Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

Kötött kabátrnha Felfrissíthetjük ruhatárunkat, ha a már meg­szokott meleg, kötött pulóver és macskanadrág- lábszárvédő együttesre vastag fonalból kézzel kötött ruhát öltünk. Az eredeti modell 40-es mé­retben készült, vastag, törtfehér színű műszál­fonalból. A válltól lábszárkozépig ér az alap, amelyet összeállítás után horgolt aljrésszel lá­tunk el tetszés szerinti magasságban. A mellé­kelt rajzról leolvasható, hogy ötven szemre kezdjük — 8-as fa kötőtűvel —, lustakötéssel. Bizonyára ezt a modellt a kedvenc téli kirán­dulóruháink közé sorolhatjuk. Üjabb támadás a férfiingek ellen: divat az elöl rövid, hátul hosszú ing — nőknek. Előállítása roppant egyszerű. Csak egy olló kell, és némi türelem, amíg levágjuk és felszegjük a kiszemelt inget. Ha igazán di­vatosak akarunk lenni — barna árnyalatú inget választunk, mert ezen az őszön a barna a slágerszín. Szöveg és rajz: Pálffy Judit A tanárnő barátnőm vál­lalkozott a kérésemre, hogy dolgozatot ínat hetedikes osz­tályában ezzel a címmel: „Karácsonyi élmény: a) Melyik volt a legszebb ka­rácsonyom, b) Melyik volt a legszomorúbb karácsonyom.” A harmincfős osztályban (kisebb városkában van az iskola) húsz lány és tíz fiú ült a padban a „dolgozatírás-’ idején. Még mielőtt idéznék a gyakran szívet melengető, de néha fájdalmas sorokból, egy kis statisztika; Hat gyerek írta, hogy neki még igazán boldog karácso­nya soha nem volt, tizen­egy viszont arról vallott, hogy úgy emlékszik, neki szomorú karácsonya nem volt. Az arány nem túl rossz, mivel a harminc gye­rek közül hétnek elváltak a szülei, kettőnek meghalt az édesapja, egynek az édes­anyja. így valójában' a har­mincból tízen élnek édes­anyjukkal, édesapjukkal. De talán a számoknál töb­bet mondanak a válaszok. Egy kislány írásából: „Én nem emlékszem igazi, boldog karácsonyra, mert hiába készülünk mindig az öcsémmel nagy izgalommal, és tudom, hogy édesanyám is rejtegeti az ajándékot, mire eljön az este, csak ülünk szo­morúan. Ha apu nem jön haza öt órára, akkor tudjuk, Figyelmeztető apukáknak Édesítő és gyógyszer Mézes sütemények % Már az ókor nagy természettudósa, Plinius is foglalko­zott a római háztartásokban nélkülözhetetlen, mindennapos édesítő- és gyógyszerrel. A mézet — jóval Plinius előtt — az egyiptomi orvosok sebek gyógyítására, vizelethajtásra, általános felerősítésre alkalmazták, s bizonyos szembajokat is mézből készített kenőcsökkel kezeltek. Aztán Hippokra- tész, az „orvostudományok atyja” és megannyi utódja orvo­solt mindenféle kórt,- bántalmat a mézzel. Emellett — való­színűleg élvezetes édes íze folytán — a méz a szerencse és boldogság jelképeként beépült a különböző népek babonás szokásrendjébe is. Ami a méz egészséges és gyógyító voltát illeti, azt a legújabb táplálkozásélettani elemzések is igazolják, ami nem azt jelenti, hogy a mézet mindenre jó csodaszernek lehet tekinteni. Annyi viszont bizonyos, hogy amíg 100 gr kristály­vagy kockacukor 99,9 százalékban merő szénhidrát, ugyan­ennyi méznek csak 81 százalékos a szénhidrát-tartalma, és fehérjén kívül különféle vitaminokat is magába foglal. Be- csülnivaló élelem. E vázlatos történeti áttekintés után ismerkedjenek meg néhány mézes recepttel. MEZES FÜGGELÉK A KARÁ­CSONYFÁRA: 25 deka melegített mézet összegyúrunk 1 tojással, 30 deka liszttel, 1 citrom reszelt héjával, késhegynyi őrölt fahéj­jal, késhegynyi összetört szeg­fűszeggel, késhegynyi szódabi­karbónával. Félújnyi vastagra kinyújtjuk és olyan alakzatokat szárunk ki a tésztából, hogy függesztőt lehessen áthúzni raj­ta. A figurákat vajazott tepsibe fektetjük, sűrű cukros vízzel megkenjük, közepes tűznél süt­jük. (A kész tészta 3—4 napi ál­lás után puhul kellemesen fo­gyás zthatóra.) PUHA MÉZESKENYÉR: 6 de­ka porcukrot 2 egész tojással ha­bosra keverünk, aztán 1/4 kg melegített mézet, 28 deka lisz­tet, késhegynyi fahéjat, néhány szem összetört szegfűt, késhegy­nyi szódabikarbónát adunk hoz­zá. Jól összedolgozzuk: hosszú, vajazott. lisztezett formában kö­zepes tűznél sütjük. Készen ki­borítjuk és szeleteljük. Azonnal fogyasztható. MEZES KÖKUSZCSÖK: 30 de­ka mézet felfőzünk két evőka­nál cukorral. Ha lehűlt, hozzá­keverünk 20 deka kókuszreszelé­ket, 25 deka lisztet, 1 csomag va­níliás cukrot, 2 tojást és kávés­kanálnyi sütőport. Ha a massza túl száraznak bizonyulna, 1—2 kanál mézzel lazítsuk. Vajazott tepsibe diónyi halmocskákat rakjunk belőle és közepes tűz­nél világossárgára süssük. Puhu­lásához néhány napi áUás szük­séges. MÉZES POGÁCSA: 12 deka porcukrot. 1 vaníliás cukrot 2 tojással habosra keverünk. Be­leteszünk 15 deka folyósra me­legített mézet, 1 citrom reszelt néját, késhegynyi fahéjat, ká­véskanálnyi sütőport és annyi lisztet adunk hozzá, hogy köny- nven gyúrható, hajtogatható — tehát enyhén lágy tészta legyen. Néhány órára tegyük a hűtőbe. Sütés előtt kísujjnyi vastagra nyújtjuk, kis átmérőjű kiszúró- val vágjuk ki. Erősebben vaja­zott tepsibe téve tetejüket ken­jük meg citromlével megáztatott sűrű cukoroldattal. Közepes tűznél aranysárgára sütjük, maid még melegen, zárt edényben haeviuk puhulni néhány napig. CSOKOLÁDÉS MÉZESTE­KERCS (ünnepi alkalomra): 6 tojás sárgáját, 15 deka langyos mézzel habosra keverünk. Bele­teszünk 8 deka lisztet, 15 deka kakaót, 1 csomag vaníliás cuk­rot, késhegynyi szódabikarbónát és végül elegyítjük a 6 tojás ke­ményre felvert habjával. Papír­ral kibélelt tepsiben, előre be­melegített sütőben körülbelül 20 percig sütjük. (20 percig nem nyitjuk ki a sütő ajtaját, csak eat követően végezzük a tűnró- bát.) Sütés után papírral együtt kiemeljük, még langyosan meg­kenjük valamilyen savanyítás lekvárnál és a papír segítségé­vel szorosan feltekerjük. Így hagyjuk 'kihűlni. Szeletelve tá­laljuk. Nyerges Ágnes Szeptember 1-töí Hivatása: nevelőszülő 1986. szeptember 1-én lépett ha­tályba a művelődési miniszter rendelete a hivatásos nevelőszü­lőle munkaviszonyáról. Eszerint a hivatásos nevelőszülők munkál­tatója a területileg illetékes gyer­mek- és ifjúságvédő intézet. Aki házasságban él, csak ak­kor vállalkozhat erre a feladat­ra, ha házastársa is hozzájárul ahhoz, hogy a saját háztartásában gondozzon, neveljen állami gon­dozott kiskorúakat. Mivelhogy a hivatásos nevelőszülő arra vál­lal kötelezettséget, hogy a nála elhelyezett gyerekeket a saját háztartásában gondozza, tartja, testi, értelmi és erkölcsi fejlődé­sük érdekében minden tőle el­várhatót megtesz. Elég sokan vállalkoztak eddig is arra, hogy két-három gyere­ket otthon neveljenek, most az­zal az igénnyel jelentkeznek, hogy minősítsék át őket hivatá­sos nevelőszülőkké. Hivatkoznak a megdrágult életre, az alacsony gondozási díjra stb. Sajnos, hi­vatásos nevelőszülővé nem lehet minősíteni őket. A hivatásos ne­velőszülő legalább öt, legfeljebb tíz gyermek nevelésére köteles. Különösen indokolt esetben — a gyermek fogyatékossága, súlyos személyiségzavara vagy egyéb /különleges nevelést indokló kö­rülmény esetén — már a három gyereket gondozó nevelőszülő is kérheti a hivatásos nevelőszülői munkaviszony létesítését. Termé­szetesen a munkáltatótól függ az, hogy mit tart különösen indokolt esetnek. Ha az állami gondozás a nagykorúság elérése miatt megszűnik, de a volt állami gon­dozott továbbra is a hivatásos nevelőszülő háztartásában él, és a hivatásos nevelőszülő utána gondozási díjat kap, akkor e rendelet szempontjából a nagy­korú gondozottat is állami gon­dozottként kell figyelembe venni. A részmunkaidőben foglalkoz­tatott hivatásos nevelőszülő mel­lett gyermekgondozó alkalmaz­ható, ha a gyermekek száma a nyolcat eléri. A gyermekgondozó alkalmazásához a hivatásos ne­velőszülő hozzájárulása szüksé­ges. Ha mellékfoglalkozású vagy nyugdíjas hivatásos nevelőszülőt nem alkalmaznak, a gyermek- gondozó foglalkoztatása kötelező. A főfoglalkozású hivatásos ne­velőszülő teljes munkaidőben dolgozik. Munkaidejének beosz­tását a gyermeknevelés követel­ményeinek figyelembevételével — heti hat munkanapra — maga határozza meg. Heti pihenőnap­ját a mellékfoglalkozású illetve nyugdíjas hivatásos nevelőszülő foglalkoztatásával kell biztosíta­ni. Ha ilyen nincs, akkor a gyer­mekgondozó segítségét lehet igénybe venni. Valószínűleg úgy valósul meg ez a gyakorlatban, ahogy a nagycsaládoknál általá­ban, apa-anya non-stop szolgá­lata az egymás közti munka- megosztásra hagyatkozik. Viszont megnyugtató érzés lehet a hiva­tásos nevelőszülőnek, hogy be­tegségében, huzamos ideig tartó szükséges távollétekor számíthat a munkaadójára. Sőt, még sza­badsága ideje alatt is, mert a gyerekek ellátásáról a munkál­tató lehetőség szerint a gyere­kek megszokott környezetében gondoskodik. A munkáltató a munkaszerző­dést köteles kötnd a hivatásos főfoglalkozású hivatásos nevelő­szülő javára biztosítási szerző­dést köteles kötni a hivatásos nevelőszülő munkaviszonya kere­tében bekövetkezett baleseti és vagyoni károk megtérítésére. Dr. K. É. Karácsonyi dolgozatok hogy már csak hatra vagy hétre jön, de akkor olyan részeg, hogy anya csak le­fekteti az ágyba, és mi hár­man ülünk az ünnepi asztal­hoz. Van, aki azt mondja, én még szerencsés vagyok, mert az én édesapám nem kiabál, nem üti a családját, amikor részeg. Tényleg nem kiabál, mert anya nem veszekszik vele. Azt hiszem, megunta a veszekedést.. Ugyanennek a kislánynak a padtársnője viszont nem győzött beszámolni a boldog * karácsonyairól: „Nálunk mindig nagyon szép a karácsony. Nagyma- máék, édesapám szülei is ná­lunk vannak, és édesanyám anyukája is. Vele még dél­után korán anyu el szokott menni a nagypapa sírjához, és ott is állítanak egy kis karácsonyfát. Én ezt a nagy­papámat nem ismertem, vagyis ismertem, csak már nem emlékszem rá, mert két­éves voltam, amikor meghalt. Nálunk karácsonykor min­dig az anyu-nagyikám főzi az ünnepi vacsorát. Halat szokott rántani, amit én nem szeretek, mert szálkás, de ha kap tonhalat, akkor nekem azt süt, mert abban nincs szálka. Ajándékot is ad min­denki mindenkinek, amit szépen be is csomagolunk. Igaz, a nagyiék nem tudnak szépen csomagolni. Ök csak fehér papírba teszik bele az ajándékot, és én szoktam karácsonyi papírba átkötni. Néha kilesem, hogy mit kapok, de utána kicsit szo­morú vagyok, mert jobb meglepetést kapni. Idén nem is lestem ki még sem­mit, de azért sejtem, hogy anyuéktól egy szép blúzt ka­pok, mert azt már anyu né­zegette velem az üzletben, és kérdezte, hogy tetszik-e? Persze, azért lehet, hogy egészen mást kapok. Én anyunak egy kézimunkado­bozt csináltam a testvérem­mel együtt, apunak pedig vettünk egy olyan állítható fogót, amire régen vá­gyik . . És ez a két kislány nem­csak padszomszéd, hanem nagyon jó barátnők is, csak éppen más az életük, a sor­suk. Nemcsak a karácso­nyuk. A dolgozatokból valahogy azt láttam, hogy a fiúk rö­videbben fogalmaznak, mint a kislányok (nagylányok), de a lényeg mindegyik dolgo­zatból kibogozható. íme egy csokornyi „fiúválasz”: „Nem szeretem a kará­csonyt, mert folyton vagy jönnek a vendégek, vagy nekünk kell menni még olya­nokhoz is, akiket nem szere­tek ...” „A tavalyi karácso­nyom volt a legszebb, mert kishúgom született végre, ugyanis mi hárman vagyunk fiútestvérek. És anyu egy héttel karácsony előtt haza­jött a kórházból, és nagyon szép esténk volt, és még Kis­kati sem sírt, hanem szép csendben aludt. És minden fiú kapott egy lemezt, így most három új lemezünk van, mind olyan együttes, akiket szeretünk. Igaz, apu egy kicsit berúgott a vacso­ránál, de nem nagyon..„A legszomorúbb karácsonyom azt hiszem, az idei lesz, mert apa elhagyott minket és most leszünk először egyedül, ket­ten édesanyámmal..„Már tudom, hogy karácsonyra korcsolyát kapok. Igaz, volt eddig is, de kinőttem. És re­mélem, hogy az iskolaudva­ron megint csinálunk jeget, és lehet majd korizni. ..” Volt egy kislány, aki mind­össze egy mondatot írt a pa­pírlapra: „A karácsony a legszomorúbb ünnep a vilá­gon." Barátnőm, a kislány osztályfőnöknője, bár név nélkül kérte a dolgozatokat, felismerte a kislány írását. Nem értette. Tudta, hogy jó családi körülmények között él a gyerek, jó tanuló, ked­ves, csinos kislány. Megtalál­ta a módját, hogy négy- szemközt beszélgessenek. Nem kellett sok idő, hogy a kislány bevallja: szerelmes, méghozzá reménytelenül, mert akit szeret, az nála tíz évvel idősebb, nős, és már gyereke is van, és ő tudja, hogy egész karácsonyeste csak arra fog gondolni, hogy az a férfi boldog a családjá­val, ő pedig otthon van „egyedül”. A tanárnő tudta, hogy az első szerelmi csalódásról nem lehet senkit „lebeszélni”. In­kább a saját életéről mesélt, arról, amikor ő volt fiatalon reménytelenül szerelmes, és hogy ma már csak mint egy kicsit fájó, de szép emlékre gondol vissza az egészre. Nem mondta a kislánynak, hogy ne gondoljon arra, akit szeret. Csak annyit mondott: ne rontsa el a család öröm­ünnepét. Idézhetnék még az írások­ból, de a többi kevésbé volt jól fogalmazott vagy meg­hökkentő. A legtöbben leír­ták, hogy milyen ajándékot adnak és várnak, s hogy jó lenne, ha nyugalomban lenne együtt a család. Talán feltű­nően sokan írták, hogy csak attól félnek: a papa berúg, s akkor már vége a szép ün­nepnek. Kedves apukák! Nem le­hetne erre jobban odafigyel­ni?! Sárdi Mária Sokéves tapasztalat, hogy a téli időjárás során megszapo­rodnak a légúti, többnyire erő­sen fertőző megbetegedések. Ha ilyenkor az Országos Köz­egészségügyi Intézet az influ­enzavírust is kimutatja né­hány tucat beteg váladékából, akkor hivatalosan is influenza- járványról beszélünk. Megelő-* zése specifikus védőoltással történhet még a járvány előtt, általában decemberben. A spe­cifikus jelző azt jelenti, hogy az oltóanyag vagy az A, vagy a B típusú vírus ellen nyújt védelmet. Ez a védelem 60—80 százalékos akkor, ha sikerült az éppen járványt okozó törzs- zsel (az abból készüLt vakciná­val) oltani. Az influenzavíru­sok jellegzetessége azonban, hogy könnyen változtatják szerkezetüket. Ha tehát az ép­pen támadó vírus szerkezete eltér az oltáshoz felhasznált vírusétól, akkor a védelem is csökkent értékű. Oltást elsősorban azok kap­hatnak. akik fokozottan veszé­lyeztetettek: idős, idült szív-, keringési, légzőszervi stb. be­tegségben szenvedők; továbbá a fertőzésnek jobban kitett dolgozók: egészségügyiek, a közlekedésben foglalkoztatot­tak. Ellenszer: friss levegő, vitamin Légúti megbetegedések A szakemberek sem tudnak magyarázatot adni arra, hogy egyes járványok miért ősszel- télen, mások miért inkább tél végén, kora tavasszal alakul­nak ki. Igaz: ilyenkor az em­berek több időt töltenek zárt helyiségekben, kevesebbet van­nak a friss levegőn, és ez ked­vez a kórokozók terjedésének. Magyarázat lehet az is, hogy ilyenkor a szervezet ellenálló­képessége gyengébb, mint pél­dául nyáron, amikor egészsé­gesebben élünk, sok friss zöld­séget, gyümölcsöt fogyasztunk. A betegség megelőzésében (akár iníflaienzaivírus okozza, akár egyéb felső légúti fertő­zésről van szó) a vitaminok fontos szerepet játszanak. C- vitamin hatására csökken a szervezet fogékonysága a ví­rusfertőzések iránt.. A jól. egészségesen, vitamindús éte- lekkel-italokkal táplált szerve­zetnek erős az ellenállóképes­sége. A megelőzés másik fon­tos tényezője, hogy kerüljük a tömeget. Az influenza ugyanis cseppfertőzéssel terjed. A be­tegség terjedését azok is aka­dályozhatják, akik már meg­betegedtek. Ilyenkor társadal­milag káros a „hősködés”: a köhögős, náthás ember foko­zottan fertőzi a környezetét, munkatársait. A gézmaszk bi­zonyos védelmet nyújt a csepp­fertőzés ellen. Japánban pél­dául influenzajárvány idején az emberek az utcán is nagy többségükben ilyen maszkkal közlekednek. Nálunk az illeté­kes egészségügyi szervek azzal is megelégednének, hogy lega­lább azok viseljenek védőmasz­kot. akik náthás-köhögős csa­ládtagot ápolnak. A felső légúti (nem influen­zás) megbetegedéseket éppen az különíti el — laboratóriumi vizsgálat nélkül is — a „való­di” influenzától, hogy utóbbi­nál az elesettség, a tagfájdal­mak dominálnak, ugyanaickor nem feltétlenül náthás, Äiuru- tos a beteg. Bár ma már van az influen­zának ún. oki gyógyszere, (az­az olyan vegyület, amely a ví­rusokat támadj a) azonban olyan súlyos mellékhatásokkal jár, nogy a gyógyászatban nem alkalmazzák. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az influenza gyógykezelése kizárólag a tü­netekre irányul: az orvos láz­csillapítót, esetleg fájdalom- csillapítót, netán az orr nyál­kahártyájának gyulladását csökkentő gyógyszereket, orr- cseppet rendel. Utóbbiról azt szokták mondani: becseppent­ve egy hétig, nélküle 7 napig tartanak a náthás tünetek. Nem várhatjuk tehát, hogy az ilyen orrcsepptől hamarabb el­múlik a nátha. Mégis van ér­telme — a megfontolt és mér­sékelt alkalmazásának: ha ét­kezés előtt cseppentünk be, akkor legalább az étkezés ide­jére kitisztul az orrjárat. Ez különösen csecsemőknél, kis­gyermekeknél fontos, akik or­rot fújni sem tudnak még. Számukra beszerezhetünk orr- járattisztító pálcát is. Napon­ta 3—4 alkalomnál többször azonban semmi esetre se hasz­náljunk orreseppet, mert az abban foglalt hatóanyagok lé­nyegében megbénítják a szer­vezet saját védőapparátusá­nak : az orrcsillóknak a moz­gását. Nem hangsúlyozhatjuk elég­gé: az ún. antibiotikumok (például a penicillinfólék, a Maripen, a Vegacillin stb.) tel­jesen hatástalanok az influen­za vírusára; az antibiotikum szedés tehát csak akkor javallt, ha az orvos olyan társfertőzé­sek, szövődmények fellépésé­től tart, amelyekre hatékony az antibiotikum. Ennek eldön­tése azonban nem lehet a laikus beteg dolga. Ha viszont orvosi rendeletre már szed antibiotikumot a beteg, akkor addig kell azt szednie, amíg az orvos rendelte (általában a láz megszűnését követően is 2 napig). Ha ugyanis koráb­ban, a szubjektív tünetek el­múlásakor. önkényesen abba­hagyják az antibiotikumsze­dést, ezzel tág teret nyitnak a betegség kiújulásának, és olyan kórokozók kialakulásá­nak, amelyekre az ismételten adott antibiotikum már nem fog hatni. Dr. Kempler Kurt MII KARÁCSONYI MELLÉKLET me. december 24 g Férfiinoből — divatino

Next

/
Thumbnails
Contents