Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

1986. december 28. Kelet-Magyarerszág 3 BESZÁMOL A GYÁREGYSÉG ÚJ ÉV — ÚJ GÉR Lehet többet, jobban? Mmáskertekbe ajánlják Kisvárdai tapasztalatok Jó évet tudhat maga mö­gött a Villamosszigetelő és Műanyaggyár. A tervezet­tet lényegesen túlteljesít­ve, a műanyagfeldolgozó iparág fejlődési ütemét is meghaladóan mintegy ti­zedével magasabb az érté­kesítés összege, mint egy évvel korábban. Különösen kiemelkedő a tőkés export 70 százalékos növelése. A vállalat kisvár- dal gyára is túlteljesíti ter­vét mintegy 2—2,5 százalék­kal, miközben mind belföl­dön, mind az exportban ne­héz értékesítési feltételek kö­zött dolgozott. Ismerjék meg közelebbről — Tervtárgyalásunk ilyen alapon, a helyi vezetők, a pártbizottság illetékeseinek meghívásával történik — em­líti Szőcs Gyula vezérigaz­gató. A négy gyárból álló nagy- vállalat ugyanis ezúttal Kis­várdán tartotta kétnapos ér­tekezletét, amelynek célja a VSZM jövő évi fejlődésének körvonalazása. Mindezt ko­rábban megelőzte egy beszél­getés — amelyet minden, a miegyében dolgozó gyáregy­ségnél megtesznek —, ahol a párt megyei végrehajtó bi­zottságának határozata alap­ján áttekintették az adott gyár jelenét, jövőjét, a válla­laton belül elfoglalt helyét. — Aktuális a kisvárdai tár­gyalás, hogy a társgyárakból is jobban megismerjék ezt az egységet — folytatja a vezér- igazgató. — Ugyanis menet közben, a VII. ötéves tervben elképzeltekhez képest olyan változások történnek, ame­lyek nagyobb feladatot ad­nak Kisvárdának. Az az­besztmentes fékbetétek ter­vezett gyártásbővítését elő­rébb kell hozni, ennek a fel­tételeit kell minél előbb meg­teremteni a berendezések te­lepítésével, a technológia ki­alakításával, a felszerszámo- zással — összhangban a gyár korábbi gondjainak megoldá­sával. A vállalat az új évben is a népgazdasági átlagot meg­haladó mértékű növekedést irányzott elő. S ebben már számítanak a kisvárdai ma­gasabb szintű termelésre, az új és jól jövedelmező termé­kek gyártási arányának nö­velésére, az export fokozá­sára. — Ezt közös összefogással, a gyár minden erejének nö­velésével, a vállalati központ segítségével tudjuk megolda­ni — vélekedik Mezősi Dezső, a kisvárdai gyár igazgatója. Dupla tőkés export A gyárban kétszeresére kell emelni a tőkés exportot ah­hoz, hogy megfeleljenek a terveknek. Ennek a súlya így az alaptevékenységen belül is jelentőssé válik, miközben a termelés munkaigényessége emelkedik, jóval magasabbak a minőségi követelmények. — Ezért szeretnénk 1987-es indítással egy újabb iparte­lepet létrehozni Kisvárda kör­nyékén, ahol kezdetben nyolcvanan dolgoznának, de a későbbi fejlesztés kétszázon felüli létszámmal számol. En­nek az irányításához, az új termékekhez szükséges, hogy még több képzett szakember legyen Kisvárdán. Az utóbbi pont is egyike azoknak, ahol a megyei irá­nyítás azonos véleményen van a vállalati, gyári veze­téssel, hiszen magasabb fel­adatokat csakis kellő számú, képzett irányítóval lehet meg­valósítani. A gyárban lévő 23 felsőfokú végzettségű szakem­ber között csak egy közgaz­dász található, ezért javasol­ták a gazdasági elemzéshez Új aszfaltanyag rés útburkolatnak. Ezzel, a számítások szerint, 30—40 százalékos költségmegtakarí­tás