Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

Berecz János beszéde Szolnokon a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása 30. évfordulóján Az ünnepi tanácsülés résztvevőinek egy csoportja Szolno­kon » Felavatták Tunyogmatolcsnál az új vasúti hidat Az új, impozáns híd Harminc esztendeje, 1956. november 4-én ad­ta hírül az akkor Szol­nokról sugárzó Kossuth rádió: megalakult, s a szocializmus minden hí­vét harcba hívja a Ma­gyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. ' Az évfordulóra emlékezve ülést tartott kedden Szolno­kon a megyei tanács. Az el­nökségben foglalt helyet Ap­ró Antal, akf részt vett az akkori kormány megalakítá­sában, Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke, őket, s a meghívottakat — a megye országgyűlési képviselőit, a helyi párt- és állami szervek, társadalmi és tömegszerveze-y tek vezetőit, a munkásmoz­galom régi harcosait — a Himnusz hangjait követően Mohácsi Ottó, a Szolnok Megyei Tanács elnöke kö­szöntötte. Emlékeztetett a három évtizede történtekre, arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az el­lentámadást, harcukat a szo­cialista Magyarország győ­zelméért, majd átadta a szót Berecz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak. (Berecz János beszéde lapunk 4. oldalán.) Üj nagy jelentőségű léte­sítménnyel gyarapodott a keleti országrész, tegnap át­adták a Tunyogmatolcs és Fehérgyarmat közötti vasúti hidat. A tunyogmatolcsi hídfőnél megtartott rövid ünnepségen Kulcsár József, a MÁV Deb­receni Igazgatóságának veze­tője köszöntötte a jelenlévő­ket, köptük az építésben részt vevő kollektívák veze­tőit, tagjait, s Tóth László­nak, a Közlekedési Miniszté­rium államtitkárának tett je­lentést arról, hogy az új híd a kitűzött határidő előtt és a jóváhagyott költségeken be­lül készült el. Ezzel teljes tengelyterheléssel és az en­gedélyezett 50 km óra sebes­séggel járhatóvá vált a Má­tészalka—Zajta vasútvonal. Az eddig használt régi vas­úti Szamos-híd egyes szerke­zetei több mint 60 éve szol­gálták az utasokat, az idő, s a túlzott megterhelés alapo­san igénybe vette az épít­ményt, halaszthatatlanná vált egy új híd megépítése. Ennek beruházási programját 1982- ben hagyta jóvá 282 millió forintos összeggel a MAV- vezérigazgatóság. A terveket az UVATERV kollektívája készítette, a cölöpözési mun­kákat és a szádfalazást a Hídépítő Vállalat végezte el. A földmunkákkal és a be­húzópálya elkészítésével a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatot bízták meg, a híd acélszerkezetét pedig a Ganz- MÁVAG gyártotta le időben, jó minőségben, de részt vett a munkában a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Fehérgyarmati Építőipari Szövetkezet is. A sikeresen összehangolt tevékenység eredménye: a nehézségek ellenére a határ­idő előtt két hónappal jelen­tős költségmegtakarítással készült el a híd. A kivitele­zés során a legnagyobb gon­dot a Szamos kiszámíthatat­lan vízjárása okozta. Az ára­dások többször döntötték és iszappal hordták tele a mun­katerületet. A folyómeder is szolgált meglepetéssel több méter mélységben, az építők a régi, felrobbantott híd ron­csaiba ütköztek, melyeket búvárokkal kellett kiemelni. A csaknem 300 millió forin­tos beruházás során 662 ton­na acélszerkezetet, csaknem 30 ezer darab csavart, 3150 köbméter betont használtak fel, s 100 ezer köbméter föl­det mozgattak meg az építők. A 184 méter hosszú híd elké­szülte jelentősen hozzájárul­hat majd az Erdőhát közle­kedésének javításához, lehe­• Ünnepi esemény színhelye volt kedden délután a nyír­egyházi papírgyár. A hétfői fővárosi avatás után itt ad­tak számot annak a nagy­szabású rekonstrukciónak a befejezéséről, amely során Nyíregyházán és Csepelen évente 21 ezer tonnával nő a hullómpapírból készült dobo­tővé teszi az ipar nagyobb léptű térhódítását, megköny- nyíti a mezőgazdaság gyor­sabb áramlását, azaz a tér­ség jobban bekapcsolódhat az ország vérkeringésébe. Az ünnepségen Tóth László államtitkár kitüntetéseket nyújtott át a hídépítők- leg­jobbjainak: Danka László, a KÉV építésvezetője Kiváló Munkáért kitüntetést, Enyedi István, a KÉV vasbetonsze­relője pedig Miniszteri Dicsé­retet kapott. zok és más csomagolóanya­gok gyártása. Az avatást jelző szalagot Pólistyák Jánosné, a gyár munkásnője vágta át Gyu- ricsku Kálmánnak, a megyei pártbizottság titkárának és Szemerszki Miklósnak, a vá­rosi pártbizottság első titká­rának társaságában. Rövid üzemlátogatás után — me­lyen részt vettek a rekonst­rukcióban közreműködő kül­földi .és hazai vállalatok, más partnerek képviselői — Sárdi Sándor igazgató szólt a ha­táridőre, az előírt költségke­reten belül, jó minőségben végrehajtott munkáról. A megújult hullámpapírgyár- tó gépsort a legkorszerűbb elektronikával szerelték fel. A csúcstechnológiát jelentő gyártást számítógéppel irá­nyított központi folyamat­szabályozó rendszer koordi­nálja, a belső szállítás szin­tén automatizált, jelentősen javultak a munkakörülmé­nyek, csökkent a meleg és a zaj, kevesebb lett a nehéz fizikai munka. A jó együttműködéshez gratulált a japán Mitsubishi- cég jelen lévő vezérigazgató­ja, Chikatomo Inoue nevé­ben a cég európai igazgató­ja, Henry Moser, valamint Barry Holt, a Simon-cég ve­zérigazgatója. A rahói kar­tongyár igazgatója, Nyikolaj Lukacsuk ismertette a njost megkötött együttműködési szerződést. A sikeres rekonstrukció­ban való közreműködésért a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki Sárdi Sándor igazgatót, bronz fo­kozatával Bártfai László la­katos csoportvezetqt. Kiváló munkáért miniszteri kitünte­tést kapott Bihari Aladár csoportvezető, Korbicz Pál műszaki ügyintéző, Legoza Sándor műszaki ellenőr, Mándy Szabolcs segédműve­zető és Nemes István cso­portvezet ő. Alkotó díjban li­en részesültek, 17-en kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Tudományos ülésszak a korrózióvédelemről Korrózióvédelem ’86 cím­mel termékbemutatóval egy­bekötött tudományos ülésszak kezdődött tegnap délelőtt Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. A kétnapos rendezvényt Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta, a már megtermelt javak állaga megőrzésének népgazdasági jelentőségét, valamint a mind hatékonyabb korrózióvédelmi' eljárások kidolgozásának, il­letve alkalmazásának fontos­ságát. Az összejövetelen gyakorló szakemberek és kutatók tar­tanak előadásokat, megvitat­ják a felmerülő kérdéseket, kicserélik tapasztalataikat. A programot szakmai film­vetítések színesítik. A főis­kola kerengőjében rendezett kiállításon Szabolcs-Szatmár megyét két cég képviseli: a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregysege, il­letve a Hajtóművek és Fes­tőberendezések Gyára. Az ülésszakot a debreceni és miskolci akadémiai bizottsá­gok egy-egy munkabizottsága, az MTESZ hajdú-bihari szer­vezetének szakbizottsága, a Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete, va­lamint a tanárképző főisko­la kémia tanszéke szervezte. Korrózióvédelmi termékek kiállítása Mező Imrére emlékeztek szülőfalujában Vásárosnaményban felavatták Matuzsa György emlékművét Harminc éve, az ellenfor­radalom vérzivataros napjai­ban halt hősi halált Buda­pesten Mező Imre, a buda-- pesti pártbizottság titkára, aki Ramocsaházán született 1905-ben. Szülőfaluja em­lékhellyel, szobrával őrzi em­lékét — itt tartották tegnap a kegyeletes megemlékezést. A helyi iskolások énekkará­nak dala után Csanádi Imre versét hallhatta a szép szá­mú közönség, ezt követően pedig koszorúkat helyeztek el Mező Imre szobránál. Le­rótta kegyeletét a megye párt-, állami vezetése, a Ha­zafias Népfront, a KISZ me­gyei bizottságának képvise­lői elhelyezték koszorúikat a nyíregyházi, a baktalóránt- házi és a ramocsaházi párt-, állami, tömegszervezetek ve­zetői, a Mező Imre nevét vi­selő gimnázium, a Szavicsav szocialista brigádja képvise­lői. A koszorúzási ünnepség után emlékülést tartottak Ramocsaházán, ahol Csorna Tiborné, a baktalórántházi pártbizottság titkára emléke­zett Mező Imrére, majd Bá­nyász Jánosné, a tanárképző főiskola docense beszélt az 1956-os események hátteré­ről, tanulságairól, a konszoli­dáció útjáról. Ezt követően Mogyorósi János ramocsa­házi elöljáró és Gerö László- né baktalórántházi gimnázi­umigazgató szólt a község, illetve a középiskola múlt­járól és jelenéről.- Az emlékülés Ekler György­nek, a megyei pártbizottság titkárának szavaival ért vé­get. Beszédében kitért arra: a megemlékezés Mező Imré­nek szól, de minden mártír­ra emlékezünk — az életü­ket áldozó munkásokra, párt­vezetőkre, s a vérüket ontó szovjet katonákra is. Emlé­keztetett a párt 1956 decem­beri határozatára, mely hang­súlyozta: a dolgozó tömegek támogatása nélkülözhetetlen a szocialista építésben. A határozat máig tartó érvé­nyét kiemelve beszélt a jelen feladatairól, a harminc évvel Koszorúzás Ramocsaházán ezelőtti események tanulsá­gairól, azok mai és jövőbeli hasznosításáról. ★ Vásárosnaményban is ko­szorúzást tartottak — az új temetőben felavatták a vit- kai születésű Matuzsa György emlékművét, aki 1956-ban hősi hálált halt a budapesti pártház védelmében. Az avatás után Vitkán a műve­lődési ház falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg. Rekonstrukció a papírgyárban XLIII. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. november 5., szerda í

Next

/
Thumbnails
Contents