Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 9. Mnszavi iráni miniszterelnök Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke. Nemzetközi szimpózium Budapustm Marxisták és katolikusok párbeszéde Kinos incidens A tagadás egyértelmű és általános. Semmi közünk hozzá — így lehetne össze­foglalni a hivatalos amerikai intézményeik és személyek nyilatkozatát, akik az elmúlt órákban a nicaraguai határ közelében lelőtt fegyverszál­lító gépről fejtették ki véle­ményüket. A kifogások persze megle­hetősen átlátszóak, hiszen a managuai kormány ellen harcoló kontrák utánpótlását szállító repülő személyzete amerikai állampolgárokból állt, s pilótája is Salvador­ban szolgált katonai tanács­adóként. Az a megoldás pe­dig, hogy a felszerelést vivő gépek névleg „független ki­sebb légitársaságokhoz” tar­toznak, s a számlát is „ma­gánszemélyekből álló csopor­tok” állják, aligha téveszthe­ti meg a közép-amerikai vál­ság történetét jobban ismerő megfigyelőket. Előfordult már ilyen közvetett beavat­kozás számtalanszor. De hát nyilvánvaló, hogy nem olyan apró dolgokról van szó, mint a fegyverszállító gépek hovatartozása vagy a pilóták nemzetisége. A lé­nyeg, a Reagan-adminisztrá­ció elszántsága a sandinista kormányzat helyzetének alá- ásásána és lehetőség szerinti megdöntésére. Változhatnak a módszerek és az eszközök, a cél azonos maradt: gazda­sági, diplomáciai és katonai ■lépések sorozatával elérni, hogy a Nicaraguában győze­lemre jutott forradalom ne terjedhessen tovább a kényes stratégiai helyzetű karibi térségben. Hiába érzékelhető az amerikai közvélemény te­kintélyes részének aggodal­ma, sőt az Egyesült Államok számos szövetségesének fenn­tartása, a Fehér Ház állás­pontja az elmúlt hónapokban sem módosult. Noha épp most jutott el a nicaraguai rendszer egy fontos válasz­tási ígéretének, az új alkot­mány kidolgozásának szaka­száig, amely az „össznemzeti egyetértés kialakítására” vo­natkozó washingtoni követe­léseknek is megfelelhet. Az alaptörvény e,gy részét már végleges formába öntötték, s a parlamenti vita során messzemenően figyelembe vették és veszik az ellenzéki pártok véleményét is. A körülmények aligha kedveznék a békés belső fej­lődésnek. A írepülőgép-inci- diens csak egyetlen apró ese­mény abban az engesztelhe­tetlen harcban, amelyet a sandinista-ellenes erők a managuai kormányzat ellen folytatnak, s amelyben — biztosra lehet venni — a mostani kínos eset sem kész­teti visszakozásra a Fehér Házat. Elekes Éva A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt or­szág marxista és katolikus tudósainak részvételével há­romnapos nemzetközi szim­pózium kezdődött szerdán Budapesten. Szentágothai Já­nos akadémikus köszöntötte a résztvevőket, majd Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitó be­szédet. Elöljáróban leszögez­te: a mostani tanácskozás nem a különbségek konfron­tációját és nem is az összebé- kíthetetlen összebékítésének feladatát tűzte maga elé. A mai világ nemzetközi politi­kai, világgazdasági és társa­dalmi feszültségekkel terhes, robbanásveszélyes közegében életfontosságú a bizalom és a megértés, a barátság légköre és az ezek megalapozásához nélkülözhetetlen párbeszéd. A filozófiai-világnézeti különb­ségeknél ezért jóval fonto­sabb, ami a marxista és a ka­tolikus tudósokat ma össze­kapcsolja: a világért érzett felelősség, a tudomány fele­Október 15-től megkezdik és a hónap folyamán befeje­zik hat szovjet ezred kivoná­sát Afganisztánból — jelen­tette szerdán a TASZSZ szov­jet hírügynökség a szovjet honvédelmi minisztériumra hivatkozva. A korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens — amely az Afgán Demokra­Paul Poupard kardinális, a vatikáni Nem Hívők Titkársá­gának elnöke beszél, mellet­te jobbról Szentágothai Já­nos akadémikus. lőssége és a társadalmi cse­lekvés a veszélyek csökkenté­se és az emberi magatartás átalakítása érdekében — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Paul Poupard bíboros, a vatikáni Nem Hívők Titkár­ságának vezetője az eszme­csere katolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédet: Hangsúlyozta: a Vatikán támogatja a két