Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
1986. november 25. Kelet-Magyarország 7 IMümfientiidó aytósiimulátor Érdekeltség gumigyári módra ajr ni pi i » trw 9 * 17 jé. ICuioHiboze munkáért kulonbozo bért A gazdasági életben sokat hangoztatott mondás, bogy a gazdasági irányítás mai rendszere, az 1968-ban bevezetett reform megakadt a gyárkapuknál, a vállalataik ennek módszereit saját belső egységeikre nem alkalmaznák. Azonban éppen a sikeres vállalatok példája mutatja, hogy az állítás csak részben igaz, mert annál a nem is elenyésző kisebbségnél, amely eredményeket ér dl, kimutatható, hogy a belső ösztönzésben is a közvetett irányítás eszközeivel élnek, A különböző termelőegységek feladatainak meghatározása, az érdekeltségi rendszer kialakítása és fokozatos finomítása szükséges ahhoz, hogy a vállalati egésznek jók legyenek az eredményei. A Taurus Gumiipari Vállalatnál az egyes gyárak egyre nagyobb önállósággal dolgoznak. A belső érdekeltVállalkozók a szövetkezetekben Ezen a címen jelent meg a TESZÖV ajánlássorozatának hatodik kiadványa. A szövetkezetek belső mechanizmus érdekviszonyainak korszerűsítését, annak szö- vetségli módszerekkel való sesgítését szolgálja a kiadvány, amely a kisvállalkozási formák alkalmazására hívja fel a figyelmet és nyújt módszertani segítséget azok hatékony alkalmazásához. A mezőgazdaság szövetkezeti szektorában a vállalaton belüli érdekeltségi rendszerek és belső vállalkozások az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indultak. E fejlődést elősegítő oikok között a nagyobb önállóság, a tulajdonosi érzés magasabb szintje, a kisebb termelési méretekből és a tradíciókból eredő vállalkozási készség és a gazdálkodási rugalmasság említhető meg ;gen fontos tényezőként. A folyamatot érintő külső tényezők között említhető a kiegészítő tevékenységek térhódítása, az ipari-szolgáWaltó tevékenységek önállósága, illetve ezeknek visszahatása a gazdaságok egészének, termelési és vezetési szervezetére. Segítettek a háztáji tevékenységet ösztönző szabályozók, valamint a kisvállalkozási formák meg alakítására alkotott jogszabályi lehetőségek. Korábban nem nagy jövőt jósoltak a kisebb szervezeteknek, vagy az egyéni vállalkozások fejlődésének. Később azonban világossá vált, hogy társadalmi körülményeink között is megvan a helye és szerepe az egyéni és kisebb csoportok, közvetlen vállalkozásának. A kiadvány foglalkozik a megalakulás és a működés során betartandó előírásokkal, tájékoztat a követendő magatartásról. Nyilvánvaló az is, hogy e szervezetek megfelelő jogi keretek között kell, hoigy működjenek. Ezért ismertetik a tevékenységre vonatkozó rendeleteket és szabályokat. Mintákkal, mintaszámításokkal és gyakorlati tanácsokkal segítik a jobb megértést. Az ilyen alapon szervezett kisvállalkozói tevékenység számíthat csak arra, hogy gazdálkodási rendszerünknek és ezen belül a termelőszövetkezet gazdálkodásának tartós eredményét fokozó elemévé válik. Dr. Mónus Bertalan TESZÖV ségi rendszer jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabb legyen munkavégzésük. A gyári érdekeltségi rendszer kialakításának gyakorlati példáját mutatta be tír. Orosz József is abban a tanulmányban, amelyet a közgazdasági 'társasáig megyei szervezetének pályázatára készített. A minden emberit érintő bérszabályozás lényege óbban a célban ölt testet, amely a teljesítmény szerinti differenciált bérezést emelte ki, amelynek keretében a népgazdasági, a vállalati és az egyéni anyagi érdek összhangját kell megteremteni. Ezek alapján kívánják egyre erőteljesebben érvényre juttatni az egyenlő munkáért egyenlő bért élve mellett a különböző munkáért különböző bért megoldást. Az érdekeltségi rendszer ösztönző jellege abban nyilvánul meg, hogy az egyes, gyáron belüli szervezeti egységekre is kidolgozták a többlettevékenységre való ösztönzést. Szem előtt tartották az arányosságot, tehát bármely üzemben azonos erőfeszítések kellenek az azonos nagyságú béremeléshez. Végül mindezt ötvözni kellett — a kiemelkedő teljesítményeik elismerése mellett — azzal a fedezeti kívánalommal, hogy a gyári összesített eredmények is lehetővé tegyék az adott egységben a nagyobb arányú bérfejlesztést. A főbb követelmények az egyes termelő gyárrészlegeknél: a tőkés exportterv, illet- ~ve árbevétel, valamint a negyedéves termelési program teljesítése. Az új rendszerben az egységék által elért •eredmények adták meg az év végi nyereségrészesedés alapját is. A rendszer fontos vonása annak tervtípusából adódik: a magasabb jövedelmek elérése a kialakított tervszámok elérésében, illetve túlteljesítése esetén lehetségesek. Bár szigorú közgazdasági elvék alapján alakították ki a nyíregyházi gumigyárban a belső érdekeltséget, azonban annak nyilvánosságát a kollektív szerződés mellékleteként megoldották. Így lehetővé Vált előzetesen széles körű ismertetése, megvitatása is. Az egyes egységek dolgozói a részletes adatok alapján jobban tehetnek eleget feladataiknak. A bérben megnyilvánuló érdekeltségi rendszer kialakítása, annak továbbfejlesztése a komplex gyári érdekeltségi rendszer kialakítása felé halad, amely hosszú távon is biztosítja a munka szerinti elosztás elvének érvényesítését. Olyan számítá- ' sí eljárást, metodikát dolgoztak ki, amelyet más vállalatoknál is sikeresen lehetne- alkalmazni. L. B. Matirszáiláiás i Tiszái A Pro Natura környezetvédelmi csoport 21 tagja vett részt a hét végén a Tisza-parti madárszámláláson. A csoport tagjai a tíiszatelek—tiszaberceli folyószakaszon — amely mintegy 15 kilométer hosszúságú — végezték a számlálást a Magyar Madártani Egyesület megbízásából. A madántanosók a kapott adatokat továbbítják Londonba a Nemzetközi Vízi vadvédelmi Irodának, ahol az európai számlálások összesítését végzik, ugyanis Európa számos pontján, de ugyanebben az időben, sok hasonló érdeklődésű természetbarát végezte ezt a munkát. A munkát a gyönyörű késő őszi táj, no és a látnivalók tették élvezetessé. A madárszámlálók 1280 tőkés récét figyeltek meg, amint csapatosan pihentek a folyó egyik kanyarulatában. Az óvatos madarakat nehéz volt megközelíteni, és megszámolni sem volt könnyebb. A vízi madarakon kívül szem elé került még a varjú nagyságú ragadozó, a galambé,sz héja, az egerek pusztítója, az egerészölyv, több csapat citromsármány és vöröslő begyű süvöltő. Ezek a madarak főként télen láthatóak hazánkban. Jelenlétük egyben figyelmeztet is arra, ideje rendbetenni a madáretető, két, s beszerezni a téli eleséget. (M. T.) A világhírű Mercedes .autókat gyártó nyugatnémet Daimler-Benz AG szakemberei különleges szimulátort — valós helyzeteket utánzó berendezést — adtak át rendeltetésének, mely a mpga nemében a világon pillanatnyilag egyedülálló. Az új komplexum a hagyományos kísérleti feladatok ellátásán kívül alkalmas arra is, hogy a csupán egyenletek és függvények formájában „működő” gépkocsi — melynek karosszériája valódi, de motorja nincs — egyes alkatrészeinek matematikai modellezésével és a kölcsönhatások ugyancsak számítástechnikailag leképzett rendszerével a különböző forgalmi szituációkban, változó időjárási és útviszonyok közepette mérje, tesztelje a futóművet, a felfüggesztéseket, a lökésgátlókat stb. A jármű prototípusát azután már az így kikísérletezett alkatrészek segítségével építik meg. A szimulátor tulajdonképpen egy 4,7 tonna súlyú, 7,4 méter átmérőjű zárt kabin. A forgalmi szituációkat, a pályát, amit a vezető lát, s amelynek függvényében vezet, a szimulátorban számítógépei? program generálja. A berendezés nem csupán szükséges vizuális információkat szolgáltatja: a hanf generátorok (30 hangszó' > segítségével) tökéletesen it. nozzák — a vezetési techm kát figyelembe véve— a: abroncsok okozta zörejt, u motor és a differenciálmú zaját stb. A fantomautó kezelőszerveinek (kormány, pedálok) mozgatásához pontosan a valódi utazás közbe;': kifejtendő erő szükséges: u számítógép állítja elő a kellő ellenállást. A gyorsulást, a kanyarokat, a hirtelen fékezést a vezető nemcsak látásával, hanem pl. egyensúly - szervével is érzékeli. A szi mulátor hidraulikus mozge tórendszere segítségével ezt két az ingereket is biztosítja a tökéletes illúziókeltés érdekében. A szimulátor lehetővé teszi — teljesen veszélytelen formában — újszerű műsza ki megoldások kipróbálását a jármű stabilitásának vizs gálatát, a hirtelen defekt következtében fellépő vezetői reakció, illetve a kocsi visel kedésének tanulmányozásai is. Képünkön azt a pillanatot láthatjuk, amikor egy teherautó vezetőfülkéjét elhelyezik a szimulátorban. Kedvezmény a gazdaságoknak Á mésztrágyázás szerepe Derítőiszapból — trágya A meszezés költségei 1987. január 1-től csökkennek, mivel minden tonna talajba bedolgozott mész hatóanyag után 500 forint üzemviteli támogatás igényelhető. Megyénk termőhelyi adottsága lényegesen gyengébb, mint az országos átlag. Talajaink humuszban szegények, kémhatásuk a terület 81,7 százalékán savanyú és a talajok 89 százaléka nem, vagy csak nyomokban tartalmaz kalciumsók-at, illetve meszet. A mésztrágyázás egyaránt szükséges a Nyírségben, Szat- márban és Beregben. Főleg a barna erdőtalajokon, különböző homok és réti talajokon, valamint öntésterületeken célszerű a mész alkalmazása. A talajsavanyodás az utóbbi években fokozódott. A talajsava- nyúság összefügg a talaj képződési tényezőkkel, a talaj típusával, de az emberi tevékenység hatása sem elhanyagolható. A talajok Ca-tartalmának csökkentése az intenzív mezőgazdasági hasznosítással, a műtrágyázással arányosan fokozódik. A terméseredmények növelése együtt jár a Ca-veszteségek növekedésével. A' termés által a talajból kivont Ca mennyisége 300—500 kilogramm ha és a légköri eredetű lerakódások, savas esők közömbösítésére is szükséges 35—280 kilogramm mész. A műtrágyák savanyító hatásának ellensúlyozására a mészindex alapján számítható ki a kalcium- karbonát szükséglet. (Ez a meny- nyiség 100 kilogramm műtrágyára vonatkoztatva 20—120 kilogramm.) Az erősen savanyú talajokon elengedhetetlen a meliorativ meszezés. A megye két kiemelt térségében a komplex melioráció keretében eddig közel 20 000 hektáron került sor kémiai javításra. 1987-ben a felső-szabolcsi, Ti- sza-Sza,mos közi térség mellett a beregi öblözetben is lesz komp- leje melioráció, melynek keretében jelentős területeket fognak talajjavításban részesíteni. A térségen kívüli gazdaságokban homok, homokos vályog, vályog és agyagos vályog talajokon különösen meszezésre következetesen pozitívan reagáló növények (lucerna, cukorrépa, hüvelyesek, őszi búza, kukorica, burgonya, téli alma) termesztése esetén indokolt és gazdaságos a mésztrágyázás. A mösze- zésre a növények egyértelmű terméstöbblettel reagálnak és a termés béltartalma, minősége — gyümölcsnél eltarthatósága is — kedvezőbb lesz. I A mésztrágyázás hatására nő á talaj foszfát mobilizációja, a műtrágyákból a növények által felvehető foszfor részaránya, továbbá ellensúlyozható az ammónia nitráttá alakulása során felszabaduló H-ion talajt savanyító hatása. Meszezésre alkalmas anyagok a következők: mészkő őrlemények, péti mész, lápi mész, cukorgyári mésziszap. A CaCOj tartalom mészkőőrleményeknél 80—95 százalék, péti mésznél 60—80 százalék, lápi mésznél 35—50 százalék, cukorgyári mésziszapoknál 40—50 százalék. Amennyiben a talajok nemcsak kalciumban, hanem magnéziumban is szegények (a megyében 69 144 ha Mg- ban gyenge ellátottságú talaj van) főleg a Dél-Nyírségben előnyösebb az ön,porló és a különböző őrölt dolomitok használata. A használatnál arra kell törekedni, hogy a meszezőanyag talajra juttatása a termesztett növény vetése körül vagy a vegetációs időszakának elején történjen. A mésztrágyát lehetőleg vetés előtt szórjuk ki és a talaj felső rétegébe keverjük be. Nö- vényálIománnyaL jlucerna, őszi búza) borított talaj felületre is kijuttatható mindaddig, amíg a gépekkel taposási kárt nem okozunk. A dózis általában 1—2 tonna hatóanyag hektáronként, ami különböző a meszező anyagoknál természetes súlyban 1,2—5 t/ha között változhat. A mésztrágyázás talajtermékenység fenntartása, a műtrágyázás hatékonysága és a termésátlagok fokozása szempontjából egyaránt előnyös, ezért érdemes minél nagyobb területen alkalmazni és a technológiába beépíteni. Dr. Margittay Miklós Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Nyíregyháza A derítőiszap értékes természetes trágya, de mert sok veszélyes kórokozó van benne, nem alkalmazható minden további nélkül trágyázásra. A Münchenhez közeli Geiselbulachban sajátos eljárással pusztítják el ezeket a csíráikat: a fekáliát egy 7 •méter mély aknában radioaktív sugárzással bombázzák. Nemrég sugárforrásként a meglehetősen‘•költséges —, mert csak különleges atomreaktorokban termelhető — kobalt—60-at használták. Üjabban cézium szolgál e célra, ez az atomerőművek „kiégett” hasadóanyagainak újrafeldolgozása során képződik. Az ezt hasznosító besugárzás a derítőiszap csirát lanításának legolcsóbb mód ja. A céziumnak az is el< nye, hogy felezési ideje < ' mine év: csaknem hat ’. annyi mint a kobalt—ti - vagyis jóval ritkábban cserélni, mint a kobaítizcu pót. Az aknába kilenc — nemesacélba burkolt, egyen ként 20 cm hosszúságú — céziumrudat süllyesztettek A gammabesugárzás 0,5« megavoltas energiája el gendő arra, hogy húsz perc alatt a 3 köbméter iszapbe,:, az összes csíra elpusztuljc de magát az iszapot nem t szi radioaktívvá. Pilóták mentése: a katapultálás Szálló repülőgépet vagy helikoptert elhagyni ma már nem jelent különösebb gondot. A fülke tetejének ledobáeia vagy a törzs ajtajának nyitáisia u-tán ki lehet ugrani a gépből, és a kiugrót egyéni ejtőernyője leszállítja a földre. Erre azonban ilyen egyszerűen csak az óránként 500 km-esnél kisebb sebességű légi közlekedési eszközöknél van mód. Ennél nagyobb sebesség esetién a repülőgépet különleges szerkezet felhas-zmáláisa nélkül már nem lehet elhagyni. E különleges szerkezet a kata- pultülés, amelyet a benne ülő emberrel együtt -lőnek ki a repülőgép törzséből. Nevét a kata- pulttól, az ókori görög hadigéptől kapta, amely -tüzes kövek éis nyilak hajigálásársa szolgált. Az első katapultülések létrejötte szorosan összefügg a sugar hajtómű vés repülőgépek megalkotásával. Ránézésre alig van különbség a katapult és a többi pilótaülés Jtözött. Ennék is van üléscsészéje, párnázott fej-, hát- és kartámasza; azonban kilövő mechanizmusa is van, és az* ülés hátsó részét két pár görgővel látták el. Segítségükkel a repülőgépekhez rögzített vezető sínekben az ülést mozgatni lehet. A kilövő mechanizmusnak van egy -dugattyút is magába foglaló munkák engere. A gépbe beszálló pilótát „bekötik” — hevederekkel rögzítik a katapultüléshez. Ha repülés közben baj történik, kezdődik a katapultálás: a pilóta egy kar segítségével ledobja a fülke tete j-ét, és a kilövő m echa ni zárni megkezdi a munkáját. A szerkezet indításakor a munkaheng' r alsó részében lévő piropatmi felrobban. A robbanás hatása, a fejlődő lőporgázok nyomása kinyitja a rögzítőszerkezetet, mire a hengerben elindul a dugatt 1 fölfelé, és az ülés 0,15—0,20 másodpercig a már említett két pár görgő segítségévei a vezető sínekben halad. Ezalatt a nagyon rövid idő alatt az ülés sebessége erősen felgyorsul, majd a nagy nyomású lőporgáz a dugattyú az üléssel — és a hozzá rögzített személlyel kilövi a repül őgépből. Kijutva a torlónyo- j lefékezi az ülés mozgását, majd egy-két másodperc múlva kinyílnak a hevederek, a pilóta elválik az üléstői és már csak az a dolga, hogy kinyissa vagy az automataber en-d ezée s el kinyittassa az ejtőernyőt. Képünkön: katapultálási gyakorlat egy katonai repülőgépből.
