Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

1986. november 22. Romok az erdőben ron, 1884-ben Tiszalökön és Büdszentmihályon, 1892-ben Dombrádon, 1894-ben Űjfehér- tón, 1897-ben Balkányban, 1898-ban Nyírmadán. A takarékpénztárak mellett a pénzintézetek egyéb formái is fokozatosan meghonosodtak. Nyíregyházán kettő, Kisvár- dán egy részvénytársasági pénzintézet működött, éspedig: a Szabolcsi Hitelbank, a Nyír­egyházi Gazdasági és Kereske­delmi Hitelintézet és a Kisvár- dai Ipar és Kereskedelmi Bank.. A szövetkezeti alapon működő önsegélyező egyletek közül a Nyíregyházi Kölcsönös Segélyező Egylet, a Nyírbátori Népsegélyező Egylet és a Kis- várdai Segélyező Szövetkeze­tét jegyezhetjük meg. A szélesebb népréteg számá­ra a takarékpénztár a legnép­szerűbb pénzintézeti forma. Szabolcs vármegyében a szá­zadfordulóig a statisztikai ada­tok szerint tizenkét ilyen pénzintézet alakult és ezeken kívül még őt hitelszövetkezet szolgálta a közösség érdekeit. A századforduló után gom­ba módra szaporodtak a sza­bolcsi pénzintézetek. Fáy And­rás terve, álma megvalósult, az eflmúlt csaknem másfél év­század alatt általánossá vált hazánkban is a takarékosság. A pénzintézet ma már behá­lózza az egész országot és ki­terjedt fiókhálózata segítségé­vel szolgálja az Országos Ta­karékpénztár a lakosságot. Orosz Szilárd iraz napokon talán út- iulhat a kíváncsiskodó, beregi Tiszahát egyet- romát megkeresse. Ha séje van, talál egy jó­helybelit Vámosatyán, tatja az irányt, merre meg az egykor volt élyt. Legjobb, ha a Gé­llé vezető útról vág ne- ukoricatarlón a távol- tétlő erdőfoltnak, Jó •ces séta után — fák megbújva — rátalálhat az erősségnek a romja- elyről az oklevelek sem k túl sokat, ien a névadó helység télből: első birtokosa a led nemzetség Atya . falut már 1289-ben etották. Detre fia Pál ati rész birtokosa, Det- Mátyásnak a keleti fél A több mint hétszáz üu jó fekvésének kó- •te fejlődését. A Kár- 31 húzódó sószállító át­mentén már 1341-ben állító jogot kapott — anűskodik egy oklevél. >r vette fel a Vámos - evet is. őbbiekből adódik, hogy ítás biztonsága megkö- az utak védelmét is. ;ori szokás szerint várat í, ahonnan szemmel le­tartani a forgalmat. A s Csaronda patakok vi­Ami még látszik a vár kövei­ből. (Gulácsi István felvétele) zei, mocsarai által védett te­rületen épült fel a vár — hogy mikor, annak nincs pontos ideje. Annyi biztos, hogy az oklevelek 1539—49 között if­jabb Büdy Mihály váraként emlegetik. (Innen ered másik elnevezése, a Bűdy.vár.) Eb­ben az időben, amikor a há­rom részre szakadt Magyaror­szágon igen hamar gazdát, s uralkodót cseréltek a birtoko­sok, ifjabb Bűdy Mihály Habs­burg Ferdinánd pártján állt, azonban Balassa Menyhért és Hagymást Kristóf elfoglalták tőle. A következő dátum a vár életéről: 1563-ban megerősí­tik, vizesárokkal veszik körül. Am úgy látszik, mégsem lett komoly erősség, mert 1564-ben Bátliori István sikerrel ostro­molja, a vpr védői átadják neki. Keserves dátum 1567: ekkor az erre portyázó török­tatár hordák felégetik a várat. A krónika annyit tud még ró­la, hogy 1600-ban meghal Bű­dy Mihály kiskorú János fia- s ekkor örökösödési viták in­dulnak meg a birtokról. A várról már kevés szó esik, ekkor feltehetően lakatlan, romos állapotú. (Egy 1660-bói szóló feljegyzés ezt megerősí­A kíváncsi turista az alig fellelhető- romok alapján is képet alkothat az atyai várról. A hajdani várárok nedves idő­ben most is vízzel van tele. A rekonstrukciók szerint a négy­szög alaprajzú kastélyhoz, il­letve körülölelő árokhoz a vi­zet az északnyugati sarkon ve­zették be, s délkeleten, a Ba­ndes nevű területen lévő erek­be engedték. (Erről ad hírt Soós Elemér 1928-ban megje­lent könyvecskéje, amely a vár történetét, hadi és műleírását adja.) A négyszögű, négytor- nyú kastélyhoz északkelet fe­lől volt a bejárat, a várárok hídját egy kapuvédház őrizte, de a bejáratot is külön véd- hették a felvonóhíddal. A vár, vagy inkább várkas­tély teljes területe 7371 négy- zetmé ert tesz ki. Ma inkább az egyenetlen terepből, az egyik sarkon másfél-két mé­terre kiemelkedő faltöredék­ből látszik elrendezése. A visz- szaemlékezések szerint viszont 1865—67 tájékán még négy mé­ter vastag körfalakat találtak, látszanak a törések nyomai. A várudvar közepe táján pe­dig hat méter mélyen pince alatti üregek találhatók. Amit a ma embere is ta­pasztal: a vár falait darabos terméskőből építették, öntött habarccsal fogták össze. (A követ valószínűleg Beregszász környékéről szállították.) A szegélyeken faragott köveket is találni. S még látszik egy darab a vár kútjából is, szin­tén szépen faragott kövekből. Lányi Botond Táhos műemléke Hazánk egyik legértékesebb népi építé­szeti műemléke a tákosi református temp­lom. A faoszlopokkal megerősített, vessző­ből font, sárral tapasztott épület restaurá­lásra szorult. Az Országos Műemlékfelügye­lőség szakemberei nagy szakértelemmel fogtak a munkához. Elbontották az épületet, s az alapjától a tetőig újjáépítették. Nem csak a templom szépült meg, hanem meg­építették az eredeti 16 méter magas fa ha­rangtornyot is, amely 1784-ben épült. A mennyezetet borító, népi motívumokkal dí­szített 52 kazetta is megszépült. Mint arról az egyik tábla tanúskodik, ezeket Asztalos Lándor Ferenc csinálta „isten segedelme alatt” 1766-ban. A rekonstrukcióra közel 5 millió forintot költöttek, s az építés során többek között 37 ezer, Csehszlovákiából származó zsin­dellyel fedték be a műemlék templomot és a haranglábat. Elek Emil Szabolcsi bankhistória Részvények, árvapénz — bizalom A takarékosság gyökereikét évszázadra nyúlnak vissza. Egészen pontosan 208 éve, 1778-ban Hamburgban kezdte meg működését az első taka­rékpénztár. Nyíregyházán 1862. augusz­tus 17-én állapították a megye első takarékpénztárét: a Nyír­egyházi Takarékpénztár Egye­sület nevet kapta. Megalapítá­sa gróf L ónyay Menyhért nagybirtokos és Kovách Ger­gely nevéhez fűződik, akik a helyi polgárság támogatásával hozták létre a pénzintézetet, amely 750, egyenként 100 fo­rint névértékű részvény kibo­csátásával kezdte meg műkö­dését. Sikerült a legnagyobb bizalmat (kiérdemelnie, úgy­hogy már 1863-bain az árva­pénzek kezelésével, 1864-ben pedig Nyíregyháza város az angyalszárnyon érkezik Snóblipartit ajánl, s igynem nehezményezi, lem fűlik a fogunk a írozáshoz. ol dolgozol? — próbá­déit) kedvet csempészni ült ismerősömbe egy tör után. :ör úgy néz rám, mintha káromkodtam volna, ín megered a nyelve: n, cimborám, soha sem- m csinálok már ennek ínynek. Valamikor fele­gyerekem, házam volt. öcsim is, egy Zsiguli, s? z asszony összeállt va- cisiparossal, mikor elő- ecsuktak. Az autót meg idtam el, hogy utoljára ultam. Kellett a pénz. jen nem érdekel az A pokolra úgy se vihet t az ember. 