Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

XUIII. évfolyam, 274. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. november 21., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) • Kettőn áll a vásár (3. oldal KÖZLEMÉNY Pénzintézet tsz-eknek Pedagógiai tanácskozás az iskolai könyvtárakról A megyei pedagógiai inté­zet rendezésében november 20-án tanácskozást tartottak Nyíregyházán az iskolai könyvtárak fejlesztésének feladatairól, melyen főhiva­tású és társadalmi iskolai könyvtárosok, iskolaigazga­tók, pedagógiai tanácsadók vettek részt. Az iskolai könyvtárak fej­lesztésének feladatairól Ba­lázs Mihály, az Országos Pe­dagógiai Könyvtár főigazga­tója tartott bevezető előadást. Utalt arra, hogy az oktatási törvényben megfogalmazott feladatoknak az iskolai könyvtárak korszerűsítésé­vel, továbbfejlesztésével, a szemlélet formálásával lehet­séges eleget tenni. Napjainkban az általános információs igényeken belül megnőtt a pedagógiai infor­mációk iránti érdeklődés is, amelyek kielégítése, újabb igények felkeltése az iskolai könyvtárakra vár. Ez ma még elég tarka képet mutat; könyvállományuk mennyi­sége és összetétele, elhelye­zésük, igénybevételük igen változó. Kevés helyen dolgo­zik főhivatású könyvtáros. Természetesen a kis telepü­léseken nem várható el, még jobb pénzügyi körülmények között sem, hogy külön fej­lesszék az iskolai és a köz­ségi közművelődési könyvtá­rat. A főigazgató többek között utalt az iskolai könyv­tárak megújult szerepkörére, amelynek értelmében a ha­gyományos könyvtári ellátás mellett a modern oktatási eszközök anyagait, a video, számítástechnika valamint az iskolai kísérletek legfonto­sabb dokumentumait is hoz­záférhetővé kell tenni. Megyénk iskolai könyvtá­rainak helyzetéről Rácz Sán­dor, a megyei pedagógiai in­tézet igazgatóhelyettese, a közművelődési és az iskolai könyvtárak együttműködésé­nek megyei lehetőségeiről Futaky László, a megyei és városi könyvtár igazgatóhe­lyettese, az iskolai könyvtár szerepéről az iskola nevelő­oktató munkájában Diczkó Józsefné, a Nyíregyházi 21. sz. Általános Iskola igazga­tója, g kettős funkciójú könyvtárak helyzetéről Bi- czák Lászióné" szakfelügyelő, az olvasóvá nevelésről a kö­zépiskolában Kollonay László szaktanácsadó tartott referá­tumot. Rekordfelvásárlás kukoricából A Minisztertanács hozzá­járult, hogy a mezőgazdasá­gi szövetkezetiek szakosított pénzintézetet hozzanak létre részvénytársaság formájá­ban. A pénzintézet alapításá­val a szövetkezeti mozgalom közvetlen részese és alakítója lesz a korszerűsödő magyar bankrendszernek. Alaptőké­jét mintegy 1 milliárd forint összegre tervezik. Az alapí­tók egyenként 50 ezer forint névértékű részvénnyel Vesz­nek részt a részvénytársaság üzleti tevékenységében. A pénzintézet még az idén megalakul. A KISVÁRDAI RÄKÖCZI TERMELŐSZÖVETKEZET fo- nóüzemében két műszakban ötvenen dolgoznak. Műsza­konként 900 kilogramm előfonalat dolgoznak fel cérnává. Képünkön Miku Eszter a cérnázógépet ellenőrzi, (jl) Összességében eredmé­nyesnek mondható me­gyénk mezőgazdaságának idei teljesítménye — nyug­tázta Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyet­tese, az esztendőben elérte­ket a Mezőgazdasági Szer­vezési Bizottság utolsó ülé­sén tegnap Nyíregyházán. Nem szabad azonban elfe­lejteni, hogy több mint 1 milliárd forint kárt oko­zott az aszály mintegy ötven gazdaságban. A sikerek el­érésében jelentős szerepet játszott, hogy Szatmárban és Beregben az átlagosnál több csapadék esett. A tanácskozáson, fontosnak ítélték, hogy javuljon a gaz­daságok szakembereinek ter­mésbecslése. Az idén súlyos tévedések is előfordultak. A termelési rendszerek figyel­mét felhívták, hogy többet segíthetnének az egyes gaz­daságok közötti kooperáció elmélyítésében. Felmérhet­nék, hogy milyen alkatrész- gyártó kapacitásokat lehetne létrehozni a külföldről be­szerzett gépekhez. Sürgetni­ük kellene és a technológiá­ba beépíteni a meszezést, amely államilag támogatott és segíti a műtrágyák táp­anyagainak felvételét, hasz­nosulását. összefoglaló hangzott el a Szervezési Bizottság ülésén az aktuális mezőgazdasági munkák állásáról. Mintegy százezer hektáron vetettek őszi kalászosokat. Ezek azon­ban a vetési időtől függően eltérő állapotúak. Egyhar- madnál nem több az a terü­let, ahol jónak minősíthető. Másutt hiányos a kelés, és foltos az állomány még egy táblán belül is. A betakarí­tás nagyrészt befejeződött. Cukorrépából van -még vala­mennyi beszállítatlan. A burgonya kevesebbet termett a vártnál, a kereskedők ké- . són kezdték a felvásárlást és alacsony árral indultak. Az őszi szántás a száraz talaj miatt vontatottan halad, még csak mintegy 60 százalékán végeztek az előirányzott te­rületeken. Törnek a gépek, gyakran kell cserélni eke­vasat és elszakadt csavaro­kat. A termelési rendszerek képviselői közül a Bábolnai IKR képviselője elmondta, hogy 7 tonnán felüli kukori­caátlaggal számolnak gazda­ságaikban. A tervezettnél kevesebbet tárolnak nedve­sen, mert a kukorica olyan száraz, hogy kevés vízelvo­nással magtárban is elhe­lyezhető. A Nádudvari KITE a cukorrépa-betakarításról beszámolva arról tájékozta­tott, hogy úgy változtatják a fajtaarányt, hogy a cukor- tartalom emelkedjék. Ezt si­került is elérniük. A rákó- czifalvi GITR gazdaságaiban ott sikerültek jól a vetések, ahol még szeptemberben földbe került a mag. Akkor ugyanis még annyi vizet tar­talmazott a talaj, hogy nem­csak kikelt, de meg is erő­södött a vetés. A GITR fog­lalkozik legnagyobb terüle­ten rozzsal. Sajnos, rozsveté­seik egy részéről kiderült, hogy újra kell vetni, mert csaknem teljesen víz nélküli „folyó” homokba került a •mag. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat rekordról» adott számot. Fennállásuk óta nem vásároltak fel eny- nyi kukoricát, több mint 160 ezer tonnát. További szeren­cse, hogy ez kevés vizet tar­talmazott, de így is meg kellett szárítaniuk 60 ezer tonnát. Számításaik szerint a megye kukoricatermés-át­laga 5,6—5,7 tonna körül van. TANULOK A KOTRÓGÉPNÉL. A záhonyi Közlekedési Szakközépiskola gépszere­lő és karbantartó szakának diákjai a MÁV gépesített rakodási főnökség javító mű­helyében sajátítják el a szakma gyakorlati fogásait. Képünkön: a végzős tanulók egy kotrógépet javítanak. (Császár) a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- jonti Bizottsága 1986. november 19—20-án ilést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság agjain kívül részt vettek: a Központi El- enőrző Bizottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei és i megyei jogú pártbizottságok első titkárai, i budapesti pártbizottság titkárai, a Szak­szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főható­ságok vezetői, valamint a központi sajtó ve­zetői. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt; főtitkárának a tájékoztatóját a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálko­zójáról, valamint a Mihail Gorbacsov elv­társsal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folyta­tott megbeszéléséről. A munkatalálkozó résztvevői vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek felszámolásáért és a hagyo­mányos fegyverek csökkentéséért, a béke és a nemzetközi biztonság szilárdításáért folyó harc érdekében növelni kell a közös erő­feszítéseket. A Központi Bizottság megelégedéssel fo­gadta, hogy a résztvevők egységesen támo­gatták a Mihail Gorbacsov elvtárs által Reykjavíkban képviselt szovjet álláspontot. Kifejezte reményét, hogy a szocialista or­szágok közös erőfeszítésével, valamennyi bé­keszerető erő együttes küzdelmével, az ösz- szes érdekelt állam képviselőinek felelős ál­lásfoglalásával sikerül előrehaladást elérni a fegyverkezési verseny megállításában, a laszerelési problémák megoldásában. Meg­erősítette, hogy a magyar külpolitika lehe­tőségei szerint a jövőben is tevékenyen hoz­zájárul a közös béketörekvések valóra vál­tásához. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető, időszerű kérdéseit, különös tekintettel a gaz­dasági együttműködésre, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában folytatott mun­kára. A Központi Bizottság támogatja, hogy országaink kölcsönösen előnyös együttműkö­dése magasabb színvonalra emelkedjen. He­lyesli a KGST-ben megvalósuló együttmű­ködés mechanizmusának korszerűsítését, a közös tevékenységet jobban ösztönző érde­keltségi viszonyok kialakítását. A Központi Bizottság úgy értékeli, hogy a tanácskozás új ösztönzést ad a részt vevő országok társadalmi, gazdasági fejlődésének, műszaki-tudományos haladásának a meg­gyorsításához, a nemzetközi munkamegosz­tásban elfoglalt pozícióinak megszilárdítá­sához. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs­nak a kölcsönös megértés és egyetértés je­gyében megtartott kétoldalú, szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélését, amely újabb le­hetőségeket tárt fel a sokoldalú magyar— szovjet kapcsolatok továbbfejlesztése előtt. A Központi Bizottság behatóan meg­vitatta és egyhangúlag elfogadta Hava­si Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében a gazdasági munka megjavításának feladatairól szóló jelentést, a benyújtott határozati javaslatot, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság a gazdasági munka megjavításának feladatairól, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről elfogadott határozatát nyilvánosságra hozza. Befejezéshez közelednek az őszi munkák n H

Next

/
Thumbnails
Contents