Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
1986. december 31. Kelet-Magyarország 3 Programok a kibontakozáshoz Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás — állította másfél száz éve a legnagyobb magyar, Széchenyi. Napjainkban is látni kell: előrehaladásunk záloga, a gazdasági kibontakozás letéteményese az ipar. A mának kevés a tegnapi eredmény, a holnap attól függ, miként cselekszünk itt és most. hogyan bontakoztatják ki lehetőségeiket a vállalatok. Igazgatókat kérdeztünk a változtatásról. Fejlesztéssel megmaradni Szatmár Bútorgyár, Kun István: — Okos az a vállalat, amelyik a jelenlegi gazdasági helyzetet kihasználja. Mert most is van lehetőség különböző pályázatok útján a termelés korszerűsítésére, az export bővítésére. Kihasználtuk a bútoripari rekonstrukciót, aztán a területfejlesztés lehetőségeit, ma pedig jól érzékelte a vállalat, hogy a népgazdaság egyik célja a tőkés export fokozása. Ez adta a most folyó fejlesztésünk ötletét, olyan pályázatot készítettünk, amelyik révén komoly technikai, technológiai megújulást hajtunk végre. — Egy év elteltével már sikeresnek nevezhetők a törekvéseink. Igaz, azt a százmilliót, amit állami alapjuttatás, hitel és más pénzügyi formában kaptunk, vissza kell fizetni, de körvonalazódik vállalaton belül a munkaigényesebb, precízebb gyártás, a fejlettebb szintű termelés. Vállalásunk szerint hét év alatt 20 millió dolláros exportot bonyolítunk le, ebből 12 millió a többlet, amit a beruházás alapján valósítunk meg. Az eddigi eredmények biztatóak, hiszen az idén is a tőkés export tervezett 57 millió forintos értékével szemben 80 milliót érünk el, jövőre a korábban tervezett 92 millióval szemben már 140 millió forint értékű termelésre van megrendelésünk. — A bútoriparra jellemző a január—februári és a nyári pangás, amikor keveset vásárolnak, eladási gondok vannak. Nálunk — éppen az export bővítésével — ez nem zavart különösebben. Mi több, az export fokozását, a hét végi túlórákat elismerték azzal is, hogy ezek ellenértékét adómentesen lehetett kifizetni. — A bútoriparban csak a fejlesztéssel, a piaci munkán keresztül lehet megmaradni. A versenyhelyzet megkívánja a gyors reagálást, a gyártmányfejlesztés változtatását. Így időben léptünk az elemes bútorok gyártásában, amelyek egyre keresettebbek. Azonban nem szabad lemondani a régebbi gyártmányokról sem, ha azoknak keletjük van. A mai lakossági jövedelmi színvonalak mellett egy jelentős rétegnél roppant számít, hogy viszonylag olcsó kategóriában is lehet bútort vásárolni. A húszezer forint alatti szekrénysorok ezért fogynak el. — Alkalmazkodásunk másik formája a külföldi kooperáció. A Rebeka ülőgarnitúrából az állványt egy csehszlovák partner gyártja, a párnázott részt mi adjuk. Egy szovjet vállalattal pedig szekrénysor közös gyártásában veszünk részt, ők adják az állványt, mi gyártjuk az ajtókat. További tervünk, hogy az ungvári bútorgyárral közös vállalatot hozzunk létre, amelynél ők adják az épületet, mi a gépi berendezést. Igazgatók véleménye a szükséges változtatásokról Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat, Tisza István: — Egy jól működő vállalatnál, mint a VAGÉP, ahová pályázat útján jöttem, majd a vállalati tanács is megerősített tisztségemben, nem a talpon maradás a kérdés, hanem az, hogyan biztosítsuk azt a gazdaságosságot, aminél a teljesítmények és az ösztönzés összhangba kerül. Különösen sokat számít, hogy a szolgáltatás — a gépkocsijavítás, szervizelés, óra- és ékszerjavítás — valamint az árutermelő munka között megtaláljuk az összhangot. Ezt érzik dolgozóink is, nem véletlen, hogy ezért javasolták a tervkészítéskor: nagyobb arányban bővítsük az exportot, az árutermelésünk is bővüljön. így 1987- ben is tíz százalékon felüli árbevétel-növekedést tervezünk. — A szolgáltatásban nem félünk a konkurenciától, mert minőségi munkával, azzal, hogy az igények elébe megyünk, javul versenyképességünk. Csak megemlítem, hogy a megyében egyedül nálunk lehet olyan karosszériajavítást, fényezést végezni, ami egyenértékű a gyárival. Sokat számít, hogy az ügyfelek közelebb kerültek a szerelőkhöz, azzal, hogy névjegykártyájukat adják, vállalják munkájukat. Az Autótechnika Vállalat kihelyezett alkatrészbázisával pedig jobban tudjuk garantálni a gyors javításokat. — Az nem elég, hogy egy vállalat él és működik, hanem rugalmas belső szervezet is kell, amely alkalmazkodik a változó viszonyokhoz. így január elsejétől a szerviz leányvállalati formában működik. Bízunk benne, hogy a nagyobb önállóság kihozza a még meglevő tartalékokat. Ugyancsak a jövőt szolgálja a termékszerkezet korszerűsítése, ami soha nem lehet kampányfeladat. Tartós profilunk a vákuumszivattyúk gyártása, a kisesztergák és tartozékai, újabban pedig exportra lakatostermékek. A piaci igéMeggyőző tényekkel Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyára, Temesfal- vi Miklós: — A textilipar sajátos heilyzete az, ami elgondolkodtatja az embert. Hiába a modern technika, ha a fővárosban folyamatosan csökken a létszám, a mi központunkban is lengyel és kubai munkások dolgoznak. Ezért mind nagyobb feladat előtt áll a gyár. Már csak azért is, mert nálunk stabilizálódott a létszám, folyamatosan emelkedik a termelékenység, ami a nagyobb szakértelem, a megfelelő termelésirányítás következménye is. — A gyáregységi lét ma nem ugyanolyan — de nem is lehet — mint korábban. A vállalati tanács is azt szabta meg a vezérigazgatónak, hogy a VII. ötéves terv idején kidolgozásra és bevezetésre kerüljön az önelszámolási rendszer. Ha látjuk saját eredményünket, ismerjük az eszközök és a bérek hatását a termelésre, akkor tudunk jobban hozzájárulni a vállalati eredményekhez. Nekünk tényekkel, adatokkal kell meggyőzni Újpestet, hogy ez közös érdek. Nem különválásról van szó — ez mindkettőnk létét veszélyeztetné — hanem a helyi kezdeményezőkészség javításáról. — Látjuk azokat a területeket, ahol változtatni kell. Az új esztendőben már érezteti hatását, hogy a szövet- előkészítésnél vállalatunk rekonstrukciót hajtott végre. Ez biztonságosabbá teszi a termelést. Mennyiségi növekedéssel is számolunk, gyárunknál a fonodában mintegy 5 százalékkal, a szövődében két százalékkal nagyobb termelést szeretnénk elérni, mert termékeinknek jó piaca van. Olyan intézkedéseink vannak, amelyek révén energiatakarékos megoldással javul a fonal minősége. Szeretnénk elérni, hogy kevesebb legyen a szállítás Új- fehértó és Újpest között. Az a javaslatunk, hogy az itt készült fonalból helyben lehessen szövetet gyártani, ehhez elegendő gép álljon rendelkezésre. Ahhoz pedig, hogy megtartsuk a nálunk dolgozókat, szükséges a tervezett 4 százalékos béremelés. nyéknek megfelelően ezt egészíti ki a pótalkatrészgyártás. — Azzal, hogy a VAGÉP- nél egyszerre van jelen a szolgáltatás, a teherautó-javítás, az árutermelés, valamint a kereskedelem, rugalmasan tudunk alkalmazkodni. Végül is annak az elképzelésnek felelünk meg, amiért a tanácsi vállalatokat alapították, hogy vegyünk részt a szolgáltatásban, háttéripari tevékenységet végezzünk. Kisvárdai Szeszipari Vállalat, Hete Szabolcs: — Ha rólunk hall valaki, rögtön az alkoholra gondol, biztos termelést és nyereséget tételez fel. Pedig a mi vállalatunknál legalább olyan súlya van az üdítőital- és a búzakeményítő-gyártásnak, az utóbbiból származó tőkés expontnak. — Tény, hogy az idén két megrázkódtatás is érte a vállalatot. Az egyik az ismert Együtt sírni, együtt nevetni Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára, László Géza: — Az a jó, hogy nálunk egy gyárban is ugyanolyan követelmények érvényesülnek, mint akármelyik önálló vállalatnál. A nagyvállalat ugyanis termelő gyárainak az érdekeltségi rendszeren keresztül adja tovább az országos elvárásokat. Bérfejlesztésünk, részesedésünk alapja az, miként alakul a saját jogú nyereségünk, mennyi a tőkés export, miként tudjuk azt növelni. — Gyáron belül is továbbadjuk az érdekeltséget. Sokakat meglepett, hogy úgynevezett nyereségcentrumokat hoztunk létre, amiből 11 került kialakításra. Erre a posztra pályázni lehetett, megesett, hogy nem ugyanaz lett a vezető, mint aki korábban volt. Egy-egy ilyen nyereségcentrumnál a vezetőn és a kollektíván múlik, hogy többlettermeléssel ér el jobb eredményt — de ehhez piacot is kell szerezni — vagy gazdálkodik a költségeivel, csökkenti a selejtet, a hulladékot, takarékoskodik anyaggal és energiával. A harmadik út a műszaki fejlesztés. — Lényeges eleme a belső érdekeltségi rendszerünknek, hogy a vezető és beosztott együtt sír és nevet, mindany- nyiójuk keresete a végzett munkától