Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

(ritikns szembenézés K ét év nagy időnek bizonyult — a XIII. kongresz- szus határozataiból fontos célok teljesültek, azonban a gazdaságban nem úgy alakultak, lakúinak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy zt vártuk. A Központi Bizottság ülése kritikus vita- edvvel. őszintén elemezte a fejleményeket, s mérle- et vont a helyzetről. Ami a közvélemény számára is zonnal szembetűnik — az értékelésben ezúttal a KB lyan helyzetfeltárást végzett, ami a sürgős, gyakor- ati teendőkre mozgósító hátteret nyújt. A határozatból kiviláglóan a gazdaság egyensúlyi örekvései nem vezettek kellő sikerre, a gazdaság tel- esítménve elmarad a VH. ötéves tervben és a XIII. ;ongresszuson kitűzött ütemektől. A KB értékelése zerint ebben nem a külső okok játszották a döntő sze- ■epet, hanem a belső munka gyengesége; sőt az úgy- levezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság telső problémáinak tükröződése. Például a cserearány- teszteség folyamatában nem csupán a világtendencia ívomai mutatkoznak meg. hanem az is, hogy jó né- íánv területen elmaradunk a versenyképesség dolgá- tan a nemzetközi piacon, még mindig nem megfelelő a ’.vártmánvszerkezet. kevés a jól eladható, nagy szel- emi értéket magában rejtő termékünk. Ám a figyelmet a KB nem a külvilág elhárít- latatlan hatásaira, az égiek rossz kedvére kívánja irá­nyítani, hanem arra. hogy igen fontos teendőnkben oizonvultunk következetlennek, lassúnak. így a ter- nelési szerkezetről megszületett, a VII. ötéves tervben ögzitett feladatok vontatottan haladnak, az irányítás nunkája elmarad a kívánalmaktól, a döntési mecha- lizmus változatlanul nem. alkalmazkodik eléggé a mai helyzethez. Az irányítás intézményeinek korszerűsíté­se — például a vállalati új irányítás — még nem ho­lott fordulatot az iparban, noha már mutatkozik egy­két sikeres vállalatnál, hogy van fan.tázia, perspektíva a vag.vonérdekeltség fokozásában, az önállóbb, vállal­kozó szellemű vezetésben. A nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők tehát nem egyszerűsí­tették. éppen ellenkezőleg, bonyolították, nehezítették a társadalom feladatait. Nem készülhetünk könnyebb esztendőkre — adósai vagyunk önmagunknak. A kri­tikus helyzetértékelés nem hagy -kétséget afelől sem. hogy 1987-ben mindenképpen meg kell törni ezt a rossz tendenciánkat. Ennek — ha javul a társadalom akti­vitása, s következetesebb lesz önmagával szemben — a feltételei adottak, a VII. ötéves terven, illetve a XIII. kongresszuson elhatározott irányok helyesek, program­ja érdemes a követésre. Ismét határozottan megfogal­mazta a KB — nincs szükség új keretekre, a gazdaság- politika új nyomvonalára — arra viszont igen, hogy a kialakult helyzetben újragondoljuk feladatainkat, azok sorrendjét és súlypontjait. Milyen válaszokat ad erre a kérdésre a KB? Első­sorban a legfontosabbfolytatni kell a gazdaság élén­kítését. de csak ott. ahol ezt a világpiaci és a hazai leltételek indokolják. Végre érvényt kell szerezni — társadalmi érdekből —. hogy a termelés eszközei, a munkaerő és a tőke oda áramoljon, ahol az a legna­gyobb hasznot hajtja, ahol a legtöbb nemzeti jövedel­met képes létrehozni. A KB politikai támogatást nyújt a kényes és fe­lelősségteljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenységek felszámolását, illetve ahol az lehetséges — átalakítását, „feljavítását ’ javasolja. A második: az életszínvonal alakulását a teljesítménynek kell meg­határozni. Ez igaz legyen a konkrét termelői területen: csak annál a vállalatnál növekedjen a fizetés, az élet- színvonal. ahol nyereséges a termelés, ahol produktív a kollektíva. Nincs más lehetőségünk az adott helyzet­ben. mint a differenciálás következetes alkalmazása. Központi támogatást nem szabad arra igénybe venni, hogy a gyenge eredménnyel dolgozó cégeket megment­sük. Ügy tűnik — egységes társadalmi közhangulat alakult ki a fegyelem, a szilárdabb értékrend megte­remtéséhez. a sajnos terjedő nagyvonalúság megféke­zésére. Ebben is segíthet a jobb jövedelempolitika, az ha a pénzhezjutás feltételeit szigorítjuk. A KB kiáll amellett, hogy a megtett és megteendő lépések ne formálisak, hanem érdemiek legye­nek. 1987-ben működni kezd az új bankrendszer, a már említett eljárás a vállalatok gondjainak rende­zésére. sokat várunk a személyi és jövedelemadózástól, illetve a hozzáadott érték alapján számoló vállalati adózástól. Van tehát mozgástér, van eszköz azok ke­zében. akik cselekedni akarnak és tudnak. Tanácskozott az MSZBT Vili. országos értekezlete Népeink érdekei egybeesnek Az Országház kongresszusi termében rendezték meg szombaton a Magyar Szovjet Baráti Társaság VIII. orszá­gos értekezletét. A csaknem kétezer tagcsoportot hétszáz küldött képviselte. Az elnökségben foglalt helyet többek között Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese. Ugyancsak az elnökség sorában volt Zinaida Kruglova, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szov­jet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke, va­lamint Borisz Sztukalin. a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. Apró Antalnak, a társaság elnökének megnyitója után Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Bevezetőként arról szólt, hogy az MSZBT ideológiai, művelődéspolitikai tevékenységével aktívan hoz­zájárul az MSZMP XII. és XIII. kongresszusain hozott határozatok végrehajtásához, a nemzeti érdekeinkkel össz­hangban álló internaciona­lista közgondolkodás, a ma­gyar és a szovjet nép barát­sága elmélyítéséhez, együtt­működése fejlesztéséhez. Népszerűsíti a magyar—szov­jet kapcsolatokat, az országa­ink között megvalósuló poli­tikai, gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális együttműködést, ismerteti a Szovjetunióban folyó szocia­lista építömunka eredménye­it: bemutatja a szovjet embe­rek életét, valamint azt a te­vékenységet, amelyet a Szovjetunió és a .szocialista közösség országai kifejtenek a béke megóvása érdekében. A mozgalmi munka tartal­ma. változatosabb módszerei­nek hatására az utóbbi évek- ben érezhetően élénkült a társaság kezdeményezőkész­sége. a korábbinál több sike­res akciót szerveztek más társadalmi és tömegszerveze­tekkel. mozgalmakkal, álla­mi szervekkel A tagcsoportokról szólva Bíró Gyula megállapította: nőtt számuk és befolyásuk, politikai hatásuk, javult ön­tevékenységük. kezdeménye­zőkészségük. s egyre nagyobb szerepet vállalnak a Szov­jetunió mind jobb megismer­tetésére szolgáló tevékeny­ségben, a magyar—szovjet barátság ápolásában. Biztató és a jövő szempontjából is fontos, hogy e kollektívák mozgalmi tevékenysége mind szorosabban kapcsolódik az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek gazdasági feladataihoz. s a helyi társadalmi, mozgal­mi élethez. Elismeréssel szólt a szovjet testvérmozgalom, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság munkájáról, a szerve­zetek közötti bővülő kapcso­latokról. Hangsúlyozta: az együttműködés minden téren tartalmasabbá. érdemibbé vált. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét adta át és tolmácsol­ta Kádár János főtitkár jó­kívánságait. Beszédében utalt arra. hogy népünk legújabb kori történelmében a ma­gyar—szovjet viszonyban mindig hűen tükröződött né­pünk sorsának alakulása, kapcsolatunk 1917 óta min­dig egyben a társadalmi ha­ladáshoz való viszonyt is je­lentette. Történelmünk nagy határkövei után 30 évvel ez­előtt is — mint mondotta — meghatározó szerepet ját­szott a haladás és a reakció küzdelmében a Szovjetunió­hoz fűződő viszony. Az azóta eltelt időszakban a magyar— szovjet barátságot erősítet­te, hogy a két ország vezető pártjait azonos elvek és cé­lok vezérlik, népeink alap­vető érdekei, a szocialista társadalom építése és a bé­ke védelme, egybeesnek. Ha­zánknak történelme során először van olyan hatalmas szövetségese és barátja, amely országunk független­ségének, népünk biztonságá­nak megbízható támasza — mondotta Óvári Miklós. majd a szocialista építésben jelentős szerepet játszó ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatokról szólt. A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova köszöntötte az országos érte­kezlet résztvevőit. Marjai József a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd leszögezte: a magyar—szov­jet gazdasági együttműködés- nak ma az ad különös aktua­litást és sajátosságot, hogy külön-külön és együtt is a fejlődésnek olyan szakaszá­ban vagyunk, amely orszá­gaink elé soha nem tapasz­talt. minőségileg új feladato­kat állít. Köpeczi Béla művelődési miniszter hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a társaság, négy évtizeddel ez­előtti megalakulásának első percétől kezdve élvezte a ha­ladó magyar értelmiség bi­zalmát, az alapító tagok kö­zött számos világhírű magyar tudós, művész. író található. Az értelmiség akkori felis­merése ma is tanulságos és a magVar—szovjet kapcsolatok fejlesztésére kötelez.. Az érdemi vitában össze­sen tizennyolcán szólaltak fel, majd délután zárt ülé­sen választották meg az MSZBT tisztségviselőit. A társaság elnökévé ismét Apró Antalt, az MSZMP KB tag­ját. az országgyűlés nyugal­mazott elnökét, főtitkárává ismét Bíró Gyulát választot­ták. A társaság alelnökei let­tek Duschek Lajosné. Kiss István, Kósáné dr. Kovács Magda. dr. Ligeti Lajos. Nagy Mária, Rapai Gyula és dr. Tamássy István; titkár Sudár Iván. Megyénkből az országos el­nökség tagja lett: Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára. Filetóth Ist­vánná, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium orosz nyel­vi szaktanácsadója, Gönczi Géza, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Tangaz­daság igazgatója, lmri László, a Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság főosz­tályvezetője. valamint dr. Révész Ferenc, a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezet állatorvosa. Megkezdődött Budapesten a DÍVSZ XII. közgyűlése Kádár János üdvözölte a tanácskozás résztvevőit MIKULÁSVÁSÁR. Hamarosan jön a várva várt Mikulás. Az üzletek polcain már több tucat fele édesség várja az ajándékozókat. Képünk: az ÁFÉSZ 142-es ABC-áru- házában készült, (jl) Megkezdődött a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése vasárnap Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmoz- galom legtekintélyesebb szer­vezetének legfelső döntésho­zó fórumán 121 ország ifjú­sági szervezetei képviseltetik magukat, s meghívottként je­len vannak számos nemzet­közi, illetve regionális szer­vezet képviselői’ is. A konfe­renciateremben mintegy hét­száz fiatal kíséri figyelem­mel a közgyűlés egyhetesre tervezett munkáját. Nyírségi építők Szlovákiábmn •• Üveggyárak fűtésrendszerét korszerűsítik A hazai lehetőségek csök­kenésével a Kelet-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat kollektívája már huza­mosabb ideje külföldi meg­bízatásoknak is eleget tesz. A KEMÉV-nck különö­sem szlovákiai üzemek­kel sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítania, északi szomszédainknál már harmadik éve tevékenyked­nek. közmegelégedésre. A kezdet a nyolcvanas évek elejére tehető, az Országos Energiagazdálkodási Intézet tervei alapján ekkor készí­tette el a nyíregyházi építő­ipari vállalat a mátészalkai fűtőművel. A tervező intézet később szlovákiai megrendelése­ket kapott, s emlékez­ve a szálkái eredményes együttműködésre, a nyír­egyházi kollektívát aján­lotta kivitelezőnek. Pozsony és Trencsén kör­nyéki munkákról van szó. üveggyárak fűtésrend­szerét korszerűsítik a szabolcsi szakemberek. E gyárakban magas hőmér­sékletű füstgázok távoznak a levegőbe, a nyírségiek közre­működésével ezt a hulladék­energiát hasznosítják az üze­miek. Három évvel ezelőtt egy tizenhárommilliós beru­házás kivitelezésével bíz­ták meg őket, tavaly egy hatmillió forintos mun­kát végeztek el, de az idén sem maradtak megbízatás nélkül, éppen most, a napokban folyik az egyik üveggyár fűtésrendsze­rének próbaüzeme. A következő évben minden korábbinál több szerződés várja őket, köztük egy Tren­csén melletti kristály­üvegeket gyártó üzem hó­hasznosító kazánjainak szerelési munkálatai. mely a tervek szerint mint­egy huszonöt millió forintul hoz majd a KEMÉV-esek kasszájába. (Folytatás a 4. oldalon) r r Őszi séta I ....Iiilllf—III— llil—l il 1 l'l| iBlill lnl WUIIWH il IIIHHWHWHU Hill 111« Hl il—MUMM—■HH'llliiM XLIII. évfolyam, 276. szám ÁRA: 1,80 FORINT 198«. november 24., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents