Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

1986. december 2. Kelet-Magyarország 7 Gép segíti az almahámozást Rövid a nappal, hosszú az este a téli hónapokban, és ez meghatározza a falun élő em­berek munkáját. Valamikor téli munkát a kukoricafosz- tás, a fonás-szövés, a liba- és kacsatömés adott, ma in­kább almát hámoznak. A té­li almából, — ami nem ment el exportra — megyeszerite hámozással értékes konzerv­ipari alapanyag lesz. Ahol sok az alma, ott a család apraja-nagyja hámoz és sze­letel. Csengerben idős Méder Imrének sok az almája, de győzik a munkát, annál is inkább, mert a hámozást ügyes gép segíti. Felvételeinken Méder Im- réné géppel hámozza az al­mát, a készárut pedig gépko­csival szállítják az áfész-át- vevőhelyre. MIT ÜLTESSÜNK? Házikerti gyümölcs a cseresznye 1980-ban még mintegy 973 hektár felülettel részesedett a cseresznye üzemi ültetvé­nyeinkből. A tervezett selej­tezések után az üzemi cse­resznye állománya 1990-re 519 hektárra csökken. Fajta- összetételben a Germersdorfi, a Jaboulay, a Hedelfingeni óriás és a korai fajták terü­lete mérséklődik. Egyik legkorábban érő cseresznyefajtánk a Márki korai. Május első felében már szüretelhető. A Márki kissé szögletesnek tűnő, nyo­mott gömb alakú, de étvágy­gerjesztő vérpiros színű gyü­mölcs. Meleg, védett fekvés­ben a fa szépen fejlődik. A Márki korainál többet te­remhet a Münchebergi ko­rai, melynek május végén érő gyümölcse fényes, bor­dópiros színű. Jól szállítha­tó, húsa kevésbé hajlamos a puhulásra! A Solymári gömbölyű, a Germersdorfi óriás előtt mintegy hét nappal koráb­ban érik! Nagy vagy igen nagy gyümölcsei, szabályos széles tompa szív alakúak és bordópirosra színeződnek. Mivel kemény húsú fajta, ezért jól szállítható. Bő levű, tömött húsú, s ízlett® cse- resznyefajta a Bigarreau Burlat (bigaró bürla). Nagy sötétpiros, bordópiros termé­se május végén, június ele­jén szedhető. (Jó porzófajtá- ja: a Márki korai!) Megelőzi a Germersdorfi óriás érését, a kanadai ere­detű: Van cseresznyefajta. Fénylő fekete, repedésre ke­vésbé hajlamos, középnagy gyümölcsei kiválóan szállít­hatók. Jól termékenyítik egymást: a Solymári gömbö­lyű és a Bigarreau Burlat fajtákkal! Van becsülete a szilvának! A nagyüzemekben, mert nem végén, augusztus elején érik. tudtak megfelelő receptet talál- Gyümölcse igen nagy, kissé nyo- ni az alma és a szilva egyidő- mott, gömb alakú. Hamvas tér­ben történő betakarításának mése lilás sötétrózsaszínü. A megoldására, nagyrésit felszá- gyümölcs húsa sárgászöld, bőle- molták szilvaültetvényeiket. Köz- vű, csaknem teljesen magvavá- rejátszott az a gond is, hogy ló. Bőven terem, ha megfelelő egyes fajták fogékonyakká vá!- pollenadó fa, Althann ringló, tak a vírusbetegségre (sarkaví- vagy Olaszkék szilva van a kó­rus) emiatt a gyümölcsök defor- zelében! málódtak, a cukortartalom és a Egyik legértékesebb hazai termésmennyiség csökkent. így eredetű szilvafajtánk — az igen történhetett, hogy amíg a hat- kései — szeptember közepétől vanas években a nagyüzemek- október elejéig érő Debreceni nek 8000 hektár szilvásuk volt, muskotály, önmeddő, így csak jó 1982-re a terület 5214 hektárra pollent adó fajta, például az csökkent. További a selejtezések Olaszkék közelségében számítha- után várható, hogy az üzemi ül- tunk bő termésre! Gyümölcse tetvények 2200 hektárra zsugo- nagy, barnáspiros alapszínét so­rodnak! tétkék fedőszín takarja. Húsa Szilvából a kisebb kínálat miatt sárgászöld, félkemény, bölevű, magasabbak lettek az árak, a magvaváló. Ize erősen édes, kö- szilvatermesztők szép jövedelem- zepesen savas, finoman .musko- re tehettek szert. A gondokat tályos! Nyers fogyasztásra az enyhíteni látszik az a kedvező egyik legízletesebb szilva, befő- folyamat, hogy hazánkban is zésre, aszalásra is kiváló, terjedni kezdtek azok az új faj- A környezetével szemben vi­ták, amelyek vírusfertőzésre ke- szonylag szerény igényeket tá- vésbé fogékonyak. Ilyenek a maszt a Besztercei szilva. A kis- CACK-i szilvák és a New York sé nyirkos, könnyű talajokon, a államból (USA) származó Stanley jó homokon és agyagtalajokon fajta. egyaránt megél. A ringlók (pél­Á Stanley öntermékenyülő, dául az Atlhann) meleg fekvésű, augusztus végén. szeptember tápanyagban gazdag, jó vízgaz- elején érik. Gyümölcse igen dálkodású területet igényelnek, nagy. megnyúlt tojás alakú. Hé- Ha szilvát telepítünk a kertünk- ja sötétkék, húsa zöldessárga, be, úgy 8X5 méteres sor- és tö- kissé maghoz kötött. Nyers fo- távolságot alkalmazzunk. Kombi- gyasztásra, hűtő-' és konzerv- nált vagy tölcsérkorona kialakí- iparí célra, aszalásra kiválóan tásához közepes törzsű fának, alkalmas. vagy alacsony törzsűnek nevel­Igen korai a Sermina — vagy jük az oltványokat! ahogy az öreg kertészek ismerik — a Korai barackszilva. Július Dr. Széles Csaba (Nagy Sándor kertészeti emlékülés II holnap feladata a fajtaváltás Az emlékülést Sipos György klubelnök nyitja meg. Kertje szinte minden vidéki Jnáznak van. A kert díszei a gyü­mölcsfák, a szőlőlugasok, a zöldség- és virágágyások. Ker­tészkedik itt a megyében több, mint 200 ezer ember. Kertkultú­ránk színvonalas — téli alma termesztésében a szabolcs-szat- máriak élen járnak, de a más gyümölcs- és zöldségféleségek termesztése is hozzáértő, jó ke­zekben van. A kertkultúra tu­datos fejlesztői — a hagyomá­nyok ápolói és az újdonságok felkarolói — a kertbarátot?. Gya­rapodó számmal működnek kert­barátklubok a megye számos településén. Ezekről és még sok más, a mozgalom szükségessé­gét igazoló, embereknek örömet adó dolgokról esett szó a közel- múltban Vaján megtartott Nagy Sándor kertészeti emlékülésen. Az eseményre a megye minden részéből érkeztek kertbarátok. Sipos György, a helyi klubtagok nevében köszöntötte a vendége­ket, majd elmondta: Nagy Sán­dor Vaján is többször járt. A negyvenes években már termel­tek téli almát a községben, de igazából a felszabadulást követő években lett lendületes a gyü­mölcskertészkedés. Az SO-es. 60- as években sok új ház épült az alma jövedelméből. A vajai kertbarátklub 1981-ben 45 taggal alakult. Mára 62-en vannak, rendszeresek a klubfoglalkozá­sok, baráti összejövetelek, ren­deznek szakmai és kultúrprog- ramokat. Népszerűek a tapaszta- latcsere-utak az ország különbö­ző területeire, sikeresek a házi, a megyei termékbemutatók, ott voltak az OMÉK-on is a vajai kertbarátok termékeivel. A klub­tagok vállalják a közéleti tevé­kenységet, részt _ vesznek társa­dalmi munkában, formálják az emberek egészséges, jó irányú gondolkodását. Ki volt Nagy Sándor? Akik még emlékeznek Nagy Sándorra, a megye egykori Ál­lami díjas főkertészére, tudják, nagy híve és szervezője volt a gyümölcsösök telepítésének, ta­nította az embereket a téli al­ma termesztésére. Dr. Széles Csaba, a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Kertbarát Szövetség elnöke Nagy Sándor szellemi hagyatékára emlékezve többek között elmondta: negye­dik alkalom, hogy a kertbará­tok megrendezik az emlékülést és sokakban felmerül a kérdés, mi az, ami kiemelte Nagy Sán­dort korának kiváló gyümölcs­kertészei közül. Ez nem más, mint a szükségszerűségből kö­vetkező döntő felismerése. A második világháború évei­ben itt a megyében elhanyagolt, elsűrűsödött, lisztharmattól fer­tőzött almáskertek voltak. A ba­jok orvoslására hatásos mód­szernek bizonyult a Nagy Sán- dor-féle metszés. Későbbiekben a metszésnek nagy szerepe volt a gyümölcsfák termőfelületének alakításában, a termés szabá­lyozásában, az alma színeződé- si, minőségi mutatóinak javítá­sában. A Nagy Sándor-féle met­szési módozatokat nemcsak a megyében, de országszerte al­kalmazták és alkalmazzák, híre országhatárainkon túlra is elju­tott. Nagy Sándor megtanította a megyei almatermesztőket a szak­ma minden fortélyára. Metszőol­lót, . szakmát, munkát adott a tehetséges parasztfiatalok kezé­be. Sokan szakmunkás-bizonyít­ványt, technikusi oklevelet, mér­nöki diplomát nyertek az egy­kori tanítványai közül. Ez is közrejátszott abban, hogy Sza- bolcs-Szatmár a közel 26 ezer hektáros üzemi ültetvényfelületé­vel az ország legnagyobb gyü­mölcstermesztő megyéje. Nagy Sándor gazdag életművet hagyott ránk, meg kell becsülnünk az ő lelkesedését, cselekvőkészségét kell átplántálni a mai fiatalok­ba. Á megújulás lehetőségei Mint minden, a kertészkedés is fejlődik. Ennek irányát meg­szabják és meghatározzák a szakmai követelményeken kívül a gyümölcstermesztésre ható belső és külső körülmények. Napja­inkban gondjainknak sok az összetevője. Ezek egyikéről, a téli alma fajtakérdéséről dr. Harmat László, a GYDFU újfe­hértói állomás igazgatója tartott előadást. Elöljáróban mint közös ügyről szólt arról a feladatról, amely a télialma-termesztést az eredményesség irányába viszi. A hozamnövelésnek nemcsak az az útja — mondta —, hogy kor­szerűbb ültetvényekben több és jobb almát termelünk. Az ered­mény függ az intenzív, a szak­szerű kertészkedéstől is. De ha sok a gond az értéke­sítéssel, a feldolgozással, fő kér­dés lesz, hogy milyen almát ter­meljünk, a gyümölcsösök re­konstrukciójában milyen fajták jöhetnek számításba? Ma a ker­tekben a jonatán az uralkodó fajta, ezzel a legnagyobb prob­léma, hogy korán és egyidőben érik, az értékesítés sürgős, a tárolás nemcsak azért nehéz, mert kevés a tárolótér, de hat hónapig vagy annál tovább csak bűvészkedéssel tartható el. Ez a tény és a piac fajtaváltást kí­ván. Olyan almafajtákra van szükség, amelyeket a jonatántól később kell szüretelni, jól tárol­hatók, tavasszal jól értékesíthe­tők. Ilyen fajta sok van, ezek közül néhányra nyomatékosan felhívta a figyelmet az előadó. Elsőként az idaredet említette. Igaz, sok baj van vele, de nincs hiba nélküli almafajta. Az idared előnye, jöl színeződik, veszteség nélkül jól és sokáig tárolható (van aki két évig pincében tá­rolta és ép, egészséges volt a gyümölcs). Előnye még, hogy októberben szüretelhető, ezzel széthúzható a szedési szezon. A RED-RQME sokat ígérő, a fája ugyan nem tetszetős, de gondos kezeléssel alakítható, jól terem, a gyümölcs piros, hófehér húsú, kicsit illatos, jól tárolható. A golden delicious a világon a legtöbbet bíró fajta. Hibája, hogy perzselődik, de gondosság­gal < 4 elkerülhető. Vannak so­kat ígérő változatai. Ezek a gyü­mölcsök főként tavasszal ver­senyképesek. Előadása végén emlékeztetett az előadó arra, hogy 30 évvel ezelőtt a jonatánt jól kezeltük, ápoltuk, most meg kell tanulni az új fajták ter­mesztését, ezzel, együtt kell meg­újítani gondolkodásmódunkat. A kistermelés integrálása Kistermelés, kertmozgalom nincs nagyüzem nélkül, de ér­vényes ez fordítva is. A nagy­üzem .a háztájival és a kisgaz­daságokkal együtt nagyüzem, mondta Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, ami­kor a kistermelés integrálásáról szólt. A sikeres integrálás nem könnyű, anyagi, szellemi és do­logi feltétélek szükségesek az eredményhez. Külön feladat an­nak egyeztetése, hogy a háztáji kertekben a 4—5 ezer tonna, a közösben 8—9 ezer tonna alma termesztése ne okozzon torlódá­sokat sem a fák ápolásában, sem pedig a szüretben és értékesítés­ben. Vaján a jó megoldáshoz egy sajátos és helyi érdekeltség ve­zetett. A 13 évig tartó részes művelési formát felváltotta a vállalkozói almatermesztés. A váltást szükségessé tette a szi­gorodó piac, a mind nagyobb minőségi követelmény. Rá kellett ébredni végre, hogy a vevőnek nem az az alma kell, amit a termelő színben és ízben megfe­lelőnek tart, a vevő olyan al­máért fizet, amelynél a minősé­gi paramétereket ö határozza meg. Vállalkozásba kerültek te­hát a kertek,- az eszközök, de a tulajdonviszony ezzel nem vál­tozott meg. Nagyobb becsülete lett viszont a gyümölcsösöknek, az eszközöknek, a munkának. A kistermelést, a háztáji ter­melést, a termelőszövetkezet min­den ágában szervezi, támogatja. A szükséges növényvédő szere­ket a tsz-bolt forgalmazza, de ez vonatkozik állattenyésztéshez a takarmányellátásra. A háztáji termelés minden évben nő. Év­járattól függően Vaján a háztá­ji termelési értéke 40—42 millió forint. A tsz a termékeket fel­vásárolja, értékesíti, vagy fel­dolgozza. A feldolgozásban je­lentős szerepe van a tsz kon­zervüzemének. Iklódi László vé­gül szólt az almaegyesülés kü­szöbön lévő létrehozásáról, egy új üzem 1987-ben történő felépí­téséről és ezek nem csupán a nagyüzemi termelés biztonságát erősítik majd, de közvetlenül a háztáji és kistermelésre is ha­tással lesznek. Hí érdekli az embereket? A kertbarátmozgalom ma kö­vetendő példa arra, miként kell és lehet az embereket jó célok érdekében mozgósítani. Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában azt is megfogalmazta: tisztelője a szép kertnek, a kertművelőknek és a kertbarátmozgalom példázza, mi­ként lehet a közömbösséget megszüntetni, hogyan lehet az embereket arra ösztönözni, hogy a jó ügy érdekében cselekedje­nek. A kertbarátmozgalom nen csak a kertbarátok által megter melt érték miatt, de hármas kö­vetelményük: a „kertészkedj, ba rátkozz, művelődj!” programja nak megvalósításáért is tisztelet­re méltó. Megérdemli a támoga­tást. Nagy Sándor hagyatékáról szólva Varga Gyula kijelentette azt kell tovább vinni, .ami örök. A megye egykori főkertészének volt érzéke, hogy azt vegye ész­re, ami az embereket foglalkoz tatta, ami haladó, ami korsze rü. Nekünk is ez a feladatunk A fajtaváltásról az volt az els< titkár véleménye: beszélni é tárgyalni erről a dologról aktua lis és elkerülhetetlen, mert piaci igényekhez kell igazítan munkánkat. Fő partnerünk a almaexportban a Szovjetunió é ha ők azt igénylik, hogy keve sebb jonatánt szállítsunk, akko nekünk tényleg csökkenteni keli a jonatán részarányát. A nyersalmaexport mellett fon tos az ipari feldolgozás, amely­nek végterméke nagy többség ben szintén export. Ha az ipái alma a termelőknek 3,50—4 fc rint bevételt jelent kilogrammor ként, az már nem is olyan ros:- arány. A holnap kérdése teh az: új fajtákra van szükség, r nőséget kell adni és fokozni 1 az exportra termelést nyers feldolgozott formában egyar A fajtaváltásból viszont c sokára pénzelhetünk, nek egyelőre azzal az ültetvénr és terméssel kell jól gazdáiké ni, amely rendelkezésünkre i Az emberek számítanak arra, dolgoznak, sőt családtagjaikk dolgoznak, akkor tisztesség! pénzt kapnak. Ebben, enne az elvnek az érvényesítésébe segíthet az almairoda. Tisztábi frontokat teremt, nyíltabb tisztességesebb lehet a forgal­mazás. Befejezésként Varga Gyu­la hangsúlyozta: itt a megyében nem az almatermesztést kel megtanulni, hanem azt, hogy mi re kell és érdemes odafigyelni . gazdálkodás eredményességéne érdekében. Kertbarátok kitüntetése A kertbarátmozgalom patrónu sai a megyei tanács, a TESZÖV a művelődési központok, müve lődési házak, de a mozgalon szervezője a Hazafias Népfron1 Soltészné Pádár Ilona, a Haza fias Népfront Szabolcs-Szatmá megyei titkára megköszönte kertbarátklubok és klubokat tá mogató szervek munkájái Hangsúlyozta, a tpozgalom so szállal fűzi egybe a dolgozn kertészkedni szerető embereke a mozgalom jó hatással van környezetre, a gazdálkodásra, e? a tevékenységet erősíteni érdé mes és szükséges. A népfront megyei titkára mozgalomban eredményese dolgozóknak kitüntetéseké adott át. A Nagy Sándor Emiéi plakettet kapták: Makiári Fi renc, a TESZÖV főmunkatárs Nyéki Bálint, a HNF megyei b zottságának politikai munkatái sa, Sitku György, a leveleki De zsa Tsz főkertésze, idős Szaba Elek vajai nyugdíjas. A Kivál Társadalmi Munkáért jelvény kapták: Kézy Béláné, a Váci Mi hály Megyei és Városi Művelő dési Központ igazgatóhelyettese Seres Ernő, a Kelet-Magyaroi szág főmunkatársa. Szakos Jáno> nyugdíjas (nyíregyházi kertba rát). Széles Sándor, a fényeslit kei kertbarátklub elnöke, Pacá ri László, Nyírkert-szaktanács adó, Demeter Béla, Gáspár Bél. vajai kertbarátok. Házi kiállításon mutatták be az új almafajtákat. (Jávor L. felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents