Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

Megnyílt a termelőszövetkezetek Harisnya Tiszabecsrel A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa pénteken délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját. A kongresszuson csaknem egymillió termelőszö­vetkezeti tag képviseletében 600 küldött tanácskozik. Az el­nökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Szabó István, a XOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügy- miniszter, Kapolyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügyi miniszter, valamint a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője. A tanácskozást Fülöp László, a TOT alelnöke nyitotta meg. ^ Társadalmunk elismeri az agrárgazdaság erőfeszítéseit A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megállapította: a legutóbbi kongresszus óta további ked­vező változás következett be a mezőgazdaság és a terme­lőszövetkezeti mozgalom sze­repének és helyének megíté­lésében. Társadalmunk elis­meri az agrárgazdaság, ezen belül a tsz-ek eredményeit, erőfeszítéseit. A mezőgazda­ság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás gazdasági kör­nyezete alapvetően segítő­kész, megértő, ám kétségte­lenül szigorú, ami a szabá­lyozást illeti. Ez egyre követ­kezetesebben közvetíti — az ország gazdasági helyzetével összefüggésben is — a foko­zódó követelményeket, s a külső gazdasági környezet ha­tását. Az utóbbi öt évben to­vább nyílott az árolló, növe­kedtek az elvonások és mér­séklődött a közvetlen támo­gatás. Mindez növelte a tsz- ek terheit, szűkítette. felhal­mozási forrásaikat. A szabá­lyozás az adott helyzetben mást nem is tehet: mind szi­gorúbban igényli a teljesít­mények fokozását. Ezt a jel­legét, mint alapvető tenden­ciát, el kell fogadnunk, még akkor is, ha a részleteket il­letően vitáink is vannak. Előnytelen vonása viszont az esetenkénti szeszélyesség és a következetlenség, ami az ér­dekképviseleti munka napi gyakorlatában is szóba ke­rül. Arra van szükség, hogy a szabályozó rendszer elemei összehangoltabbak legye­nek, s egyértelműbben, át­tekinthetőbben ösztönözze­nek a célok elérésére. A mezőgazdasági szövetke­zetek elmúlt ötévi gazdálko­dási teljesítményét értékelve a TOT elnöke elmondotta: —A tsz-ek az előző ötéves időszakhoz képest növelték a termelést, és — ami jelentős eredmény — összességében teljesítették a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait. A TOT elnöke foglalkozott a gazdálkodás differenciáló­dásának kérdésével, kifejtve: az eredmények létrehozásá­ban a gazdaságok eltérő, mér­tékben vettek -részt. Amíg az üzemek egy csoportja még ebben a nehéz időszakban is képes volt a dinamikus fejlő­désre, addig a termelők je­lentős köre nemcsak az él­bolytól, hanem a középme­zőnytől is leszakadt, és sú­lyos jövedelmezőségi gondok­kal küszködik. Mintegy há­romszáz nagyüzemről van szó; ezek egymillió hektáron gazdálkodnak és százezernyi tsz-tagot foglalkoztatnak. Nem maradhatnak magúkra az egyszerű újratermelés gondjával. Helyzetük rende­zésére az eddigi egyedi gya­korlat nem bizonyult megfe­lelőnek, ezért átfogó közpon­ti intézkedésekre van szük­ség, de nem lehet eltekinteni a helyi erőfeszítések növelé­sétől sem. A termelőszövetkezeti de­mokrácia kérdéseit elemezte ezután, majd végül az érdek­védelmi munka kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva: ezen a téren is van tenniva­lója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és szer­veinek. A TOT elnöke befejezésül (kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti parasztság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresszusán, a VII. ötéves népgazdasági tervben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott teendőket, feladatokat. V. kongresszusa Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. Havasi Ferenc, a KB titká­ra köszöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, valamint Kádár János személyes üd­vözletét. Bevezetőben a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése negyedévszázados' év­fordulójának jelentőségét, a tsz-ek eredményeit méltatta. Majd így folytatta: — A mezőgazdaság új ki­hívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elég­ségesek a holnapi talponma- radáshoz. Élesedő nemzetközi versenyben kell megmérettet­nie magát. A cél ebben az ágazatban a tartós jelenlét a nemzetközi élmezőnyben. Itt kell a magyar mezőgazdaság- nakf&tabi'lizálnia helyzetét és hosszú távon megalapoznia jövőjét. Annak ismeretében kell dolgozni, hogy a mező- gazdaságnak is vannak gaz­daságtalan ágazatai, veszte­séges vállalatai és strukturá­lis gondjai. Elérkezett a vál­toztatás időszaka, tudomásul kell venni, hogy a szükséges átalakítást senki nem végzi el helyettünk. Beszélt arról, hogy utóbb a szövetkezeti mozgalom for­mái is gazdagodtak. E moz­galom rokonszervezeteinek tekinthetők a más ágazatok­ban is mind kiterjedtebben tevékenykedő kisszervezetek, kisszövetkezetek, a különbö­ző társulások, a kisegítő gaz­daságok. Jelenleg már csak­nem negyvenezer kisszerve­zet működik, s tevékenysé­gük rendkívül sokrétű. Gaz­dasági súlyuk szintén jelen­tős, munkaráfordításaik te­szik ki a társadalmi munka­időalap 24—25 százalékát és — a mezőgazdasági háztáji tevékenységgel együtt — a nemzeti jövedelem mintegy 15—16 százalékát adják. Havasi Ferenc foglalkozott a Központi Bizottság novem­ber 20-i határozatából adódó feladatokkal is. Elmondotta, hogy a párt- és társadalmi fórumokon üdvözölték a do­kumentumot és cselekvő tá­Az elosztásban következe­tesen érvényesíteni kell a tel­jesítményekkel arányos jö­vedelem elvét — mondta, majd hangsúlyozta: a KB­határozat ismeretében ma nincsen lehetőség arra sem, hogy kényelmeskedve másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás halaszthatat­lanná vált. Most az a feladat, hogy a dokumentum szelle­mében önkritikusan és kri­tikusan értékeljék és hatá­rozzák meg saját tennivalói­kat a megyékben, a városok­ban, az üzemekben és a tiz­ekben. A KB titkára szólt arról, hogy gazdasági bajaink or­voslása nem képzelhető el a társadalom megértő támoga­tása nélkül. Erre a megúju­lási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélő­ként tekinteni, ellenkezőleg: nemcsak a gazdasági, ha­nem a társadalmi és a kultu­rális élet területei is tekint­sék saját ügyüknek gazda­sági gondjaink megoldását. Cselekvéseinket hosszabb távon három tényező korlá­tozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége, illetve az átalakítás időigényessége; adósságaink visszafizetésé­nek terhei; valamint a kül­piaci értékesítés nehézségei. Ezek összetettek és olyan ter­mészetűek, hogy megoldásuk csak komplex, következetes és átgondolt tevékenységtől remélhető, és nem is rövid távon. Ezt a kibontakozást — hangsúlyozta végezetül — jól segítheti a szövetkezeti moz­galom, amely megújulási ké­pességéről nem is kevésszer tett már eddig is tanúbizony­ságot. A kongresszuson Eleki Já­nos, a TOT főtitkára a mező- gazdasági szövetkezetekre vo­natkozó jogszabályok korsze­rűsítéséről, illetve a terve­zett alapszabály-módosításról adott tájékoztatót. A kongresszus meghallgat­ta az ellenőrző bizottság be­számolóját, majd megkezdő­dött a beszámolók és a szóbe­li kiegészítés vitája. A kongresszus ma fejezi be munkáját. mogatásukról biztosították a határozatot, amely átfogó mó­don közelít gazdasági gond­jainkhoz. Ám más vélemé­nyek is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell fi­gyelni, mert ezek is jószán­dékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelé­pés igényét. Vannak, akik szerint a ha­tározatokban nem kevés a visszaköszönő gondolat, a már ismert megfogalmazás, s abban nem eléggé erőtel jesen körvonalazódnak — úgymond — újszerű felada­taink. A gond azonban nem az — hangsúlyozta —, hogy ismétlődnek a korábbi köve­telmények, hanem az, hogy azoknak eddig csak kevéssé tudtunk megfelelni. Innen „ismerős” a kongresszusi ha­tározat egy-egy fejezete, ezért kellett újfent, immár nagy nyomatékkai meghatá­rozni a követendő út főbb vonásait. Tavasziak alá tárcsázza a földet a tiszavasvári határban a Zöld Mező Tsz traktoro­sa, Mihály András. Nehéz munka, hiszen a föld kemény, augusztus óta nem ka­pott csapadékot. (Riportunk a 3. oldalon.) XLIII. évfolyam, 293. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. december 13., szombat MA Kádár János válaszai a Magyar. “ff* I r • v Televízió. kérdéseire (4. Oldal) Hetente 1800 pár harisnyát készítenek a Budapesti Haris­nyagyár tiszabecsi üzemében. Az öt éve működő üzem 60 nőnek teremtett munkalehetőséget. (Farkas Zoltán felvétele) — A. meliorációtól a terméshozam megduplá­zódását várjuk — fogal­mazott a demecseri ter­melőszövetkezet egyik ve­zetője. — Korábban a (csapadéktól függően) a szántóföldi földterületünk egyharmadát az év nagy részében belvíz borította, A meliorált területeken e gond megszűnik, illetve jelentősen nő a föld ter­mőképessége. Meliorációval az idén Sza- bolcs-Szatmárban összesen mintegy 12 ezer hektárnyi te­rületen növelték a mezőgaz­dasági termelés biztonságos­ságát. A munkálatok döntő­en a felső-szabolcsi részen, valamint a Tisza—Számos- közben folytak. Tizennyolc termelős zö vetk eze t földjén úgynevezett komplex térségi, hat tsz tábláin pedig üzemi meliorációt végeztek. A melioráció terveit az Ag- rober nyíregyházi irodája ké­szítette el, néhány például talajmechanikai és a talajfi- zikai vizsgálatokat végezte­tett alvállalkozókkal. A kivitelezési teendőknek 'több mint a felét a Szabolcs- Szatmár megyében működő vízgazdálkodási társulatok, valamint a Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság végez­te el. Mivel helyben kevés az alagcsövező berendezés, ezért a kivitelezés nagy részét más megyebeli építőkre bízták. Több termelőszövetkezetben a meliorációs munkákat, be­ruházást műszakilag átadták, de ezek az eredeti tervhez képest kicsit később történ­tek meg. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 1986-ban összesen 210 millió forintot költöttek me­liorációra, melyből 150 mil­lió forint volt az állami tá­mogatás. Az említett összeg­ből a Felső-Szabolcsban és a Tisza—Számos-közben 177 millió forintot használtak fel, s abból az állami támogatás mértéke 127 millió forintot tett ki. Egyébként az említett tér­ségekben a VI. ötéves terv­ben indult meg a térségi komplex melioráció. A beru­házásokat koncentráltan va­lósították meg, arra töreked­vén, hogy minél nagyobb összefüggő területen sikerül­jön elvégezni a felszíni és a felszín alatti vízrendezést, to­vábbá talajjavítást. A me­gyében a VI. ötéves tervben összesen 947 millió forintot fordítottak meliorációra. A VII. ötéves tervben 870—950 millió forint melio­rációra áldozandó állami tá­mogatással számolnák az elő­zetes programok, mellyel mintegy 40—45 ezer hektá­ron fokozzák a termelés biz­tonságosságát. Ebből 10—15 ezer hektáron alagcsövezést, 30 ezer hektárnyi területen pedig kémiai talajjavítást vé­geznek. 1987-ben a Beregben is megkezdődik a meliorá­ció. A megyei tanács szak­embere elmondta, hogy a melioráció jelentős lépés a kellő termőhelyi feltételek kialakításában, de a kívánt terméshozamok csak magas fokú és nagyon jól szervezett földműveléssel érhetők el. (Cselényi) Bereg következik Százmilliók meliorációra

Next

/
Thumbnails
Contents