Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
Kelet-Magyarország 1986. november 4. Az Ukrajnai Kommunista Párt kárpátontúli területi bizottságának és a népképviselők területi tanácsának lapjí OpraH 3aKapnaTCbKoro oőr-OMy KoMyHicTMMHOi napTil Ykpqihm i oőnacHOí Pqam HapoflHitx nenyTati Nemzetközi munkamegosztással Gázszerelvények Ungvárról ÍZT AZ OLDALT AZ NGVÁRON MAGYAR íYELVEN MEGJELENŐ ESTVÉRLAPUNK — A ÄRPÄTI IGAZ SZÓ — IUNKATÄRSAI ALUottAk össze. sóbásyászok földjén Cényelmes otthonok Üj lakóház építési munkái ízdődtek meg Szlatinán né- íny nappal a nevezetes dá- ,m — Kárpátontúl felsza- idulásának 42. évfordulója ott. A sóbányászok nagy- jzsége a szovjeth-atalom reiben városi típusú telepü- ssé fejlődött. A bányászok inyelmes összkomfortos la- ísokha költöztek, s több illió rubelt fordítottak a lepülésrendezésre, a szoci- is-jóléti és művelődési ob- ktumok építésére, berendezőre is. A Kárpátontúli pítőtröszt kollektívája ok- ber huszonharmadikán lá- tt hozzá az új kilencszin- s, hetvenkét lakásos épület apjainak lerakásához. Szla- ia új lakónegyedében, a 9. ámú tárna közelében folyó unkálatök a jövő év első lében fejeződnek be. A sóbánya dolgozói számá- készülő lakóház építkezé- n 1986 végéig 380 ezer ru- íl értékű munkát végeznek . összesen egymillió rubelt rdítanak majd arra, hogy k-sok bányászcsalád köl- zzön új, kényelmes, modern thonba. Egyébként az új kónegyedben már műkö- k az óvoda és az iskola is. Lukács Károly, a Szlatinai Sóbánya pártbizottsága titkárának helyettese Új kultúrház ¥/ • MA •• Kisgejocon Bensőséges ünnepség szín- úye volt nemrég az ungvákerületi Kisgejőc: a falu >raja-nagyja jelen volt az i, impozáns művelődési in- zmény megnyitásán. A kétemeletes kultúrház ind külső megformálásában, ind pedig belső kiképzéséin tetszetős. A 240 szemé- es létesítményben kapott ilyet a könyvtár, külön tern szolgálja a szakköri unkát. Ezentúl ízlésesen ■rendezett helyiségben renghetik ünnepi szertartásaiét a kisgejőciek. Az új művelődési intéz- ény megnyitása alkalmából helyi Haladás Kolhoz mű- idvelői színes, tartalmas mgversennyel kedveskedtek megjelenteknek. A hitleristák és csatlósaik szinte felmérhetetlen pusztítást végeztek a terület egyébként is kezdetleges iparában. Leszereltek, illetve levegőbe röpítettek 86 ipar- üziemet, s csupán a fa- feldolgozó vállalatoknál 260 gazdasági épületet romboltak le és 24 fűrészüzemet gyújtottak fel. A terület népgazdaságát ért veszteség megközelítette a 4 milliárd rubelt. A felszabadulás után gyors ütemben indult meg az iparvállalatok helyreállítása és az új gyárak építése. A negyvenes és ötvenes években olyan nagyüzemek kezdték meg a termelést, mint a Rahói Kartonpapírgyár és a Huszti Ka- lapgyár. Űj iparágak — gépes műszergyártás, fejlett könnyű- és élelmiszeripar — jelentek meg a területen. A hetvenes-nyolcvanas évek egyik legnagyobb és legkorszerűbb ipari létesítménye lett az ungvári Gázközlömű- gyár, melynek elődje a fel- szabadulás előtti Kozár-féle kisüzem volt. A vállalat fejlődik és állandóan bővül. Folyamatban van itt a központi javítóüzem második részlegének építése és berendezése, melyet nemzetközi munkamegosztásban csehszlovák építők végeznek. A kivitelezők ütemesen dolgoznak, amit az is bizonyít, hogy az új objektum egyes részlegein már beindíthatták a termelést. Képeink az ungvári Gáz- közlőműgyár új üzemében készültek: Szalo Vaszil brigádvezető és Visnyevszki Péter élenjáró dolgozók munka közben — illetve: ilyen a gyár új központi javítóüzeme. (Udovicsenko Georgij felvételei.) ló híre van Ungváron a tekercselőüzemnek. Itt dolgozik Valentyina Singlovics, aki kiváló a munkában és tanítja társait a munkafogásokra. Iskolapadok amerikai megrendelésre A Vita-iskolapadok gyártását amerikai megrendelésre tavaly kezdték meg a szolyvai erdőkombinátban: 1940 darabot szállítottak belőle. Az idén már 6160-at küldenek e termékből az USA-ba. A tervek szerint rövidesen a belföldi piacra is termelnek. Az iskolapadokat minősítésre is előkészítik — megpályázzák a kitüntető emblémát. A vállalat más termékei is eljutnak külföldre. Ebben az évben már 80 Beszkid bútorgarnitúrát szállítottak Csehszlovákiába. Ugyancsak ide, valamint Lengyelországba, az NDK-ha és Kubába faforgácslemezeket exportálnak. Termékeik 96 százaléka viseli jelenleg a megtisztelő ötszögű emblémát. Ez az arány azonban tovább javul, hiszen a kollektíva vállalta, hogy a jövő év végére minden bútoripari terméke állami minőségi értékjeles lesz. Határ menti kapcsolatok A kárpátontúli dolgozók életének fontos része az az immár harminc éve fennálló együttműködés, melyet a Magyar Népköztársaság szomszédos Sza- bolcs-Szatmár megyéjével, a csehszlovákiai kelet-szlovákiai országrésszel és a romániai Szatmár megyével folytatnak. Egyre célirányosabb jelleget ölt a szocialista gazdasági integráció keretén belül végzett együttes tevékenység. A kelet-szlovákiai országrésszel együttműködő iparvállalatok száma például 1970-hez viszonyítva megnégyszereződött, a közlekedés terén megháromszorozódott, a mezőgazdaságban hétszeresére nőtt a baráti kapcsolatokat ápoló kollektívák mennyisége. A határ menti kapcsolatok sokban segítik a munkaegyütteseket konkrét feladataik megoldásában. A termelés gépesítése, a robottechnika alkalmazásának kiszélesítése, a kétkezi munka részarányának csökkentése, a termék- minőség javítása, a versenyképesség fokozása stb. érdekében kölcsönösen használják a tudományos-műszaki haladásban elért vívmányokat, tapasztalatait. Íme néhány példa. Szoros baráti szálak fűzik a Csapi Vasút soknemzetiségű munkaegyüttesét záhonyi (MNK) és ágcsernyői (CSSZSZK) kollégáikhoz. Együttes erőfeszítéseik a Szovjetunió export—import szállításainak 60 százalékát biztosítják. Tevékenységük egy részét Csapon végzik a magyarországi és a csehszlovákiai vasutasok, s hasonlóképpen dolgoznak Záhonyban. Eperjesen és Ágcsernyőn a szovjet alkalmazottak. A rendszeres munkajellegű találkozók a gyakorlati feladatok megoldásának hathatós formáját testesítik meg, s egyben elősegítik a nemzeti kapcsolatok fejlesztését, tartalmasabbá válását. A Kárpátontúli terület földrajzi helyzete, a közös határátkelőhelyek a közvetlen termelési kapcsolatok további szélesítését, bővítését teszik lehetővé. Épp ezért igen időszerűvé vált a rokonvállalatok közötti közvetlen összeköttetések mechanizmusának a tökéletesítése, a kooperáció jogi normáinak meghatározása. Megérett a helyzet arra, hogy „egyszerűsítsük” a kapcsolatok kialakulásának rendjét, létrehozzuk az irányítás korszerűbb formáit, s ezeket a határ menti együttműködés specifikus feltételeihez igazítsuk. Mindenekelőtt a potenciális partnerek érdeklődését kell felkeltenünk a közős vállalkozások kialakítása iránt. Példaként említhetjük a Kárpátontúl kaolin és más ásványi kincsekben gazdag lelőhelyeit, melyeket a keletszlovákiai országrészben, a porcelán és fajanszgyártásban elért jelentős tapasztalatokkal és műszaki bázissal ötvözve, mindkét fél számára előnyösek és hatékonyabban használnánk ki. Ehhez hasonló közös vállalatok jöhetnek létre a bútorgyártás terén és az élelmiszeriparban is. Immár hagyományossá vált a kárpátontúli és keletszlovákiai kombájnosok együttműködése. E baráti segít- nyújtás révén csökken az aratás ideje, a szemveszteség. Mindkét részről több gyakorlati tapasztalatra tesznek szert az aratók. A területünk mezőin és a kelet-szlovákiai országrész búzatábláin dolgozók közös munkája még közelebb hozza egymáshoz a különböző nemzetiségű embereket. Nemcsak a dolgukat teszik vállvetve, hanem a pihenés perceit is megosztják, internacionalista esteken, sportrendezvényeken vesznek részt. A határ menti együttműködés fejlett formájaként említhetjük a kereskedelmi kapcsolatokat is, melyeket egyre szélesedő távlatok jellemeznek, s amelyek a külkereskedelmi egyesülésekkel megkötött szerződések értelmében valuta alkalmazása nélkül valósulnak meg. Azonban még sok területen jócskán akadnak problémák és megoldatlan feladatok. Nem rejthetjük véka alá például a mezőgazdaság vonatkozásában felmerült kérdéseket: bizonyos vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek, a kölcsönös elszámolás korszerűbb formáinak hiányát. Az e problémákat megoldani hivatott minisztériumok, intézmények sokszor csupán másodrendű kérdésekként kezelik. Pedig időközben már olyan helyzet alakult ki, amikor a helyi vezető szervekre nagyobb kezdeményezést és önállóságot kell bízni a lokális feladatok kölcsönösen előnyös megoldása érdekében. Az utóbbi években jelentős mértékben fejlődtek a határ menti területek ideológiai kapcsolatai. Ezek a hetvenes évek végére a politikai, az eszmei-nevelő munka szinte minden szféráját átfogták. A legszélesebb előrehaladás a tömegpolitikai munka terén mutatkozik. Az együttműködő területek közös rendezvényeire sokszor közvetlenül a határállomásokon kerül sor. Több mint harminc éve rendszeresen nagygyűléseket tartanak a szovjet—magyar, a szovjet—csehszlovák határon a győzelem napja, a barátságfesztiválok, hetek alkalmából. Mindezek pozitív hatással vannak a nemzetiségi kapcsolatok, a szocialista közösség országai egységének további szilárdítására. A Kárpátontúli terület egyik jellegzetessége, hogy 30- nál is több nemzetiség képviselői élnek vidékünkön. A szovjet népek nagy családjában a különböző nemzetiségek képviselői hazánk egyenrangú polgáraiként vesznek részt a szocialista társadalom továbbfejlesztésében, a kommunizmus építésében. Kárpátontúlon a terület felszabadulása után a nemzetiségi kérdés sikeres megoldást nyert. Valamennyi nemzetiség fiai jogot kaptak a munkára, az anyanyelven való tanulásra, az állam irányításában való aktív részvételre. Smanyko Georgij, a történelemtudomány doktora „Csináld magad!“ Varroda, kalapszalon „Csináld magad” — már nevében is erre szólít fel Beregszászon a Hmelinyickij utcában megnyílt új varroda. Csináld magad, azaz varrd meg egyedül az elképzelt, eltervezett ruhát. Ehhez a közszolgáltatási kombinát szabászt, a varroda pedig varrógépet biztosít a vállalkozó kedvűeknek. A varroda tőszomszédságában pedig ismét csak a nőket érdeklő kalapszalon csalogatja a járókelőket. Kirakatában láthatók azok a fejdíszek, -ékességek, amelyeket Tyurikov Alekszandr fiatal szakember megrendelésre bárkinek elkészít a kívánt színből és méretre. KÁRPÁTI IGAZ SZU Világ proletárjai, egyesüljetek!
