Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. november 15. „Kórkép“ orvosi rendelőkről Aki megbetegszik, az rendszerint nem is attól fél, hogy mit mond majd az orvos — hanem attól, hogy „uramisten, rámegy a fél vagy az egész napom a várakozásra a rende­lőben ..S ez sajnos, gyakorta így is van — a várakozás idegőrlő órái, a zsúfoltság, sokszor jobban megviseli a be­teget, mint maga a kór... Munkatársaink néhány rende­lőt kerestek föl a megye különböző településein — íme a körkép, ha csak egy-egy villanás erejéig is. Állandó készenlétben Szerda délután, Nyírtura. Negyed hatra majdhogynem megtelik a várószoba, még kint is állnak. A rendelő ajtaján — mely mögött időnként eltűnik egy- egy beteg — felírás: a hét két napján a szomszédos köz­ségben, Sényőn van rendelés, három napon pedig Nyírtu­rán. Innen tudom meg azt is, hogy a délutáni rendelés 17- től 18 óráig tart — papíron. — Ritkán tudom ellátni a betegeket ez alatt az óra alatt — mondja dr. Botos György körzeti orvos, mikor szóvá teszem, hogy megle­pett, mennyien érkeztek a délutáni rendelésre. — Átlag­ban harminc beteg keres fel ebben az időben. Annyian vagy többen mint délelőttönként. Ez persze a falusiak életviteléből is adó­dik — ilyenkor érnek rá. — Már azt hittem, vala­mi járvány yan . . . —• Így van ez mindig. Bár valóban sokan jönnek au­gusztus óta egy vírusos fertő­zés tüneteivel. — Valaki azt mondta, már 23 éve van itt. Ez, gondolom, előny a mindennapi munká­jában. — Igen, mert ismerem már a körzetembe tartozókat. S nem pusztán csak egészség- ügyi szempontból. Tudok arról is, hogyan él az a 2800 —2900 ember, akinek ellátom az egészségügyi felügyeletét, gyógyítását. Az eredményes kezeléshez néha erre is szük­ség van. Váratlan helyzetek persze így is mindig adód­nak. Volt már olyan éjsza­kám, hogy ötször hívtak be­teghez. Állandóan készenlét1 ben kell lennem, mint a kör­zeti orvosoknak általában. Ez a hivatás nem ismer különb­ségeket a nappal és éjszaka, vagy a hétköznap és ünnep­nap között. Czine Gáspár Kisvárda: vannak változások... lapota viszont elképesztő . . . Közben lassan megtelik a folyosó. Hosszú sor áll a kar- tonozó ablaka előtt, odabent azonban példás gyorsasággal dolgoznak, akárcsak (itt -van a legtöbb várakozó) a cukor­betegek szaktanácsadását jel­ző ablak mögött. A szemlélő- dőnek úgy tűnik, a fehér kö­penyes asszisztensek jól vég­zik dolgukat, udvariasak, ha­tározottak. (Egyiküknek még arra is kiterjed a figyelme, hogy munkába jövet odalép­jen a villanykapcsolóhoz, s eloltsa az égve felejtett elő­téri lámpákat. Kilestem: a szemészeti rendelőben dolgo­zik.) A betegek sem látsza­nak türelmetlennek. S ez mindenképpen nagy siker. nálni. Ha például nem 14, hanem 18 éves korig ellen­őrizhetnék, gondozhatnák a gyermekek fogait, ha nem­csak a városokban, hanem a falvakban élő diákok is el­juthatnának a fogorvoshoz. A hét két napján a gyer­mekeké a fogászati rendelő. Ilyenkor a felnőtteknek vár­niuk kell. Ök pedig várnak. Igaz, egyre türelmetlenebbül — a jelenleginél több fogor­vosra. Kovács Éva Tanácsadás terheseknek Papp Dénes Kevés a fogorvos A vonat pontosan érkezik meg a kisvárdai nagyállo­másra — fél hét múlt hét perccel. Jó tízperces séta után már a kórház és rende­lőintézet kapujában állök. Ki­lép elém a kapus, rhondom. a szemészetre; /, jöttem : ;1(öda nem kell beutaló): A válasz: fél nyolcig hétn'yéhféVtiérjién- ni, de ha szerenvdn, ak­kor. hamarabbv-Valámi^el. at­tól függ, mikórrá’r:‘y^geznék odabént'% 'takarítássá 1. Egye­dül' ^äfäycrc? úgy iáIszik