Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-14 / 268. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. november 14, A bolíviai főváros utcáin bányászok tűntettek, magasabb béreket követelve, illetve a kormány ígéretét, hogy a bányákat nem adják magánkézbe. A Rajnába került szennyeződés körülményeit és következményeit tárgyalják meg Zürichben az érintett nyugat-európai országok szakminiszterei. A történelmi út é$ tapasztalatai — Kádár János könyvéről — TELEX LAOSZI PÁRTKONGRESSZUS Vientiane-ban ma megnyílt a Laoszi Népi Forradalmi Párt negyedik kongresszusa. A laoszi testvérpárt kongresszusán az MSZMP küldöttségét Szakait József, az MSZMP KB tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vezeti. Az SZKP delegációjának élén Gejdar Aliev, az SZKP KB PB tagja, a szovjet kormány első elnökhelyettese áll. A kongresszuson a politikai beszámolót Kaysone Phomvihame főtitkár terjeszti elő. A küldöttek megvitatják még a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság társadalmi-gazdasági fejlesztésének 1990-ig, illetve 2000-ig érvényes fő irányait, valamint a párt szervezeti szabályzatának javasolt módosítását. AQUINO ELUTAZOTT JAPÁNBÓL Pénzügyi és poltikai támogatásra szóló ígéretekkel tért haza Corazon Aquino fülöp- szigeteki államfő Japánban tett négynapos hivatalos látogatásáról. A japán fél közel egymilliárd dollár értékű pénzügyi támogatást ajánlott fel a Fülöp-szigetek gazdaságának helyreállításához. FRANCIA HADÜGYI KÖLTSÉGVETÉS A francia nemzetgyűlés csütörtökön megszavazta a Chirac-kormány jövő évi katonai költségvetését, amelynek 169,2 milliárd frankos összege 6,85 százalékkal múlja felül a tavalyit. A költség- vetés mellett szavaztak a kormánypártok és némi fenntartással a szélsőjobboldali nemzeti front. Ellene szavazott az FKP csoportja, míg a szocialista párt belső vita után a tartózkodás mellett döntött. 8,20: Tér — idő. Tudományos figyelő. — 8,50: Rettegett Iván. Részletek Bizet operájából. — 9,33: Mi van a szobában? — 9,53: Lottósorsolás. — 10,05: Gyászjelentés. — 10,10: Lemezmúzeum. — 11,00: Elveszett otthonok. — 11,29: A Stú dió 11 felvételeiből. — 12,45: Fáj a Géza: Arcképek régi irodalmunkból. Könyvszemle. — 12,55: Zenés séták a természetben. Hegyek, völgyek. — 14,10: Népdalok, néptáncok. — 15,00: Nemzetiségeink életéből. — 15,30: Anneliese Rothenberger és Nicolai Gedda operettfelvételeiből. — 16,05: Százszorszép színház. — 16,52: Muzsikáló természet. Nyári este a Kondor-tónál. — 17,00: Kettős teher. — 17,30: Idősebbek hullámhosszán. — 19,15: Húszas stúdió. — 20,15: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 21,15: Szervánszky Endre: Névnap a cserénynél — pásztorjelenet. — 21,30: Kőszegi képek. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Szemet — miért? — 23,00: Csembalómüvészek. XVIII/13. rész. — 23,46: Régi fúvószene. PETŐFI RADIO 8,20: Maya. Részletek Fényes Szabolcs—Harmath Imre—Mihály István operettjéből. — 12,10: Hadai Győző táncdalaiból. — 12,25: Édes anyanyelvűnk. — 12,30: Népdalkörök pódiuma. — 13,05: Popzene sztereóban. — 14,00: Péntektől péntekig. — 17,08: Fiatalok popzenei felvételei. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Fiataloknak! — 20,00: Régi nóta, híres nóta. — 21,05: Mese ez, gyermek ... — 22,05: Látogatás a múltunkban... — 23,20 —0,14: Álmodozás... Szórakoztató zene. 3. MŰSOR 9,08: Dzsesszarchívum. — 11,30: Zenekari muzsika. — 13,05: Jákob lajtorjája. 2. — 14,04: A két Foscari. Részletek Verdi operájából. — 15,00—1,00: Zenés nap Berlinből. — 16,17: Látogatóban Berlin környéki népzenei együtteseknél. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Jó hétvégét ! Kulturális- és sportprogram-ajánlat. — 17,15: Körkép. (Folytató* az 1. oldalról) A téli tárolású zöldségek és gyümölcsök árusításának megkezdéséig — tehát az év végéig — is megfelelőnek ígérkezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint tavaly voltak. Ez különösen a válogatott árura vonatkozik. November végén, december elején kezdődik a déli- gyümölcsszezon. A kereskeTarnavölgyi György hétvégi jegyzete. — 17,20: Húszon innen, húszon túl. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika.. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. — (A nap szerkesztője: Pálfi Balázs.) (SZOMBAT) 8,00: Hírek. — Lapszemle. — Évfordulónaptár. — 8,20: A héten történt, összeállította: Ma- tyasovszki Edit. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. [A tartalomból: Hobbimikrofon. — Stúdiószínház, iskolában (Bálint István). — Bemutató előtt (Vé- csey Ágnes). — Nyugdíjasok szövetkezete (Kolláth Adrienne). — Szükségből erény (Pálfi Balázs).) — 9,58—10,00: Műsor- előzetes. — (A nap szerkesztője: Haskó József.) MAGYAR TV 9,15: Tévétorna. — 9,20: Olimpikonok. Szovjet rajzfilm. — 9,40: Mozgató. — 9,50: Lottósorsolás. — 10,00: Nyugdíjasok délelőttié. — 10,30: Utazások a világ legnagyobb kisvasútjain. Angol dokumentumfilm-soro- zat. VI 6. rész: Lassú vonatozás Olimpiában. (ism.) — 11.15: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél. Operett (ism.) — 15,20: Iskolatévé. — 15,35: Táborozás a múzeumban. — 15,50: Korok művészete Magyarországon H. — 16,25: Hírek. — 16,30: Makk emberkék és a tyúk. NDK animációs film. — 16.40: Postafiók 250. — 17,00: Hangok, hangszerek. Népzenei barangolás a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. II/l. rész. — 17,35: Tévétükör. — 18,00: Ablak. A Belpolitikai Főszerkesztőség műsora. — 19,05: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Henrik Ibsen: Nóra című drámájának tévéváltozata. — 21,45: Péntek esti randevú. — 22,50: Híradó. — 23,00: Himnusz. 2. MŰSOR: 17,25: Köves József: Közös kutya. Tévéfilm. ism.) — 18,30: Goluzsa úr halála. A Pécsi Körzeti Stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi szerkesztőségének különkiadása. — 19,00: Ablak. (Az I. műsor folytatása.) — 19,30: A tengerek marslakói. Angol dokumentumftlm (ism.) — 20,00: Balett-tükör. — 20,45: delem idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget kínál narancsból, mandarinból, banánból, valamint kubai narancsból és grapefruitból. Füge és datolya behozataláról is tárgyalnak a külkereskedők, megállapodás azonban még nem született. A korábbinál jobb a kínálat mazsolából és kókuszreszelékből, az ünnepek előtt mindkét termékből kellő mennyiséget biztosít a kereskedelem. Lélek és forma. Képzőművészeti rövidfilm. — 21,20: Híradó. — 21,45: Súlyemelő világ- bajnokság (100 kg). SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilm. — 13,20: Népi hangszerek. — 13,35: Az orosz beszéd. — 14,05: Hirek. — 14,10: Hangverseny. — 14,40: Az Orosz Múzeum. — 15,10: A Junoszty együttes műsora. — 15,30: A két barát (film). — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Problémák, útkeresések, megoldások. — 18,40: Súlyemelő világbajnokság. — 19,00: Híradó. — 19,40: Fiatal filmrendezők. — 20,55: Világhíradó. — 21,10: Fogjuk egymás kezét. — 22,26: Kedves, drága, szeretett, egyetlen (film). — 23,33: Hírek. — 23,38: Zene a színházban, filmen és a tévében. SZLOVÁK TV 15,35: Hírek. — 15,40: Rövidfilmek a képernyőn. — 16,40: A testmozgás egészség. — 16,45: Nemcsak játékszerek — rövidfilm. — 17,10: Portréfilm. — 17,45: Bratislavai magazin. — 18,10: Ez aztán egy helyzet — riportműsor. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Mezőgazdasági magazin. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Zsebek és zacskók — angol természetfilm (ism.). — 20,30: Egyetlen szerelem — filmsorozat 2. rész. — 21,35: Népszerű dalok a televízió műsoraiból. — 21,55: Videostop — szórakoztató vetélkedő. — 22,35: Fényes nappal történt —' svájci bűnügyi film. — 0,10: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A SÁRKÁNY ÜTJA. Béke mozi: de.: ÁGYÚGOLYÓ FUTAM. Du.: ÁGYÚGOLYÓ FUTAM. Comenlus filmklub: nov. 14- én 20,00 órától. Móricz mozi: A FLOTTA KEDVENCE. 5ANDOKÄN. 14. péntek 19,00: ÚRHATNÁM POLGAR. — Bérletszünet. 14-én pénteken 20 órakor a hangversenyteremben: ATLÉTATRIKÓBAN A FELSŐ TÍZEZER. — Az Atléta trió műsora. Belépődíj: 70 Ft. „A vezetés nem uralkodás, és a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság, és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk” — fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961. decemberi ülésén elhangzott felszólalásában. Az idei politikai könyvnapokra megjelent kötet, amely A szocializmus megújulása Magyar- országon címmel Kádár János elmúlt három évtizedben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett válogatást, a fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tükörképe. A kötetben közreadott huszonnyolc beszéd és írás három évtizedet fog át: a Szakszervezetek Országos Tanácsa X. plénumán, 1957 januárjában elhangzott hozzászólással nyit, és a Csepeli Szerszámgépgyárban 1986 júniusában megtartott barátsági nagygyűlésen mondott beszéddel zárul. Áttekintést nyújt a magyar nép történetének eredményekben oly gazdag korszakáról, a sikeres kemény munkáról, a pártpolitika megújításáról, és kendőzetlenül szól az építőmunka gondjairól, nehézségeiről is. A beszédek, cikkek tanulmányozása során áttekintést kaphatunk az elmúlt három évtized szinte minden fontos — ma már a szó igazi értelmében —, történelmi eseményéről, az 1957 óta megtett útról. Az ellenforradalmi támadás visszaverése, a kommunista párt újjászervezése, a konszolidáció kibontakoztatása és megvalósítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a politikai mechanizmus korszerűsítése, a szocialista demokrácia kiszélesítése — címszavakban közelmúltunk történetének csomópontjai. Ha igazán korrektek akarunk lenni, akkor mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy Kádár Jánosnak a kötetbe felvett megnyilatkozásai nemcsak az elmúlt emberöltő fordulópontjait mutatják be, hanem módszeréből fakadóan számos vonatkozásban visszanyúlnak a felszabadulást követő évtized értékelésére is, sőt jó néhány vonatkozásban a magyar forradalmi munkás- mozgalom korábbi periódusaira is. . A válogatás nyitó beszédei, cikkei az ellenforradalmi lázadás kirobbanásának okaival, a szocialista konszolidáció elvi, politikai platformjának megfogalmazásával, az újjászervezett párt vezető szerepének helyes értelmezésével és érvényesítésével foglalkoznak. Már itt az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig érvényesülő törekvése, hogy a társadalmi valóság mélységes tisztelete alapján, a valóságos érdekek, törekvések figyelem- bevételével fogalmazza meg mondanivalóját. Ezért tekinthetők — többek között — a szakmai érdekképviseleti szervezetek feladatairól 1957 januárjában elhangzott szavai hosszú távon érvényesnek: „Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgozók érdekeinek helyes szolgálatáról. Ez a szakszervezet elsőrendű ieladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkásosztály alapvető, általános érdekeit is. A munkásosztály elemi érdekeit is. A munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialista társadalom építése megfelelő ütemben folyjék, és teljes befejezést nyerjen Magyarországon; hogy Magyarország szocialista ország legyen, mindenféle kapitalista kizsákmányolástól mentesen, A szakszervezetek érdeke és feladata, hogy ezt az alapvető célt szolgálják. A másik feladata a munkások napi érdekeinek szolgálata.” A kötetben Kádár Jánosnak számos olyan beszéde is megtalálható, amely napjainkban már kortörténeti dokumentum. Ilyen a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961 decemberi ülésén elhangzott felszólalása, amikor olyan lényeges és fontos kérdésről szólott, mint a közélet tisztasága, a szocialista nemzeti egység kibontakoztatása. Ekkor hangzott el először a nyilvánosság előtt az MSZMP szövetségi politikájának az az alapelve, mely azóta az „aki nincs ellenünk, velünk van” szállóige formájában világszerte közismertté vált: „Igenis úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van: aki nincs az MSZMP ellen, az vele van: és aki nincs a népfront ellen, az vele van.” A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások képet nyújtanak Kádár János államférfiúi, politikusi, emberi magatartásáról, személyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatkozásában megfogalmazta, nem akart történelmet „csinálni”. Mégis nem csupán elemezte és értékelte a hazai fejlődés mozgatórugóit, eredményeit és gondjait, sikereit és nehézségeit, hanem eközben a tények, a valóság ismeretében, arra támaszkodva véleményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az elmélet és a gyakorlat, a cél és az eszköz viszonya, a közügy és a magánügy kötődése, a megújulási készség és a folytonosság érvényesítése. Szavait minden kérdésben a nyílt, őszinte hang, az eredmények és sikerek megbecsülése, elismerése, ugyanakkor a hiányosságok, gyengeségek kritikus feltárása jellemezte és jellemzi. Ez tükröződött — többek között — a Központi Bizottság 1984. áprilisi ülésén elhangzott felszólalásában is (amely e kötet lapjain került nyilvánosságra) : „A közhangulatot, amennyire lehetséges, megpróbáljuk követni. Látjuk ennek változását és hullámzását, mert a jelentéseket nem szépítik meg. Ezekből és egyéb jelekből számomra az a következtetés adódik — mondotta —, hogy nagyon tiszteletreméltó a mi dolgozó népünk helytállása, és ennek óriási jelentősége van. Ebben sok minden szerepet játszik. Többek közt az, hogy a párt, a kormányzat, a rendszer bizonyos hitelt szerzett politikájával a nép előtt, és valamit el is ért általa. Innen a nép türelme. De ne tévesszük 'össze a gazdasági ügyekben járatos, és az ügyeket kézben tartó vezetők ezreit, tízezreit a milliókkal. Higgyék el, elvtársik, hogy az a sokszor hangoztatott hivatkozás a „nemzetközi gazdasági körülményekre” és „az élet- színvonal területén elért eredmények megőrzésének” jelszava nem tartható. Többféle oknál fogva nem tartható. Nem tartható azért, mert ezzel a párt, a rendszer nem tud perspektívát mutatni a dolgozó népnek.” Külön válogatást is megérdemelnének azok a beszédek, cikkek, amelyek a szocialista építés tapasztalataival, a megtett három évtizedes út tanulságaival, a marxizmus—leninizmus magyarországi adottságok és hagyományok figyelem- bevételével történő alkalmazásával és továbbfejlesztésével foglalkoznak. Elméleti megközelítésben, ugyanakkor szorosan a gyakorlati tapasztalatok szem előtt tartásával, azokra építve fejti ki gondolatait olyan fajsúlyos kérdésekről, mint a magyarországi osztályharc és a szocialista építőmunka tapasztalatai, a lenini tanítás alkalmazása, a szocialista világrendszer fejlődésének fő kérdései. A kötet lapjain kirajzolódnak a Magyar Népköztársaság külpolitikájának, az MSZMP nemzetközi tevékenységének fő jellemzői, amelyek országunknak és pártunknak elismerést és megbecsülést szereztek szerte a nagyvilágban, barátaink és a tőkés államok körében egyaránt. A külpolitika alapján képező magyar —szovjet kapcsolatok lényegét összegézte Kádár János 1986. júniusi — már említett — beszéde is: Tárgyalásainkon ismét bebizonyosodott, hogy egységünk szilárd és megbonthatatlan, mert közös marxista-leninista elveink alapján, valamint országaink alapvető érdekeinek és távlati céljainak egybeesése nyomán pártjaink a szocialista építés és a világhelyzet kérdéseit azonosan ítélik meg. Közös az elhatározás abban, hogy a kétoldalú magyar—szovjet együttműködést minden területen továbbfejlesztjük és magasabb színvonalra emeljük, s abban is, hogv a nemzetközi kérdésekben együtt, azonos célokért: a viszonyok megjavításáért, a tartós békéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyverektől mentes jövőjéért ; küzdünk.” A szocializmus megújuló- ■ sa Magyarországon címmel i megjelent válogatás egy he- j lyes politika és egy népsze- j rű politikus, az MSZMP j politikájának és Kádár Já- í nosnak hiteles tükre. Az ( írások, beszédek soraiban megtalálhatók emellett egy olyan kommunista államférfi, politikus emberi habitusának jellemzői is, aki magáról így nyilatkozott: „ én magamat szerencsés embernek tartom, és boldog is vagyok abban az értelemben, hogy a meggyőződésem szerint éltem minden körülmények között és olyan ügyért tudtam dolgozni és harcolni, ami nekem mint embernek mindig szívügyem volt. Az eszem is ezt diktálta, a szívem is ezt diktálta.” (Kossuth Könyvkiadó) Botos János — ...... . > 1986. november 14., péntek KOSSUTH RADIO
