Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
XLIII. évfolyam, 284. szám ARA: 1.80 FORINT 1988. december 3., szerda iskolai hátország K ihasználatlan hátország, rejtett lehetőség, fejlesztésekből kimaradó vagy éppen tessék-lássék, járulékos beruházás? Ilyen és hasonló vélemények hangzanak el, amikor a nevelő-oktató munka nélkülözhetetlen forrásai, az iskolai könyvtárak kerülnek szóba. Természetesen ezúttal is hiba lenne az általánosítás, mert a nagyobb iskolák egy jelentős részében a kor követelményeit megközelítő iskolai könyvtárak állnak a nevelők és a diákok rendelkezésére. Más kérdés, vajon igénybe veszik-e mindenütt az iskolai könyvtárak nyújtotta szinte kimeríthetetlen ismeretszerzési lehetőségeket, mennyiben vihető magasabb szintre a pedagógiai kultúra a mérsékelt, vagy éppen alkalomszerű könyvtárhasználattal ... Műszakonként 16—18 tonna pudingalmát dolgoznak fel tőkés exportra a Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyárában. (Császár Csaba felvétele) Bútorgyártás aáaitógéppd Rövid idő alatt megtérülő beruházás volt az új olasz lakkszóró gépsor. Exportnövelő pályázat nyomán közel 200 millió forintos beruházást valósítanak meg (több ütemben) a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. A múlt évben helyeztek üzembe egy többletexport-termelésre szolgáló lakkszóró gépsort. Már dolgoznak az 540 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnokban, ahol a bútorlapok furnérjait készítik. Épül még egy 1300 négyzetméteres raktár és nemsokára megérkezik az NSZK-gyárt- mányú lapmegmunkáló gépsor is. Ennek üzembe he- lyezése jelent nagy változást a gyár életében. A régi gépek átcsoportosítására is sor-kerül. Az új NSZK lapmegmunkáló gépet számítógép vezérli. Mindezt az exportnövelés tette lehetővé, illetve szükségessé. Az erre az évre térMár dolgoznak az új munkacsarnokban. vezett 57 millió forintos tervüket is túlteljesítik, de ez is kevés. A szekrénysorok termelését a jelenleg 280 millió forintról annak kétszeresére kívánják növelni. A gyártmányfejlesztésre is nagy gondot fordítanak. Négy iparművészt foglalkoztatnak, akiknek az a feladatuk, hogy a szatmári gyár profiljára tervezzenek bútorokat. Ezekből és a BNV-n bemutatott termékekből a jövő év februárjában házi bemutatón választják ki azokat a termékeket, amelyek a jelenleg gyártottak mellett újak lesznek a piacon. Elek Emil Nemrég egy megyei tanácskozáson, ahol az országos pedagógiai könyvtár vezetői is elmondták véleményüket, a helyzetkép nem éppen rózsásra sikerült. Az esetek egy részében, amikor új iskolák épülnek — sajnos nem annyi, amennyire szükség lenne — amolyan járulékos, mellékes beruházásnak tekintik az iskolai könyvtárat, holott szerves része az iskola életének. Korszerű oktató-nevelő munka nem képzelhető el korszerű iskolai könyvtárak nélkül. Néhol azonban — igaz kényszerűségből a szűkös beruházási összegek miatt — egyenlőtlen párharcot vív a tornaterem és az iskolai könyvtár, holott egyik nélkül sem képzelhető el új iskola, egyik sem pótolja a másikat. A Művelődési Minisztérium iskolai könyvtárakkal foglalkozó szakemberei elkészítették a közelmúltban azt a fejlesztési útmutatót, amely körülbelül 15-20 évre igyekszik támpontokat adni a folyamatosan fejlesztendő iskolai könyvtáraknak. Sajnos, azonban pénzt nem tud adni a minisztérium ilyen célokra, ezt helyileg szükséges előteremteni. így marad a valós helyzet tudomásul vétele, azaz a jelenlegi iskolai könyvtárak rendbe tétele, apró lépésekkel elérhető fejlesztése, csiszolása, az igények fel- _ keltése, a nevelők szemlé- ' leiének formálása. hol a települések kicsik, ott a községi könyvtárakat kell alkalmassá tenni a kettős — iskolai és felnőtt olvasói feladatkör ellátására. lyiegtanítani a fiatal nemzedéket a könyvtár használatára... P. G. s __________________________ Megkezdték a szerződéskötést Fellendült a dohánytermesztési kedv A Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat és a körzetébe tartozó három megye — Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár — dohánytermelői megkezdték a jövő évre szóló szerződések megkötését. A néhány esztendővel ezelőtt még tartósan hullámvölgyben lévő termelési kedv annyira megnövekedett, hogy ami még nem fordult elő: a hazai dohánytermés kétharmadát adó térségben bizonyos mértékig korlátozzák a termelést-, a nyolcezer hektárnyi terület nem növelhető. A megszorítás azonban nem érinti a vállalkozók jövedelmét, ez a hozam fokozásával és a felárral ösztönzött jobb minőség révén emelkedhet. A várakozáson felüli érdeklődés az idei rekordhozam mellett éppen a dohánytermesztés gazdaságosságának növelésére irányuló erőfeszítéseknek az eredménye. A dohánytermesztés fellendítésében kulcsfontosságú szerepet játszott a Debreceni Mérlegen a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben szárított H—11-es dohány, a beváltó átvevőhelyén, Dohánykutató Intézetben kinemesített új fajták termesztésbe vonása. Az utóbbi három esztendőben a tőkés piacon is keresett, bő termő és a betegségeknek ellenálló új virzsiniafajtákból csaknem tíz változat-íhonosodott meg a keleti országrészben. A nagyarányú fajtaváltás szorgalmazásával egyidőben a fermentáló vállalat folyamatosan megteremtette a háztáji gazdaságokba átterelődött dohánytermesztés kisüzemi műszaki hátterét is. Kedvezményes feltételekkel száznál több kis kapacitású szárítót helyezett ki a kistermelőkhöz. A dohányfeldolgozó évente több millió forinttal ösztönözte a vele kapcsolatban lévő gazdaságok — 91 termelőszövetkezet, 3 szak- szövetkezet és 2 állami gazdaság — háztáji termelést integráló tevékenységét is. Ugyanakkor valamennyi szárítóját bérbe adta a nagyüzemeknek, hogy a szárításból származó, viszonylag magas nyereség is növelje a dohánytermelés gazdaságosságát. A törekvések hatása már a megelőző két évben is érzékelhető változásokkal járt, de a fordulatot az idei esztendő hozta meg. Az igen kényes virzsiniafajtákból az aszály ellenére rekordtermést takarítottak be. A három megye dohánytermesztői minden eddigit felülmúló, egy- milliárd forint körüli bevételhez jutottak, a dohány jövedelmezősége pedig körülbelül tíz százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az MTESZ-vb napirendjén: Műszakiak a fejlesztésért Az 1987. évi munkaterv készítésével foglalkozott keddi ülésén a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei végrehajtó bizottsága, amelynek tanácskozására meghívták a tudományos egyesületek titkárait is. Két kiemelkedően fontos téma köré csoportosul az MTESZ és a tudományos egyesületek jövő évi programja. Az egyik: miként segítheti a VII. ötéves terv céljainak megvalósítását sajátos eszközeivel a társadalmi szervezet. A másik az ipar intenzív fejlesztésének helyi tennivalói. Mindezek mellett további súlyponti feladat az egyesületi munkában az anyagtakarékos technológiák kidolgozása, bevezetésük támogatása, valamint az ipari hulladékok hasznosításának és feldolgozásának segítése. A vb értékelte a szeptemberben—októberben tartott megyei műszaki és közgazda- sági hónap eseménysorozatát is, amely felélénkítette a műszaki és gazdasági értelmiség társadalmi életét. A 75 különböző rendezvényen — előadásokon, ankétokon, kiállításokon — mintegy nyolcezren vettek részt. Sok értékes információ birtokába jutottak első kézből a szakemberek. Többek között: az ipari és műszaki fejlesztésről Kapolyi László ipari miniszter, a műszaki fejlesztés elméleti kérdéseiről Trethon Ferenc ny. miniszter, az SZVT elnöke tartott előadást. A Tudomány és Technika Háza kitűnő lehetőségei révén jó néhány országos rendezvény házigazdája is lehetett az MTESZ megyei szervezete. így Nyíregyháza adott otthont a műszaki és közgazdasági hónap során az I. tiszántúli építészeti konferenciának, amely a hagyományőrzés kérdéseivel foglalkozott. Itt tartották a mérnökök és közgazdászok első országos szemináriumát, valamint a matematikai társulat országos vándorgyűlését. A Nyíregyházán tartott eseményeken kívül most is több rendezvénynek adtak helyet fejlődő városaink, nagyobb ipari üzemeink — szorosabb kapcsolatot teremtve a tudomány és a gyakorlat napi tennivalói között. Külföldi delegációk is érkeztek megyénkbe, a műszaki és közgazdasági hónap rendezvényeire, tagjaik közül többen előadást is tartottak, élen járó módszereket ismertettek. A végrehajtó bizottság a részletes értékelésben azt is megfogalmazta, hogy jövőre ismét megrendezik a hagyományos őszi eseménysorozatot. Végül a testület odaítélte az idei Kabay János-emlék- érmeket, valamint az egész éves kiemelkedő munkáért több társadalmi munkást jutalomban részesített.