De- meéséíSéri, ©égé-nyöén, Pát- rottp^és ^Ä^kori' ma egész- ségesébtj'ék az£-erttberek. Az említett községekből ugyanis csak ezzel a vonattal érhetik el a szakrendelések kezdetét. Panaszkodtak is az előző té­len, hogy hagyják kint fa- gyoskodni őket, és mire be­mehetnek, betegebbek, mint voltak. Akkor kaptunk " egy ígéretet, hogy megpróbál vál­toztatni ezen a gyakorlaton a kórház vezetése ... Még nincs hét óra, amikor Baktalórántháza felől beér­keznek a buszok. Ekkortól már többen ácsorgunk, bebo­csátásra várva. Szerencsére most ez is hamar bekövetke­zik — gyorsak voltak a taka­rítónők —, hét óra tízkor ki­nyitják az épület ajtaját. Odabent viszonylag tiszta minden, a mellékhelyiség ál­Hatvanezer lakos — hat fo­gászati körzet. Két adat, amely sok mindent megma­gyaráz. A Nyírbátorban és vonzáskörzetében élő, közel hatvanezer ember fogászati ellátását hat körzetben vég­zik. Pontosabban csak végez­nék, mivel a fogorvosi állá­sok java része betöltetlen. Fél évtizede is van már an­nak, hogy valamennyi rende: lobén szakorvos várta a be­tegeket. A nyírbátori rende­lőintézetben jelenleg mind­össze egyetlen főállású és egy mellékállású fogorvos dolgo­zik. Egyikük, dr. Sztanojev Pé­ter fogszakorvos 15 éve gyó­gyítja a betegek fogát. Ő a város legrégebbi fogorvosa. A többiek mind utána jöttek és sajnos, legtöbbször rövid ide­ig maradtak. Távozásuknak csak egyik oka a sok munka, amelyből bőven kijut Sztano­jev doktornak is. Tőle kér­dezem: mennyiben változott a fogászkodás az eltelt évek alatt? — Elsősorban az emberek szemlélete formálódott. Amíg régebben a foghúzást tartot­ták a bajok egyetlen orvos­lásának, mostanra egyre töb­ben vannak, akik fogaik megmentését szeretnék. — Bizonyára nem a vélet­len teszi ezt. Az egészségne­velés, a felvilágosítás fontos­ságát egyre többen hangsú­lyozzák. Jut-e rá elég idő, az egy­re növekvő napi forgalom mellett? — Keil, hogy jusson. Leg­eredményesebben persze az iskolafogászat ideje alatt al­kalmazható., A.gyerekekre még lehet hatni. Beszélgetőtársa*»——szannt utóbbit lehetne jobban is cVi­Dél felé csökken a zsúfolt­ság a terhestanácsadóban. Igaz, össze sem lehet hason­lítani a pár évvel ezelőtti helyzetet, amikor Nyíregyhá­zán a Sóstói úti rendelőben gondozták az összes kisma­mát. Most négy sávra osztot­ták a megyeszékhelyt és a hozzá tartozó településeket, rövid idő alatt orvos, védőnő és asszisztens látja el a le­endő anyukát. — Elsősorban meg kell ér­tetnünk a terhesekkel, hogy ez a kilenc hónap nem beteg­ség, hanem másállapot, amely másfajta életmódot követel — magyarázza az egyik asszisz­tens, Magyar Lászlóné. — Két fontos szempontot tartunk szem előtt, amikor az önma­gát terhesnek ítélő nő jelent­kezik itt. A születendő gyer­mek teljes családban nőjön fel, és az első terhességét le­hetőleg viselje ki az anyuka. Gyakorta ütközik a két ér­dek . . . A szó szerinti tanácsadás, az életmódra- vonatkozó ja­vaslatok mellett a havonta egyszer megjelenő kismamá­nak megmérik a vérnyomá­sát, testsúlyát, megvizsgálja a nőorvos is. Egyre korszerűbb a terhesgondozás. Dr. Nagy­őszi József szülész-nőgyó­gyász szakorvos a fejlődési rendellenességek felismerésé­ben felbecsülhetetlen segítsé­get nyújtó AFP-szűrést és az ultrahangvizsgálatot említi. Az előbbinél vérvétellel meg­állapíthatják: az élettel ösz- szeegyeztethetetlen betegség­gel jön-e majd világra az új­szülött. Sok emberi tragédi­át előzhetnek meg ezzel. Er­re épül az ultrahangvizsgá­lat, amely szintén pontos ké­pet ad az orvosnak a magzat állapotáról. Sajnos, egyelőre csak egy ultrahangkészülék áll rendelkezésükre. 