érhető el. A zalaegersze­gi bitumengyárban előállított bitumennel tíz különböző út­szakaszon végezték el a kí­sérleti aszfaltozást az idén, s most azt vizsgálják, hogyan viseli el a forgalmat a vé­kony aszfalt. DÉRT Vállalat biztosította alapanyagból november ele­jére elkészítette a tangaz­dasági építőibrigád a 250 ál­lat elhelyezésére alkalmas istállót. A mélyalmozású, önetetős szabadtartásos módszerre alkalmas létesít­ményt november végén már benépesítették. A növendék­állatokat eddig a mezőn villanypásztor őrizte. szükséges közgazdászok szá­mának növelését. (Kedvező, hogy tanulmányi ösztöndíj­szerződése van a gyárnak egyeftemre, főiskolára járó fiatalokkal.) — Jók ezek a megbeszélé­sek — véli Szőcs Gyula —, mert a megoldandó problé­mákra irányítjuk a figyel­met. Bizonyos kérdésekben érdemes elvi álláspontot ki­alakítani. hogy utána a meg­valósítás az illetékes válla­lati osztályoktól, gyári veze­téstől számonkérhető legyen. Decentralizációs folyamat — Azon múlik minden, ho­gyan tudunk élni a fejleszté­si lehetőségekkel — kapcso­lódik hozzá Mezősi Dezső. — Törekvéseink szinkronban vannak a vállalat és a város céljaival is. A kisvárdai vezetői érte­kezleten többek között a mű­szaki és a kereskedelmi igaz­gatóságok, valamint a beszer­zési főosztály önállóbb műkö­désének szabályzatait is meg­tárgyalták. Ezek alapján mondta a vezérigazgató: — Egy decentralizációs fo­lyamat indult meg a válla­latnál. Csiak azokat a tevé­kenységeket tartjuk központi kézben, amelyek a vállalat egészét érintik. Hároméves ciklus alapján szeretnénk minden egységnél nagyobb önállóságot teremteni, ami­nek természetesen a tárgyi és személyi feltételeit is lét­re kell hozni. Ösztönzés nyereségre Az említettekhez tartozik, hogy Kisvárdán is készülnek a fejlesztő apparátus bővíté­sére, a minőségellenőrzés ja­vítására. S az itt dolgozó kö­zel hatszáz embernek meg­nyugvás lehet, hogy ha a tervezettnek megfelelően ala­kul a termelés, akkor nem marad el a keresetek hatszá­zalékos növelése sem. Ehhez olyan belső ösztönzési, érde­keltségi rendszert dolgoztak ki, amely kapcsolódik a gyá­ri nyereség növeléséhez (a kisvárdai gyár a legnagyobb nyereségtermelő egység), az export fokozásához. Lányi Botond A közelmúltban, mezőgazdasági szakemberek előtt mutat­ták be a Szatmárgép új szervestrágyaszóró berendezését. A „TRP 1422” típusú gépet, melyet már az MTZ 25-ös is tud működtetni, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat máté­szalkai leányvállalata fejlesztett ki. A gép különösen az almás és szőlész szakmabelieknek jelent komoly segítséget, ugyanis így lehetőség nyílik a szervestrágya csíkban való szórására is. Megéri? Nem éri? Üzletkötés a börzén Megérte! — fogalmazódott meg a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet szakembereiben a külföldi kiállításokon, vá­sárokon való részvétellel kap­csolatban. A moszkvai bör­zén minden évben részt vesz­nek. Legutóbb a szovjet meg­rendelővel 1987-re 430 ezer pár férficipő gyártására kö­töttek szerződést. Ez a szö­vetkezet évi kapacitásának mintegy háromnegyedét köti le. Ebben az évben első ízben a düsseldorfi, valamint a pá­rizsi ipari vásárra is elláto­gattak. Düsseldorfban az egyik NSZK-beli cég ez év októberéig 32 ezer pár csiz­mafelsőrészt bérmunkában kért tőlük, aminek a szövet­kezet eleget is tett. Ugyan­csak az NSZK-beli vállalat­nak a jövő év március köze­péig további 60 ezer pár csizmafelsőrészt csinálnak. Az osztrák üzletet ugyan nem ipari vásáron kötötték, de egy ottani cég számára évente 25 ezer pár félcipőt gyártanak. — Az ipari kiállításokon és vásárokon való személyes részvétel nagy haszna — ál­lapítja meg Spisák István, a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezet elnöke, hogy a meg­rendelő óhajáról, kívánságá­ról, igényéről közvetlenül ér­tesülünk. Az lenne az igazi, ha nem­csak a bérmunkában lennénk versenyképesek. A szövetke­zet bemutatott kész oipőket is, de sajnos a hazai alap­anyagokból készült lábbeli­ket Nyugat-Európában jelen­tős ráfizetéssel tudnák érté­kesíteni. A düsseldorfi börzén való részvétel a szövetkezetnek 60—70 ezer forintjába került, de szilárd meggyőződésük: megérte. Azóta vannak jelen­tős tőkés megrendeléseik. Ezért a jövőben is részt vesz­nek a nemzetközi megméret­tetéseken. (cselényi) (--------------------------------'N NÉV A z egyik dunántúli ipari szövetkezet­ben a művezetői irodához vezető vaslépcső­be valaki hegesztő készü­lékkel, mondhatni eltávo- líthatatlanul „felírta” a nevét. Nem látok ebben semmi kivetnivalót. Talán az illető a munkájához ad­ta a nevét. Nem árt, ha tudjúk: kinek, mit köszön­hetünk. Nem azt mondom, hogy minden gyufásdobo- zon, vagy fogpiszkálón tüntessék fel, ki készítette, de a nagyobb dolgok — bár nagy, kicsi relatív fo­galmak — esetében sem­miképpen sem rossz. Emlékszem, valamikor az építőiparban házbon­tás közben egy vasvezeté­ken azt olvashattam: ké­szítette Zinkovicz Ernő és fia. A ház, s vele együtt a vezeték megért vagy 100 évet, tehát tudtuk: a mes­ter.és a fia nem dolgoz­tak rosszul. Aztán hallom, egy-egy jól menő terme­lőszövetkezetben is az adott tábla mellett jól lát­hatóan feltüntetik a meg- művelője nevét is. Bizo­nyos vagyok benne, hogy az illető úgy igyekszik vetni, hogy jól arathasson. (csgy)^ A zene hangjaira Éva újjászületik. Kicsiny, törékeny teste ívbe hajlik, mozgását a mégoly fürge szem sem képes kö­vetni. Forog, kecsesen táncol, mintha nádszálat simogatna a szellő. Vékony haja repül, a modern break kitalálói ta­lán Éváról mintázták a moz­gássort. Már nem is a 13 éves kislányt látom, megigé- zett a látvány. Ez a csöppnyi teremtés táncra született... Pedig de kevesen tudják ezt róla! Éva, korát megha­zudtoló gyakorlati tudású, talpraesett kislány. Élete ed­digi éveiben — nem túlzás — többet élt meg, mint sokan hatvan esztendőn át. A hír­hedt Guszev-telep egyik két­szobás lakásában látta meg a napvilágot. Nem sokáig él­vezhette a család összetarto­zását, hamarosan a balkányi nevelőotthonba került. Anyja simogatása helyett valami­lyen Zsófi nénit őriz az em­lékezete 3—4 éves korából. A boldog hazakerülés szám­talan új „élményt” hozott az életébe. Hamarabb ismerte a pálinka és a Diána sósbor- szesz nevét, mint a Hófehér­két vagy a Csipkerózsikát. Hamarosan megtanulta a börtön szót is, apját munka­kerülésért ítélték el. Mire megtanulhatott volna felhá­Éva igaz meséi borodni a történteken, apja a kamrában felakasztotta ma­gát. Kisöccse, Janika vette észre, azóta is álmában kí­sérti a tragédia. A családhoz új apa kerül, akinek már három saját gyermekről kellene gondos­kodnia, s most új köteléket vállal. Hamarosan Jönnek Éva féltestvérei, akiket csak azért hívnak ugyanúgy, mint őt, mert valami kibogozha­tatlan rokonságban van az előző apával. Túl sok válto­zás így sincs Éva életében, a Diána marad, vegyes gyü­mölccsel kiegészítve. Ám a családi körülmé­nyek ellenére az iskola újabb megpróbáltatást hozott a kis­lánynak. Kora reggel felkelt, Istvánt, Róbertét, Andrást el­vitte az óvodába, majd ro­hant az iskolába. Tanítás után hazaszaladt, kitakarí­tott, bekapott egy pár fala­tot, sebtiben megtanult. Az­tán nekiállt mosni, ez volt az ő kötelessége. Iparkodnia kel­lett, a másnapi ruhát min­denképpen estig szárítóra kel­lett tennie. Ezernyi köteles­ség járt a fejében. Csak az bántotta, hogy a mostohaap­ja sokszor veszekedett az anyjával, mikor ki zavarta el a másikat a háztól. A jó sze­mű pedagógusnak bizonyára nem volt meglepő, hogy Éva, a különben jó eszű, főzni, ta­karítani, mosni tudó gyermek nehezen birkózik a betűk, számok tengerével. Ismétlés­re kényszerült elsőben is, ne­gyedikben is. Vajon az ő tu­dományát mikor, hol értékeli valaki? Mert anyjának a jobbkeze lett Éva. Apró termete, ifjú kora sokkal érettebb gondo­latokat takar. Talán most ér­kezett el életének nagy for­dulata: a telepet elfelejthe­tik örökre, mert beköltözhet­tek Jósaváros egyik három­szobás lakásába. A kislány takaríthat még többet, de legalább nem alusznak öten egy ágyon. A legkisebb test­vérét — akit a mama egysze­rűen Csulukának becéz dun- di alkata miatt — ma is Éva füröszti, pelenkázza. Rendet tart a kisebb testvérei kö­zött, bevásárol, s csak azon bánkódik, ilyen messziről hogy fog régi, kedves iskolá­jába járni? Éva nagyon hamar megta­nulta, kemény az élet. Először jutott el a nyáron egy tá­borba, ahol a sok kedves, gondoskodó felnőtt elbeszél­getett velük. Törődést, ér­deklődést tapasztalt, ami ed­dig ritka vendég volt rideg sorsában. Nem is értette, mi­ért lelkesednek annyira a táborvezetők, ha őt táncolni látják. Meg is ígérték, a csa­ládvédelmi központ támogat­ja majd őket. Befizettek ne­ki egy balett-tanfolyamra. De a legjobb szándék is megfe­neklik a társadalmi előítéle­tek zátonyain. Éva otthagy­ta, de hinni szeretné, hogy egyszer ismét járhat abba a csillogó ruhás, csodás balett- világba. Sokkal hétköznapibb kí­vánságai lennének, ha egy­szer egy jó tündér teljesít­hetné álmait. Szeretne egy biciklit, egy kisrádiót, egy meséskönyvet, de beérné annyival is, ha a családdal egyszer kirándulnának vagy elmehetne Sóstóra. Strandol­ni csak álmában szokott... Tóth Kornélia A Zalai Kőolajipari Válla­lat és a Zalaegerszegi Köz­úti Építő Vállalat több kuta­tóintézettel együttműködve újfajta bitumen előállításán dolgozik. A terméknek alkal­masnak kell lennie olyan vé­kony aszfalt készítésére, ami­ből 2—4 centiméter vastag­ságú réteg felel meg a ha­gyományos 10—12 centiméte­Rekord az építésben Ezen a nyáron kezdték meg a Számos-menti Álla­mi Tangazdaság csengeri kerületében az új istálló építését. Ura község határá­ban, egy régi kötött tartás­ra berendezkedett istálló helyén indult a munka 1986 júliusában. Az ER-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents