Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
,ati Kunaipari azuvcme- ^.etben tanulták a szakma alapjait. Az építősök saját buszukkal szállították a jövendő varrónőket a betanulási helyre és vissza. Az ország különböző helyeiről szedték össze a varrógépeket, amelyen a csecsemő- és gyerekfehérnemű készül. A szövetkezeti ház joggal vívta ki külső képével is a szatmárcsekeiek, az ide érkezők elismerését. Korszerű üzemcsarnok: készáru- és alkatrészraktár, szociális létesítmények, széntároló-kazán- ház; s természetesen mindenhol központi fűtés teszi kulturálttá a reggel fél nyolctól fél négyig itt dolgozók mindennapjait. Amennyiben az új gépek megérkeznek, két műszakban félszáznyi leányt és asszonyt tudnak majd foglalkoztatni a szatmárcsekei varroda csarnokában. Szatmárcseké. hOfcF “ üresen állt az e,. ^0 vetkezeti épület. A da a Fehérgyarmati jés Szolgáltatóipari Szó ike- zet vezetősége gondolt egy merészet, s kellő puhatolózás után varroda létesítésére szánták el magukat. Mint Kovács Gusztáv — a szövetkezet elnöke — elmondta, a Budapesti Csecsemőruházati Ipari Szövetkezet örömmel adott munkát. A megyei tanács, a KFA-köl- csön, s a banki fejlesztési hitel, valamint jelentős saját erő elegendő volt az 5 milliós építési munkához. Az elmúlt év tavaszán láthattak hozzá a komolyabb tervezéshez, májusra a beruházási program is elkészült; s egy év alig telt el, működőképes épülettel várták a dolgozni akaró szatmárcsekei, túrist- vándi és tiszakóródi lányokat, asszonyokat. A Szamos , • -K5 ^ ,‘>1 'V1 \ ',Kan emlékezhetnek \ '*’y/a dél-alföldi tollas - rügyekre, ahol milliós bevételeik szerepeltek a per tárgyaként. Nyíregyházán több átvevőhelyen lehet tollat értékesíteni, ezek közül a Dimitrov utcait kerestük fel, amely a kecskeméti baromfi- feldolgozó tulajdona. Ciklikus ingadozás — Mostanában ént véget a szezon, egyre kevesebb a behozott áru — tájékoztat Béres Antal telepvezető. — A tavalyit meg sem közelíti, mert estek az árak, lanyhult az ajánlat is. Az ingadozás egyébként ciklikus. Négy-öt évenként van egy hullámvölgy, utána ismét erősödik a piac. A telepvezető egyébként sokáig maga is munkakönyves gyűjtő volt, ahogy a hivatásos kereskedőket nevezi a szakzsargon. Jobban lehet keresni — mondja, de összehasonlíthatatlanul többet kell énte hajtani. Ami pedig e sorok írójában megfogalmazódik: ha ismeri a forgalmi ingadozást, talán nem véletlen, hogy erre az időre abbahagyta. Milliomos lett-e, kérdeztük ... — Nem — hangzik a határozott válasz. — Nem tagadható viszont, hogy tényleg lehet sokat keresni. Az igazán sokat viszont azok teszik zsebre, akik lerabolják a piacot. Akik úgy mennek ki egy- egy faluba, hogy eleve elhatározzák: néhány évig tájára se mennek annak a vidéknek. Akkor lehet arcátlan módon becsapni a gyanútlan termelőket. Ismerek ilyeneket, ezek az emberek a becsületes kereskedők renoméját is nagyon megrontják. A nagy üzlet különben magában a tartásban van. Együtt a nagy bukás lehetőségével. Oltás, 60 ezerért A sokezres állomány tartása megfelelő szakértelemmel és lelkiismeretességgel egy év alatt gazdaggá teheti az embert. A tiszta haszon tulajdonképpen a liba húsa, amely darabonként 200 forintot jelent. A toll tartja el a szezonban a libát és a gazdáját. Hatalmas összegekről van' szó. Egy tisztességes libanyáj beoltása belekerül 60 ezer forintba. A tépés is tízezrekkel méretik, és akkor még nem volt takarmány és maga a beruházás. Egy kis bal- szerencsével az illetőnek az alsóneműje rámehet — hogy Béres Antalt szó szerint idézzük. Beszélgetésünk alatt néhány üzletfél türelmesen várakozott a raktárban. Türelmük végtelen, mert ezután következik a toll minősítése, vagyis pénzről lesz szó. Pu- kolci Béla és Gyöngyösi Elek a messzi Beregböszörmény- ből érkezett árujával. Rajtuk és a két feleségen elegáns irhabunda feszül, toalettjük ki-’ fogástalan, talán csak fényes, kékesfekete hajukban éktelenkedik néhány tollpihe, de ez itt elkerülhetetlen. — Hogy mi milliomosok? Ugyan uram, azokat ne itt keresse. Mi kérem alig szedjük össze a benzinre valót. A toll már lefutott. Annyian járunk utána, hogy sokszor egymásba botlunk egy-egy faluban. Meg aztán kiokosodtak már a tízlibások is. BeB aszélgatümk. Egy ekébe való csavar ürügyén, amelynek az ára 600 forint. Említette a gazdálkodó a Falurádió műsorában, hogy ez elképesztő. Másfél mázsa búza árát egy csavarért! Emlékezik az eszmefuttatásunk soros szóvivője az egykor volt parasztpárt választási plakátjára: azon egyfelől egy zsák búza, másfelől egy pár csizma vodt egyenlőségi jellel ösz- szekötve. Ha így volt, jó volt, de ki érti azt, ami ma a kereskedelemben, az árakban és árarányokban végbemegy? Magyarázzam meg. Adjak választ például arra a kérdésre, hogy ha a paraszt embernek csak hat forintot adnak az almájáért, három forintot a káposztájáért, négy forintot a burgonyájáért, akkor a miskolci, avagy a pesti nép -miért fizeti dupláját a felvásárlási árnak. Mondjam meg továbbá, hogy miit forgalmaz a forgalmazó, -mit bonyolít a bonyolí- fó? Nem arról van-e szó, hogy a bonyolítóktól csak bonyolultabb lesz minden? Régen ez másképpen volt. J .. i CU\.iu val. „Nagyon ráfizettünk...” Mező Jánosné az előbbiek kíséretében, de inkább csak kirándulóként: — Csináltam én is, de jobban járok, ha otthon ülök és tartok disznót, meg más állatot. Szoboszlón vágtunk bele egyszer, nemrég, 4000 libába, de nagyon ráfizettünk. Ezekbe a szavakba azonban bele kell kalkulálni — okoskodok most magamban, miközben e cikket írom —, hogy az okos ember azt is eltitkolja, amije van, a bolond pedig azzal is dicsekszik, amije nincs. Hol tart tehát a toliüzlet? Annyi bizonyos, hogy az egyik kereskedő ki- fakadása őszintének látszott: — Nyomnak a sávos adóval, drága a benzin meg a kocsifutás, a toll ára pedig csak megy lefelé... Az lesz a vége, hogy elmegyek dolgozni. Esik Sándor Egyszerűbbek, áttekinthetőbbek voltak a termelési és kereskedélmi viszonyok. Ekkor ezek után már úgy éreztem miagamat, mint a buta tanító. Jobb érvek híján idéztem egy falusi kisgazda levelének néhány mondatát. íme: „Az első népművelési előadáson a falu népe szép számmal jelent meg ... Az új tanító a falu Intel i- gens vezetőivel megállapodva — ... a korszerű gyümölcsfa kezeléséről -tartott előadást. Az isko-la- táblán rajzokkal -bemutatta a közönségnek a termő és 1-evélr-ügy közötti különbséget ... előadás végeztével féltette a kérdésit: „Nincs-e valakinek kér-d-eznivalója?” Egy idősebb asszony arról kért felvilágosítást, miként lehetne megakadályozná az egyhúron pendülő kofáknak azon kizsákmányolását, -hogy a pesti ár feléért SzaLK.«... csaknem 200 • ^_ vállalattal, szövetkezettel vannak partneri kapcsolatban. Ennek révén nem egy olyan vállalat van, mint a Felső-tiszai Vízügyi Igazgatóság, a FE- FAG, a HAFE, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, a Fémmunkás stb., amelyek felajánlják elfekvő készletüket felvásárlásra ... Csernyus Attila, a ki- rendeltség vezetője elmondta: negyedévenként árulistákat készítenek, amelyeket megküldenek partnereiknek. Ha azonban úgy látják: vannak fontos áruk, gépek, anyagok, akkor nem várnak a vásárlók jelentkezésére. Levélben, telex útján értesítenek. (Ezt diktálja a vállalati érdek is.) Nem egyszer megtörtént már, hogy ilyen sürgős segítség révén sikerült lendíteni egy-egy vállalat termelésén, exportjának teljesítésén. F. K. N _____________ kelljen eladni a drága tengerivel hizlalt rucáit, libát. Mi is így vagyunk a termékeinkkel — mondták a beszélgető partnerek, de ón befejeztem, az egykori gazda levelének felidézését: „Akkor döbbent rá (mármint a tanító) hogy nem tud ilyen kérdésekre válaszolná. Csak a rügyeket ismerte, az ügyeket nem — írta Pethő Sándor.” Egyszóval úgy-ahogy az ügyeket ismerem, de néhány kérdésre én sem tudok válaszolni. Arra meg végképp nem, hogy a közvetítő kereskedelem révén miként ugrik az ár, dagad a névleges érték Szabolcstól Budapestig. E gy valamire azért pontos és hiteles választ adtam. Rákérdezték, közöltem hált Pethő Sándor falusi kisgazda levele 1940. március én jelent meg a Móricz Zsig- mond által szerkesztett Kelet Népében. A partne"- reagálása ennyi volt. már ákkor is, 56 évvei eze- lőtt is voltak a maihoz ha sotnló gondok.”... Bizoa; akkor is. Seres Ernő .Ó1 ^tíkén "*+ iJtr . ... * 4?* ' • vjllkertav • -ncgtollasodott a iibaboi.---------------------------------------\ Bonyolítunk.. V _____________/