1985. ja­nuár 1-étől valamennyi ter­hesnek kötelező az ultrahang­szűrés. Közben az előkészítőben Szuhánszkiné Balázsi Kata­lin védőnő hívja fel az egyik kismama figyelmét a Honvéd utcai művelődési házban szervezett terhestornára. Ez is egy lehetőség a gyors, fáj­dalommentes, aktív szülésre. LV'/; Tóth Kornélia ißt; ’íojivss Várnak a sorukra ... Lakásnézőben a népi ellenőrök 2. A minőség érdektelen! A megfelelő minőségi mun­kát különböző juttatásokkal szeretnék ösztönözni, ám a premizálási módok nem ösz­tönöznek jobb munkára. El­ső osztályú minőségre szer­ződnek, aztán kiderül, hogy első osztályú munkát sehol nem tudnak végezni. Nem­csak azért, mert mindössze egy vállalatnál működik mi­nőségellenőrzési csoport, ha­nem mert sokszor az anyag sem első osztályú már, de a dolgozók fegyelmezetlensége, egymás munkájának lebe­csülése is hozzájárul ehhez. A tervek tehát elkészültek, a hatóság áldását adta r; az építtetők és lebonyolítók munkába álltak, aztán jött kivitelező, és épült a ház. De hogyan? A népi ellenőrök sz< rint elhasználódott, alacsony műszaki színvonalú gépekké A SZÁÉV-nél például a gépek és felszerelések használható sági foka tavaly még a 45 százalékot sem érte el, de mi öt évvel ezelőtt, 1981-ben Is alig haladta meg a 60 százt lékot. Ki okozta a kárt? Az ütemes és folyamatos munkát sokszor zavarja meg anyaghiány, vagy éppenség­gel valamilyen felszerelés hiánya. Nem mindig érkez­nek meg időben egyik mun­kahelyről a másikra az át­irányított gépek, aztán ami­kor az ilyen okok miatti le­maradást pótolni szeretnék, akkor tovább romlik a minő­ség. Pedig romlik az már az anyagok tárolásánál, a mun­kahelyekre kiszállított anya­gok megóvásánál. Nem ösztönöz a minőség javítására a? , sem, hogy ha elkészült a munka, nem tud- í ni ki végérfé* azt. ..hogv a. munkabrigádok tagjainak fi­zetését nem különbözteti [ meg egyrrtáátdP: ki müven minőséget adV u'gy ha elérke­zik az átadás ideje, egyre1 több papír kell a hibajegyzé­kek elkészítéséhez. Ha pedig egy munkát rosszul Végeztek el, az a javítás után már so­ha nem lesz első osztályú. Az is hozzájárul ehhez, hogy a hiba okozóját legtöbbször nem sikerül megtalálni, de ha igen, akkor is csak elvét­ve téríttetik meg vele a kárt. A szennyvíznek az a tulajdonsága, hogy csak akkor folyi ki a házból, ha a vezeték is lejt. A képen látható szennyvíz vezeték egy első, szakasza emelkedik, s ha ezt eltakarta vol na a föld, meglehetősen hamar elöntötte volna a szennyví a lakókat ................. Meg sem nézték... Más a helyzet magánépít­kezés esetén. Itt a tervezőket többnyire ajánlás vagy isme­retség alapján választják az építtetők, de a szakmai fel- készültségét, a rátermettsé­gét nem tudják elbírálni. A tervezésben a legtöbb gondot a hőszigetelés okozza, arra azonban így is jók a -tervek, hogy az engedélyt megadják rá, s kezdődik a kivitelezés. Hogyan? Sokszor kalákában és ez többnyire a minőség rovására megy. Mindig van, aki felelősséget vállal az épít­kezésért, de tevékenységé­nek hatása csak az épület befejezése után mérhető, mert építési napló nincs, építke­zés közben nem ellenőrizhe­tő, hogy mit tett, utána pe­dig néha jobb volna már iynóíllirn 7 néqueo löd-A: nem ás tudni,; mert. a hibák egy része szinte nem is ja­vítható. Mátészalkán a Búza utca 15. szám alatt például a ta­nács nem ellenőrizte a lakó­ház kitűzését, majd amikor felépült a ház, a használatba­vételi engedélyt is úgy adták ki, hogy nem nézték meg előtte. Aztán a ház pincéjé­ben feltört a víz, így a ka­zánház még az azóta végzett