Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
Kelet-Magyar ország 1986. november 3. Rossz pénz nem vész el I - ...........■— ■■■ .................................. i ——— Elöl forint, hálni golden Milyen volt az első takarékbetét? Modern rabszolgasoré Virágzó embercsempészet Ezen a tájon ismert a mondás: ha kimarad ejgy legény, avagy a játékos fiúcska elkódorog) a „rossz pénz nem vész el”. Legény vagy fiú elutóbb előkerül, de az átvitt értelmű mondásnak más a valiásá# alap ja. A régi pénzt, a rossz pénzt tényleg nem Ml keresni, kezünkbe kerül, rátalálunk. Az is 'megtörténik, hogy kincsre Jelűink. Nagy lelet volt a múlt század végén a Fejér megyéi Rí- chártd-.pusZitán, amikor is több mint 39 ezer darabból álló Kálmán, II. István és Vak Béla 'koraíbeli dénár került eílő. Mindez arainak okán érdekes most, hogy a hét végén volt a takarékossági világnap, ás az alkalomra a megyei OTP nyíregyházi, Damjanich utcaá fiókjának „Nyírség” szocialista brigádja régi pénzekből kiállítást rendezett. Egy igazán régi és rossz pénz, a „fehérpénz” ritka példányát nézve beszélgetünk Panyik Lász- lónéval, a l'S tagú szocialista brigád vezetőjével arról, hogy mi adta a kiállítási megnendezésé- nsk ötletét. „Sok olyan esemény volt az idén — mondta —, amely a pénzre irányította az emberek figyelmét. Kétszáz éve született Fáy András, aki 183*-ben létrehozta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet. Nemrég ünnepeltük a forint kibocsátásának negyvenedik évfordulóját is. És most világtakarékossági nap van. Gondoltuk, az alkalomra való te'kkufcett'el meglepjük ügyfeléiket ezzel a kis bemutatóval. A (kiállításnak a vártnál is ma- gy-oíbb a sikere. Akadt, aki már venni akart a régi pénzekből, más eladási szándékát közölte, sokan viszont csialk nézik, és tanulmány ózzák a pénztáralblakra kitett bankjegyeket. A pénzek színe és grafikája, de felirata iis megérdemli a rávetődő kíváncsi pillantást. Vegyük talán a már említett „ fehér-pénzt”. A Tanács- köztársaság bankój<a volt az a kétkoronás, amelynek hátlapja üres, fehéren maradt. A hátlap ürességével kívánták kifejezni, hogy ennek a koronáinak már öemimii köze az Osztrák—Magyar Monarchiához, de mert még nem valit új klisé és a forgalomhoz szükség volt a pénzre, simia hátlappal nyomtak kettő és kettőszáz koronásokat. Vajon milyen pénznemmel ta- karékoskodihiarttiaik Fáy András korában az emberek? Milyen pénz volt forgalomban ? Az Osztrák—Magyar Monarchia pénzneme az 1770-es években a gulden volt. Takarékpénztári betét lehetett az az államjegy, amelynek .első oldalán forint felirat, a hátlapján gulden szerepelt, elől magyar, hátul német szöveg. Még egy érdékes pénz, amit Panyik Lászlóné mutat. Az 1926- bain kibocsátott pengőt, öt címletben — 5—10—20—50 és 100 — nyomták papírra. Grafikáikban és színükben ezek a pénzek 1945-ig többször változtak. 1945- toen viszont már háromféle pengő „futott” -egymás mellett. Az eredeti pénzhez ott volt a Vörös hadsereg parancsnoksága által 'kibocsátott pengő, és nyomta ,az új pengőt a nem set i bank is. Van a Damjanich utcai kiállításban egy olyan 100 pengős, amely 1946. április 5-én, tehát egy nappal a felszabadulás után került ki a nyomdából. Erről a pénzről a korona mellől már lemaradtak az angyalok. De ha maradtak volna sem védiiik meg a pénzt az inflációtól, attól a kétes világrekordtól, amit a quadtrillió jelentett. (seres) Rabszolgasors — akaratlanul a televízióban sugárzott sorozat jut az ember eszébe, amikor az Egyesült Államokba illegálisan bevándoroltak hányattatásáról, kiszolgáltatottságáról olvas. (Legtöbbjük a mexikói—amerikai határon jut az „ígéret földjére”, általában valamelyik közép-amerikai államból.) A külföldiek azelőtt úgy csúsz- tak át a határon, hogy azon az úton haladtak, amelyet a határ közelében élők mutattak nekik. Amióta azonban- megnövelték a ha tárőr egységek létszámát és technikailag is megerősítették a határellenőrzést, ez a módszer egyre nehezebbé vált. Hatékony világító berendezéseket szereltek fel és egyes helyeken 12 láb magas kerítéseket, úgynevezett „tortillafüggönyöket” építettek a határ védelmére. Mindezen intézkedések ellenére évente mintegy 50 ezer illegális „bevándorló” jut át Mexikón keresztül az Egyesült Államokba. „Beutazásukról” jól szervezett embercsempészbandák gondoskodnak. A határ túlsó oldalán, El Fasóban, vagy egy másik határmenti városban úgynevezett „biztonságos házak” várják az érkezőket, akiket ezután gépkocsin szállítanak valamelyik észak-amerikai városba. Ám itt kezdődik az embercsempészek virágzó üzlete és a bejutottak igazi megpróbáltatása. Az „élő árut” leggyakrabban hűtőkocsikban szállítják, s az út nemegyszer több ezer kilométer. Az illegális bevándorlókat távoli idegen városokban, egyetlen cent nélkül teszik ki a kocsikból. A kiszolgáltatott embereknek minden megtakarított pénzüket előre oda kell adniok, s ha a hatóságok netán felfedeznék őket, a csempészek magukra hagyják őket. Egy 26 éves mexikói ács az U. S. News and World Report szerkesztőjének így számolt be viszontagságairól: „Tizenketten voltunk, négy napot és négy éjszakát töltöttünk a hidegben egy rázkódó pótkocsiban. Mondtuk a férfinak, aki szállított bennünket, hogy majd megfagyunk. Erre azt válaszolta, hogy a fuvarért fizettünk, nem a melegért. Amikor barátom, Ernesto vért köhögött, a sofőr egyszerűen kitette az útra. Az egész dolog 500 dolláromba került, ez volt minden vagyonom.” Az elmúlt években több em- bercsempészbandát sikerült felszámolni. A „papa Joe”-nak becézett mexikói csoportja például El Fasóban és Los Angeles- ben több „biztonságos házzal” rendelkezett. A banda a hétvégeken 3 teherautónyi külföldi szállítását bonyolította le Texas és Kalifornia között. El Pasóból mindig éjszaka indultak és napnyugtára már Los Angelesben voltak. Onnan újabb teherautók indultak Chicagóba és más városokba. Hetenként mintegy 500 embert csempésztek át a hatá- ron és Jósé de Jesus Robles- Robles — ez „papa Joe” igazi neve, — dollármilliókat keresett. Hoblest Mexikóban letartóztatták. Hasonló sors érte Salvador Pineda Vergarát is, akiről a bírósági tárgyaláson kiderült, hogy az „üzlet” több mint IS millió dollár hasznot hozott neki. 40 sofőrt foglalkoztatott és több „biztonságos háza” volt. Az amerikai határőrök, erőfeszítéseik ellenére nem bíznak benne, hogy végleg fel tudják számolni az embercsempészetet. Üjabb vállalkozók mindig akadnak, hiszen az idegenek átcsem- pészésére lényegében elég egy gépkocsi. De talán még többet jelent, hogy egyes amerikai vállalkozók szívesen támogatják őket, ugyanis ily mödon olcsó és szófogadó munkaerőket kapnak. Nem kell tartaniok a szak- szervezetektől vagy a dolgozók elégedetlenségétől. Sok munkahelyet egyenesen az illegális bevándorlók számára létesítettek, olyan munkahelyeket, amelyeken az amerikaiak többsége ilyen fel- tételek mellett nem lenne hajlandó dolgozni. Mint már hírül adtuk, Nyíregyháza felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából négy új utcatáblát helyeztek el a megye- székhely központjában. Felső képeinken: Balogh Géza: Széchenyi utcatáblája, Sebestyén Sándor: Lenin tér, Nagy Lajos: Dózsa György utcatáblája. Alul az örmény Georgij Franguljan: Tanácsköztársaság tér táblája, (császár) 1986. november 3., hétfő KOSSUTH BÁDIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Prokofjev: VIH. zongora- szonáta. — 9.30: Tandori Dezső versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Nóták. — 11,00: „Az anyag legnagyobb magyar mestere.” — 11,20: Színészek énekelnek. — 11,34 : Kun Béla visszaemlékezéseiből. — 12,45: Jogi arc- képcsarnok. — 13,05: Előadóművészek albuma. — 14,10: Nyelvrokonaink zenéjéből. — 14,34: János. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk., f— 15,00: Szétvágott filmkockák. — 15,27: Kóruspódium. — 16,05: Ringató. — 16,30: Nyelvemlékező. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Táncház Pesten. — 18,00: Filmzene. — 19,15: Egy reggel előestjén. — 19,25: Zenekari muzsika. — 19;45: Húsz perc az angyallal. — 20,28: Beszélgetés Vörös Sárival. — 21,00: A Stúdió 11 játszik. — 21,30: Családfénykép. — 22,20: Bécs: az utótalálkozó előtt. — 22,30: Székely István zongorázik. — 23,30: Operaáriák. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok, néptáncok. — 12,10: Fúvósindulók. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népzene, — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tiptop parádé. — 19,05: Népdalok. — 19)30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: „A démont várták és megjött Mezei Mária...” — 21,50: Ugyanaz többször. — 22,04: Népszerű melódiák. — 22,30: Zeller: A madarász. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Régi fúvószene. 3. MŰSOR 9,08: Táncmuzsika a XVI— XVII. századból. — 9,30: Operaáriák. — 10,00: Komoly zene. — 10,30: Berlioz: Faust elkárhozása. — 12,30: Kamarazene- verseny. — 13,05: Vonzódások. — 14,05: Puccini: Bohémélet. — 15,04: Kamarazenekari hangverseny. — 16,30: Van Morrison felvételeiből. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Zenekari muzsika. — 18,30: Prokofjev: VIII. zongoraszonáta. — 19,05: Fiataloknak — zenétől. — 19,35: Külföldi tudósoké a szó. — 19,50: Bizet: Carmen. — 22,30: Gondolatjel. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. A tartalomból: Programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’86. Becslés (Pálfi Balázs) — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol, — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilm. — 13,40: Ifjúsági zenekar. — 14,05: Hírek. — 14,10: Anyák Iskolája. — 14,40: Tanulni Lenintől. — 15,05: Do- kumentumfllm az UNESCO- ról. — 15,40: Rajzfilm. — 16,00: Gyorsítás; — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Hangverseny. — 17,15: Hírek. — 17,20: Klim Szamgln élete — tévéjáték. — Közben, 19,00: Híradó. — 21,15: Világhiradő. — 21,45: A bajnok fia — film. — 22,52: Hírek. — 22,57: Műsorainkat ajánljuk — filmszemle.' — 23,57: Sz. Zaharov énekel. SZLOVÁK TV 15,30: Hírek. — 15,35: Iskolatévé. — 15,55: A haladó tapasztalatok Iskolája. 1. —16,25: Pionírok műsora. — 16,55: Iránytű. — 17,45: A rendőrség nyomoz. — 17,50: A vandalizmus és a társadalom. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Tv-fórum. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Időjárás-jelentés. — 19,30: Tv-hlradó. — 20,00: Az utolsó megálló Tv-játék. — 21,10: Születésnap. Dokumentumfilm. — 21,35: Segélykiáltás. Bolgár tv-fllm. — 23,10: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: LENNI. VAGY NEM LENNI. Béke mozi: de. A ZSARU NEM TAGIT. Móricz mozi: TÖRVÉNYES ESKÜVŐ. 3., hétfő. 10,00 PINOKKIÖ. Bérletszűnet. — 15,00 PINOKKIÖ. Bérletszünet. Ionian gesztenyéi Tonton mind a két világháborúban részt vett, de egyik sem tartott számára sokáig. Az első világháborúban, ahogy beöltöztették, kapott egy rövidke kiképzést — melyik a puska agya és a csöve —, s máris az első vonalba küldték a németek ellen. Még körülnézni sem érkezett igazán, máris hasba lőtték. Egy dél-franciaországi faluba került egy kórháznak kinevezett épületbe. Megoperálták, s számára vége volt a háborúnak. A két világháború közötti időt békésen végigdolgozgatta a néhány házból álló falujában, Palinban. Az apja mesterségét folytatta: cselédkedett a falu földbirtokosánál. Mikor váratlanul meghalt a földbirtokos felesége, megkérdezték, vállalna e dadaságot a földbirtokos árván maradt pici gyermekei mellett. Tonton minden munkát, ezt is elvállalta. Az ő dajkasága alatt nőttek fel a gyerekek, akiknek becsületére legyen mondva, felnőtt korukban is visszajártak az ország másik végéről is Tonton- hoz. Mikor Tonton szülei elhaltak, maga gazdálkodott néhány hektár földjén. A sok munkától még megnősülni sem volt ideje — igaz, hogy sok szeretőm volt, súgta kaján mosollyal, s int a kezével, hogy annak a szép időnek már régen vége és görnyedt háta egy kicsit kiegyenesedett a szép emlékektől. A második világháborúban ismét mundérba rázták, s akkoris az első vonalba küldték a németek ellen. Az életben kevés dolog ismétlődik meg pontosan, de vele megtörtént, hogy újra hasba lőtték. A golyó szinte pontosan ott fúródott bele, ahol negyven évvel, az első világháború idején. Pedig nem is tartottam oda — mondta nevetve. Kórházba került, megoperálták, s aztán folytatta földművelő munkáját mindaddig, míg a nyugdíjba vonult barátom — André és Leone — meg nem vette a palini házat — Tontonnal együtt. Ez már a 70-es években történt. Tonton eladta földjét és csak a házhoz tartozó zöldségest művelte a konyha választékának gazdagítására. Ezt kiegészítendő és hogy az elfoglaltsága állandó legyen, többfajta háziállatot nevelt, köztük az általa szeretett nyulakat. Boldogan élt kis szobájában, amit az új tulajdonosok neki rendeztek be. Együtt étkezett Andréval és Leonénál. Akkor is az asztalnál volt a helye, ha vendégek érkeztek. Szóval Tonton családtaggá vált. André tréfás kedvűén megemlítette étkezés után: ráérünk beszélgetni, a mosogatógép már dolgozik. Akár hiszitek, akár nem, annak ellenére, hogy közel jár a 90 évéhez, jó munkát végez. — Nyolcvan éven túli mosógép? — kérdeztük csodálkozva. Aztán kimentünk megnézni a csodamasinát a konyhában. Persze Tonton, aki észrevétlenül távozott a társaságból, már mosogatott. Ő volt André és Leone régi és megbízható „mosogatógépe”. Szórakozás kevés akadt, sétált a falu másfél utcáján vagy a boulozókat (golyójáték) nézte a templom előtti téren a-házuk és a polgármesteri hivatal szomszédságában. Az italt csak megkóstolgatta étkezéskor, amit viszont soha nem hagyott ki. Szerette a jó levegőt, nem dohányzott. Orvos kezébe, a két operációt kivéve nem került. Egészséges ember volt, mint szülei. Gyakran dicsekedett vele, hogy az apja 92 évig, a nagyanyja, aki még Napóleon idején született, 96 évig élt. „Én is sokáig élek és egészségesen halok meg” — mondogatta derűs, optimista hangulatban. Nem mulasztotta el közölni senkivel, hogy az egészségét a gesztenyéknek köszönheti, s (Megmutatta a nadrágja bal zsebének mélyén őrzött három gesztenyét. Csak éjjelre vette ki a zsebéből a szürkésbarnás szövetdarabba varrt gesztenyét, hogy a'párnája alá tegye. — Mindig velem vannak — mondta. — Mit csinál velük, ha zuhanyozik? — kérdeztem tőle kissé gonoszkodva, mire közölte: soha nem zuhanyozik, most is mint gyerekkorában, dézsában mosakszik. Tonton nemcsak egészséges, de jól ápolt és frissen borotvált volt mindig. Mivel orvoshoz nem járt, nem hitt a kuruzslóknak. Ha fájt valami valahol, sétálva elszavalta magának a még a század elején tanult versikét: Betegség, betegség, gonosz betegség. Ha a csontvelőben vagy, ugorj át a csontba. Ha a csontban vagy, ugorj át a húsba, ha a húsban vagy ugorj át a bőrbe, ha a bőrben vagy, ugorj át a szőrbe, ha a szőrben vagy, ugorj le a földre. — És akkor el kell taposni a betegséget, beletaposni fapapuccsal a földbe — mondta és mutatta, hogyan kell elbánni a gonosszal. 1983 őszétől a régit új, magyar gesztenyék váltották fel. Hévízről vittem neki, úgy örült, mint ahogy szokás örülni a legnagyobb, legszebb ajándéknak. Percek múlva szövetbe varrva a nadrág bal zsebének mélyén lapultak, vigyázták a francia Tonton egészségét. Néhány napja telefoncsengetés vert fel. Leone hívott Palinból. Vagy fél órája még az utcán láttam sétálni — mint mindennap — Tontont. Mikor később kereste, az erkélyen elterülve holtan találta. Szenvedés nélkül, — mint ő mondta — „egészségesen halt meg”. A „gonosz betegségtől és a szenvedéstől” megóvtak a gesztenyék. Kilencvenhárom évet élt. Kovács István PEST MEGYEI VOLÁN VÁLLALAT Zay utcai üzemigazgatóságának csomagolási és raktározási üzletága vállalkozik : (azonnal és távlatokban is) — export csomagolási, — bérraktározási, — szállítmányozási szolgáltatások ellátására, korszerű csomagolóeszközökkel, csomagolóanyagokkal, jól képzett szakemberekkel áll az üzletág a tisztelt vállalatok rendelkezésére Telex: 22-7618. Telefon: 573-190, 208-862 4
