Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. november 10. Székely kapu a Kemecsei úton Azt a csodálatos faragású, tölgyfaoszlopok között dísz­lő 28 tulipános (a szeretet je­le) székelykaput, amely Nyír­egyházán a Kemecsei út 49/a. szám alatt, egy faragott fa­homlokzatú hétvégi csinos kis nyaraló előtt áll, valóban látni fogják Marinkás Mi­hálynak még a dédunokái is. Szívét-lelkét, minden tehetsé­gét belefaragta-beleálmodta a „naiv mester”. — Hat hónapig faragtam — mondja, a fa, a faragás szeretetével megáldott ember, aki csaknem minden szabad­idejét e népművészet ápolá­sának szenteli. Ki gondolná, hogy a gyógyászati segédesz­közök nyíregyházi gyárának vezetője felüdülésként, ki- kapcsolódásként a fafaragás­sal foglalkozik. — Éppen tíz esztendővel ezelőtt Vásárosnaményban történt. Megnéztem Schmidt Sándor fafaragó táborát. Ez adta az ihletet, hogy a fafa­ragással próbálkozzam — em­líti Marinkás Mihály csen­des, Nyíregyháza, Jókai téri kétszobás otthonában, ahol csodásabbnál csodásabb fa­faragások, a fa formáinak szépségei között él feleségé­vel. Az előszobában míves fésülködőasztal, faragott szekrény, hasonló, egyben praktikus kolóniái oszlopos tv-szekrény, állólámpa, s A- kategóriás minősítéssel díja­zott ivócsanak, amely a zsű­rit is ámulatba ejtette, gyöngyfaragású tányérok, amforák. És a lányáéknak faragott konyhai bútorgarni­túra, amely ritkaságszámba menő szép darab. Honnan e tehetsége? — A naményi táborban lá­tottak után fogadalmat tet­tem: a kis hétvégi házamban a bútorokat magam faragom. Elkészítettem. Ezt látta egyik barátom, Derecskei-Dóra Bé­la, a neves fafaragó népmű­vész. Nem akarta hinni, hogy ez az első munkám, ö bizta­tott — mondja Marinkás Mi­hály. Tízéves munkájának a csú­csa kétségtelenül a Kemecsei úti székelykapu. Az erre já­rók csodálják. Sajnos nagyobb közönség még nem látta munkáit. Pe­dig a szakmából már meg­szerezte az oklevelet is. Sze­rénysége az oka. Most szán­ta el végre magát, hogy kö­zönség elé tárja munkáinak egy részét. — Meghívtak a debreceni országos bútorkiállításra, amelyet a város születésének 625. évfordulójára rendez­nek — újságolja. Ott láthatja először Ma­rinkás Mihály munkáit a nagyérdemű. Bizonyára gyö­nyörködni fog ezekben a gonddal, saját maga készí­tette szerszámokkal faragott, népi ihletésű bútorokban, amelyekben egy ősi népi mes­terség üzen Marinkás Mihály keze munkája nyomán. Re­méljük hamarosan Nyíregy­házán is láthatják a fafara­gás művészetét tisztelők. (farkas) Igazi darázsfészek Soha nem látott darázsfé­szekbe nyúlhatott Karácsony Anita és Szedlacsek Anna­mária fehérgyarmati diák. S erre úgy nyílt lehetőségük, hogy a Túr partján élő vad darazsakat „kifüstölte” fész­kükből Baranyi bácsi, a tisz- tabereki gátőr. A gátőrház padlásán hosszú hónapok szorgos munkájával építették a darázsfészket a hártyás- szárnyúak, viszont annyira elszaporodtak, hogy már az emberekre is komoly veszélyt jelentettek. Fészküket a Fe­hérgyarmati 1. sz. Általános Iskola diákjai tanulmányoz­hatják az adományozó gátőr jóvoltából. Színészadósságok a múlt század elején Folytatjuk tallózásunkat a NyíiVidék 1926-os évfolyamá­nak számaiban, s ezúttal is ér­dekes kuriózumot ástunk elő a múltból. A március 9-én meg­jelent szám egy 1835-ből szár­mazó irat alapján a nemzet napszámosainak szomorú sor­sáról közöl adatokat. Ebben az évben Nemes Demjén Mihály „nemzeti szí­nész és Igazgató” próbálta Nyíregyházáin akkoriban por- hanyítani a kultúra kemény rö­gét, de a színjátszó társaság ré­szint a cs. királyi gyász miatt, másrészt más okok miatt megbukott. Az igazgató pontosan felje­gyezte, s aláírásával elismerte a tartozásokat, mely szerint „1. tartozások a vendégfogadó­ban : Demjén az kávéházban 4 frt, 12 kr., üvegtörés 1 frt, 45 kr.; Mesteri adóssága 2 frt, 12 kr.; étel s ital fejében tartoz­nak az árendárosné asszony­nak: Demjén 23 frt, 54 kr., Mes­teri 4 frt 38 kr., Baloghné asz- szony 14 frt, 2 kr., Szalai 14 firt, 17 kr., Sipos 19 frt, Réthe­lyi 9 frt, Mészáros 5 frt, 32 kr., Kormos 13 frt, 20 kr., Cza- kó 5 frt, 32 kr., 2. Vendégfoga­dón kívüli tartozások: Gyertya 7 frt, 40 kr., papíros 10 frt, vasáru 9 frt, 57 kr., Mesteri, szállásbeli adóssága 10 frt., Mészáros és a betegen tőlünk elmaradt Egresi ugyancsak szállásbeli adóssága 3 frt, 60 kr., Baloghné adóssága a bolt­ban 4 frt., 7 kr., Johann Kell- nernek tartozik Szialai 6 frt, 5 kr., Réthelyi 2 frt, 43 kr., és Egresi 1 frt, 3 kr. Ezenkívül Szakai Lilla adós maradt ne­mes Fitkonidesz Andrásné asz- szonynak 23 frt, 26 kr-ral, mit azonban a becsületére kényes igazgató szintén magára vállalt, kiadva arról egy kötelező írást.” A tartozások fedezésére le­tétettek zálogul aranyfüggőt, briliáns köves gyűrűt, gyé­mánt köves gyűrűt, aranygyű­rűt, festett bundát stb. A zá- logban hagyott tárgyak felso­rolása után a következő köte­lezvényt írta alá az Igazgató: ,,A külön specificatioba foglalt és összesen 172 vfrtokra és krra menő adósságok bátorságára a fentebb körülírt daraboknak oly szoros masam lekötelezésé- vel hagyom zálogképpen a ne­mes város elöljárói bírói keze alatt, hogyha ezen egész adós­ságokat legfeljebb folyó 1835- iki esztendő július hónap 15-iki napjáig le nem fizetem, zálo­gaim minden bets nélkül az árverés útján készpénzre for- díttathassanak s e bejövő pénz­ből a szükséges elégtétel min­den további per nélkül eszkö­zöltethessen.” Megható, egyben jellemző, hogy a nemes direktor helyt­állt a társaság minden tagjá­nak személyes adósságaiért is és azokat pontos időben ki is fizette az utolsó krajcárig. Orosz Szilárd 1986. november 10., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. Schu­mann : Dalcsokor. Op. 39. — 9,30: A hét költője; Csorba Győző. — 9,40: Ki kopog? — A Gyermekrádiő műsora. — 10,05: Nyitnikék. Kisiskolások műsora. — 10,35: Haydn: D-dúr (Miracle) szimfónia. No. 96. — 1.1,00: Orosz szemtanúk az 1848 —49-es magyar szabadságharc­ról. — 11,20: Az MRT énekka­ra énekel. — 1!..'II: Kun Béla. Szemelvények Kun Béláné visszaemlékezéseiből. 7. rész. — 12,45: Házunk tája. A Falurá­dió műsora. — 13,00: Magyar előadóművészek albuma. Pata- ky Kálmán énekel. — 14,10: Nyelvrokonaink zenéjéből. Déli finnugor népek. — 14,37: A beosztott altábornagy. Papp Dániel novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. — 15,00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió érdekvédel­mi műsora. —■ 15,30: Kóruspó­dium. — 16,05: Játékteremtö. — 16,40: Illik — nem Illik? — 17,00: Eco-mix, Gazdasági ma­gazin. — 17,30: Táncház Pes­ten. Sebő Ferenc sorozata. VI/ 6. rész. — 18,00: Chopin: E-dúr scherzo. — 19,15: Mesék a lép­csőn. Rádiókabaré. — 20,20: Aranylemezek. — 20,59: Szovjet drámák szemléje: Az elsőszü­lött. A. Vampilov színművé­nek rádióváltozata. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Zenekari operettrészletek. — 22,50: Hogyan történhetett? — Nyugatnémet történészek a hitleri hatalomra jutásról — riport. — 23,20: Balettzene. PETŐFI RADIO 8,05: Verbunkosok, nóták. — 12,10: Pitti Katalin operettda- lokat énekel. — 12,25: Kis ma­gyar néprajz. — 12,30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúze­um. — 14,00: Kettőtől — ötig. ... A rádió kívánságműsora. — 17,08: Újdonságainkból. Nép­zenei felvételek. — 17,30: ötö­dik sebesség. Ifjúság, politika, kultúra. — 18,30: Zeneközei­ben... — 19,30: Sportvilág. — 20,05—23,00: Show, ami show. Változatok a szórakozásra. — 23,20: Mlkisz Théodorakisz da­laiból. 