van benne hely. A planetárium belsejében felállított vetítő- készülék cserélhető vetítő- hengerekkel működik, és 3000 csillag jeleníthető meg vele. A hordozható planetáriumot elsősorban oktatási célokra tervezték, de a náj'Lon kupolát hordozható laboratóriumként is használhatják. S ha már felmásztunk a toronyba, ereszkedjünk le a mélybe, látogassunk el egy bauxitbányába. Ezúttal nem is a kinyerhető alumínium, hanem egy melléktermék izgatta a CW—SZT munkatársait. Ajkán, a Torna patak völgyében és Újpesten egy kísérleti laboratóriumban egyaránt a magyar „galliumvölgyet” keresték. S még egy „melléktermék”. Sokan vannak, akik — miután megismerkedtek a Dba- se III. adatbázis-kezelő rendszerrel, nem is ebbe, hanem egy olyan fordítóprogramba szerettek bele, amelyiknek csak formai köze van a Dba- se-hez, a tartalmi tulaj donsá- gokban messze felülmúlja azt. Erről a fordítóprogramról, a Clipperről közöl kritikát az újság a Computerworld kiadóhoz tartozó neves amerikai hetilap, az InfoWorld nyomán. Ugyancsak számítógép-alkalmazóknak szói a cikk, amelyik a több munkahelyes rendszerek kiválasztásához ad néhány jó tanácsot. Azok, akik még nem kötöttek közelebbi ismeretséget a számítógépekkel, bizonyára inkább azt a cikket olvassák el, amelyik egy autószervizben készült. Persze, ezúttal nem a szokásos bosszan- kodásokról, hanem a számítógép egy lehetséges alkalmazásáról van szó. Talán ugyancsak a holnapi felhasználóknak szólnak a KSH-tól idézett előrejelzések: míg a harmincegy néhány ezer számítógép szolgálja a gazdálkodó szervezeteket, a tervidőszak végére másfélszáz ezer fölé ugrik a gépek száma. A CW— SZT szerkesztői és kiadói bizonyára gondosan áttanulmányozták ezt az általuk közölt interjút, máskülönben mivel magyarázható döntésük, hogy a jövőben már nem hiavilap- ként, hanem kéthetenként jelennek meg.
