Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
1986. november 27. Kelet-Magyarország 7 Természetraji mindenkinek! Á nagykócsag Mindössze néhány műanyagszál és egy Viktória tű kell ahhoz, hogy szép mintákat varrjanak a csengerújfa- lui iskolások a kongréra. A Ságvári Endre úttörőcsapatban ugyanis a pajtások az értékes emlékek megőrzését tűzték ki célul. A múlt emlékeinek megörökítése mellett ápolják a néphagyománynak számító varrást. Nemrégiben fejezték be az úttörőjelvény kivarrását, amelyet az iskolában bemutattak társaiknak. A képen Virágh Mónika mutatja be a díszes alkotást. Mesélő városunk Az úttörőház több érdekes programra hívja a pajtásokat. November 28-án pénteken 14 órakor kezdődik az úttörőközösségeknek meghirdetett fogászati vetélkedő. Aznap 15 órakor a napközis csoportok részvételével szabadidős programot tartanak. A kisdobosok klubjának tagjai november 29-én szombaton 10 órakor találkoznak. Ezen a napon 15 órától bonyolítják le a Mesélő ' városunk című vetélkedőt, amelyre úttörőközösségek jelezték részvételüket. Az ifivezetők klubja szintén november 29- én 15 órakor tartja foglalkozását. A Pro Natura Tokajban Egy verőfényes novemberi napon a megyei művelődési központ Pro Natura környezetvédelmi csoportja Tokajba látogatott. A novemberi nap előcsalogatta a melegre vágyó állatokat, így láthattunk zöldgyíkot is, holott ez idő tájt ez már téli álmot alszik. A környezetvédelmi csoport tagjai megismerkedtek a hegység kialakulásával, kőzeteivel, az itt honos növényekkel és állatokkal. Az alföldi tájból szigetszerűen kiemelkedő hegynek rendkívül gazdag a növényvilága. Megtalálhatjuk itt a meleget kedvelő növényeket és az orchideákat. Ugyanakkor találkozhattunk már téli madárvendégekkel is. Láttunk piros begyű süvöltőket és fehér gatyásölyveket. Nagy csapatban keringtek fölöttünk az egerészölyvek. Utunk végállomása egy bányató volt a tokaji tájvédelmi körzetben. Ezt a területet szigorúan őrzik, engedély nélkül nem is látogatható, bár az eldobált konzervdobozok nem ezt bizonyították. Reméljük, hamarosan ezen is változtatnak. Szőke Anna A káposzta, amely nem akart virítani Volt egyszer egy óriás fej káposzta, amelynek csak egy hibája volt, az, hogy nem akart virítani, mint a többi növény. — Miért nem akarsz te is virítani, mint a többi növény? — kérdezte tőle a gazda. — Akarok én, hogyne akarnék. Csak meg kellene a tövemet locsolni. — Ej, káposzta, hát nem látod mennyi dolgom van? Még téged is locsőlgassalak? — Locsolgass, bizony, méghozzá reggel is, meg este is, de ha te nem érsz rá, van három lapaj fiad, szólj nekik, majd ők meglocsolnak. — No, szólhatok én azoknak. Nem értenek ők máshoz, csak ahhoz, hogy a mogyor&- fa alatt verjék a tökászt, meg a makkhetest. — Akkor nem szóltam egy szót se. Nem virítok ki és punktum. — No, akkor szólok nekik — mondta a gazda. — Hé, három lapaj fiam, elő az öntözőkannát, aztán usgyi, locsoljátok meg a káposztát, hadd virítson ki! Hanem elmondhatta azoknak. Egyik fülükön be, másikon ki. Annál hevesebben verték a kártyát. Felfigyelt az öreg Bodri kutya. Azt mondja a gazdának: — Mégse járja, hogy az a három lapaj kölyök nem veszi észbe, amit az apjuk parancsol. — Hát mi tévő legyek? — kérdezte tőle a gazda. — Vágj a mogyorófáról egy husángot és verd el őket. Majd meglocsolják akkor a káposztát. — Sajnálom őket elverni. Olyan három szép akkurátus gyerek. — No, ha nem vered el őket, majd elvernek ők téged