Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

Kilenc új tanteremmel bővült Tiszavasváriban a Pethe Ferenc Általános Iskola. Bár az eredeti határidőt nem sikerült tartaniuk az építőknek, még így is rekordgyorsa­sággal készült el a csütörtökön átadott épületszárny. A városi tanács költségvetési üzeme tavaly novemberben fogott hozzá az építkezéshez, társultak a nagy munká­ban Tiszavasvári üzemei, a helyi kisiparosok és a szülői munkaközösség tagjai is. Korábban szénnel fűtöttek a Pethe Ferenc iskolában, ettől a tanévtől azonban a ré­gi és az új szárny is rácsatlakozott a gázvezetékre. A korszerű fűtés, az egyenlete­sen meleg tantermek mellett az Igazi minőségi javulást az jelenti, hogy a hatszáz- húsz kisiskolás ezentúl egy műszakban, csak délelőtt jár majd iskolába, ebéd után legfeljebb a napközi vár rájuk. (Farkas Zoltán felvétele) MA Kulturális körkép (2. oldal) Fulladozunk a léalmában? * (3. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke a kormány szó­vivője a következő tájékoztatfi.1 adta: A kormány tájékoztató,. - -tott meg a házasság és a család védelr M >■ gyermek- nevelés feltételeinek javítusavai összefüggő elképzelésekről. Ügy határozott, hogy az erre vonatkozó hosszú távú intézkedési tervet a közeljövőben a Minisztertanács elé kell ter­jeszteni. A Minisztertanács a megváltozott munka- képességű dolgozók foglalkoztatásának elő­segítése érdekében Rehabilitációs Alapot lé­tesített. A kormány megvitatott több más kérdést, s ezekben a munka folytatásának irányára adott útmutatást a tárcák vezetőinek. Kormányszóvivői értekez­letén Bányász Rezső a Mi­nisztertanács ülésének napi­rendjén szereplő témák mel­lett — az újságírók érdeklő­désére — több más, a kor­mányzati munkával is össze­függő, s közérdeklődésre szá­mot tartó kérdésre válaszolt. — A Rehabilitációs Alap létesítésétől a kormányzat azt reméli, hogy javul a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók helyzete — hangsúlyozta. — A rendelet ugyanis egyebek között azt írja elő, hogy az egyes gazda­sági ágazatokban hány csök­kent munkaiképességű dolgo­zónak kell munkát adni, vagyis, hogy egy-egy válla­latnak hány ilyen dolgozót kell foglalkozhatnia. A kormányülés másik té­májára utalva Bányász Rezső szólt a hosszú távú népeseT déspolitikai koncepció, s az azzal összhangban két éve született középtávú intézke­dési terv megvalósításának eddigi tapasztalatairól. Van­nak már bíztató jelek — ál­lapította meg —, így például az 1984-es demográfiai mély­Konferencia a minőségről pontot követően tavaly öt­ezerrel több gyerek született, idén a népesség csökkenésé­nek lassulása észlelhető. A halandósági arány ugyaniak­kor változatlanul aggasztó, s Európában tavaly rekordot döntöttünk a válásokban is. A kedvezőtlen folyamatok megváltoztatásához feltehető­en évtizedek kellenek majd. A legelső feladat a gyermek- vállalás, a gyermeknevelés feltételeinek további javítá­sa, a család szerepének erő­sítése. A szóvivő kijelentette: már a jelenlegi tervidőszakban is bővül a gyermekgondozási díjra jogosultak köre, s re­mélhetőleg mód lesz a csalá­di pótlék emelésére is. A kormány Gazdasági Bi­zottsága a közelmúltban meg­vizsgálta a szovjetundóbeli Ülést tartott a megyei tanács vb A közélet élénkülését, lakosságunk aktivitását mu­tatja, hogy az állampolgárok mind több közérdekű ja­vaslattal, bejelentéssel, észrevétellel nyilvánítanak vé­leményt pártunk és államunk politikájáról, a tanácsok munkájáról — hangsúlyozta többek között a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén, ahol a testület — egyebek mellett — értékelte a közérdekű bejelentések, javaslatok intézésének sorsát. Ezenkívül döntöttek a fiatal pályakezdő szakemberek letelepedé­si támogatásáról, költségvetési és fejlesztési előirány­zatok átcsoportosításáról, majd tájékoztatót hallgattak meg a jövedelmi viszonyok alakulásáról az utóbbi öt évben. • javaslatok egyharmadát ter­vezték megvalósításra, a tény­leges teljesítés ennél alacso­nyabb. Az elmúlt évben a javasla­tok közel egyharmada a ma­gas anyagi vonzat miatt meg­valósíthatatlan volt. A végre­hajtás során jelentős értékű társadalmi munkát használ­nak fel a szűkös anyagi le­hetőségek kiegészítésére, fő­ként iskolák, óvodák, sport- létesítmények felújításánál, járdák, utak építésénél. Üjab- ban gázvezetékek létesítésénél is. Egy célvizsgálat szerint — melyet a megyei tanács ügy­rendi és jogi bizottsága vég­zett — az éves és középtávú tervek készítésénél a javasla­tokat figyelembe veszik. Má­tészalkán olyan tanácsi dön­tés született, hogy a TEHO- ból befolyó pénzeszköz 30 szá­zalékát a közérdekű javasla­tok megoldására kell fordíta­ni. Üj megoldás tapasztalható Kisvárdán. Itt a népfrontke­rületeknek megfelelően öt „tanácstagi csoport” jött lét­re, s ezek másfél millió fo­rintot kaphatnak közérdekű javaslat megvalósítására. Az elosztás elve az, hogy egy-egy csoport két-kétszázezer fo­rintot kap, amivel gazdálkod­hat, a fennmaradó félmilliót pedig pályázat útján osztják szét a megvalósítandó célok szüksége szerint. Követendő a nyírturai példa is: a falugyű­lésen névre szólóan válaszol­nak az előző tanácsi fórumon elhangzott közérdekű beje­lentésre, kérdésre, javaslatra. Így az egész faluközösség ér­tesül a végzett munkáról, a javaslat sorsáról. A testület elismerte az e téren végzett munkát és hangsúlyozta: a közélet de­mokratizálódásának folyama­tában az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a vá­lasztók véleményére, javasla­tára, még őszintébben kell feltárni gondjainkat, lehető­ségeinket, még jobb tájékoz­tatással kell cselekvésre hív­nunk a megye lakosságát. Tengizben megvalósuló ma­gyar beruházás helyzetét. El­mondotta: — Tavaly született Magyarország és a Szovjet­unió között kormányközi megállapodás arról, hogy a Szovjetunió 1989-től kezdődő­en az egyezményekben vállalt évi mennyiségen felül is kész földgázt szállítani hazáinkba. Ez a fokozatosan növekvő 'többletszállítás 1992 és 2008 között évi kétmilliárd köb­métert jelent majd. A vásár­lás egyik legjelentősebb el­lentételeként építenek a ma­gyar dolgozók kőolaj-, föld­gázfeldolgozó és kéntelenítő üzemet a Kaszpi-tenger part­(Folytatás a 4. oldalon) VSZ-ülés Moszkvában A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter­helyettesei szerdán és csü­törtökön munkatalálkozót tartottak Moszkvában. A ta­lálkozón néhány időszerű kérdést vitattak meg. Viktor Karpov, a nukleáris és űr­fegyverekről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon részt vevő szovjet kül­döttség vezetője tájékoztatót adott a miniszterhelyettesek­nek. A találkozón magyar részről Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes vett részt. VÍZI ERŐMŰ ÉPÜL A DUNÁN. A közös magyar—cseh­szlovák beruházásként megvalósuló bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszerben készül az erőmű, a hajózsilip. A hősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztározóból kiinduló 25 ki­lométeres csatornában létesül. A munkálatok alkalmával 13 millió köbméter földet mozgatnak meg. 1,3 millió köb­méter betont illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 720 megawatt teljesítményű vízi erőmű első egysége 1990-ben kezdi meg az áramszolgáltatást. Teljes elkészülte után egy átlagos vízhozamú évben 2600 gigawattóra energiát termel majd. A képen: munkában a vasbetonszerelők. (MTI Fotó; Balaton József felvétele) Két éve tárgyalta legutóbb a végrehajtó bizottság a köz­érdekű bejelentések, javasla­tok és az állampolgári pana­szok intézését, s szabta meg a legsürgősebb tennivalókat. Az eltelt időben ezek intézé­se alapvetően törvényes volt, a tanácsi szervek kellő figyel­met fordítanak a lakossági igényeket, javaslatokat, az egyéni érdeksérelmeket jelző beadványok gyors és szaksze­rű intézésére. Az elmúlt öt évben a korábbihoz képest nőtt az ilyen bejelentések száma, különösen megszapo­rodtak a közérdekű javasla­tok a választást megelőző je­lölőgyűléseken, majd a falu­gyűléseken a tanácstagi be­számolókon. A tanácsi fóru­mokon és egyéb alkalmakkor tavaly több mint négy és fél ezer javaslat hangzott el, s ezek többsége főleg a víz, a csatorna, az út, a járda épí­tésére, a művelődési ágazat gondjainak megoldására, az áruelosztásban tapasztalható hiányosságok megszüntetésé­re, az alapellátás megjavítá­sára vonatkoztak. Rangsorol­niuk kellett a tanácsoknak a beérkezett javaslatok között, hiszen ezek maradéktalan megvalósítása csaknem öt- milliárd forintot igényelne. A javaslatok nagy része a helyi tanácsok hatáskörébe tartozik, s megnyugtató, hogy — a lehetőségekhez képest — egyre több helyen igyekez­nek valóra váltani a nagyobb beruházást nem igénylő, de a közérzetet javító, az ellátás gondjait enyhítő javaslatokat. A tanácsi szervek vezetői, dolgozói magatartása ellen elenyésző bejelentés érkezett (még az egy százalékot sem érte el), ezeket helyben orvo­solták. A tanácsok anyagi le­hetőségeit figyelembe véve a Az MTESZ, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal csütörtökön, a Budapest Kongresszusi Központban or­szágos konferenciát rende­zett, amelyen csaknem ezer gazdasági szakember vitatta meg a minőség, a szervezett­ség és a munkafegyelem köl­csönhatásának kérdéseit. Sütő Kálmán, a Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese megnyitó beszédében elmond­ta: a felzárkózás, a lépéstar­tás a világ ipari fejlődésével szükségessé teszi azoknak a megoldási módoknak a kere­sését, amelyek elősegítik a termékek minőségének a ja­vítását. Ezt követően Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese tartott előadást. Bevezetőben elemezte a népgazdaság fejlődésében az elmúlt években végbement változásokat, majd a minő­ség kérdésének időszerűségé­ről, az ezzel kapcsolatos gaz­daságirányítási feladatokról szólt. — Társadalmi előrehaladá­sunk nagyrészt attól függ, hogyan leszünk képesek a minőséget javítani a gazda­ságban. Ez gazdasági, gazda­ságpolitikai és egyben politi­kai kérdés is — hangsúlyoz­ta. — A hazai termékek és szolgáltatások minőségi okokra visszavezethető hiá­nyosságai egyaránt súlyos gondot okoznak, függetlenül attól, hogy az értékesítés itt­hon, vagy külföldön történik. Az elmaradás termékeink korszerűségi színvonalában főként a termékszerkezet fej­lesztésének gyengeségeire utal. Külpiaci pozícióink erősítése és az egyre igénye­sebbé váló belső fogyasztási kereslet egyaránt megkövete­li a minőségjavítás anyagi­műszaki bázisának fokozott ütemű fejlesztését. Az erre fordítható erőforrásokat — a piaci igények jobb ismerete alapján — szelektívebben és hatékonyabban kell felhasz­nálni. A gazdasági szabályo­zásban olyan változtatásra van szükség, hogy az ne csak előnyt, hanem kényszert is közvetítsen a termékszerke­zet korszerűsítésére. Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese a minőség, a foglalkoztatáspolitika, a mun­kaerő-gazdálkodás és a mun­kaidő-kihasználás összefüg­géseiről szólt. Rámutatott ar­ra, hogy a művezetőket és a csoportvezetőket anyagilag is érdekeltté tették a vesztesé­gek csökkentésében és a mi­nőség javításában. XüHI. évfolyam, 280., szám ÁRA: 1,8# FORINT 1986. november 28., péntek Hasznosítják a közérdekű javaslatokat Új módszer Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírlurán

Next

/
Thumbnails
Contents