Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
1986. december 30. Kelet-Mag jrarország 3 Vezetői feszion Magasabb követelmények BONYOLULTABB, MAGASABB KÖVETELMÉNYEK teljesítéséért dolgozunk, sajátos körülmények és feltételek közepette Vásá- rosnamény és vonzáskörzetében. Kétségtelen, utóbb javult a vezetők összetétele, a pártszervek ezirányú tevékenysége, gyarapodott a vezetők műveltsége. A fő követelmények több esetben mégsem harmonizálnak megfelelően a vezetők tevékenységében. Maradt a politikai követelmény primátusa, de szakmai, vezetői készség, erkölcsi megfelelés nélkül ma már teljesen erőtlenné válik a másokat irányító. Közbevetőleg: területünkön talán legszembetűnőbb a mezőgazdasági üzemek fejlődése. Nem kell szégyenkeznünk a város építésében, vagy a faipar fejlesztésében elért eredmények láttán sem. Persze sok a gondunk és néha lassú üteműnek tartjuk haladásunkat. Ám az is kétségtelen, hogy jó lenne magunk mögött tudni a vonzás- körzet néhány problémáját, mint például a-beregi falvak közművesítése, vagy a térség meliorációja. Napjainkban különösen fontos, hogy a pártszervezetek érvényesítsék kettős funkciójukat. Határozottabban lépjenek fel az alkalmatlanok ellen és bátran támogassák a megújulásra kész, akár a népszerűtlen intézkedéseket is vállaló vezetőket.. Mi is érzékeljük a vezetői utánpótlás nehezebbé válását. Alkalmas középvezetők nem vállalják a továbbtanulást, a továbbképzést. (Az igaz, hogy különösen messze vannak térségünktől a műszaki és számviteli főiskolák.) A vezetői tevékenység színvonalában az indokoltnál nagyobbak az eltérések. Ügy tűnik legnehezebb a vezetői készség követelményeinek megfelelni. Pedig meggyőzni csak az tud, akinek sok érve van és személyes példája. A meggyőzés nem egyszerűen pedagógiai kérdés, hanem politikai feladat. AZ ELÉRT ÉLETSZÍNVONAL megtartásáért a vezetőnek is pluszfeladatokat kell vállalni. Ám jó tudni a mértéket, ehhez igazítva felhasználni a nagyobb lehetőséget. Jó volna, ha egy-egy jogos egzisztenciális kérdés megoldása után nem kezdenének többen újabb, végnélküli „gyűjtőmunkába”. A vezetői megterheléshez mégiscsak szabad időben gyűjthetünk anyagi és szellemi erőt. Tehát a túlzások ellen vagyunk és minden vezetőtől a példamutatás gyakoriságát igényeljük. A pártalapszerve- zeteknek' nagyobb figyelmet kell fordítani annak bizonyítására, hogy valaki tisztességes munkával jutott előbbre, felkészült és jobban helytáll az új helyzetben, avagy más módon érvényesült. A pártbizottsági titkárok két éven belül kerültek funkciójukba, tevékenységük révén pozitív változások kezdődtek. A pártvezetőségi titkárok utánpótlását biztosítani tudjuk. A kongresszus óta 9 alapszervezeti párttitkár cseréjére került sor. (Egy esetben alkalmatlanság miatt.) Néhány alapszervezetünkben, sajnos, nem tudunk minőségi cserét kezdeményezni, ahhoz a tagépítésben kell előbbre lépni. A községi tanácsok káderállománya a tanácsi önállóság növekedésével nem került mindenütt szinkronba. Hiányoznak a műszaki szakemberek, nehéz a vb-titkárok utánpótlásának megoldása. Az ipari üzemekben kevés a szervezéssel foglalkozó szakember, a diplomás műszaki vezető, közgazdász, mérnök. A termelőszövetkezeti elnökök 50 százalékának van politikai végzettsége, a főkönyvelők 40 