3. MŰSOR 9,08: Bemutatjuk Laurindo Almeida — Charlie Byrd együttesének „Tangó” című új dzsesszlemezét. — 9,48: Sári József műveiből. — 10,33: Nép­dalfeldolgozások. — 11,00: Ope­ranyitányok. — 11,22: Händel: Áclsz és Galathea — pásztor­játék. — 13,05: Jákob lajtorjá­ja. 1. rész. — 14,04: Bergeni fesztivál. XIV/2. rész. A Nor­vég vonósnégyes hangverse­nye. — 15,35: Zenekari muzsi­ka. — 1T,30: A hét zeneműve. — 18,00: Zsebrádiószinház. — 18,19: Zenekari muzsika. — 19,05: Ojra olvasva. — 19,35: Oj operalemezeinkből. — 20,39: Üj Melódia-lemezeinkből. — 23,20: Régi fúvószene. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Telefon: 11-141. A tartalomból: Hírek — Programajánlat -r Sportössze- foglaló. — Fészekrakás ’86. Ri­porter: Vécsey Agnes. — Hall-. Katóink leveleire dr. Kövér An-' tál válaszod. — Minifórum az év végi áruellátásról. — Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúl- ról. — Lapszemle. — Műsorelő­zetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) VÁROSI TV 19,30: Ünnepi műsor a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából. (A tar­talomból: Ünnepi jegyzet — A 30 évvel ezelőtti napok alakítói. Találkozó a megyei pártbizott­ságon. — Riportok, tudósítások az ünnepnap nyíregyházi ese­ményeiről. — Az MSZBT me­gyei küldöttértekezletén. — Szovjet katonaegyüttes zenés, táncos műsora. — Mese. Szov­jet rajzfilmsorozat.) SZOVJET TV 12,30: Hírek. - 12,50: Doku- memtumfilmek. — 13,35: Hang­verseny. — 14,00: Hírek. — 14,05: Tudd és csináld! — 14,35: J. Ivainov: Hegedűverseny. — 15,10: Doctoumentumfilm. — 15,40: Al­kotó ifjúság. — 16,15: Az agro- ipani komplexum jelene és jö­vője. — 16,45: Világhtradó. — 17,00: Rajzfilm. — 17,15: A szov­jet rendőrség napja. — 18,15: Hangverseny. — 19,00: Híradó. — 19,40: A hangverseny folyta­tása. (A szünetben: Világhír- adó.) — 21,40: súlyemelő-világ- bajnokság. — 22,00: Nem temp­lomban esküdtünk (film). — 23.23: Hírek. — 23,28: N. SzM- esenko szerzői estje. SZLOVÁK TV 16,30: A vandalizmus és a társadalom. — 17,00: Iránytű. — 17,50: Bizalmas levelek. — 18,20: Esti mese. — ' 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Te­ltsport. — 18,40: A XVII. párt- kongresszus határozatai. — 19,30: Tv-híradó. — 20.00: Is­merek olyan gyógyfüvet. .. Tv-játék. — 21,20: Időszerű té­ma. — 21,45: Így aztán nem! - Feliratos NDK tévéfilm. — 22,45: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: INDIANA JO­NES ÉS A VÉGZET TEMPLO­MA. Béke mozi: de.: AZ ELVA­RÁZSOLT DOLLAR. Du.: AZ ELVARÁZSOLT DOLLAR. Móricz mozi: LADY CHAT- TERLEY SZERETŐJE. 10. hétfő: 10,00: PINOKKIÖ — bérletszünet. 15,30: BOMBA­TÖLCSÉR — Váci-bérlet. 19,00: BOMBATÖLCSER — Ady-bér- let. „Magam vagyok a színpadon...“ Négyszemközt a humoralistával Október 31-én bárom előadá­son Szatmárban járt Sándor György „humoralista”. — Milyen fogadtatásra talált műsora? — Diákfiatalokkal találkoztam délután. Elmondtam nekik, hogy most érkeztem a vonattal. Hoz­zájuk. Értük. Vették a lapot. Rendkívül figyelmesen, érdek­lődve; kissé félénken a kezdet­ben, majd egyre belemeleged­ve. Az az igazság, hogy én, mű­sorom összeállításánál nem szá­mítok arra, hogy valaki esetleg egy fél évtizedet elbliccelt, ami­kor tanulni kellett volna . . . — Könyvét elkapkodták, nagy­lemezéből sincs a boltokban, ez