nagy világnézet képviselői közötti dialógust, hiszen az egyház szándéka elősegíteni a hívők és nem hívők fo­lyamatos párbeszédét. Meg­győződését fejezte ki, hogy az emberek képesek túllépni a világnézeti megosztottsá­gon, s — hangoztatta — hisz e dialógus értelmében, hasz­nosságában. A szimpoziomon hat téma­kört dolgoznak fel. tikus Köztársaság kormányá­nak kérésére tartózkodik az országban — fenti egységei­nek kivonására a szovjet ve­zetés döntésének értelmében kerül sor. Ezt az elhatározást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelentette be 1986 júliusában vlagyivosz- toki beszédében. TELEX Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a parlamentben fogadta Gurij Marcsuk miniszterelnök-he­lyettest, a Szovjetunió tudo­mányos-műszaki állami bi­zottságának elnökét. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélésen jelen volt Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Tétényi Pál és Gurij Mar­csuk zárójegyzőkönyvet írtak alá Magyarország és a Szov­jetunió tudományos-műszaki együttműködése helyzetéről és továbbfejlesztésének irá­nyairól. Gurij Marcsuk szer­dán elutazott Budapestről. (Folytatás az 1. oldalról) Ami a VII. ötéves tervet il-j leti, a posta 1 milliárd 200, millió fejlesztést tervez Sza-j bolcs-Szatmár megyében. Há-Í lózatbővítési programjukban szerepel a mátészalkai váro­si és pályaudvari hivatal, a fehérgyarmati, a nyíregyházi 3-as, a székelyi, a nyírbélte- ki, a nagyecsedi és beregda- róci postahivatalok építése, illetve bővítése, tervezik 25 vályog falú hivatal kiválté-: sát és 9 helyen számolnak felújítással. Hét hírlapárusító pavilont építenek, de legtöbb pénzt — egymilliárd forint körüli ősz- szeget — a telefonközpontok korszerűsítésére, a hálózat bővítésére költenek. Bővül a nyíregyházi központ, mert csak így lehetséges a körzet automatizálásának folytatá­sa, Mátészalkán elkészül a városi gócközpont, hozzákez­denek a góckörzet kialakítá-' sához és folytatják a nyilvá­nos telefonhálózat bővítését. Nyírbátor konténerközpontot kap, Vásárosnamény és Zá­hony körzetében alközpont­rekonstrukciókat végeznek, Fehérgyarmaton pedig az új műszaki épület építéséhez kezdenek. A postai fejlesztésekről szóló tájékoztatót követően kifejtette véleményét a posta terveiről Varga Gyula, Szé­les Lajos, Gulyás Gyula, Szűcs Gyula, Soltészáé Pádár Ilona, László Béla, Mezei Károly, Kovács János, Novák Lajos, Szántó Sándor és László András, a megyei ta­nács általános tanácselnök­helyettese. A családjogi törvény mó­dosítását tervezi az ország- gyűlés. A törvényjavaslatról Soltészné Pádár Ilona tájé­koztatta a képviselőket. Szót kért a vitában László Béla, Mezei Károly, Kovács And- rásné, Moravszki György, Té- csy László és Szűcs Gyula. A képviselőcsoport vége­zetül az országgyűlés őszi ülésszakának előkészítésével foglalkozott. Szovjet csapatkivonás Afganisztánból 1986. október 9., csütörtök KOSSUTH RADIO 8,20: Egy kis figyelmet kérek! 8,30: Donizetti: A farsang csü­törtökje. — 9,33: Bányászda­lok. — 9,44: Labirintus. — 10,05: Liszt Ferencről. — 10,37: Spa­nyol zeneszerzők. — 11,40: Gösta Berling. — 12,45: Szíriái képeslapok. — 13,00: Kórusa­inknak ajánljuk. — 13,40: Hal­mozottan hátrányos? — 14,10: A magyar széppróza. — 14,25: Zenei Tükör. — 15,00: Most je­lent meg. — 15,30: Nóták. — 16,05: Révkalauz. — 17,00: Van képe hozzá? — 17,25: A nagy hármas: Maria Callas, Giusep­pe di Stefano és Tito Gobbi. — 19,15: Shakespeare: Coriola- nus. — 21,39: Műhelyfőnökök. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Hangverseny-közvetí­tés. — 23,30: Szimfonikus tán­cok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nóták. — 8,20: A Szabó család. — 8,50: Tíz perc kül­politika. — 12,10: Táncok fú­vószenekarra. — 12,30: Mezők, falvak éneke. — 13,05: Nosztal­giahullám. — 14,00: Don San- che. Operatörténet. — 15,05: Néhány perc tudomány. — 15,10: Operaslágerek* — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: A heavy-metal kedvelőinek. •­16,40: Filmzene. — 17,08: Ko­moly zene. — 17,30: Köztársa­ság tér 1956. — 18,10: Népze­ne. — 18,30: .Slágerlista. — 19,05: Operettkedvelőknek. — 20,03: Poptarisznya-dalok. — 21,05: Népdalfeldolgozások. — 21,40: Kabarécsütörtök. — 22,50: Az élő népdal. — 23,20: Köny- nyűzene. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,95: Operett- ■keidivelőkraek. — 17,20: Hangra- forgó. fA tartalomból: Bánsz- ky István könyvtorftíkája — Tócóskerti kísérlett (Bálint Ist­ván) — Egy vezető tanító (Pál- fi Balázs) — Ingázó kisiskolá­sok (KoUáth Adrienne)! — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Müsorelő- zetes. (A nap szerkesztője: Vé- osey Ágnes.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: A Hortobágyon. Tévéfilm. — 9,35: Énekel: Peter Dvorsky. Cseh­szlovák film. — 16,50: Hírek. — 16,55: Megzavart ritmusok. A Közlekedésbiztonsági Tanács filmje. — 17,10: Elnöki lelátó. — Horváth Lajos-portré. — 17,35: Száz híres festmény. Watteau: Kythera szigete. An­gol rövidfilm. — 17,45: Belga tájak, városok. Angol rövid­film. — 18,30: Telesport. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Két férfi, egy eset. NSZK tévé­sorozat. Társas viszony. — 21,10: Hírháttér. — 22,00: Mo­dern magyar képtár. Pécs. — 22,30: Híradó 3. — 22,40: Him­nusz. 2. MŰSOR 17,15: Kuckó. — 17,45: A nö- sülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. 9. rész. — 18,35: Kamera. A Mephisto c. film elemzése. — 19,15: Dmltrij Sosz- takovics. Portréfilm. — 20,00 : A József Attila Színház Moszk­vában és Leningrádban. 20,30: A Hét különkiadása. Jobb kör­nyezetünkért. — 21,15: Híradó. — 21,40: A nösülés viszontag­ságai. Lengyel filmsorozat. 10. (bef.) rész. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13,30: Nép­dalok. — 13,40: Sakkiskola. — 14,10: Hírek. — 14,15: Vidám startok. — 15,00: K. Bazarsada- jev énekel. — 16,00: ...Tizen­hat évig és azon túl. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Sakkmü- sor. — 17,05: A szavak mögött tettek. — 17,40: Üt önmagunk­hoz (2. rész.) — 19,00: Híradó. 19,40: I. Malgina és J. Ba­barjev énekel. — 20,40: Viláig- híradó. — 20,55: A part (film 1. rész). — 22,03: Hírek. — 22,08: Sz. Obrazcov meséli. — 22,58: Dokumentum film. — 23,08: Hangverseny. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: BREAK II. Béke mozi: de. ÉLETBEN MARADNI. Du. SZERELEM ÉS GALAMBOK. Móricz jnozi: BALEKOK. 9., csütörtök 19,00: A BO­LOND. Németh László bérlet. A szocializmus megújulásának útja (4.) 1H. kongresszus és az IP Az MDP Központi Vezetőségének 1955 márciusi és áp­rilisi ülése újabb fordulatot hozott a politikai irányvonal­ban, és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953 jú­nius .előtti politikához. A jobboldali vagy annak kikiáltott jelenségek és intézkedések elleni harc lett a pártvezető­ségnek legfőbb gondja. S hogy ez mit jelentett, azt jól tük­rözte az 1956. évre kidolgozott rendkívül feszített terv, amely a nehézipar fejlesztését írta elő. A beruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart illette, míg a mezőgazdaság ré­szesedése a maga 18 százalékával jelentősen csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyes fogyasztás növekedé­sét erőteljesen visszafogták, bérjavítást nem irányoztak elő. A propagandában és az ideológiai jellegű megnyilvá­nulásokban ismét azt hangoztatták, hogy a szocializmus előrehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződését váltja ki. A párt elméleti folyóiratának, a Társadalmi Szemlének májusi száma vezércikkében ehhez még hozzá­tette: „A kizsákmányoló osztályok és maradványaik foko­zott ellenállást fejtenek ki, és ez az ellenállás érezteti ha­tását a pártban is.” ' Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzet­közi hejyáetnek 1954 végén és 1955 első hónapjaiban való­ban tapasztalható éleződésére is hivatkozott és spekulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeoffenzívája nyo- ■ mán, más irányú tendenciák kezdtek felülkerekedni (mi­közben persze az imperialistáknak ellenkező irányú hideg- háborús lépései és törekvései is jelen voltak). Magyar szempontból különösen két esemény volt nagy jelentősé­gű. 1955 májusában a négy nagyhatalom Bécsben tető alá hozta az államszerződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státuszába került. 