Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

36. november 24. Kelet-Magyarorsxág 3 Lz olvasó kérdésére Csak a közérdekű kérdé- kkel foglalkozom, hiszen afféle kíváncsiskodásokra andó válaszaim, miszerint egnősültem-e már, illetve így van-e lelkiismeret-fur- tlásom egy bizonyos eikk egírása után, aligha tart- itnak közérdeklődésre szá- ot. Némedi Varga Gyula Nyír- 'yháza, Ószőlő utcai lakos írom kérdést tett fel. Min- snekelőtt azután érdeklő­in, lapunkban miért nem izöljük rendszeresen a rá- ió harmadik műsorát? — er.jedelmi okokból. Külön- en a szerkesztés foglalkozik problémával. Miért van az, hogy a téj- jari vállalat termékeinek somagolásán jó esetben is sak rosszul olvasható a sza- atossági időt mutató fel- •at? — Nagy Miklós terme- ísvezető elmondta, hogy a állalat szakemberei sem ártják minden terméknél ki- légítőnek a nyomtatást. Ép- ►en ezért napirenden vannak jelzések javítását célzó fej- esztések. Indokolt-e érvényben hagy- íi hétvégeken és éjszakára a legyven kilométeres sebes- égkorlátozó táblát Nyírpa- :ony és Nyíregyháza között íz épülő kerékpárút mellett? — Óvatosságból nem takar­ók le, vagy fordítják el a áblákat — adta meg a vá- aszt Rácz Ferenc, a közúti építő vállalat építésvezetője. Úgy ítélik meg ugyanis, hogy i padkához közeli tuskóki- szedések. a keletkezett göd­rök és a sok gyökér miatt a Eokozott figyelem, a lassítás hétvégeken és éjszaka is in­dokolt. A nyíregyházi Kert utca néhány bosszús háziasszonya nevében egyik olvasónk el­marasztalta a Szabolcs me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatot, mert — immár nem első alkalommal — éppen hétvégén, pontosabban szom­baton végezték el a karban­tartási munkálatokat. Ilyen­kor pedig nem folyik víz a csapból, nem lehet főzni, mosni. — Hernádi Béla művezető elmondta: a cég arra törek­szik, hogy minden munkát lehetőleg hétköznapokon vé­gezzenek el. Az egyes rend­szerek lezárása előtt azonban kötelesek az ebben érintett intézmények engedélyét kér­ni. Az intézmények azonban sokszor nem járulnak hozzá, hogy hétköznapokon — akár átmenetileg is — ne legyen friss vizük. A megyeszékhely közkút- jainak vizét sokan kocsimc- sáshoz használják — hozta tudomásunkra egy magát megnevezni nem akaró nyug­díjas olvasónk. — Szabó An­tal közterület-felügyelő vála­sza: Ez tiltott. Akit a közte­rület-felügyelők tetten ér­nek, 200—500 forintra meg­bírságolhatják, sőt hivatalból fel is jelenthetik, (Az újság­író megjegyzése: Ha tud­nám, hogy van pénze a ta­nácsnak. javasolnám: beto­Sztancs János újságíró válaszol nozzanak le valahol egy te­nyérnyi területet és ott bizo­nyos vízdíj fejében bárki le­moshatná magának az autó­ját.) Még tavasszal ígérte az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalat, hogy segít a Stadion utca és környéke televízió vé- vóteli viszonyainak javításá­ban. A mai napig semmi sem történt. Mi várható? — teszi fel a kérdést a Stadion utca néhány lakója. — A Stadion utca 2—8. szám alatti laká­sokban már a jövő év első felében megjavítjuk a vételi Viszonyokat — ígérte Bodócs János műszaki osztályveze­tő. — A többi házzal kellő pénzfedezet hiányában csak a későbbiekben foglalkozha­tunk. Az ott lakók addig is kérhetik a vállalattól a tv-an- tenna használati díj mérsék­lését. Nemes István Nyíregyháza, Toldi utcai lakossal csak egyetérthetek abban, hogy el­ítéli azokat a taxisokat, akik a KRESZ szabályait figyel­men kívül hagyják, áthajta­nak a piros lámpáknál, ag­resszíven száguldoznak. Csak remélem: egyszer őket is — beméri a rendőrség . . . Banu Nándor Nyíregyházá­ról azt sérelmezi, hogy be­zárták a Guszev-lakótelep egyetlen zöldségboltját, — Gégény János, a Zöldért bol­ti ellenőre: — A bezárt bolt szerződéses volt. de a válla­lat visszavette saját kezelésé­be. Várhatóan a hét elején újból megnyílik az üzlet. Az Őz utca, Óz köz lakói arra kíváncsiak, igaz-e, hogy nem folytatódik arrafelé a félbe hagyott útépítés? Ha igaz, akkor mire fizették a Tehót? — Ebben az ötéves tervben városi pénzből való­ban nem épülnek ott tovább az utak — közölte Romano- vics István, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályá­nak vezetője. — Legfeljebb egy megoldás van. Meg le­het pályázni útépítés céljára egyféle magánerős társulás létrehozását, amelyet a ta­nács anyagiakkal is támo­gatna. Ennek esetleges létre­jöttekor a családoknak hoz­závetőlegesen 13—15 ezer fo­rintot kellene fizetniük ah­hoz. hogy folytatódjon, befe­jeződjék az építés. Ami a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást illeti: a 600 forintok hoz­záadásával megvalósuló be­ruházások között a kérdéses terület, illetve az ott elvég­zendő munka nincs, nem is volt feltüntetve. A Szabolcs Volánnak két kérdést kellett kiközvetíteni. Jeszenszky Andrásné Nyír­egyháza, Kert utcai lakos ar­ra kíváncsi, hogy a reggeli csúcsidőben közlekedő. Örö­kösföldről induló 6-os autó­buszon mikor lehet elvisel­hető módon utazni? Rendkí­vül nagy ugyanis a zsúfolt­ság. — A közlekedési válla­lat illetékese maga is azt szeretné, ha a jelenlegi szóló autóbuszt egy csuklós válta­ná fel. Ezt azonban csak ak­kor tudják beállítani, ha az Ikarus-gyártól már korábban megrendelt új csuklóst a gyártó cég leszállítja. A jövő esztendőre van ígéret. Nagy Zsigmondné nyíregy­házi lakos arra szeretne vá­laszt kapni: a Jókai térről miért nem indítanak 22 óra 40 percnél korábban járatot Borbánya, illetve Nagykálló felé? — Azért, mert meg kell várni a nyugati ipartelep dol­gozóit, akiknek ugyancsak 22 órakor van műszákváltásuk és a Jókai téren szállnak át a borbánya—nagykállói já­ratra. Világítani kezdett a («Id... HSrbeszántatták a százhektáros tüzet Ecseden . Felperzselt föld, üszők, fojtó füstöt párálló talaj. Amerre a szem ellát, itt is, ott is mintha tábortüzeket gyújtottak volna az Ecsedi- lápon. Ehelyett kisebb cso­port. nádasok lángolnak, szi­porkázik a lápi fű, pernyése- dik a réti csenkesz. „Ég a Icotu!" — Csak a nyomomba lép­jenek — figyelmeztet Gyu- ricska Mihály, a nagyecsedi Rákóczi Tsz gépkocsivezető­je —, bele ne szakadjanak a parázsba! Ismerek olyan em­bert a faluban, akinek így égett össze a bokája. Én is megjártam egyszer. Traktor­ral elakadtam a lápon. El­mentem segítségért. Mire visszaértem, leolvadt a gép egyik gumikereke. Hogy hitelesebb legyen, amit mond, a sofőr jól meg- kaparja a talajt. Tíz-húsz centiméter mélységből, mint a macskaszem, világítani kezd a föld. Aztán felszikrá­gíti leginkább az izzó „láva” terjeszkedését. A parasztok még annak idején úgy állták útját a parázsnak, hogy az égő területeket körbeárkol- ták. Mélyre, le egészen az agyagig ástak. Ennél a véde kezésnél ésszerűbb és anyagi­lag elfogadható megoldást ma sem ismerünk. A nagy ecsedi termelőszövetkezet körbe is szántotta, gépekkel körbe kotortatta a kritikui részeket. Persze az tudniva­ló, a legmélyebbre hatoló eke, kotrógép sem megy le s : agyagig. — Legjobb az volna, ha kiadós esők, nagy havazások jönnének és az égő — egyéb­ként is mélyen fekvő — föl­deket teljesen elborítaná a víz — fogalmaz egy óhajtást a vb-titkár. — Ellenkező esetben még hetekig, hóna­pokig füstölögni fog a határ. (sztancs) zik, akárha kályha parazsát bolygatnánk. — Sütöttünk ebben krump­lit, a tévések is ettek belő­le — közli a gépkocsivezető. Kísérőnk, Bíró András, a Nagyecsedi Nagyközségi Ta­nács V. B. titkára. — Majdcsak két héttel ez­előtt szólt át telefonon a ti- borszállási postamester, hogy a Csicsóson ég a kotu, a láp szerves anyaga. Ecsednek, il­letve a Rákóczi Tsz-nek ez a határrésze közelebb van Ti- borszálláshoz. mint hozzánk, ök kapnak is a füstből ren­desen; annyira, hogy ott a légzési zavarokkal küszködő betegek, az asztmások kife­jezetten rosszul érzik magu­kat Első képünkön: lángoló nádas Ecscd határában. Második képünkön: „Itt parázslik alattunk” (Császár Csaba felv.) A hős IKTagy mellénnyel jár ez /y a Stohanek. Veszem * észre, hogy szinte megdicsöül. Lesem a ko­bakját, nincs-e ott glória, de csak a moly ette svájci­ját látom. Akkor meg mit vigyorog? Négyese lenne? Nincs sok időm a töpren­gésre, mert leszólít. Ilyen a modora. Azt mondja: — Leszoktam szomszéd. — Miről? A piáról? A kártyáról? A kávéról? A nőkről? A lóversenyről? A munkáról? Annyi ennek a szenvedélye, mint égen a csillag. De nem kérdezek rá. Egye a penész. Mit fő itt nekem a dicsőségben. Különben sem menekülök. Elmondja: — Egy hete már nem gyújtottam rá! Ahá, hát erről van szó! Van aki már egy éve nem gyújt rá. Például a sógo­rom. Pont egy éve. hogy szétszórtuk a hamvait, mert már azt is lehet. — Pedig fene nagy bagós voltam. Valósággal ettem a cigarettát. Mit ettem? Za­boltamNapi két csomag­gal. Az annyi, mint 23 forint. Ha Symphoniát szítt. Mit is szitt ez az átok? Legutóbb Marlborót. Darabja 44, ket­tő nyolcvannyolc. A fene. Hát ez tényleg sok! Heti 616, havi 2728 forint. (Min­dig jó fejszámoló voltam.) De vajon mennyit kereshet ez az ürge? — Na, mit szól hozzá? Meg bírom állni! Akarat, jellem és műveltség kérdé­se. Szinte újjászülettem. Jó vicc. Amikor rászok­tál, akkor nem volt akara­tod, jellemed, műveltséged? Amikor bagóztál, akkor sem volt akaratod, jellemed és műveltséged? Most min­den van. Az ilyen embere­ket én kapásból letegezem. — A feleségem azt mond­ta, hős vagy Eduárd! Mond­tam már, hogy ez a becene­vem. Amúgy Gedeon va­gyok. Virágföld volt égésföld lesz Mintegy száz hektár pöfé­kel. Tiborszálláson kívül a légköri viszonyoktól függően érezni lehet a füstöt időn­ként Nagyecseden, sőt Mérk- vállajon is. Egyébként nem ritka dolog, hogy egy-egy aszályos, száraz esztendőben begyullad a tőzeg. Igaz, ilyen nagy, összefüggő területen az utóbbi időkben nem égett a láp. Hogy pontosan mi okoz- háttá a tüzet, alighanem so­hasem fogjuk megtudni. Ta­lán egy eldobott cigaretta- csikk, talán valami más ... — Különben ki van adva az embereknek: a határnak ilyen veszélyes részein na­gyon vigyázzanak, lehetőleg ne dohányozzanak. Amúgy a lápnak ezt a részét nem is műveltük. De most már biz­tos nem is fogjuk vagy száz évig — tájékoztat és jósol a sofőr. Ebből a drága jó tő­zegből, amit legtöbben vi­rágföldnek hordanak innen, mind égésföld lesz. A tűz után hamuszínű, vöröses ta­laj marad. Valamikor az egyéni gazdák sem tudtak mit kezdeni vele, szerintem mi sem tudunk majd. „Láva" bolyong az ürgelyukban Régi tapasztalat: az egér­lyukak, ürge- és hörcsögjá­ratok, illetve az ezekben lévő levegő és kicsinyke huzat se­Balek vagy te. Most meg- | játszod a rettenthetetlent. Elvárod, hogy csodáljanak, hogy a rezesbanda énekel- I jen rólad kantátákat. — Akkora a nikotinéhsé­gem, mint egy ház. De fő az , egészség. A tüdőm, a hör­gőim szomszéd! A kiadá­sokról nem is szólva. In­kább lottózok. Esetleg fotó­zok. Vagy borítékos sorsje­gyet veszek. Rámegy az inged, gatyád. Ha rákap az ember, rosz- szabb, mint a bagó. — Ne gyújtson rá! Én mondom szomszéd, ne do­hányozzon! Meglátja maga is újjászületik! — Nem tehetem. Én nem tudok a dohányzásról le­szokni. — Miért nem? — Mert rá sem szoktam. fytohanek lehervadt. Rossz helyen hősicö­A'“7 dött. Olyan emberrel állt szemben, aki hős. Hős azóta, hogy megszületett. Seres Ernő SZERKESZTŐI M ohogok. már-már szitkozódom, a já­rókelők gyanúsan méregetnek; hogy magam­ban beszélek ... Igazában hirtelen és őrült gyorsan a járdán felém tartó két bicikliző gyerekkel perel­tem, akik közül egyik ki­fejezetten és szándékosan engem vett célba. Jött, jött felém, arcán vigyor, nézte, mit fogok tenni. Megúsztam, elhúzott mel­lettem, tehetetlen dühöm­ben annyit tudtam utána­kiáltani, megőrültél? Azóta se tudok napi­rendre térni a tulajdon­képpen sajnos, mindenna­pos, apróságnak is tűnhe­tő epizód fölött. Ki ne ta­lálkozna a járdán vadul kerékpározó kamaszok- kai. vagy éppen kisebb gyérekekkel. Eszembe sincs belekeverni a nem létező kerékpárutakat és elmosni az ígv száguldo­zok vétkét. De most nem a járdán figyelmetlenül bicikliző vadócokról beszélek, ha­nem arról a kamaszról, aki már-már szadista szí­nezetű erőszakosságával el akart ütni, vagy legalább­is kipróbálta, hogyan hat az ilyen ijesztgetés a má­sik emberre. Ez a fiatal, elképzelhe­tő. akkor is a járdán fog száguldozni, ha egykor majd lesznek kerékpáro­zásra kijelölt járdarészek. Aggaszt, mi tétszi ilyenné, milyen példát mutatnak neki a vele büszkélkedő szülei, milyen felnőtt lesz belőle. Egy biztosnak látszik, ez csak egy apró petty azon a palettán, amit úgy emlegetünk mostanában, etikai, viselkedési zavar... De attól, hogy tudom a megnevezését, még nem nyugszom meg. Nyugtala­nít, hogy annyian meg­nyugszunk és együtt élünk e torzulásokkal. P. G. Javul a kistelepülések ellátása A kistelepülések népesség- megtartó erejét növeli, ha megfelelő szolgáltatásokban részesülnek az ott élők. En­nek a felismerésnek a jegyé­ben hirdette meg három év­vel ezelőtt a SZÖVOSZ a ki­sebb helységek üzleteinek, vendéglátóhelyeinek rekonst­rukciós programját. Sza- bolcs-Szatmárban azóta 110 millió forintot fordítottak az üzletek korszerűsítésére. A jelentős összegből 24. illetve 14 millió forintot adott a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV, • a többit pedig az érintett áfészek teremtették elő. A kistelepülések kereskedelmé­nek javítását a továbbiakban is folytatni fogják.

Next

/
Thumbnails
Contents