Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

Divatlevél Párizsból Az őszi-téli szezonra néhány jól viselhető kosztümöt mutatunk be. A derékban karcsúsított újdonságok — a teljesen test­hez simuló kosztümök — hangsúlyozzák a csípőt, a nőies­séget. Szoknyájuk leggyakrabban térdig érő, s lefelé erő­sen szűkített. Űjdonság még a lábszárat félig eltakaró midi — mely megjelenik bő és szűk változatban — általában végig gombolásán, vagy hosszan nyitottan. Guy LAROCHE: A gyap- » júszövet rövid kosztümhöz tervezték az elöl mély haj­tással bővülő, végig gom­bolódós, féllábszárig érő szoknyát, (bal felső rajzon) CARMEN: A derék leg­karcsúbb részét nagyon ki­hangsúlyozza az ötletes sza­básmegoldással készült mo­dell. A most rendkívül di­vatos térdig érő, szűk szok­nyával mutatja be a mane- ken (jobb felső rajzon). DIOR: Nagyon karcsú alakra előnyös csípőt takaró gyapjúszövet kosztüm di­vatos elálló zsebekkel, tér­dig érő szűkített szoknyá­val (bal alsó rajzon). Kovács Mari Tömítés, szigetelés télire Az egyes emberek egyéni érde­ke sok mindenben ütközhet a népgazdaságéval, de az energia­takarékosságot illetően — ahogy ezt mondani szokás — „teljes az érdekazonosság”. Az energiata­karékossági propaganda tévébeli kétségbeesett pénztárcája okkal- joggal hívja azt a „Walakit”, aki ügyesen megszünteti a lakások ajtó- és ablakréseit, megakadá­lyozza, hogy az utcára, az ud­varra szökjék a drága pénzért vásárolt meleg. A fűtési évad beálltával évről évre szóba kerül a szigetelés. Rendre kerülnek újabb és újabb ,.tökéletesnek” hirdetett tömítők is. Azt azonban, -hogy a gyapot­tal töltött hurka, vagy a lécbe fogott filccsík, netán a könnyen felragasztható habszivacs-szige­telő a legalkalmasabb, csakis pontos ,,látlelettel” lehet eldön­teni. A réseket megszüntető tömí­tésnek és egyben a gyors, hatá­sos szellőztetésnek a legcélsze­rűbb módja a következő: A fűtési idény tartamára he­lyiségenként csak egy — kereszt- huzatra alkalmas — ablakot tart­sunk fenn. A többit a Gumiám-G vagy más márkájú, a levegő nedvességének hatására vulka­nizálódó tubusos tömítőpasztával tapasszuk be. A nehezen hozzá­férhető résekb^ csavarhúzó vagy más szerszám segítségével ken­jük be a tömítőpasztát, amely ott megköt. E tömítőpasztával szigetelhetők a már említett for­gótengelyek is. (Az így ,.bera­gasztott” ablakokat a tél folya­mán csak belső felületükön le­het megtisztítani, ám a „vala­mit valamiért” elv alapján a külső szenny letisztulását télen rá kell bízni a csapadékra.) A szellőztetés végett szabadon hagyott ablakot vagy ablakszár­nyat körös-körül ajánlatos hur­kával vagy habszivacs csíkkal, illetve ezeket kombinálva tömí- teni, ügyelve rá, hogy a tömí­tés ne akadályozza a kilincs vagy fogantyú szorosra záródását. (Ha az ablakzár körüli rés szűk ah­hoz, hogy akár filc-, hurka-, habszivacs törnítő beférjen, de ahhoz mégsem elég szoros, hogy a meleg ki ne szivárogna rajta, akikor ezt a rést a pasztával kell kitölteni és megkötés 'után — éles késsel — le kell választani a zár másik feléről. A megszi­lárdult paszta pereme a levegő útját elzárja.) A szellőztetés — minden eset­ben — kereszthuzattal történjék, így öt perc alatt kicserélődik a vastagon befüstölt levegő is. ÁZ OPTIMÁLIS CSALÁDTERVEZÉS 7. Az ideális A három hónapos felkészülés az optimális családtervezésben a fogamzás közvetlen előkészíté­sét jelenti. Ennek során érdemes előzetesen meghatározni a fo­gamzás optimális napját. A nők haviciklusán belül a fogamzás napjának újabban mind nagyobb fontosságot tu­lajdonítunk. A korábbi tudomá­nyos vizsgálatok szerint, ha a megtermékenyítéshez vezető érintkezés a tüszőrepedés utáni napokban történik, akkor a fo­gamzások közel 60 százalékéból o-lyan magzatkezdemény alakul ki, amely a petevezetékben tör­ténő vándorlás alatt, vagy a méhben, a beágyazódás után el­pusztul. Ha viszont a tüszőrepe- dés napján vagy' azt megelőző napon történik a megterméke­nyítő közösülés, akkor a káro­sodott peték aránya csak 8 szá- zalék. A különbség tehát jelen­tős, közel nyolcszoros! Más ku­tatók a méhen kívüli terhessé­gek eredetében találtak hasonló összefüggést. A havicikluson be­lül a megtermékenyítő közösü­lés napjának ezért komoly bio­lógiai jelentőséget tulajdonítunk. Persze, ez a tény az első pilla­natban riaszt és nyugtalanít. Szerencsére tudunk olyan ta­náccsal szolgálni, amellyel a tü­szőrepedés utáni fogamzások magasabb magzati ártalom gya­korisága csökkenthető, illetve kiküszöbölhető. Hányadik nap van? Az úgynevezett ébredési hő­mérsékletgörbe meghatározásá­val általában időzíthető a fo­gamzás. Ezt a következőképpen kell végezni: reggel, ébredés után, de még az ágyból való fel­kelés, minden komolyabb fizi­kai mozgás, és bz étkezés előtt, ugyanazon hőmérővel, ugyan­azon helyen — de nem szokáso­san a hónaljban, hanem a száj­ban — ugyanannyi ideig, 5 per­cig mérik a hőmérsékletet. Az értékeket legalább három hónapon át fel kell jegyezni. Er­re a célra speciális nyomtatványt adnak a résztvevőknek. Ugyan­akkor fel kell jegyezni a havi- vérzések. a kóros állapotok, a rosszullétek, a gyógyszerszedé­sek napjait is. A leggyakoribb gond, hogy az asszonyok a nap­tári napokat veszik figyelembe A könnyebb értékelés miatt pe­dig a haviciklus napjait helyes követni. Tehát nem az számít, hogy augusztus 5-e van-e, hanem hogy az a vizsgált nő ciklusának hányadik napja. Eszerint a ha­vivérzés első napján kell kezde­ni a mérést, a következő havi- vérzés megkezdéséig. A haviciklus első felében ala­csonyabb a hőmérséklet, a má­sodik felében pedig következete­sen 2—4 tized fokkal magasabb. Az átmenetnél sokszor — az ese­tek 40 százalékában — egynapos mélypont is észlelhető. Az jelzi a tüszőrepedést. Akiknél ez nem mutatkozik, ott görbe fázisvál­tása, emelkedése utal a tüszőre­pedés idejére. (Általában fél vagy egy nappal követi a tü­szőrepedést.) Az ébredési hő­mérséklet alakulásából tehát ál­talában következtetni lehet a tüszőrepedés időpontjára. Változik a váladék Az optimális családtervezési modellben olyan nők ébredési görbéjét értékeltük, akiknél a terhesség 6 hónapon belül be­következett. Érdekes módon ha­vivérzésük — eltérően a 28 na­pos közfelfogással — átlagosan 30 naponként jelentkezett. Az esetek többségében a havivérzés szabályos időszakonként tért vissza. Ugyanakkor az egyes nők között az eltérések jelentő­sek ; gyakoriak az átlagos 30 naptól a 6 hónapos eltérések mind lefelé, mind felfelé. Esze­rint a vizsgáltak döntő többsé­gében a havivérzés 24 és 30 nap között jelentkezett. Az átlagosan 30 napos havi cikluson belül a két fázis: az álacsonyabb proli- ferációs (ekkor alakul a koráb­ban levált méhnyálkahártya he­lyén az új) és a magasabb szek­réciós fázis (ilyenkor a nedv- és vérdússá váló méhnyálkahár­tya már a megtermékenyített pete befogadására készül fel) időtartamát meghatároztuk. Meg­lepetésünkre az első fázis 18 na­pos. a második pedig 12 napos volt. Ebből két tanulság követ­kezett: Az egyik — és ez össz­hangban van az elfogadott or­vosi állásponttal — a második fázisnak legalább 10 naposnak kell lennie a sikeres terhesség eléréséhez. (Ennél rövidebb idő­szak az úgynevezett sárgatest- elégtelenségre utal, amely a meddőség és spontán vetélések egyik leggyakoribb oka.) A má­sik — és ez eltért korábbi isme­reteinktől — a tüszőrepedés idő­pontja a női ciklus 17. napja kö­rül volt. (A tankönyvek ezt gyakran átlagosan a 14. napban adják meg.) Termékeny periódusnak nem­csak a tüszőrepedés napja, ha­nem az azt megelőző és követő nap rövid időszak tekinthető. A szak­emberek még vitatkoznak e na­pok megoszlásán, de a legálta­lánosabban elfogadott nézet sze­rint a tüszőrepedés előtti és utá­ni két nap tekinthető termékeny időszaknak. Viszont — az el­mondottak alapján — a fogamzás optimális napjainak a tüszőre­pedés napja és az azt megelőző nap tekinthető. Az ébredési hőmérséklet méré­sén kívül még van egy másik jel is. amely a nők mintegy 50 százalékánál megbízhatóan utal a tüszőrepedésre. Ez a méhnyak­váladék változásával kapcsolatos. A havivérzés után a hüvely né­hány napig száraz, majd a méh­nyakváladék jellegének meg­változása miatt egyre nedveseb­bé válik. A tüszőrepedés napján pedig igen jellemző váladék mu­tatható ki a hüvelyben. Olyan, mint a tojásfehérje: nyúlékony, áttetsző, üvegszerű. Ennek meg­jelenése éppen a tüszőrepedés napját jelzi. (A természetes fo­gamzásgátló módszerek között a Billings-eljárás éppen ezen alap­szik.) Azok a családtervezők, akik tehát tudatosan törekszenek az optimális fogamzásra, e két mód- szer alkalmazásával a tüszőre­pedés időpontját megfelelő pon­tossággal meghatározhatják, és ennek megfelelően irányíthatják a nemi érintkezések időbeni megoszlását. Négy hónap... Az optimális családtervezés ér­dekében tehát a három hónapos felkészülési időszak alatt érde­mes mérni az ébredési hőmér­sékletet. Ezt követően az illeté­kes szakemberek tájékoztatják a családtervezőket a fogamzás optimális napjáról. A fogamzás optimális napjának ismerete há­rom haszonnal jár. Egyrészt tovább csökkenthető a sikertelen terhességek arányá­nak előfordulása, tehát a mini­mális általános kockázat. A tü­szőrepedés utáni két nap ugyan­is a fogamzás szempontjából veszélyesebbnek látszik. A ma­gyarázat egyszerű. Miután a pe­te kikerül a petefészekből, táp­anyagellátás nélkül marad, hi­szen a petevezetékben lebegve vándorol. A pete nagyon érzé­keny a tápanyaghiányra. Néhány nap alatt már mikroszkóp alatt is észlelhető elfajulásos jelensé­gek láthatók a túlérett petében. Emiatt a pete a tüszőrepedést követő 36—48. órában el is pusz­tul. Ha előtte mégis csak meg­termékenyül, akkor gyakorib­bak az osztódási rendellenessé­gek. Az ondósejt behatolást után történik ugyanis a petéber a számcsökkentő osztódás befe jeződése. Majd hamarosan meg­kezdődik a megtermékenyítet- pete: a „magzatkezdemény” osz­tódása, az úgynevezett barázdá­lódás. A pete túlérettsége első­sorban ezeknek az osztódások­nak a zavarában nyilvánul meg Épp ezért elsősorban a kromo­szóma-rendellenességek gyako­ribbak. Másrészt az optimális napra koncentrálva a nemi életet s kívánt fogamzás hamarabb el­érhető. Egy havi ciklus alatt — természetesen rendszeres nem: élet és fogamzásgátló módsze­rek alkalmazása nélkül — ennek csak 25 százalék a valószínűsége Így hazánkban átlagosan négy hónap alatt következik be a ter­vezett terhesség. Ez az időtartam azonban célzott idejű érintkezé­sekkel 3 hónapra rövidíthető. Végül harmadrészt, e módszer lehetőséget kínál a kívánt nemű utód szokásosnál nagyobb való­színűséggel történő elérésére. Magyarországon az újszülöttek 52 százaléka fiú, 48 százaléka lány. Ha azonban a megtermé­kenyítő közösülés a tüszőrepedés előtti 2—24 órában történik,- ak­kor a szokásosnál nagyobb gya­korisággal lehet fiú születésével számolni. (Két felmérés, arányu­kat 80 százaléknak adta meg.) Ha viszoint a megtermékenyítő közösülés a tűszőrepedést meg­előző 36—48 órában történik, ak­kor a magzatok többsége (kö­zel 80 százaléka) leány lesz. Hangsúlyozni kell azonban, csak iíagy számokra érvényes statisz­tikai jellegű összefüggésekről van szó. Az egyedi esetekben ez gyakorta nem mutatkozik meg. Fontos az egészség Az utód nemének irányításával kapcsolatban említést érdemel az úgynevezett olasz módszer is. Eszerint, ha a családtervezők lányt akarnak, akkor a nő a tü­szőrepedés előtti nap történő szeretkezés előtt végezzen hü­velyöblítést savanyú vegyhatá- sú langyos folyadékkal. Ez álta­lában egy liter langyos víz egy kanál ecettel történő megsava- nyítását jelenti. Ha viszont a családtervezők fiút szeretnének akkor a tűszőrepedés napján ja­vasolt célzott szeretkezés előtt az asszony lúgos vegyhatású ol­datot használjon hüvelyöblítés­re. Ez egy liter langyos vízhez adott egy kanál szódabikarbóná­val oldható meg. Persze nem az a fontos, hogy fiú vagy lány születik, hanem az, hogy egészséges legyen. Czeizel Endre dr. Mesterséges ■ I ■■ voros­vértestek Illatos, hasznos, csodatevő füvek nyíregyházi boltjában „Fűben-fában orvosság” A ginzenglikőrtől a teákig . . . . „Dohányzás elleni teakeverék” — olvastam a dobozon. Amikor Kirják Józsefné boltvezetőtől megkérdeztem, hogy tényleg használ-e, bólogatott: — Aki kipróbálta, azt mondta: az előírt szájöblítés után rágyúj­tott, s úgy dobta el a cigarettát, mint a tüzes vasat. A teakeve­rék ugyanis úgy hat, hogy utá­na a cigaretta mindennek ne­vezhető, csak jó ízűnek nem . . . Nos, magam is kipróbáltam: így igaz. önmagában is keserű a keverékből főzött tea — az utá­na szívott cigarettáról pedig in­kább ne beszéljünk. De nem ez az egyetlen „csoda­szer” a Herbária nyíregyházi üz­letében, mely éppen egy eszten­deje nyílt meg a Zrínyi Ilona utcai sávház alatt, a, könyvesboll szomszédságában. Nem * győzi kapkodni a fejét a betérő, any- nyi a különlegesség — ha itt kö­rülnéz. tényleg el kell hinnie a kirakatra írt mondat igazát: „Fűben-fában orvosság”. Ha már az előbb teáról szól­tam. folytassuk itt. Tucatnyi gyógynövényből készített alap­anyagot tart az üzlet — s ezek­ből különféle receptúrák szerint kevernek gyógyteákat a boltban, akár külön kérésre is. Egy termetes, középkorú hölgy lép a pulthoz, s óvatosan körbe­pillantva szinte súgja az eladó­nak : — Fogyasztóteát kérek . . . Egy ideig csönd ül a boltra — erre utalva mondják a fehér köpenyes fiatalasszonyok: — Egy éve itt van a bolt, de bizony sokan nem tudják még, hogy egyáltalán létezik gyógy- növény-szaküzlet Nyíregyházán. De az öröm, hogy már megesett: a körzeti gyermekorvostól ide­jött -egy anyuka, s mondta, hogy az orvos ajánlotta az egyik itt kapható készítményt, a Tamarin- lekvárt. Az az igazság, hogy túlzottan a bűvöletébe kerültünk manap­ság a különféle nagy hatású gyógyszereknek — jószerével már nem is hisz a gyógyulásban aki nem valamilyen antibiotiku­mot kap. Márpedig köztudomá­sú, hogy ezeket nem lehet nyak­ló nélkül szedni. Meggyőződé­sem : egy-egy üveg gyógyszörp vagy tea többet érne sok eset­ben, mint maréknyi tabletta. — Mik a slágerek a Herbária- boltban? — Sokan keresik és viszik a „fogyóteát”, a ginzenglikőrt, vagy a különféle propoliszké­szítményeket. A Béres-csepp se veszített népszerűségéből, és ha drágák is, de veszik az itt kap­ható nyugatnémet készítménye­ket, a Lecitint, a Coronatort — igen jók a tapasztalatok ezekről. — Az úgynevezett japán kris­tályt nem árulják? — Azt mi nem forgalmazzuk, bár jöttek már érdeklődők. De ha már a keleti szerekről esik szó, van egy érdekes újdonsá­gunk, ez most kezd népszerűvé válni: a kínai olaj. Kézbe veszem az átható illatú színtelen folyadékkal teli kis üveget. A mellékelt rajzos uta­sításon az is látható, hogy hol vannak olyan akupunktúrás pon­tok a fejen, a kézen, más test-v részeken, melyeket ezzel kene-v getve fájdalmat lehet elmulasz­tani. Hogy milyen a valódi ha­tása? Nem tudom — ki kellene próbálni. (tgy) San Franciscóból a Kaliforniai Egyetemről jelentik, hogy sike­rült az eddig előállított „művér­nél” tökéletesebb és veszélytele­nebb vérpótlót előállítani. Lénye­gében mesterséges vörösvérsej- tekről van szó. E célra a véradó központokban felgyülemlett, le­járt, tehát már transzfúzióra al­kalmatlan vér vörösvértestjeiből kivonják az oxigénhordó vérfes­téket, a hemoglobint. Az így nyert hemoglobint kétrétegű li- pidmembránnal vonják be. Eze­ket a mesterséges vörösvérteste- ket neohemocitáknak keresztel­ték el. Tizenkétszer kisebbek, mint a természetes vörösvértes- tek, de kiválóan alkalmasak rossz vérellátású szövetek oxi­génszükségletének biztosítására. Igaz, valamivel hamarabb tűn­nek el a keringésből, mint a . természetes vörösvértestek. de óriási előnyük, hogy nem tar­talmaznak az egyes emberi vér­csoportokra jellemző antigéne­ket, tehát akármilyen vércsopor­tú embernek adhatók. Ezen kí­vül még további előnyük az is, hogy nem okoznak vírusfertő­zést, vagy lázas reakciót, és nem váltanak ki immunreakciót. El­tarthatóságuk 6 hónap. Különö­sen a baleseti sérültek kezelésé­ben előnyös a használatuk. Következő lépésként tervezik a mű-vörösvértestek géntechno­lógiai úton v-aló szaporítását, amennyiben ez sikerülni fog, és megfelelő emberkísérletek állnak rendelkezésre, sok esetben he­lyettesíteni fogják a vérátöm­lesztést. Egyetlen hátrányuk az, hogy kb. ötszörösébe kerülnek, mint a természetes emberi vér. lIM hétvégi melléklet , ' 1986, november 22. © Kosztüm parádé

Next

/
Thumbnails
Contents