'onnan tudod, hogy oda­n már elkárhoztam. ondta a Pásztor, hogyha hagyom abba az ivást, szipózást, belém költö- >átán. — Ki az a Pásztor? — A gyülekezet vezetője, ahová jártam, míg azt nem mondták, hogy többet ne jöj­jek. Persze igazuk volt, még a testvéradót sem tudtam fizet­ni, mert nem melóztam. — Mi volt az a testvéradó? — Mindenkinek oda kellett adni fizetése tíz százalékát a Pásztornak. — És mit kaptatok ezért a pénzért? — Hitet. Ha ott maradok, belőlem is biztos kimennek a démonok ... — Mégis, miket csináltatok? ■ — Mi vagy te, rendőr, hogy ennyit kérdezgetsz? Inkább rendelj még egy sört! Ha meg annyira érdekel ez a dolog, menjél el, megadom a címet. Eleget teszek a kérésnek. Hagyom, hogy nagyot hörpint- sen, aztán újra próbálkozom: — Hány tagú volt a gyüle­kezet? — Negyven-ötven. De ne-, hogy azt hidd, hogy mindenki olyan csóringer volt mint én. Akadtak nagyon gazdag, jó­módú emberek is. Egyszer egy pesti dáma karácsonyra mindenkinek adott ezer fo­rintot. Csak azt kötötte ki, szeretteinkre kell költeni. — Hát nem Nyíregyházán van ez a szekta? — Egy francot! Ez még ak­kor volt, mikor Pesten laktam, pontosabban csöveztem. De éppen most hallottam, hogy itt is van már valami ilyesmi. — Miből állt egy mise, vagy mit tudom én mi? — Összejövetelek voltak. A Pásztor magyarázta a Bib­liát, gyóntunk, meditáltunk, énekeltünk, megbeszéltük, hogy mik a bűnös dolgok, és hogyan kell harcolni a démo­nok ellen. Na és persze állan­dóan rettegtünk a rendőröktől, mert a gyülekezet illegális volt. — Te milyen bűnös dolgot műveltél? — Mondom, hogy kábítóz­tam. Nem tehetek róla, akkor érzem jól magam, mikor hara­pok. — Mit érzel olyankor? — Olyankor lejönnek hoz­zám az angyalok az égből, és magukkal visznek. Te még sose próbáltad? — Nem. — Akkor úgy sem érted. Tudod mit? Gyere próbáld ki! Ahogy kimondja, már fel is áll. Fizetek és követem. A néptelen utcán két vadonatúj reklámszatyrot és három de- cisnyi fehér üveget húz elő za­kója zsebéből. A fiaskó tartal­mát — csípős szagú, áttetsző folyadékot — kétfelé tölti, majd az egyik szatyrot a ke­zembe nyomja. — Csináld utánam! — szó­lít fel, és szájához szorítja a nylonzacskót. Lélegzi be a felcsapó hódító gőzt. Nem bí­rom nézni — rászólok. — Mit avatkozol bele az életembe — mordul rám. — Ha gyáva vagy, tűnj el! Nem tágítok, kikapom kezé­ből önpusztításának kellékeit. Nem dühödik fel, inkább el­szomorodik. — Jól van, hazamegyek. Anyám már vár — sóhajtja, s faképnél hagy. Egy darabig figyelem távo­lodó alakját, aztán elindulok a másik irányba. Mi mást te­hetnék? Czine Gáspár alapítványi pénzek kezelésével bízta meg. 1910-ben épült az intézet modem palotája. 1865. október 1-én nyílt meg a második takarékpénztár Nagykállóban, a vármegye ak­kori székhelyén. A Szabolcs- megyei Takarékpénztár Egylet nemcsak a városban, hanem az egész vidéken nagy nép­szerűségnek örvendett. Nem­csak a kölcsönkérők, hanem a betétet elhelyezni óhajtó, má­sutt lakó felek is felkeresték a kitűnő hírű intézetet. E ta­karékpénztár fő feladatának ellátása mellett az emiberbará- ti, jótékonysági és a művelő­dés előmozdítására irányuló alapításoknak és adakozások­nak egész seregét létesítette. Néhány példa: kezdeményezte a nagykállói középiskola fel­állítását, és annak folyton bő­kezű patrónusa volt. A köz­kórházat évről évre nagyobb segítségben részesítette, val­láskülönbség nélkül ösztöndí­jakat tűz ki és fenntartója a tápintézetnek. Ez az időszak a kapitalista fejlődés kibontakozásának ide­je, s e fölgyorsulás elősegítette a pénzintézetek megszaporo­dását mind az 'Országban, mind a megyében. így 1869- ben tararékpénztár alakult Kisvárdán, 1872-ben Nyírbá­torban, 1882-ben Tiszapolgá­irisség a Micz patak mocsarában A vámosatyai vár történetéből ti azzal, hogy ekkorra anyagát is széthordták a szomszéd fal­vak építkezéseihez.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents