Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
1986. december 18. Kelet-Magyarország 3 Huék az államigazgatásbaa Nemcsak őröl az „igazság malma” „Ha bejön egy idős néni, még a bejelentőlapját is kitöltőm, egy vállalati jogtanácsosnak még egy ötsoros kérelmet sem írok meg.” Valahogy így fogalmazta meg hétköznapi nyelvre lefordítva dr. Kő- rössy Kálmán, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára: mit is jelent a humanizmus az államigazgatásban. És mivel erről éppen egy fogadónapján beszélgettünk, mindjárt igazolhatta is: nem csak az ünnepi beszédekben emberközpontú az államigazgatás. Középkorú férfi szakítja meg a beszélgetést. Panasza, hogy ő félállásban taxis, s mégis annyi adót vetettek ki rá, mint aki egész nap az utasra vár. Este van, utánanézni, elintézni azonnal nem lehet, de a taxis nyugodtan távozhat, mert ígéretet kap: napokon bellii írásban érkezik a válasz. Méltányosság Néhány percünk ismét van. A titkár folytatja: — Az emberközpontúság azt is jelenti, hogy megpróbálok a jogszabályban megfogalmazott méltányossággal élni. Igazolásképp egy harmincöt éves asszony kéri a titkárt: segítsen rajita, mert egy balesete óta nem tud dolgozni, de rokkantságának mértéke nem éri el a 67 százalékot, így nem lehet rokkantnyugdíjas. A gyerekeiknek pedig így is enni kell, azokra így is ruha kell. Kőröissy Kálmán nyomban intézkedik, egy-két napon belül meggyőződnek a család nehéz sorsáról, aztán megkapja a kért pénzt, csak annak a neve nevelési segély lesz. Nekem folytatja a mondatot: a jogszabály nem teszi lehetővé a rokkantaknak adható segély folyósítását, de arra lehetőségem van, hogy nevelési segélyt adjak. Magyarul: nem azt nézem, hogy mit kért, hanem azt, mi adható, azt, hogyan lehet az ilyen emberek kérését a számukra legkedvezőbb módon teljesíteni. Említi a legutóbbi fogadónapon nála járt idős ember esetét, akii adótörlést kért, mert kis műhelyében a megélhetésre is kevés a keresete, gyakran még kinyitni sem tud, mert nem engedi az egészsége. — Elmondtam neki, hogy adótörlést én sem adhatok, adója kivetésének bevallott jövedelme az alapja, de azt is elmondtam: mentesíthetik a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól és községükben az is elég jelentős összeg. Nem jószívűség Vajon mindig ilyen jó szívű a vb-tifkár? Vajon mindenki olyan elégedetten távozik tőle, mint azok, akikről az imént szóltunk? Egy környékbeli faluból jön a következő panaszos, egy negyvenes férfi. Sorolja, hogy van itt a megyeszékhelyen egy háza, s néhány napja a tanács arra kötelezte: javíttassa meg a tetőt, mert beázik az épület. Miért nem az csináltatja meg, aki benne lakik? — hangzott ezután kérdése. A férfi elégedetlenül távozott, mert a titkártól nem azt hallotta, amit várt: a hibát neki kell kijavítani, vagy kijavíttatni, ahogyan azt előírták. — Nem lehetek ilyenkor jó szívű, nem adhatok ilyenkor mentesítést ilyen esetben, hiszen más ázik, és más terhére nem lehet méltányosságot gyakorolni. Gyakorolhatom egy szabálysértésnél például, ha valaki nem fizeti be a rá kirótt bírságot, méltányosságból elengedhetem, hogy nem kell neki leülni. Mentesítem esetleg, ha azért kapta, mert nem járt rendszeresen iskolába a gyermeke, de nem mentesítem azt, akit már harmadszor kaptak el a boltban, hogy cseresznyepálinkát lopott. Egy kicsit hivatalosabb nyelvre fordítva is elmondja Kőrössy Kálmán. — A méltányosság a jogszabályi rendelkezés alóli kivételt jelent. Tehát azt, hogy a határozat jó, jogos is, de mégis kivételt kell tenni, mert ha nem tennénk, az sértené az emberek igázság- érzetét. Persze csak azt tehetem, amire a jogszabály lehetőséget ad. Á körülmények döntenek Szóba kerül beszélgetésünk során a mérlegelés is. aztán az is: mi a különbség a mérlegelési jogkörben hozott döntés és a méltányosság között. — A legnagyobb különbség, hogy a mérlegelés történhet az ügyfél javára és kárára, a méltányosság csak a javára. A mérlegelés voltaképpen az, ha a jogszabály lehetővé .teszi, hogy ugyanolyan tényállás mellett többféle lehetőség között választhatok. Előfordul az is, hogy a törvény keretrendelkezést ad. Ez az egész államigazgatási eljárást áthatja: lehet mérlegelni anyagi, jogi, eljárásjogi ügyekben, az eljárás végrehajtási vagy felülvizsgálati szakaszában. — Méltányosságról viszont akkor van szó, ha a tipikus esetekre alkotott jogszabályt nem tipikus esetre alkalmazva feladjuk. Hogy tovább folytassam a korábbinál egy kicsit szakszerűbb magyarázatot: a méltányosság két, nála magasabb fokú alapelv — az igazságosság és a törvényesség — között közvetít, amely adott esetben a törvény szigorát enyhíti és az igazságosságot érvényre segíti. A közfelfogás szerint tehát: valami igazságtalan, de törvényes. A „példa" Már-már hihetetlennek tűnhet a véletlen, de egy özvegy személyében megérkezik a „példa”. Férje kisiparos volt, s míg élt, a felesége a háztartást vezette. Most — ha bezárnék a műhelyt — nemigen tudna mihez kezdeni, ráért szakmája, képzettsége sincsen. Megtudja: folytathatja az ipart, tovább dv’- gozhat nála az a szakmunkás, aki férjének is alkalmazott - ja volt, sőt azt is megtudj», emiatt elég lett volna a helyi tanácshoz fordulnia, mert e a méltányos döntés hivatal bői méltányos. A jogalkalmazói méltányosság más. Az, hogy például nagyon indokolt esetben egy tanácselnök több segélyt utalhat ki az általánostól, egy vb-titkár átmeneti időre eltekinthet a kilakoltatástól. Lehet méltányosságot gyakorolni részletfizetés engedélyezésével, a törlesztés megkezdésének elhalasztásával és sok más esetben is, de csak akkor, ha ez a társadalom igazságérzetével találkozik. Balogh József Új gondolatokkal V áltanak jövőre néhány üzemben. Nem elégednek meg azzal a termeléssel, amit eddig végeztek, új termékek bevezetésén gondolkodnak. Legtöbbjük nagyobb exporttal számol, magasabb műszaki követelményeknek akar megfelelni. Így a nyíregyházi gumigyárban a mezőgazdasági abroncsok újabb fajtáit kínálják a külkereskedőknek. A Szabolcs Cipőgyár a nagyhírű NSZK-beli Puma cégnek szállít modelleket, Nyírbátorban, a fúrógépgyárban olyan korszerű esztergát fejlesztettek ki, amely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Nagykál- lóban a posztógyárban a hulladékfeldolgozással, -nemesítéssel fogják meg a forintokat — s a listát még lehetne folytatni. Az egyik üzem sikert sikerre halmoz, a másik pillanatnyi termelési nehézségekkel küzd, de közös vonásuk, hogy a következő évet úgy tervezik: csak előre haladva, a termelést megújítva lehet megtartani az elért pozíciókat, hódítani meg újabb vevőket. Olyan magatartás ez, amelyet nem a gyors elhatározás szül, hanem az átgondolt vállalati stratégia, amely tudja, csak a fejlődés, a fejlesztés lehet az alapja a gyár megbecsülésének. Zöld füzet N éhány termelési, gazdálkodási adatot keres az igazgató. Nem .káptalan a feje, hogy mindent kapásból tudjon, ezért hívja a titkárnőt. A zöld füzetet kutatják, íróasztalfiókot forgatnak fél, aktacsomók .között keresnek. Mihamar előkerül a „kisokos”, máris látni a számokon túl az ösz- szefüggéseket is. Egy kis sillabusz, a gyár legfontosabb mutatóit tartalmazó füzetecske az értőnek néha többet mond, mint a bő lére eresztett előterjesztés. Különösen akkor, ha mindig a legfrissebb adatok vannak benne, kikereskhetők a korábbi évek mutatói is, hogy látszodjon a változás, a fejlődés. A vállalati adatok, a várható teljesítmények ismerete segítséget ad a mindenkori döntéshez. Tájékoztató, amelyet haszonnal lehet forgatni. L. B. A néphatalom megvédése után, társadalmunk újjászületésének 30 éve alatt Szabolcs-Sza talárban is gyökeresen megváltozott az élet. Mire jutottunk 30 év alatt, milyen újabb gondjaink vannak? Erre válaszol sorozatunk. Elemitől a diplomáig AZ ELMÜLT HÁROM ÉVTIZEDBEN lendületes fejlődés, figyelemre méltó előrehaladás történt a megye lakosságának kulturális életében is. Az oktatásügy fejlő; dése fontos alapját képezté gazdasági kibontakozásunknak. Ebben az időszakban több száz ezren szereztek általános iskolai végzettséget és tízezrek kaptak érettségi bizonyítványt, de a diplomások száma is örvendetesen gyarapodott. Harminc évvel ezelőtt a gyermekek közül csak minden hatodik volt óvodás megyénkben, a 80-as évek közepére közel kerültünk a teljes ellátáshoz. Ez megkönnyítette az anyák munkavállalását is. A hetvenes évtizedben az iparfejlesztéssel szoros összefüggésben, jelentős társadalmi összefogással nagy óvodaépítési program bontakozott ki. Az általános iskolai intézményhálózat nagy átalakuláson ment keresztül, teljes kiépítésének még ma sem jutottunk a végére. Harminc év alatt több mint ezerrel nőtt az általános iskolai osztálytermek száma. Az építés ennél sokkal több volt, de a korszerűtleneket megszüntették. Az erőteljes fejlesztés következtében érzékelhetően csökkent a zsúfoltság, javult az ellátottság. Közben a tanerők száma is csaknem megkétszereződött. Ma a felsőtagozatos tanulók mindegyike szakrendszerű oktatásban részesül (harminc éve csak háromnegyedük kapott ilyen képzést). a hátrányos helyzetű TANULOK nevelésére létrehozott általános iskolai diákotthonok a hatvanas, hetvenes évtizedben nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint napjainkban, így kihasználtságuk a lehetségesnél kisebb. Viszont ma minden második gyerek napközis ellátásban részesül. A tanulásból valamilyen okból kimaradtaknak lehetőségük nyílt a dolgozók iskoláiban esti vagy levelező tagozaton elvégezni az általános és középiskolát, sőt továbbtanulni egyetemeken és főiskolákon. A dolgozók általános iskoláit ma már alig veszik igénybe, számuk 500 fő körül mozog, miközben a Sűrítmény Nyírgelséről A NYlRGELSEI HÜTÖ- TAROLÖBAN megkezdték az ipari alma feldolgozását. A sűrítménnyel telt hordókat szintre töltik, lezárják; ezt a tételt a Debreceni Konzervgyárnak továbbítják, (császár) Előadás a tanárképző főiskolán hatvanas évek elején 7—8 ezren tanultak ilyen formában. Az elmúlt évtizedekben az alapképzés általánossá válása mellett a középfokú képzés tömegessé válása jelentette az egyik legnagyobb változást. A továbbtanulási arány évek óta meghaladja a 90 százalékot. Míg korábban a lányok közül kevesen kerültek középiskolába, még kevesebben jártak egyetemre, főiskolára, ma már átlagosan több osztályt végeznek, mint a férfiak. Ennek alapvetően az az oka, hogy az általános iskola elvégzése után a fiúk jelentős számban nem középiskolában, hanem szakmunkásképzőben tanulnak tovább. A felsőfokú végzettségűek között is egyre több a nő, napjainkban e téren már alig van különbség a két nem között. A KÖZÉPISKOLAI HÁLÓZAT számottevő kibővülése a 60-as évek első felére esett, amikor számos községben (Ibrány, Gávavencsellő, Mándok, Nagyecsed, Deme- cser, Baktalórántháza, Csen- ger, Űjfehértó) gimnáziumot hoztak létre. Ennek köszönhetően a tanulólétszám négy év alatt 6 ezerről 12 ezerre bővült. Mára egy részük ugyan megszűnt, másik részük beiskolázási gondokkal küzd, mégis komoly érdemeket szereztek abban, hogy helyben biztosították több ezer diáknak a továbbtanulását. A középiskolai oktatásban új színt hozott a szakközépiskolai képzés, amely ma a tanulók több mint 40 százalékának az általános tananyagon túl szakmai ismereteket is nyújt. A megyében folyó oktatónevelő munka eredményességét az is jelzi, hogy az egyetemre, főiskolára felvettek aránya megközelíti, esetenként meghaladja az országos átlagot. Nem kell külön bizonygatni, hogy Szabolcs- Szatmárban kiemelt fontossága van a szakmunkásképzésnek. A társadalmi átré- tegződés ugyanis itt még nem fejeződött be. Munkás- osztályunk nagy része első generációs, legtöbbször paraszt szülők gyermekei váltak munkássá. A gazdasági ágazatok fejlesztésével egyre több képzett munkaerőre volt szükség. Ma a mintegy 10 ezer szakmunkástanuló néhány szakma kivételével bármelyiket elsajátíthatja. Legnagyobb a választék Nyíregyházán, de a megye többi városában és néhány más településen található szakmunkásképzőkben is a kor színvonalán álló oktatás folyik, elsősorban a környék szakemberigényének kielégítésére. HARMINC ÉVE MÉG NEM BESZÉLHETTÜNK itteni felsőoktatásról. 1959-ben kezdte meg ugyanis működését a Felsőfokú Tanítóképző Intézet, 1961-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, 1962-ben a tanárképző főiskola. Akkor a három intézmény hallgatóinak összlét- száma sem haladta meg a 300-at, mára viszont a két főiskoláé megközelítette a 2300-at. Az esti és levelező tagozatokon további 1,1 ezer fő tanul. A több száz millió forintos beruházással épült Bessenyei György Tanárképző Főiskola az ország egyik legszebb és legjobban felszerelt felsőoktatási intézménye, amely egyre többször helyt ad különböző országos rendezvényeknek is. Kollégiumai, gyakorló iskolái, könyvtára, tornacsarnoka, uszodája, botanikus kertje révén a főiskolai képzés minden feltételével rendelkezik. Számos tanszékén elismert színvonalú tudományos kutatás is folyik. A mezőgazda- sági főiskola már csak azért is országos hírű, mert a gépészek mellett itt folyik hazánkban egyedül repülőgép- vezető-képzés. A MEGYE FIATALJAI közül mintegy háromezren tanulnak az ország más felső- oktatási intézményeiben, legtöbben tudományegyetemeken. Az igazsághoz tartozik, hogy többségük nem tér vissza, ezért az örvendetes fejlődés ellenére is szakemberhiánnyal küzd a megye. Korábban az orvosok száma volt nagyon kevés, manapság viszont a legnagyobb hiány közgazdászból, pénzügyi végzettségűekből, fogorvosból, helyenként műszakiakból, államigazgatási szakemberekből és jogászokból van. A szakemberhiány több területen a továbblépés akadályozója, különösen a gazdaságilag elmaradt térségekbe kell szorgalmazni és minden lehetséges módon segíteni a szakemberek letelepedését.