egy-két év múlva. Erre a gazda levágott egy husángot a mogyorófáról. — Locsoljátok azt a káposztát, vagy se, gézengúzok? Ezzel megsuhogtatta a husángot, de egyelőre csak a levegőben. A három lapaj kölyök, nem várta meg, hogy a hátukon suhogjon a husáng. — Locsoljuk, apja, locsoljuk, — sivalkodott a három suhanc. S a három suhanc hozta a locsolót, s meglocsolták a káposztát. S a káposzta szebb és illatosabb virágot hozott, mint a rózsa. Ölbey Irén A napokban a Tisza holtágánál egy hófehér tollú madarat láttam. Még másik kettő is kutatott táplálék után a sekély parti részen. A nagy- kócsag késő őszig látható mocsarak, moroitvák környékén. A madarak a kedvező időjárást kihasználva csak pihenőt tartanak. Hamarosan érák a tél közeledtét és december elején folytatják útjukat földközi-tengeri szálláshelyeik felé. A nagykócsag kisebb termetű, mint a közismert fehér gólya. Hófehér, fényes tollazata messze kitűnik környezetéből. Ellentétben rokonával, a kiskócsaggal, tarkójáról nem nyúlik hátra selymes finomságú dísztollpa- macs, ami egyik elkülönítő jelük. Nagyságuk is különbözik. Röptében jól látható a gémekre jellemző behúzott nyak és hátra kinyújtott láb. A nagykócsag féltett természeti értékünk, a madár eszmei értéke 50 ezer forint. Hajdanában nagy számban fészkelt a végeláthatatlan alföldi nádasokban. A divat, sajnos, majdnem kipusztítot- ita. Ugyanis válténak foszlott dísztollaiért vadásszák ezt az igen' elegáns gémfélét, aztán a tol lakkal női és férfikalapo- kat díszítettek. A nagykócsag legnagyobb telepei ma a Velencei-tó környékén találhatók. Fészkét sűrű nádasokban, háborítatlan mocsárvidéken letört nádszálákra, közel a víz színéhez készíti. Lenyűgöző a nádasokból hófehér felhőként felröppenő kócsagcsapat látványa. Igen óvatos, ezért ajánlatos távcsővel megfigyelni. A magyar természetvédelem a nagykócsagot választotta címermadarául. Agárdy Sándor SÉTA A BIOLÓGIAI ÖSVÉNYEN Csapatunk 120 tanulója tölthetett öt napot Zán- kán. Megismertük a balatoni úttörővárost és a felvidék két. Jártunk Keszthelyen a Fesztetics-kastélyban, megnéztük a tihanyi apátságot, ellátogattunk a nagyvázsonyi várba. Egyik legizgalmasabb programunk az a séta volt, amelyet egy biológiai ösvényen tettünk meg. Ennek keretében megismerhettük a Dunántúlon található növényeket. Kovács István Nyírbogdány HOGY SZÜLETIK A VERS? A költészet keletkezéséről és a régi nyelv használatáról hallottunk érdekes adatokat az irodalmi fakultáció óráin. Ezeken megismerkedünk a hazai és külföldi költők verseivel. Egy-egy költeményt saját gondolataink szerint elemzünk. Mindenekelőtt igyekszünk beleélni magunkat a költő képzeletvilágába. Rájöttünk, hogy a versírók apró dolgokat is megfigyelnek. Nagyon szeretünk részt venni a fakultációs órákon, hiszen megpróbáljuk észrevenni a körölöttünk lévő világból a szépet és a jót. Érzelmileg is gazdagodunk. Az eddigi anyagokból nekem legjobban a költészet eredete tetszett. Rézinger Andrea Kisvárda 5-ös iskola KI TUD TÖBBET A VÖRÖSKERESZTRŐL? A Szamuely Tibor Üttörőházban nemrégiben részt vehettünk az általános iskolásoknak szervezett vöröskeresztes vetélkedőn. Iskolánkat Siska Katalin, Kuru Zsolt, Biró Pál és Fekete Attila képviselték. Nagyon örültünk, hiszen eredményes szereplésünkért több ajándékot, sportszert kaptunk. Egy másik örömteli hír sporttal kapcsolatos: asztali tenisz-versenyre hívtuk ki a nyírbátori kisegítő iskolásokat. Szerencsére, mi házigazdák