Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
1986. december 29. Kelet-Mag jrarorsiág 3 Felújított villamos* tekercsek Nyíregyházról A Nyíregyházi Vllla- ozosgíáp Javít« Kisszövetkezetben ebben az évben közel 2400 villamos- tekercset újítottak tel. Képünkön: Bakó Zsolt, a nyíregyházi Taurus Gumiipari Vállalat rémiére felújított 200 kW- M villanymotor állórészét tekercseli. (Farkas Zoltán felv.) A Szamos menti Állami Tangazdaság csengeri kerülete faüzemében az év során 3500 köbméter nyárfát dolgoznak fel. A közelmúltban bevezetett újítás eredményeként a legkisebb fahulladékot is hasznosítani tudják a ládagyártásnál. Az előtoló berendezés lehetővé teszi a balesetmentes üzemelést. A „több szakma” gátjai — Korábban rengeteg telefonfülkét gyártottunk — kezdi a változó helyzet taglalását Mazug Ernő, a Közúti Gépellátó Vállalat nyíregyházi egységének vezetője. S a többi feladatunk miatt is számos lakatosra volt szükségünk. Az utóbbi években viszont egyre több olyan terméket készítünk, melyeken sok a hegeszteni való. Ezért a szakembereink körében a több szakma megszerzését szorgalmazzuk. A fémipari szakembereink egy részét hegesztő szakmunkásokká szeretnénk képeztetni, hogy aztán minősített hegesztőkké válhassanak. Ez ügyben megkerestük a 110. számú szakmunkásképző intézetet, de ott (nyilván rendeletek alapján) a dolgozók számára alig elfogadható feltételekről tájékoztattak. Szerintünk és más szakemberek szerint is a nagy fémipari gyakorlatú szakmunkások egy év alatt jó hegesztőkké képezhetők. Minősített hegesztők kellenek! — Minősített hegesztőkre van nagy szükségünk — folytatja Kovács László, a Közgép termelési osztályvezetője, aki a témában országos áttekintéssel rendelkezik. -— A vállalatunk évi termelési terve mintegy 2 milliárd forint. A termékeink nagy részét o szocialista és a tőkés országokba exportáljuk. De a gyártmányok minőségét illetően a hazai piacokon is egyre nagyobbak a követelmények. Minősített hegesztőket pedig csak hegesztő szakmunkásokból képezhetünk. Ezért a szakmai oktatásra kellene a legnagyobb hangsúlyt helyezni. Mit szól mindehhez az iskola képviselője? Vállalati ügy? — Rendeletek határozzák meg, milyen szakmával rendelkezők hegeszthetnek — válaszolja Mike András, a 110. számú szakmunkásképző intézet műszaki igazgató- helyettese. — Például a szerkezeti lakatos, a karosszéria- lakatos, a központifűtés-szerelő, a vízvezetékszerelő hegeszthet, mert arra kiképezték. A minősített hegesztők képzése vállalati ügy. Gond, hogy a cégek egy része nem ismeri a rendeleteket és sok helyen azt hiszik, azok sem hegeszthetnek, akik arra a rendeletek és az iskoláztatásuk szerint is jogosultak. A szakmával nem rendelkezők, illetve azok, akiknek hegesztésre nem jogosító szakmunkás-bizonyítványuk van (például géplakatos) kétéves tanfolyam elvégzése, vagy egyéni felkészülés révén tett sikeres vizsga után lehetnek hegesztő szakmunkások. Leszokásom az italról mm a az ember ács, és VI kampánytisztelő magyar, — leszokik az alkoholról. Mintha mindennap választás lenne, — szesz- tilalommal. Nézzük, hogyan alakult az első munkanapom. Egyedül féltem, ezért a cimborámmal indultam munkába, de nem ittuk meg a szokásos felest. Egymást bátorítva elsiettünk a zúgki- mérés mellett. A munkahelyre érve már nagyon harapós kedvünk volt. A többi melós egykedvűen cigarettázott, várták, hogy kiengedjen a fagy. Mi kivertük a balhét, mert nem jött meg a daru, pedig a főtartókat kellett volna beemelni. Addig is, hogy csináljunk valamit, a fióktartókat kezdtük szerelni, de hamar elfogyott az állvány csavar. Elküldtük a brigádvezetőt melegebb éghajlatra. A többieket mindez nem zavarta. Kilenckor elszállingóztak a közeli kocsmába tízóraizni. Valakinek névnapja is volt. Mi maradtunk. Előkészítettük a tőcsavarokat. A felét ki kellett vésni, mert rossz helyre betonozták, összevesztünk a betonozókkal: ki fogja ezt nekünk megfizetni. A technikus megnyugtatott, hogy megumbuldálja valahogy, ha hozunk neki egy fél liter cseresznyét. Ebéd előtt se ittunk egy kortyot se, pedig a méregre a kisüsti a legjobb, és valakinek fia született. Délutánra, mint afféle nagypofájúa- kat, — felküldött az építés- vezető a B-épület tetejére, hogy kezdjünk el palázni. A többieket már nem lehetett ilyen veszélyes munkára vezényelni. Mi viszont észnél voltunk. Kértük a védősisakot és a biztonsági övét. „Meg egy mentőangyalt, nem? Vagyis megtagadjátok a munkát?” — érvelt a főnök. Ezen elvitatkoztunk fájrontig. Hazafelé, ki busszal, ki gyalog indult. Minden úton útba esik két korsó sör. Valaki mindig válik. Mi kólát ittunk egy ismeretlen helyen. A nagyhangú kapatosak buzinak néztek bennünket. Otthon a szokásos bajok fogadtak. A gyerek egyest kapott környezetismeretből. Adtam neki egy pofont. Elcsodálkozott: részeg lehet a fater. A hűtőbe sörök és szatmári szilvám volt. Nem ittam. A vacsora ráadásul el volt sózva. Letoltam az asz- szonyi, sírt, vedeltem a vizet csapszámra. Kiszédeleg- tem a műhelybe. Hideg volt. Ittam egy paradicsomitalt kínomban. Elfagyott a gégém. Összeütöttem egy kamraállványt. A zsebrádió cukkolt: száz itce bort, ide az asztalra. ß ent, a tv-ben a szokásos: leszerelés, rendszerbe állítás, fagyállót ittak, viszont nálunk vízilóbébi született az állatkertben. Máskor már az esti filmig megittam két sört és nem idegesítettek így a hírek. Megjött a nagylány. Kiderült, hogy holnap dolgozatírás, ő meg moziban volt. Felpofoztam. Részeg disznó, — gondolta. Kulcsár Attila — A tanfolyamra jelentkezés elfogadásának több feltétele van — tájékoztat Mike András. — Ilyenek például a 8 általános iskolai végzettség, a 20. életév betöltése, az adott munkakörben eltöltött minimum egyéves munkaviszony. Százból ötv«n, abból húsz — Hány felnőtt jelentkezik szakmaszerzésre? — Sok — mondja az igazgatóhelyettes. — A baj az, ha veszünk száz egyéni jelentkezőt, abból körülbelül ötven nem felel meg a vizsgára bocsátás feltételeinek, közülük harmincnak nem sikerül a tantárgyi vizsgája. Végül jó, ha a jelentkezőből húsz lesz szakmunkás. A kétéves tanfolyamon résztvevők közül viszont csaknem mindenki. Cselényi György Márványbányász Sokféle találkozásom volt az elmúlt hónapokban. Tudós elme, mezőgazdász, orvos, falusi asz- szony, művelődési szakember, erdész, gyári munkás volt beszélgetéseim partnere. Sok minden szóba került, almdnt ez a kötetlen eszmecserék idején szokásos, de mindig volt valami, ami visszatért. Akadt, aki megfontolt tudományossággal fogalmazta meg, más egyszerűen, már-már közmondásszerű- en, más botladozva járta körül a témát. Hogy miről volt szó? Arról, ami jószerével mindenkit foglalkoztat: milyen lesz a jövő, mit ígér a holnap. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy valami sugárzó optimizmus sütött át a szavakon. Egyszerre volt jelen kétely és remény, hit és gond. Itiépeltides és vita. És mégis, a mondandó végül is egyfe- lé tartott: tehet gondolkodni, vívódni, de mindennél fontosabb, tenni, így a kettő egysége adta a lényeget, hiszen csak a -tudatos munka, a megtervezett cselekvés, a vitában és küzdelemben fogant igazság az, ami előre mozdít. Mert lettünk mi nemegyszer lelkesen, mitöbb, túl lelkesen, kampányszerűen, rohammunkával. Volt is, meg nem is eredmény. Egy bizonyos ponton túl azonban nem lehet kihagyni a jövőt építő munkából a gondolkodást, iá tett -megalapozását. Az elhangzottakat ösz- szegezvén jutott eszembe valamii, ami nem példabeszéd-szerű kitalálás, hanem az élet szülte, valódi történet. Aki olvasott már a marván ybány ászokról, az tudja: az első lépés kiválasztani a megfelelő követ, melynek lapja, alakja, erezete a legmegfelelőbb. Ezt követi az ékek " be verése a kőbe. Megfelelő, pontosan megszabott távolságra. Majd a bányászok közül egy énekelni kezd. A többi átveszi a hangot. Mond jobban összekovácsolódik a kórus, kiaű/akul a megfelelő ritmus. És csak ekkor, amikor már mindenki együtt tud dalolni, kezdik ütni az éket. Pontosan, ütemre, nem tévesztve. Mert elég egy rossz kalapács- ütés, egy pontatlan ritmus, egy tévedés: a márványlap ezer darabra hullva esik széjjel. Meg kell hát tanulni nekünk is dalolni. Egy hangon, egy ütemre, félelmetesen pontosan. Mert csak így tudjuk ütni az éket, csak így kaphatjuk meg sértetlen életünk szépen erezett márvány-taipjóit. A végiggondolt munka, az együtt végzett márványfejtés jelentheti a megoldást. De akkor, amikor már világos a dal, a ritmus, a tempó, akkor nincsen helye a töprengésnek. Az ék verése helyett már nem lehet gondolkodni. Szebbet tanulni, mint amit a márvány bányásza kínál, -aligha -lehet. Különösen most, amikor oly nagy szükség van a közös cselekvésre, az egy akaratra, a legjobb siker érdekében végzett munkára. Érdekes volt számomra is, miként került egymás mellé nyíri, -beregi, rétközi, nyíregyházi, szatmári ember közölte vélemény, szándék, s egy igazi olasz márvány bányász-törté net. Mindenki, aki sikert, eredményt vár, mindenütt a világon rájött már arra: a közös akaratból fakadó tett szülhet maradandót. (bürget) ÜZEMEK ÖSSZEFOGÁSÁVAL Számítógépes kabinet Mátészalkán Számítógépes kabinetet kapott a mátészalkai Gépészeti Szakközépiskola tanulóifjúsága, amit az iskolai diáknap alkalmával adott át Pankotaá Ferenc igazgató a tanulóknak. A kabinet tíz darab számítógépből áll. A berendezés nagy részét a „Számítógépet az iskoláknak” országos akció kerébén belül az intézmény bázisüzemei ajándékozták az iskola tanulóinak. Így az Ipari Szerelvény- ós Gépgyár budapesti törzsgyára 3, a Szat- márgép Nyíregyházi Leányvállalata 1. sz. üzemegysége 1, a Csepel Művek Szerszám- gépgyára Nyírbátori Gyáregysége Fúrógép- gyára 1 darab HT 1080'Z típusú számítógép árát fedezte le. A számítógépekhez a -tévéket a Szabolcs- Szamár Megyei Tanács V. B. Művelődósd Osztálya és a Szabalcs-Szatimár Megyei Tanács V. B. Alkoholizmus Elleni Bizottsága biztosította. A szaktanterem bútorzatának elkészítésében a Szaitmár Bútorgyár működött közre. A számítástechnikai oktatás az első osztályokban délelőtti! tanítási órákon csoportbontásban történik, míg a felsőbb éves tanulók délutáni szakkörök keretében ismerkednek meg az új technikával. A tanulók délutáni szabad idejének ésszerű eltöltéséhez is jó lehetőséget nyújt az átadott új szaktanterem. Takarékosan