függ. Jellemzőek a mostani tapasztalatok, mert volt olyan egység, ahol 4,8 százalékos bérfejlesztést lehetett megvalósítani a fizikai dolgozók között, míg a legjobbnál 12,6 százalékkal emelkedtek a keresetek. — Az új évben nálunk is még komolyabban vesszük a hatékony gazdálkodásra való ösztönzést, a takarékosságot a munkaerővel. Meglehet, hogy erősen népszerűtlen intézkedés lesz, hogy az irodában dolgozók számát kívánjuk csökkenteni öt százalékkal, ami 60—70 ember mozgatását jelenti. Elbocsátásról nincs szó, azonban lesznek olyanok, akiknek az íróasztal helyett a három műszakos — és jobban fizető — termelést ajánljuk fel. — Vállalaton belül a gyáraknak pályázniuk kell a különböző fejlesztésekre, aki a legjobb ajánlattal áll elő, az nyer. Mi a Taurus világbanki fejlesztéséből egy 800 millió forintos beruházást céloztunk meg, ahol nem mennyiségi bővítésre törekszünk, hanem a minőség javítására, a költségek csökkentésére, például az abroncsokhoz való szövet hely- beni előállítására. Fejlesztési elképzeléseink között szerepel a targoncaabroncs-gyár- tás, a poliuretán felhasználása, a mezőgazdasági abroncsoknál a méretválaszték bővítése. Mindenütt a piaci lehetőségek, a tőkés export fokozása határozza meg terveink realitását. szovjet rendelkezések hatása, a korábban tervezett italexportunk elmaradt. A másik érvágás a miskolci likőrgyár kiválása volt. A kettő együtt százmilliós kiesést jelentett a vállalatnak. A megoldást a kereskedelmi szervezet bővítésében találtuk meg, céltudatos gyártmányfejlesztést indítottunk. Igazodva a változó lehetőségekhez alacsony alkoholtartalmú, különleges gyártmányokkal jelentkeztünk. így nálunk is készül sherry brandy, kávélikőr, több fajta vermut. Léptünk a csomagolásban is, tetszetős lapos üvegeket, különleges címkéket találni új italainknál. — A kisvárdai központban a legújabb változás az a beruházás. amelyik révén a literes üdítők palackozását oldjuk meg, ugyanis ez korábban Miskolcon történt. Ezzel a palackozásnál található csúcsokat is ellensúlyozzuk, a helyi foglalkoztatás válik biztosabbá. A jövőre gondolva pedig felkészülünk az ananász-, alma-, vegyes gyümölcs- és málnaszörpök gyártására. Elébe kell menni a piacnak, a hazai kínálatból hiányzanak az úgynevezett csendes levek — szénsav nélküli gyümölcslevek, dzsúszok —, ezek gyártására is felkészülünk. — Külön kell szólnom de- mecseri gyárunkról, ahol a búzakeményítő-gyártás egyik eleme, a vitális glutin jó áron exportálható. Azt hiszem, az élelmiszeripar egyik feladata a mezőgazdasági termékek csökkenő világpiaci ára mellett, hogy olyan feldolgozott termékeket kínáljon, amelyeket jól lehet eladni. A vitális glutin tulajdonképpen a búzában található sikér (fehérje), amit a liszt feljavítására használnak. S ha már ilyen nagy az érdeklődés, természetes, hogy az új évben növelni szeretnénk a gyártást. A szükséges szárítóhoz pályázat útján, lízingben jutunk hozzá. Így terveink szerint a mostani 17 ezer tonnás feldolgozás helyett 30 ezer tonnára leszünk képesek egy évben. Szeretnénk a keményítőből élelmiszeripari fel- használásra — elsősorban saját célra — folyékony cukrot gyártani. — A vállalat gazdálkodásában a tröszt megszűnése után újabb lökést adott a vállalati tanács létrehozása. Ez a forma nekem, mint választott igazgatónak nagyobb önállóságot adott a döntésekben. S ezzel együtt sokat javultak a minisztériumi kapcsolataink is, ahol inkább segítökészséggel találkozunk. Például volt lehetőség az export növelése kapcsán bérpreferenciát elnyerni, amit azok kaptak meg, akik részt vettek ebben a munkában. — Nagy dolognak tartom, hogy vállalatunk megtartotta helyét 1986-ban, aminél számottevő, hogy a tőkés exportot másfélszeresére növeltük, a keresetszint is emelkedett öt százalékkal. Az új évben ilyen kiindulási alappal kell újabb eredményeket elérni. Lehetett volna jó határozatokat idézni, a gazdálkodás színvonalának javítását, az intenzív termelés szükségességét emlegetni — általában. Helyette arról beszéltek a megkérdezett vállalatoknál, milyen programjuk van, milyen lehetőségeik vannak az adott viszonyok között. Ezzel a szemlélettel — amely jellemző kell hogy legyen a munkásra és a vezetőre — várható, hogy 1987-ben eredmények születnek az iparban. Lányi Botond Jó áron exportra Adják a nevüket