százalékának állami felsőfokú végzettsége. Az ÁFÉSZ-ekben igen alacsony a szakiránynak megfelelő felsőfokú szakemberek száma. Az utánpótlásért, a fiatalok iránti bizalom erősítéséért általában többet kell tenni. A munkahelyek többségében lehet találni olyan fiatalokat, akik még nem tudják azt, mint elődjük, de képességeikkel meg is haladhatják őket. Az egészségügy területén 1986 elején kritikus helyzet alakult ki. (Hiányzott a városi főorvos, 3 osztályvezető főorvos.) Megyei, helyi párt-, tanácsi, munkahelyi összefogás révén biztató változások kezdődtek. Azonban a gyermekosztályon még a miskolci megyei kórházból érkezett főorvos és felesége felváltva folyamatosan dolgozik, mert hiányoznak az alorvosok. Hasonlóan nehézzé válhat a helyzet az oktatásban, s folyamatosan gondokkal küzd a közművelődés területe. A 20 általános iskolából a ciklus végéig nyugdíjba megy 8 igazgató. Emellett készülünk az önálló szakmunkás- képző iskola megteremtésére, tantestületének, vezetésének kialakítására. Kevés amit elértünk a művelődési házak igazgatói összetételének javításában. A MINŐSÍTÉSEK TÖBBSÉGE szolgálta a vezetők nevelését, személyiségének formálását. Ugyanakkor tervezzük, hogy egy-egy nagyobb feladat megoldását követően minősíteni fogjuk a vezetők munkáját, nemcsak a kinevezések, áthelyezések, választások alkalmával. Fazekas Tibor, városi pb-titkár Vásár osnamény MÉRNÖKÖK DILEMMÁJA KISVÁRDÁN Miért csikorog a megújhodás motorja? Meghatározó a gyáregységi lét. A kutatás-fejlesztés mindenekelőtt a budapesti központ feladata — ott külön apparátust szerveztek erre. — Hogy milyen a viszonyuk az alkotó, kreatív munkához* az itteni műszakiaknak? — tette fel a kérdést önmagának egy magát megnevezni nem akaró szakember. — Nem túl jó. Ezen nincs is mit csodálkozni. Nem a gyárat akarom bántani, azt is a szűkebb-tágabb környezete határozza meg. De, sajnos, az egész megyére jellemző alacsony technikai színvonal eleve lefokozott minőségű munkát állít követelményül. Állítom: bizonyos fokú kontraszelekció érvényesül a pályán, azaz a kevésbé jók, a lusták ellébe- colnak a vállalatoknál, a nyughatatlanok, tenniakarók pedig keresnek maguknak az életben olyan helyeket, ahol mód van rá, hogy otthagyják a névjegyüket, de legalábbis nagy pénzekhez juthatnak. így aztán több mérnök is libát hizlal, butikot nyit, pincérkedik, önálló gmk-t szervez. Felállnak a rajzasztaltól Mindeddig főként a klasz- szikus, vagyis a tervező-fejlesztő mérnöki munkáról esett szó. Dankó István üzemmérnök, meo-művezető. — Nem lehet mondani, hogy a műszakiak közül mindenkinek rossz a jövedelmi helyzete. Aki például otthagyja az irodát és lemegy a termelésbe közvetlen irányíM it is mondjon egy apa, egy ötéves gyermeknek? Ily énkor karácsony. táján nyilván kitalálják: a fenyő eredeztetéséről van szó? Annái már okosabb, hogy ne fogjon gyanút. Csak nem terem az ott a szobában este készen és feldíszítve, alátta az ajándékokkal. Valamit már az óvodában is hallhatott kevesebbet kombináló szülők apróságaitól, így aztán ia kérdést maga a gyermek oldotta meg megkérdezvén: apa mikor vesz- sziik már meg a karácsonyfát, a végén még elfogy. Hm... Milyen praktikus gondolkodású emberpalánta. .. Lehet, hogy éppen idejében szólt. Mi az hogy? Mentünk a piacra, a kicsire, a nagyra, onnan végig jártuk valamennyi zöldségboltot. Sehol semmi, már a helyét is felseperték sok helyen. A gyerek szálja sírásra pityere- di'k, az atya tanácstalansága nőttön nő. Node azt írja az újság ... Azt írjia, hogy előtte egy nappal még hoznak egy szállítmányt. A hírt megerősíti egy összefagyott illetékes a piaci ketrecben. Igen a ketrecben. El nem tudtam képzelni mi okból, de a száz és száz ember, aki még kétségbeesetten fára várt, mind behúzódott a drótból készült karácsonyfa-tárolóba. Pedig bent is garantáltan megvolt a mínusz tizenöt. Ám fa sehol egy árva darab se ... Illetve lehetett valamikor néhány percig, de azt a nyúlfarknyi időt nekünk „sikerült” elmulasztani. így esett, hogy mi az utolsó pillanatban fa nélkül maradtunk — volna. De aztán ... ... de aztán mesébe illőn fordulatot vett a hőn óhajtott fa beszerzése A hó illendően szállingózni kezdett, de ez semmi hatást nem tett a család letargiájára. Ám hazafelé tartva, ha hiszik, ha nem, éppen ottaniunk mellett egy öreg nénit pillantottunk meg. Nem kevesebb, mint három gyönyörű szál fenyővel állt ki az egyébként zánvia tartó zöldségbolt elé. Hánoim... Meseszám! Nem hittünk a szemünknek. A fiam arca ki virágzott, mi pedig rohantunk. Mint ahogy különböző irányokból még tucatnyian rohantak. Mi értünk oda legelőször. Jóságos tekintetű kortalanná öregedett nénike adta kezünkbe a fát, amely gyönyörű volt. Nem kérdeztük, magától mesélt. „Tudják, a fiam szolgálatban vól/t az éjjel a nagy hótoló autójával. És kihúzta a karácsonyfásokat, akik elakadtak idefelé jövet. Ezt a három fát adták neki fáradságáért. Nekünk már volt, hát kihoztam ide, hátha másnak szüksége lehet rá ” Esik Sándor Hiába ötlik ki valamit a fejlesztőmérnök, ha a műhely képtelen anyagi formát adni a szellemi terméknek. És végképp hiába a legjobb gondolat is, ba a megvalósításhoz sok-sok pénz, jelentős beruházás, uram bocsa’!. kudarcokkal tarkított kísérletsorozat kellene. Mindez általánosan elterjedt vélemény. De mi a helyzet Szabolcsban, egy sok tekintetben jellemzőnek mondható üzemben, a Tungsram Rt. kisvárdai fényforrásgyárában? tónak, az elszakad ugyan a klasszikus mérnöki munkától, de kárpótlásul viszonylag jól kereshet. A minden-, napi operatív feladatok ellátásához azonban alig kell felhasználnia valamit abból .a tudásból, amit a főiskolán, egyetemen megszerzett. Ami engem illet: körülbelül 20 százalékát hasznosítom a főiskolán tanultaknak — munkaköröm ellátásához sem feltétlenül szükséges a diploma. Egyébként sokan azért nem végzik el a szakmérnökit, mérnökit, mert a befektetéssel nem áll arányban a remélt haszon. Magyarul a holt tudás növekszik, de lényegében minden egyéb marad a régiiben. Márpedig az emberi cselekvéseket az érdekek motiválják, ezen belül pedig legnagyobb szerepe az anyagi érdeknek, érdekeltségnek van. Ezt támasztja alá, hogy itt a Tungsramhan hosszabb időre visszatekintve majdcsak minden mérnök felállt a rajzasztaltól és a jobban fizető termelésben helyezkedett el, vagy a több sikerrel kecsegtető vezetői állásokba pályázott. Az anyagi megbecsülés kérdése nem kerülhető meg. Bár egyes vélemények szerint attól nem sokat változna a helyzet, ha a műszakiak rosszul fizetett sokadalmát egyik pillanatról a másikra elfogadható szintre emelt bérekkel örvendeztetné ■meg a kormány. Mert szükséges, de nem elégséges feltétéi az anyagi rendezés ahhoz, hogy a fejekben lévő értékes tudást kihasználhassa az ország. Különös korlát — A műszaki munkakörök legtöbbjét, illetve azokat, akik ezeket betöltik, az úgynevezett műszaki ügyintézők kategóriájába muszáj sorolni — közli Forgách Béla, személyzeti osztályvezető. — így például megeshet, hogy egy fiatal mérnök már harmadik éve dolgozik valamelyik cégnél, mellesleg briliáns elme, párját ritkító koponya, de a fizetése akkor sem haladhatja meg az 5900 forintot. Továbbá ugyanez az ember akár nyolcadik éve állhat munkaviszonyban, amikor a fizetése még mindig nem emelkedhet 6800 forint fölé. Jelenleg ugyanis így szabja ezt meg az általános és hivatalos bértáblázat. Egyedi esetekben és korlátozott számban azért lehet kivételt tenni. De ha a dolgoknak csak ezt az oldalát nézzük, csoda-e, hogy nem, illetve, hogy nem olyan felkészültségű diákok jelentkeznek a műszaki felsőoktatási intézményekbe, mint amilyeneket a tanárok szeretnének. A hírek szerint — beruházásai miatt — csupán a Vulkán Öntödei Vállalat kínált, illetve kínál nagyobb horderejű, az önálló alkotás izgalmait sejtető munkát Kisvárdán, a megye egyik leg- iparosodottabb városában. Van azért egy terület, ahol szinte kivétel nélkül minden gyárban „kiélhetik” magukat a műszakiak. Ez a terület pedig a számítástechnika, a komputerek adta lehetőségek világa. — Nekem van feladatom bőven — mondja Kocsis Fe- rencné programozó matematikus. — Több, a nyilvántartást, adminisztrációt megkönnyítő programot írtam már. Hamarosan a számítógépparkunk is nőni fog. Minden bizonnyal a jövőben sem maradok munka nélkül és ráadásul szeretem ezt csinálni. Vegyan teljes fordulatot Több, egymástól független forrásból hallani, hogy magyar szakemberek ösztöndíjasként, meghívottként, vagy vállalati kiküldöttként kiválóan megállják helyüket nyugati, magas technikai kultúrával rendelkező országok kutatóintézeteiben, üzemeiben. Ugyanakkor az is biztos, gazdaságunk megújhodásának motorjává leginkább és minden egyéb társadalmi csoportot megelőzve a műszaki értelmiség válhat. Ám, hogy ez a motor beinduljon, és teljes fordulatot vegyen fel, annak feltételei vannak. Mindenekelőtt egy következetes reformpolitika, amely a gazdaság új növekedési pályára állításához, a modernizáláshoz megfelelő összegű tőkét bocsát rendelkezésre, amelyből finanszírozhatók a hatékonyságnövelő beruházások, a kutatások, fejlesztések és természetesen az arra érdemes műszakiak jobb személyes javadalmazása. Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet alközponti Bizottság december 28-i mérlegkészítése, feladat- rögzítése — minden szinten. Sztancs János Az Oxigén- és Dissous Gázgyár Vállalat nyíregyházi átfejtőállomásán naponta 500 palackot töltenek meg oxigénnel. A cseppfolyós oxigént tartályokban tárolják. Képünkön: Marx János töltő ellenőrzi a tartály folyadékszintjét, és nyomását. (Farkas Zoltán felv.) Téli folújítós Á jakon A téli gépfelájitás keretében több száz gumiköpenyt én belsőt fiatalítanak meg az ajaki Hé-1 sakaiisz TenaelőszővetKépünkön; Kovács Miklós és Rnboczkl Dezső szereli és javítja a trafc- torgnmikat. (Farkas holtán ?elv.) . „A , f *' %'*'■' ' í s ' ■ i i§§f Nem mese ez...
