Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
A magyar államszervezet kiépítésekor I. (Szent) István a király az országot területi egységekre — megyékre — osztotta. Elükön a királyt képviselő ispán állott, aki az uralkodó ottani birtokait kezelte, gyakorolta az igazságszolgáltatást, és parancsnokolt a királyi fegyveresek fölött. Az ispán székhelye kőből rakott vagy palánkból rótt, esetleg földből épített vár volt, már lakott település mellett, amely megyeközponttá vált. Mivel az egész államigazgatási rendszer ezeken a megyeközpontokká váló várakon nyugodott, ezért a megyéket vármegyéknek, az ispánokat várispánoknak, a fegyvereseket várjobbágyoknak nevezték. Ha valamely megyében még nem állott vár, oda sürgősen építettek, mint például Arad várát. Ilyen István király alapította vármegye volt Bács is. Nevét hasonló elnevezésű váráról kapta, amely az állam- alapításikor már létező mocsárvár volt. A honfoglalást követően emelte ennek a területnek a gazdája — talán egy nemzetségfő —, akire a határőrzés feladata is hárult. A XI. századig ugyanis a déli országhatár az Újlak—Titel közötti Duna-szakasz volt, tehát közvetlenül Bács előtt húzódott, s így csakhamar fontos, megerősített hellyé vált. A puszta személynévből alakult helynevek típusa a magyarság szomszédságában lakó népeknél ismeretlen, de megvan a törököknél, s valószínűleg még a nomád élet emléke. Bács várát — illetőleg ma már csak romjait — a Dunába ömlő Mosztonga-patak öleli körül. Tövében a hajdani megyeszékhely, érseki város, amelynek falai között uralkodók laktak, fontos országgyűléseket tartottak, véres csatákat* vívtak... E dicső múltra azonban ma már alig emlékeztet valami a Zombort Üjvidékkel összekötő út mentén fekvő bácskai községben. A vár és a települése 1. (Szent) László király idejében indult virágzásnak, aki 1094-ben a kalocsai érsekség székhelyét Bácsra helyezte. Ettől az időtől hol Kalocsán, hol Bácsott lakott az érsek, s címében ettől függően használt bácsi, illetve a kalocsai érseki címet. Ettől kezdve Bács falai között gyakran tartózkodtak magyar királyok. II. Géza bizonyíthatóan 1157 március-áprilisában és a következő esztendő húsvét- ján volt a bácsi érsek vendége, amikor a Mánuel görög császár elleni háborúk miatt kellett a déli végeken, seregei élén tartózkodnia. A for- gandó hadiszerencse nyomán, 1164-ben — ekkor már II. István ült a trónon — Mánuel Bács várába is bevonult, mert az érsek megnyitotta A „Bács” szó régi magyar személynév, amelyből a toldalék nélküli helységnév keletkezett. Ez az Árpád-korban nagyon gyakori ősi magyar helynévadási eljárás abban állt, hogy valamely település alapítójának, első birtokosának a személyneve jelölhette magát a települést is, anélkül, hogy képzővel vagy összetételi utótaggal (-falva, -háza, -laka, -szállása) kellett volna kiegészíteni. A bácsi vár alaprajza előtte a vár kapuit, lévén az ellenkirály, ÍV. István híve, akit a görög császár támogatott. Mindez arra vall, hogy Bács vára messze a környék legnagyobb és legszebben kiépített erőssége és palotája lehetett. Bács megye ispánjai is az ország előkelői közül kerültek ki, mint az a Győré fia Péter, aki a Bőr nembéli Bánk bánnal részt vett a királyné megölésében, s akit Katona Józsej drámájából Petur bánként ismerünk. Az 1241/42. évi tatárjárás után az érsek erőd jellegűvé építtette át Bács várát, amely a következő évszázadban, Károly Róbert uralkodása alatt válik fontos királyi bázissá: az oligarchák elleni harcában a délvidéki urakra támaszkodó Anjou-uralkodó a bácsi érsek halála után nem tölti be ezt a főpapi állást, javadalmait a királyi kincstár használta fel. Ekkor bővítette ki a bácsi várat, s a városban pénzverdét alapított. Ezután — két évszázadon keresztül —, nem csupán a vármegye, de az ország életében is fontos eseményeknek volt tanúja Bács. Falai között többször időzött Mária királynő (Nagy Lajos leánya), aki például 1392-ben innen keltezte egyik oklevelét. 1398- ban férje, Zsigmond király és császár volt a bácsi-kalo- cshi érsek vendége, s ugyancsak Bácsról keltezett oklevelet állított ki. Bács többször volt a török elleni hadjáratok kiindulópontja, gyülekezőhelye. S ezzel elérkeztünk a Hunyadiak dicsőséges fél évszázadához. 1456 májusában, amikor Hunyadi János az Alföldön gyűjtött hadat, Kapisztrán János már Bács várában, Szekcsői Herczeg Rafael érsek vendégeként szervezte a török ellen a keresztes hadakat, amelyek segítségével megszületett július 22-én a nándorfehérvári világraszóló győzelem. A XV. század elején — Zsigmond uralkodása alatt — pompás palotával és kápolnával kibővített várban két délvidéki hadjárata idején, 1463 májusában és 1464 november/----------------------------------------------decemberében, Mátyás király is megszállt. II. Ulászló királyunk három ízben lakott a várban: 1494-ben, 1495-ben és 1500-ban. Ekkoriban — 1495-től 1497-ig — Váradi Péter érsek szabályozhatta a Mosztonga-pata- kot úgy, hogy a dunai hajók Bácsig feljöhettek. 1514-ben Dózsa György egyik alvezére, Pogány Benedek veszi ostrom alá Bácsot. A környéket a keresztesek bevették, de Frangepán György érsek a várba menekült nemességgel — a felmentő sereg megérkeztéig — egy hónapon át ellenállt. A vár jelentőségét nem csupán az mutatja, hogy ilyen hosszú időn át ellent tudott álltai az ostromnak, hanem az is, hogy néhány évvel később — 1518-ban és 1519-ben — II. Lajos király Bácsra hívta össze a nemességet országgyűlésre. Különösen az 1518. évi volt fontos a magyar történelemben, mert azon a Werbőczy vezetése alatt álló köznemesi párt nagy erőfeszítéseket tett, hogy tért nyerjen a királyi tanácsban. Amikor II. Lajos a közóhajnak engedve Tömöri Pált ültette a kalocsai-bácsi érseki székbe, a főpap — valamikor vitéz katona — a fenyegető török veszély miatt a határhoz közelebb fekvő Bács várában rendezkedett ibe, és innen irányította a határvédelmet. Néhány esztendő múltán, 1526 őszén maga Szolimán szultán vette ostrom alá Bácsot, amikor Buda alól visz- szavonult, hogy elhagyja az országot. A fallal körülvett város vitézül harcolt. A védők végül a templomba menekültek, amit az ágyúk rommá lőttek, s egy szálig ott pusztult mindenki. A várat akkor még nem tudták bevenni, csak 1529-ben, amikor árulás folytán jutott török kézre, s maradt fontos erősségük 1686-ig. Rommá mégsem a török harcokban, hanem 1704-ben vált, amikor labanc parancsnoka felgyújtotta. Cimképünkön: a XV. században épített torony. A | Szász Endre művés: világszerte ismerik. G teményes kiállítását i csodálhatták az USA- Brazíliában, Finnors BODNAR ISTVÁN Egy Petkes József-képre Tíz éve már? Száz éve már? Vesszőt se hajt, tavaszt se vár. Megcsonkítva. Görbedten ál Kivájt teknő a törzse már. Néma a föld. Torzó a táj. Csak ez a tél. Meddő a nyá Sarjad a levél sehova, kimarjult háncson fű, moha. Hiába szél a hírhozó; csak varjúszó, csak varjúszó. Hermelinvállú havasok, csak voltam tán, de nem vagyok, alattam kénkő bugyborog, gyökerem az, mi oly konok. Csak pernye hull, csak pernye száll. Torzó a fa. Csodára vár. Petkes József akvarellje KM HÉTVÉGI MELLÉKLET ; , ' f u ' Wéfá * "rSfl *- \ 4*> ÍéL " tó»**# ' ;' M Megcsonkult fa