1955. június 2-án Bel- grádban aláírták a szovjet—jugoszláv nyilatkozatot, amely kiküszöbölte a két ország kapcsolatainak akadályait, min­denekelőtt azzal, hogy önkritikusan felülvizsgálták és mint hamisat visszavonták az úgynevezett Tájékoztató Irodának a jugoszláv pártot és vezetőit nemcsak elmarasztaló, de rágalmazó 1949. évi határozatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagymértékben a Rajk-per koholt vádjai­ra épült, Rákosit és csoportját a legközvetlenebbül érin­tette a jugoszláv kérdésnek a testvérpártok, mindenekelőtt az SZKP által, önkritikus módon való rendezése. 1956. február 14—25-én ülésezett az SZKP XX., törté­nelmi jelentőségű kongresszusa, amely nemcsak a Szov­jetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nem­zetközi kommunista mozgalom irányvonalára kiható új következtetésekre jutott. Míg korábban elméletünk a vi­lágháború kirobbanását elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok megváltozásával a harmadik világháború megakadályozásának megvan a le­hetősége. Elvetette azt a sztálini tételt, hogy a szocialista építés előrehaladása szükségszerűen az osztályharc élező­désével jár. Megerősítette viszont azt a lenini tételt, hog^ az egyes országok és nemzetek különböző utakon juthat­nak el a szocializmushoz, a hatalmat az országok egy ré­szében a munkásosztály polgárháború elkerülésével is ki­vívhatja. Hangsúlyozta az átmenetben és a szocialista épí­tés folyamán az egyes országok, nemzetek sajátosságainak jelentőségét, vagyis óvott a szovjet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként értékelhetők a gazdasági in­tézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesztését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesítését, a la­kossági szükségletek kielégítését illette. Általában a XX. kongresszus bátor kérdésfeltevéseivel, elemzésével, a dog­matikus gondolkodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szo­cializmus eszméi és gyakorlata megújulásával biztatott. E tekintetben korszakalkotó jelentőségű, hogy feltárta a sze­mélyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején el­követett törvénysértéseket, és intézkedéseket foganatosított a pártélet lenini normái helyreállítására. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai megalapozásuk átgondolására, és po­litikai irányvonaluk felülvizsgálatára bíztatta a kongresz- szus. A magyar pártot felkészületlenül és váratlanul érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szektás megfonto­lások alapján, éppen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai tanácskozáson vezette, ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét kisebbíteni. Az első politikai bi­zottsági ülésen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szá­jából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén, amelynek napirendje a XX. kong­resszusból adódó magyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgo­zók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a feladatokat és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Minden részében helyes­nek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai.” Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében való felülvizsgálatát szorgalmaz­ták, végül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámogatták Rákosit és politikai vonatát. Nem így a párttagság és a közvélemény politizáló ré­sze. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivitást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyar- országon. Ezekben kifejezésre juttatták a pártvezetéssel szembeni elégedetlenséget, és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nemcsak a rehabilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kap­kodott. Egyrészt egyre hatástalanabb adminisztratív intéz­kedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, másrészt rákényszerült, hogy egy májusi nagy-budapesti nagyaktí­ván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sürgősen változást követelt. Nemes János (Következik: A válság leküzdéséért)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents