Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
Haayobb önállóság a kültstiyttési szerveknek Módr rendeletek A pénz’""' 1987. január else: ; ,-i módosította a .'/etési szervek — in' . / ivata- ok, üzemek — gazdá. kodásáról, valamint az illami pénzügyekről szóló törvény végrehajtási rendeletét. Az intézkedések célja, hogy tovább bővüljön a népgazdaság vállalati formában működő szektora, korszerűsödjenek a költségvetési intézmények gazdálkodási feltételei. A módosított rendeletek lehetővé teszik, hogy a költségvetési intézmények megfelelő pénzügyi kedvezmények mellett vállalattá alakulhassanak, ésszerűbb működésükkel csökkentsék a költségvetés terheit. Az új gazdálkodási feltételek növelik az intézmények önállóságát, s a korábbinál fokozottabb mértékben ösztönöznek • az ésszerű takarékosságra és a teljesítménynövelésre. Egyszerűsödnek a gazdálkodási szabályok, és átalakul az információs rend is. Így lehetőség van arra, hogy az állami költségvetés információs igényeinek kielégítése mellett tovább erősödjék az üzemgazdasági szemlélet. MA Mit intéz az elöljáró? (2. oldal) • Tízszer több munkás (3. oldal) Számítógépek áramellátására szolgál a kapcsolóüzemi tápegység, amelyet a BEAG nyíregyházi gyárában készítenek, Szőke Csaba műszerész a próbaüzemelést ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Kétszáz éves a „fémmunkás77 Közös bolt révéit A Szatraár-bútor Becsben Hat magyar vállalat, köztük a Szatmár Bútorgyár a bécsi Cirobe-céggel közös bútorboltot nyitott meg a múlt héten Bécsben, a Máriahilfer Kevesebb anyaggal, több tudással H nemzetközi összehasonlítások szerint legfontosabb hazai iparágaink átlagosan 30— 60 százalékkal több anyagot, energiát és még ennél is több élőmunkát fektetnek be termékeikbe, mint a fejlett országokban. Több- kevesebb eltéréssel nemcsak a magyar, hanem a hasonló profilú tőkés vállalatokra is jellemző ez a megállapítás. Bármilyen szomorú ránk nézve az, hogy nálunk a termelékenység általában 60—70 százalékkal alacsonyabb, mint a fejlett országokban, ezen nem siránkoznunk, hanem tennünk kell ellene. Mindaddig, amíg vállalataink csupán a saját korábbi mutatóikhoz, a bázishoz mérik magukat, s nem a nemzetközi élvonalhoz, addig ez a különbség inkább növekszik, mint fogy. Hiába látja be már sok száz gazdasági vezető, hogy az exportképesség fokozása a gyorsabb műszaki fejlesztéstől és radikális önköltségcsökkentéstől függ, megvalósítani, elérni saját vállalatánál egymagában csak sziszifuszi küzdelem árán tudná. Elméletileg ugyanis igaz az, hogy aki kevesebb ráfordítással, hatékonyabban termel, az nagyobb nyereséget realizál, de gyakorlatilag a gazdaságirányítás és ösztönzés felemás szabályozói sokszor éppen ez ellen a kívánatos irányzat ellen hatnak. Az akadozó anyagellátás, a megbízhatatlan kooperáció körülményei között, a kényszerűségből torzult és kapkodó munkaerő-gazdálkodás, valamint kereskedelempolitika amúgy is halomra döntene minden hatékonyságra vezető, önköltségcsökkentést célzó törekvést. Akkor pedig nem tehetünk semmit a ráfordítások nyomasztó növekedése ellen? De igen, s ennek má'r több helyen biztató eredményei is jelentkeznek. A példák azt bizonyítják, hogy nem pusztán az anyag, az energia és a létszám takarékosabb felhasználásával, hanem a műszaki feltételek, a kereskedelmi piackutatás előkészítésével, a termelési folyamatok pontosabb megtervezésével kell kezdeni. Vagyis a termelés fejlettebb fokán törvényszerűen megnövekszik a szellemi ráfordítás részaránya, s olykor — gondoljunk csak a vegyipar, a számítástechnika, a mezőgazdaság világszínvonalú eredményeire — a dologi tényezőknél is nagyobb jelentőségre tesz szert. Gazdaság- politikai szóhasználattal élve: o tudomány termelőerővé válik. E B z is nyilvánvaló, hogy H[ a nem indokolt, Pa'S zarló anyagi ráfordításainkat a világpiac nem ismeri el. A nemzetközi árucsere-forgalomban az egyre növekvő cserearányromlás ebből fakad. S ezt a folyamatot megállítani, sőt megfordítani csak akkor lehet, ha a jövőben kevesebb anyaggal, energiával és több ésszel dolgozunk. Vagyis immár észrevehetően növeljük a szellemi ráfordítás részarányát. Az olyan szellemi ráfordításokét, amit a világpiac is elismer. straszén. A megnyitás alkalmából tartott ünnepélyes igazgatótanács-ülésen megjelent a magyar kereskedelmi kirendeltség tanácsosa, valamint könnyűipari titkára is. A közös bolt a közvetlen lakossági árusítás mellett közvetítéssel is foglalkozik. Az állandó kiállítással működő üzlet várhatóan az azt létrehozó vállalatok ausztriai de a más tőkés országokba irányuló exportjának fokozását is elősegíti. A szabolcsi gyáraktól várják a fejlődés! Egy kezén megszámlálhatná az ember az ország 9.'i ezer négyzetkilométerén belül hány vállalat dicsekedhet 200 éves, vagy annál is régibb múlttal. A „fémmunkás" Vállalat kétszáz esztendős. 1786 decemberében a bemutatott mestermunkája alapján Jungfer Andrást, a Krassó-Szörény megyei születésű lakatosmestert felvették a pesti lakatos céhbe. Ezt a dátumot tekintette a Jungfer cég az alapítási évének, illetve innen datálja magát, a jogutód, a „fémmunkás" Vállalat, azon belül is elsősorban a ferencvárosi gyár. Ha szép kovácsoltvas tárgyakat. díszeket lát az ember Budapesten, majdnem biztos lehet benne, hogy ennek a műlakatos dinasztiának. illetve üzemünknek köze van az alkotáshoz. Művészi munkáikkal nemzetközi hírnévre (tettek szert. Egyebek mellett az 1899-ben elkészített monumentális kapujukkal — amelyet a királyi palotához .készítettek — elnyerték az 1900-ban rendezett világkiállítás nagydíját. Az Országház díszkovácsmunkái is a Jungferek és munkásaik ízlését, mesterségbeli, tudását dicsérik. Alkotásaikból egyébként kiállítást rendeztek a ferencvárosi üzemben. Ma a ferencvárosi gyár legfontosabb tevékenysége a budapesti lakásépítéseknél szükséges lakatosszerkezetek, korlátok, rácsok elkészítése. Ugyanakkor igényesebb megrendeléseket is elfogadnak. Például a nemrégiben felújított Szegedi Nemzeti Színház díszítő fémmunkái is innen kerültek ki. A vállalat nyíregyházi, illetve balkányi gyára elsősorban nyílászáró szerkezetek tömegtermelésével foglalkozik. Habár itt a termékek művészi megformálásának igénye nem merül fel — amint azt a vállalat vezetőitől megtudtuk — a cég egészén belül mégis a szabolcsi üzemektől várják a legdinamikusabb fejlődést. FEFAG MŰSZAKI ERDÉSZET: Ha erdőgazdaságról hallunk, akkor általában faültetés, -gondozás és -feldolgozás jut az eszünkbe. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyíregyházi műszaki erdészetének azonban más jellegű feladatai is vannak. Elsősorban a FEFAG többi egységének az ellátását végzik itt, s javítják, karbantartják a gépeiket, de a szabad kapacitást is kihasználják. Gépek a társgazdaságoknak Állandó együttműködés alapján több állami gazdaság, téeszek és a kórház személyszállító járműveinek javítását vállalták el, és mezőgazdasági üzemek, társerdőgazdaságok speciális gépeinek a szervizelését. A javítás mellett azonban gyártanak is különféle gépeket, berendezéseket. A drága, eddig nyugati importból beszerzett fűrészlap-befogó kengyeleket ugyanolyan minőségben, csak éppen olcsóbban szállítják innen, de készül még porelszívó, anyag- mozgató gépsor és többféle erdészeti munkagép is a FEFAG nyíregyházi műszaki erdészetében. Nem kis mértékben ezeknek a külső munka- vállalásoknak is köszönhető, hogy az önálló elszámolású egység 1986-ban — a becslések szerint — 140 százalékra teljesíti a tervezett termelési értéket. (Képünkön: Kol- lárovics Lajos csiszolja azt a tuskókiemelőt, amelyet a kecskeméti erdészet rendelt meg a FEFAG-tól.) Új alkotótelep a láthatáron Nagybánya után Nagyaron? Országszerte is párját ritkítja az a műemlékjellegű épületegyüttes, mellyel Na- gyar dicsekedhet. Egy bokorban három kastély illetve kúria - is található, mindegyik külön-külön is nagyszerű lehetőségeket kínál a különféle célokra. Sajnos, eddig mindhiába, hiszen nem volt pénz a felújításukra, rendbehozatalukra. Pedig mindegyik épület történelmünk egy-egy kis darabkáját őrzi. A legöregebb kúriában szállt meg a múlt ■század negyvenes éveiben Petőfi is, innen ballagott ki gyakorta a Tiszához, s álldogált ott, ahol a kis Túr sietett a legmagyarabb folyó- nak. A kastélyok egyikében született a környék legismertebb néprajzkutatója, Luby Margit, s itt élt az a Kende család, melynek leszármazottai nemrég oly becses Köl- csey-relikviákkal ajándékozták meg a nemzetet. Ügy tűnt, pénz híján a kastélyok sorsa megpecsétel- tetett. Am a napokban bíztató hírt kaptunk, a fővárosban megalakult Zichy-galéria alkotóközössége meg akarja vásárolni a három épület legnagyobbikát, ahol alkotótábort kíván létrehozni. Ha a tervek megvalósulnak, és sikerül megfelelő mecénásokra is szert tenniük, megveszik a másik két kúriát is, és kibővítik az alkotótábor kereteit. Ezzel a magyar piktúra egy új fejezete is elkezdődhet, hiszen akár egy „új Nagybányaivá is kinőheti majd magát idővel a tervezett na- gyari alkotóműhely. XLIII. évfolyam, 295. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. december 16., kedd ,* ■