nyertük meg a bajnokságot. Tócsik Tibor Nyíregyháza, Kisegítő Iskola 5562. sz. Makarenko úttörőcsapat VIGYÁZZUNK ISKOLÁNKRA! Gazdaszemmel néztünk körül az iskolában, amikor megalakítottuk a társadalmi munka tanácsát. Azt vállaltuk, hogy megtartjuk a rendet társaink közt, fellépünk az iskolai bútort rongálókkal szemben, pótoljuk a hiányzó csavarokat, alkatrészeket. Végül is azt szeretnénk elérni, hogy az iskolánk minél szebb, otthonosabb legyen. Mudri Krisztina Nyírmada hatArsértöt fog a kutya A múzeumi hónap adta az alkalmat, hogy egy nyírbátori kirándulást szervezzünk. Felkerestük a határőrség laktanyáját, ahol megnéztük a csapatmúzeumban található dokumentumokat, fegyvereket, zászlókat. A kutyabemutatón a derék német juhásznak drukkoltunk, hogy elfogja a képzeletbeli határsértőt. Természetesen a határőrkutya bizonyult jobbnak. Nyírbátorban megnéztük még a református és a katolikus templomot, valamint a Báthori István Múzeumot. Bendzsa Renáta Öpályi vendégségben a színész és a rendező Vaján mutatták be elsőként a megyében a Lutra című magyar filmet. Néhány állat — többek közt a vidra — életével, tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Örömmel fedeztük fel a filmen, hogy az egyik forgatás helyszíne a túristvándi vízimalom volt. A vetítés után Hárs Mihály rendezőnek és a Szabolcs megyéből elszármazott Usztics Mátyás színésznek tehettünk fel kérdéseket. Többek közt megtudtuk, hogy folytatása is lesz a filmnek: A Lutra visszatér címmel. Tisza Judit Vaja Autóbuszos kirándulást szerveztek a fehérgyarmati hetedikes rajok Esztergomba. Ütjük során megnézték Budapest és a Dunakanyar nevezetességeit is. A kirándulás költségeit a pajtások teremtették elő, ugyanis ősszel a méhteleki tsz- bcn szedtek almát. A képen a kirándulócsoport az esztergomi Bazilika előtt. Vízszintes: 1. Megfejtendő (folytatódik a függ. 15. sorban), zárt négyzetekben található betűk abc-sonrendben: I, MO. S. 6. Jármy Vilmos. 7. Lemtebbi helyre. 8. ... a csodák csodája (mesefilm). 9. Hatvan perc. 11. összevissza ivó! 12. Ébredő. 14. I.ép- tei alatt ... a föld. 16. Megint. 18. Észak- európai nép. 20. Ihol. 21. ... várában raboskodott Edmoint Dantes, a későbbi gróf Monte Christo. 22. Karmol. 24. . . .jelző (= óra). 25. Amerika1 felfedezésével ért végeit. 27. Szájvízmárka. 28. Ravaszdi állat. 29. Tákol. Függőleges: 1. Esztendőre. 2. E napon. 3. Tréfa. 4. Libahang. 5. Kén, oxigén, jód, nitrogén vegyjele. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben: A). 10. ... Baba és a negyven rabló. 11. Ki nem . . ., nem is arat. 13. Igen-igen régi. 14. Legelő. 17. . . ,-VM, budapesti sportklub. 19. Pakoló. 21. Pogány szent szobrocska. 23. ROK. 24. Mesterséges nyelv. 26. Helyrag. 27. Fotó közepe! Megfejtendő: nagy sikerű, romantikus regényírónk (függ. 6.) és egyik legismertebb műve (vízsz. 1.. függ. 15.). Múlt heti megfejtés: Nyíradonyi — Gutkeáed — Báthori. Könyvjutalomban részesültek: Szilágyi Anita Ibrány, Gallaisz Emese Nyíregyháza, Harsányi Szilvia Geszte- réd, Csizmadia András Kisvárda. Áos Attila Levelek, Virág László Szamosújlak, Karasz Erika Nagycserkesz, Does Zsolt Ojdombrád. Drehóczki Katalin Pap, Svéda András Nyírtelek, Farkas Noémi Cs enger, alsós napkö- zi se söpört Demecser, reaipfcö ziscs aport Besenyőd, Kö- kényesi Tamás Nyírtugos és Király Sándor Nyíregyháza. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Hagyományőrzők Csengerújfaluban Miénk a szó! ■ - ’ ,J