azt jelenti, hogy Sándor György­ből sztár lett? — Nem jó ez így. Tudom, ér­zem, hogy azok, akik az én utamat Járják (az anyagiakban messze lekörözve engem, az alapötlet évtizedekkel ezelőtti alkalmazóját) különböző enged­mények, nemegyszer trágársá­gok árán elfogadottabbak. Én nem engedtem az általam fel­állított mércéből. Szeretem a hazámat, szeretem az embere­ket, s a fonákságokkal gondol­kodtatni, a jó irányba cseleked- tetni vágyom. Nem mások ne­vetségessé tétele, hanem a prob­lémamegoldás sarkall. Nem let­tem híres, de remélem hírhedt humorista sem. Végzem a dol­gom. Szeretnék eljutni minden­hová! Én is folytatom azt a módszert, hogy hazánk térképé­re, az általam már meglátoga­tott helyekre betűzök egy jel­zést. Bízom benne, rövidesen nem lesz olyan település, ahol ne Jutottam volna szóhoz, ne szerepeltem volna. — A térképen a mi vidékün­kön sűrűk a jelek? — Gyakori vendég- vagyok a nyíregyházi tanárképző főisko­lán vagy Fehérgyarmaton (ahol negyedjére járok), de említhet­ném a megyei művelődési köz­ponttól Nábrádig a többi sza- bolcs-szatmári település nevét; ügy érzem értenek engem ezen a tájon. Kilenc önálló estre va­ló műsorom van. Az egyenként másfél órás produkciók az élet más-más területéről veszik cse­lekményüket; így nem gond, ha tsz-fiatalok klubjában, kiskato- nák között vagy éppen egy Zöldért-bálon lépek a közönség elé. Bármikor szívesen jövök, valahogy az itteni emberek még őszinték, nyitottak, fogékonyab­bak. — Beszélgettem fiatalokkal a műsort követően: egy-két eset­Sándor György ben nem tudták, valójában mit is csinál, mit is akar műsorá­val . . . — Ez nem erényem, de nem is hibám. Biztos, hogy elgondol­kodtatja a néző-hallgatót az én vonalvezetésem. Talán némi bú­várkodásra is kényszeríti. S ha így van, így lesz, már megérte. Valószínű Sas József, a Mik­roszkóp igazgatója is így gon­dolkodott, amikor szerződést kö­tött velem havi két Máglyara- kás-ra. Egy éve lesz most no­vember közepén, hogy „Mik- roszkopizálok”, s örömömre: mindig megtelik budapestiekkel a színház. A tv is úgy tervezte, hogy több műsorban szóhoz ju­tok majd, azonban két -alkalom után leállt a sorozat. A hozzá­értők szerint én „rétegműsor” vagyok, s erre nincs nagy kö­zönségigény. Tény: az én műfa­jomban nem gyakori a közbeni vastaps. — Hogyan tudja elérni, hogy másfél órán át nincs renitens- kedö a nézőtéren? — Én hiszem, amit csinálok. Magam vagyok a színpadon; manírok, gégék, minden techni­kai külsőség nélkül. Egész lé­nyemmel azon vagyok, hogy beleszuggeráljam a közönségbe gondolataimat. I.n egy beszédhi­bás, könnyen zavarba hozható fiúcska voltam. Klasszikus és modem eszközökkel értem el, hogy színpadra léphettem, s el­fogadtak. Valószínű: látszik raj­tam mindez, s nemcsak a mű­sornak, de egy kicsit az ember­nek is szól a figyelem, a meg­becsülés, amit még sokáig sze­retnék élvezni, s még gyakrab­ban az ország e szép vidékén. Molnár Károly Nyíregyháza egyetlen rep­rezentatív műsoros szórako­zóhelye, a Korona bár. A vendéglátó vállalat sokat tesz azért, hogy színvonalas, kul­turált műsort szervezzen ide. Ennék jegyében korszerűsí­tették a bár és a színpad vi­lágítását, márványlappal bur­kolták a táncteret. Az új műsorban —- amely 6 tagú — többek között Gu- lyik Judit diszkótáncot ad elő. 12 éve táncol — népi tánccal kezdte. Berlák End­réről tudni lehet, hogy a vi­lágon csak ketten tudnak ujjon állni. Az egyik ő. Nyír­egyházi fellépése előtt cir­kusszal járta a világot, ott mutatta be produkcióját, töb­bek között az önálló trapéz- számot. (elek)

Next

/
Thumbnails
Contents