szigetelések 'eignere is csak csökkentett értékben használ-' ható. Oroson a Csermely ut­ca 23. szám alatt például olyan lakásra adtak haszná­latbavételi engedélyt, amely­nek a készültségi foka 65 százalékos volt. Ha rossz az anyag Az anyag olyan, amilyet éppen kapni lehet, vagy olyan, amilyenre az építte­tőnek pénze van. Pedig ha az anyag minősége nem megfe­lelő, akkor baj van, mert ki­vitelezés közben sem a ható­ság, sem a minőségvizsgáló intézet nem ellenőrzi. Alig jobb a helyzet, ha kisiparos a kivitelező, mert velük sem kötnek szerződést, vagy lega­lábbis olyat nem, amelyik a munka minőségére vonatko zó kikötést tartalmazza, i használatbavételi engedélye kiadása pedig sokszor forrná lis. Szabolcs-Szatmár megyébe évente 4000—4500 lakás épü ezeknek 65—70 százaléka ma gánszervezésben valósul meg Ezért mondták ki a népi el lenőrzési bizottság ülésér hogy nagyobb figyelmet kel a magánépítők érdekeinél *képviseletére;' fordítani. Id* sorolták természetesen a la kásszövetkezet keretében épí tőket is. A népi ellenőrök külöi célvizsgálatot tartanak ; Lakszövnél, amely kiterjed i szövetkezet egész tevékeny ségére, s főleg arra: ez ; szervezet jobban védje azol érdekét, akik a szövetkeze tagjai lesznek, akik pénzű kért olykor rosszul épített la­kásokba kényszerülnek. Balogh Józsel Százezrek két év alatt A 35 éves nyíregyházi Il­lés László néhány éve jármű- alkatrészt forgalmazó boltot nyitott. Működési engedélye használt és új alkatrészek, autófelszerelési, valamint ápolási cikkek beszerzésére és árusítására szólt, ő azon­ban meglehetősen szabadosán értelmezte jogosítványa szö­vegét : 1983 januárjától múlt év márciusáig rendszeresen kis­kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetektől vásá­rolt árut, mintegy két és fél millió forint értékben. Az ily módon beszerzett portéká­kat azután 18 százalékos ha­szonkulcs alkalmazásával ad­ta tovább, így 450 ezer fo­rint tisztességtelen haszon­hoz jutott — alig több, mint két év alatt. Ehhez jön még, hogy 541 ezer forint összegű árubeszerzést a pénztár- könyvbe sem vezetett be, akadályozva ezzel az adó­alapjának reális megállapítá­sát. Az élelmes magánkereske­dő ügyét első fokon a Nyír­egyházi Városi Bíróság bírál­ta el, s üzérkedés bűntetté­ben mondta ki bűnösnek, 1 évi felfüggesztett szabadság- vesztésre, 30 ezer forint pénz- büntetésre ítélve, valamint el­rendelve a tőle lefoglalt 179 ezer forintnyi járműalkatrész elkobzását, és kötelezve 200 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. Illés László és védője a ha­tározatot megfellebbezték, felmentést kérve. így a Sza­bolcs-Szatmár megyei Bíró­ság tett pontot az ügyre: a lefoglalt -alkatrészek elkob­zását mellőzte, viszont 350 ezer forintra emelte az el­kobzás alá eső értéket. Az elsőfokú ítélet másban nem változott. Futva a másik oldalra... Átprogramozzák a lámpákat Már csak két napig fu­tunk. Legalábbis kényszer­ből, Nyíregyháza kellős közepén, az Október 31. téren. Aki erre jár, tudja, hogy a lámpák szabad jel­zése olyan rövid ideig tart, hogy csak futva le­het átérni a másik oldal­ra. A jövő hét csütörtöktől megváltozik a helyzet. Eh­hez azonban az szükséges, hogy átprogramozzák a lámpákat. Hétfő reggeltől kikapcsolják ezért" a tér összes lámpáját, s három nap alatt elvégzik az át­programozást. Az átállítás ideje alatt a kihelyezett táblák szerint kell közle­kedni, tehát a Kiskörúton ■haladóknak lesz elsőbbsé­ge. Ha csúcsidőben fenn­akadás lenne a közleke­désben, akkor a rendőrség segít a forgalom irányítá­sában.

Next

/
Thumbnails
Contents