Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 8. Dr. Richard von Weizsäcker Magyarországra látogat Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Hazánk és az NSZK kapcsolatai Felhívás párbeszédre Vietnam kész-bárhol, bármikor és bármilyen szinten felvenni a párbeszédet Kínával. Ezek a szavak az ENSZ- közgyűlés ülésszakán hangzottak a minap, s jelentőségük aligha vitatható. Nem az első alkalom a mostani: Vietnam és Indokína szövetségesei már több alkalommal felszólítottak a dialógus megkezdésére. Ez nemcsak a közvetlen régió, de a szélesebb nemzetközi politika számára is nagyon fontos lenne. Emlékezetes, hogy Vietnam és Kína korábbi jó kapcsolatai a hetvenes évek második felében romlottak meg véglegesen' s rövid időre a kínai—vietnami határ frontvonallá is vált. Ma a hírügynökségek időről-időre beszámolnak arról, hogy a két ország hadifoglyokat Cserél, s alkalmanként tűzszünetben állapodik meg. A háború a határon ma elsősorban kölcsönös ágyúzást jelent. Károkat nemcsak a lövedékek becsapódása okoz, de az is, hogy a vietnamiak számára oly szűkén mért értékes termőföldből jelentős területek kiesnek. A konfliktus fő térsége azonban ma Kambodzsa, ahol Kína továbbra is támogatást nyújt a polpotisták bandáinak. Ezek a fegyveres alakulatok Kínától kapnak hadfelszerelést és pénzt, s Peking adja a politikai támogatást is a „vörös Khmereknek”. Nyilvánvaló: létrejöhetne a rendezés, ha Kína megvonná a támogatást a véres tetteiről, saját nemzete elleni népirtásról hírhedt csoporttól. A Vietnam (katonai és politikai) támogatását élvező phnompenhi kormány kész a nemzeti egység megteremtésére — ám a gyilkosokkal nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Ezt az álláspontot támogatta a másik két indokínai kormány is. Legutóbbi külügyminiszteri találkozójukon megerősítették, hogy már 1990 előtt kivonhatják az összes vietnami katonát Kambodzsából, ha megszűnik a Dolpotistáknak adott támogatás. Mindez megfelelő alap lenne a tárgyalásra, a rendezésre. Kína azonban mindeddig nem volt hajlandó megvonni támogatását védenceitől. Ha megszűnne a feszültség a három indokínai ország nyilván könnyebben oldaná meg súlvos gazdasági problémáit. Aligha kétséges, hogy Peking számára is kölönc a délkelet-ázsiai feszültség. A rendezés globális érdek. Erről beszelt Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban is: tárgyalásra szólítva fel Hanoit és Pekinget. Miklós Gábor A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatai rendezettek, alapvetően problémamentesek az együttműködés minden területén. A közelgő államfői találkozó jelentőségét kiemeli, hogy dr. Richard von Weizsäcker személyében először látogat Magyarországra a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. Nagy jelentőségűek a két ország vezetői közötti magas szintű találkozók. Ezek közül kiemelkedik Kádár János 1977-es NSZK-beli látogatása, amely után rendszeressé vált a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti legfelsőbb szintű politikai párbeszéd. 1979-ben Magyarországra látogatott Helmut Schmidt, az NSZK akkori szövetségi kancellárja, 1981-ben Lázár György miniszterelnök járt az NSZK- ban. Kádár János 1982-ben ismét hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban, 1984-ben pedig Helmut Kohl szövetségi kancellár utazott hazánkba A két ország kereskedelmi kirendeltségeit 1964-ben Budapesten, illetve Frankfurt am Mainban nyitották meg, majd 1973. december 21-én került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A kétoldalú politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kontaktusok azóta jelentősen fejlődtek. A gazdasági és pénzügyi együttműködésnek kiemelkedő szerepe van kétoldalú kapcsolatainkban. Az NSZK második legnagyobb gazdasági partnerünk, az árucsereforgalom 1986-ben a korábbi évek mérsékelt növekedése után rekordnagyságot ért el, meghaladta az 5 milliárd márkát. A magyar export áruszerkezetében hagyomá(Folytatás az 1. oldalról) — Az államközi kapcsolatok sokféle területet ölelnek fel. A nemzetközi párbeszédben a kultúrák cseréje az a közeg, amelyben a különböző országok a legvilágosabban mutatják meg önmagukat, s ez ad színt és formát minden egyéb kapcsolatuknak. Nemzeti arculatunknak, kultúránknak ez a mostani bemunyosan nagy arányt képviselnek az argráripari termékek, s mintegy negyven százalék az anyag és a félkésztermék. Az NSZK-ból elsősorban nagyberendezéseket, gépeket, műszereket vásárolunk. A magyar—NSZK külkereskedelmi forgalom folyamatos bővítését szolgálja a két ország vállalatai közötti mintegy 330 kooperációs megállapodás. Mindkét részről kölcsönös az érdeklődés vegyesvállalatok alapítására, valamint a harmadik piaci együttműködésre. Az eddig létrejött 15 közös tőkeérdekeltségű vállalat mellett újabb vállalkozások életrehí- vását segíti az idén áprilisban aláírt beruházásvédelmi megállapodás. A kölcsönös előnyökön nyugvó, sokrétű magyar—NSZK gazdasági együttműködés jól szolgálja mindkét ország érdekeit. Kulturális kapcsolataink az 1977-ben megkötött kulturális együttműködési egyezmény alapján egyenletesen fejlődnek. Mindkét országban rendszeresen tartanak különböző jellegű kulturális rendezvényeket, amelyeken bemutatják a partnerország művészetét, szellemi életét. Egyre növekvő szerepet kap az egyetemek közötti együttműködés, a felsőoktatási intézmények között jelenleg 21 közvetlen megállapodás van érvényben. Hasznos együttműködés bontakozott ki a műszaki-tudományos területeken is. Jó a kapcsolat a tömegkommunikációban. Dinamikusan fejlődik az idegenforgalom. Tavaly csaknem egymillió NSZK-beli állampolgár járt hazánkban, 10 százalékkal több, mint 1984-ben; ugyanakkor 32 százalékkal, 161 ezerre nőtt a Német Szövetségi Köztársaságba látogató magyarok száma. tatkozása jelenti mai magyarországi látogatásunk tartalmát. Beatrix királynő és Claus herceg délután ellátogatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szaközép iskolába. A holland királyi pár, kísérete és magyar vendéglátóik este az Operaházban megtekintették a Holland Táncszínház előadását. TELEX Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke az SZKP Központi Bizottsága meghívására kedden Moszkvába utazott, hogy I részt vegyen a „Munkásosztály és korunk” címmel a szovjet fővárosban sorra kerülő nemzetközi tudományos konferencián. ★ Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője kedden Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 120. ülésén. ★ A Varsói Szerződés tagállamai hadseregei politikai főcsoportfőnökségeinek V. konferenciája kezdődött meg kedden Budapesten. A tanácskozásra hazánkba érkeztek a politikai főcsoportfőnökök ideológiai munkával foglalkozó helyetteseinek vezetésével a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a román és a szovjet hadseregek delegációi. A konferencián — j melyet Horváth István altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszter- helyettes nyitott meg — a hét testvéri hadsereg küldöttségei a szocialista országok harca a béke megőrzéséért és a fegyveres erőkben folyó ideológiai munka című téma- , körben cserélik ki tapasztalataikat, értékelik eddigi munkájuk eredményeit. A reykjavíki csúcsról Amerikai források szerint három találkozóra kerül sor Reykjavíkban Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan között. A jelenlegi tervek szerint szombaton délelőtt és délután, valamint vasárnap délelőtt folytatnak megbeszéléseket. A külügyminiszterek előreláthatólag külön találkoznak. Reagan csütörtökön reggel utazik Washingtonból Reyk- javíkba, ahová helyi idő szerint a koraesti órákban érkezik meg. Az amerikai elnök az ország nagykövetének rezidenciáján lakik majd, a szovjet—amerikai csúcsmegbeszélésekre a város hivatalos vendégházában kerül sor. A Fehér Ház nem közölt további részleteket, azt azonban bejelentette, hogy Reagan rövid nyilatkozatot tesz indulása előtt Washingtonban, de nem nyilatkozik megérkezéskor. . A tárgyalások idején várhatóan csak igen rövid technikai tájékoztatást adnak, egyébként, a két fél megállapodása alapján, Génihez hasonlóan, teljes lesz a hírzárlat. Vendégünk Beatrix királynő 1986. Oktober 8., szerda KOSSUTH RADIO 8,20: Eco-mix. — 8,50: Xis magyar néprajz. — 8,55: Operettdalok. - 9,18: Világablak. — 9,48: Muzsika gyerekeknek. — 10,05: Az árnyak. — 11,01: Mi ez a gyönyörű? — 11.18: Népzene. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00 : Három Bach- toccata. — 13,30: Csárdajelenet. — 13,40: Az apoldai harangok. — 14,09: A magyar széppróza. — 14,20: Operaslágrek. — 15,00: Népzeni Üjság. — 15,40: A Bojtorján felvételei. — 16.05: Az MR 10—14. — 17,00: Számvetés. — 17,25: Népek dalaiból. — 17,40: Hamarosan halljuk. — 18,02: Kritikusok fóruma. — 19,15: Egy öregember feljegyzései. — 20,31: Diszkotéka. — 21,30: Index. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Olasz madrigálok. — 22,43: Akitől Európa rettegett. — 22,58: Világhírű előadók. PETŐFI RADIO 8,05: Idősebbek hullámhosz- szán. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Filmzene. — 12,30: Népdalok. — 13,10: A tegnap slágereiből. — 14,00: Gólok, történetek... — 15,05: Zenélő filmkockák. — 15,40: Barbinek Péter versei. — 16,01: örökzöld dallamok. — 16,48: Diákfoci. — 17,08: Tánczene. — 17,30: Köztársaság tér 1956. — 18,15: Furulyamuzsika. — 18,30: Ritmus. — 19,05: Nóták. — 19,30: Operettfelvételek. — 20,00: Folyóiratszemle. — 20,05: Rockföldről érkezett. — 20,50: Baj- csy-Zsilinszky Endre. — 21,05: Közkívánatra! — 23,20: Régi táncdallamok. — 23,35: Slágerek Madridból. nyíregyházi radio 17,00: Hírek. — 17,05: A Pokolgép együttes lemezéről. — 17,20: Mikroobjektiv. [A tartalomból: Veress József filmkritikája. — őszi pódium (Vécsey Ágnes) Egy év után . . . (Hor- vát Péter). Múzeumi hónap (Ágoston István)]. — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter.) MAGYAR TV ' 8,55: Tévétorna. — 9,00: Delta. — 9,25: A barokk világa. Osztrák filmsorozat. Szélsőségesek. — 10,10: Starsky és Hutch. Amerikai bűnügyi tévé- filmsorozat. A csapda. — 16,45: Hírek. — 16,55: A televízió slágerlistája. — 17,25: A nyelv világa. — 18,25: Kovács Andor gitározik. — 19,00: Esti mese. 19,30: Híradó. — 20,05: Az öreg hölgy látogatása. — 22,40: Híradó 3. — 22,50: Himnusz. 2. MŰSOR 17,35: Lányok — fiúk. — 18,15: Kis Pék Peti. Bábjáték. - 19,05: Nasa obrazovka. Szlovák nemzetiségi műsor. — 19,25: Haydn: D-dúr szimfónia. Angol balettfilm. — 19,55: Álca felügyelő. Jugoszláv rajzfilm. Leszámolás a viaszpanoptikumban. — 20,00: Edeni kertek. Francia rövidfilmsorozat. 13. (bef.) rész. — 20,25: Beethoven: D-dúr szonáta. Előadja: Szvja- toszlav Richter. — 20,50 : Híradó 2. — 21,10: Ernst Thälmann. SZOVJET TV 6,00: Híradó. — 6,40: Tévédo- kumentumfilm. — 7.10: Nászút. Esküvő előtt. — 8,15: Világutazók klubja. — 9,15: Hírek. — 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilmek. — 13,40: Dalok L. Kondratyev verseire. — 14,05: Hírek. — 14,10: Tudósítóink jelentük. — 14,40: A Hucul Ének- és Táncegyüttes műsora — 15,30: A vallás és a politika. — 16,15: Agroipari komplexum jelene és jövője. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Sakk VB. — 17,05: A világ és az ifjúság. — 17,40: Hírek. — 17,45: ..Út önmagunkhoz” 1. rész. — 19,00: Híradó. — 19,40: Középpontban az ember. — 21,00: Világhíradó. — 21,15: Sakk VB. Visszavágó. — 21,30: 22,56: Hírek. — 23,01: Dokuösszel visszajövünk c. film. — menitumfllm Lemesevről. ' MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A SÁRKÁNY KÖZBELÉP. Béke mozi: de. HALÁL EGYENES ADÁSBAN. Du. EGY FAUN MEGKÉSETT DÉLUTÁNJA. Móric/ mozi: RAI.F.KOK. 8. szerda 15,30: ÚRHATNÁM POLGAR. Csíky bérlet. 19,00: ÚRHATNÁM POLGAR. Ódry— Déryné bérlet. A szocializmus megújulásának útja (3.) Frakcióharcok 1 Az előzőekben már szóltunk arról, hogy — az 1953. júniusi fordulattól kezdve — kisebb-nagyobb, burkoltabb vagy nyíltabb formában kifejezésre jutott a pártvezetésben két irányzat, amely Rákosi Mátyás és Nagy Imre személyében meg is testesült, és fokozatosan frakciószintre süllyedt. Mindennek megvolt az objektív, a társadalmi viszonyokban gyökerező háttere is. Az új szakasz politikáját általában az egész társadalom elfogadta, hiszen az a megelőző helyzethez képest az élet- körülmények javulását és szabadabb közéleti légkört hozott. De például a nehézipari termelés csökkentése, beruházások leállítása nemcsak a gazdasági vezetők, hanem az ezekben a szektorokban foglalkoztatottak egy részét is aggodalommal töltötte el. A termelőszövetkezeti parasztság egy része is nyugtalankodott az agrárpolitikai változások miatt. A párt- és állami apparátusban is jócskán j akadtak olyanok, akik régebbi erőszakos állami intézkedésekben játszott — még ha olykor kényszerű — szere- j püknél fogva, féltek a lakosság esetleges reakciójától, , bizonytalanná váltak. A nézeteltérések, felfogásbeli különbségek és az elvi ! kérdések legfeljebb a különböző vezető testületek zárt : ülésein kaptak hangot. Kifelé az egységet hangoztatták. Ez volt a helyzet az MDP 1954. májusi III. kongresszu- : sán is: Rákosi Mátyás referátumában kinyilvánította, hogy a párt „a II. kongresszus óta tovább erősödött, elmélyítette gyökereit, tapasztalatait, edzettebb, összekovácsol- tabb és egységesebb lett.” Ez persze nem felelt meg a valóságnak, és csak arról árulkodott, hogy a pártvezetés — elvtelen kompromisszumban Rákosi és Nagy! — továbbra is ragaszkodik az egységkoncepcióhoz, vagy inkább az egységfikcióhoz, és nem kívánja a tényleges vé- } ieményeltéréseket föltárni és megvitatni. Némileg változott a helyzet 1954 őszén. Az ország gazdasági helyzete ismét feszültebbé vált. Elfogyóban voltak a tartalékok, az életszínvonalat javító és a parasztság helyzetét könnyítő intézkedések felemésztették azokat, j Viszont mindezek kedvező hatása a termelésre ilyen rövid idő alatt még nem mutatkozott. Az intézkedéseknek j szükségszerűen volt bizonyos „tűzoltó jellegük”, a gazda- \ ság átállításának és az irányításnak hosszú távú, átfogó rendszeréről akkor még csak a kutatómunka folyt a tudományos és szakmai körökben. A helyzet szinte kínálta, hogy a két póluson elhelyezkedők egymásra mutogassanak, amikor a felelősség eldöntéséről és persze a teendőkről volt szó. Az egyik szárny — pontosabb híján illessük őket a „baloldali” jelzővel — a nehézségek alapvető okát abban jelölte meg, hogy a júniusi határozat nyomán az életszínvonal emelésében túl nagy lépés történt. Ezek a vezetők nem voltak hajlandók arra emlékezni, hogy a bajok gyökere a rég: gazdaságpolitikai koncepció, a feszített ütemű iparosítás, a realitáj sokkal nem számoló tervezés. A másik szárny — illessük 1 őket a jobboldali jelzővel — az új szakasz politikájával | szembeni ellenállásban, a régihez való ragaszkodásban, az 1 újra való átállás és átcsoportosítás nem megfelelő ütemé- ; ben jelölte meg a bajok okát. Mondani sem kell, hogy | Nagy Imre ez utóbbi nézetet vallotta, míg Rákosi Mátyás : I inkább az előbbihez húzott, bár, mint jó taktikus, ebbeli ; véleményét álcázta, kifejtésével várta az arra kedvezőbb pillanatot és légkört. Ilyen helyzetben ülésezett 1954. október 1—3-án az MDP Központi Vezetőségének plénuma. Emlékezetes tanácskozás volt ez. A testület életében nemigen volt példa arra, hogy ilyen nyíltan, szenvedélyesen, ennyi kritikai készséggel és elvi mélységgel elemezzék a párt politikáját. Nemcsak a gazdasági kérdések, a mezőgazdasági fejlesztés, az iparosítás útja, a termelés és a fogyasztás viszonya, és még sok gyakorlati kérdés került szóba, hanem az egész gazdasági mechanizmus felülvizsgálatának igénye is. Ezen belül rámutattak olyan, csak sokkal később megvalósuló feladatokra is, mint a termelői árrendszer reformjára, az anyagi ösztönzés fontosságára, a reális ár- és bérpolitikára, sőt még az ipari struktúrának adottságainkhoz jobban szabott átalakítására is. (Ebből is lát- . ható, hogy joggal tekinthetjük az új szakaszt az 1956. utá- s ni megújulás eszmei és gyakorlati előzményének.) Ez a biztató kibontakozási lehetőség pár hónap alatt a visszájára fordult, Rákosi Mátyás, aki az októberi ülésen, látva a közhangulatot, az átállás hiányosságait, az új sza- | j kasszái szembeni ellenállást ostorozta, és úgy ítélte meg, I hogy .emiatt „tizenöt hónapot vesztettünk”, december elejétől (közben szabadságon volt a Szovjetunióban) átfogó I offenzívába kezdett a jobboldali elhajlás ellen. Jó frak- : ciós hagyományok szerint, elsősorban Nagy Imrét vette célba, de kijutott az elmarasztalásból az októberi plénum platformjának, és persze ezen keresztül az egész 1953. júniusi irányváltásnak is. Rákosi jól választotta meg a szektás ellentámadása idejét. A jobboldali hibák elleni küzdelem jegyében, sajnos, Rákosinak sikerült kierőszakolni a Központi Vezetőség j 1955. márciusi és áprilisi ülésén nemcsak Nagy Imre el- j ítélését és felmentését a miniszterelnöki posztról, majd kizárását a Központi Vezetőségből (decemberben a pártból is), hanem átértékelését az 1953. júniusi fordulatról, az új szakasz kifejezés hibásnak minősítését, nem is beszélve az 1954. októberi ülés platformjának elvetéséből, j Mindez pedig nem mindig nyíltan történt; az 1953. jú- I ni üst nem kárhoztatták, hanem egyszerűen elfelejtkeztek róla, és ettől kezdve a hivatkozás az 1955. márciusi, tehát .a szektás ellentámadást kibontakoztató KV-plénum lett. Az „elvi alapvetést” rögtön követték az ennek megfelelő konkrét intézkedések is: megint szigorították a begyűjtést, felülvizsgálták a kiskereskedői engedélyek kiadását, nagy tsz-fejlesztést indítottak tagosítással egybefűzve, visszaállították azt a rendszabályt, hogy a szövetkezetből csak három év után lehet kilépni, előirányozták a parasztok és kisiparosok adójának emelését, normarendezéssel megnyirbálták a munkások reáljövedelmét, szigorították a fellépést a sajtóban és a kulturális területen az „elhajlók” ellen, lassították a rehabilitációt stb. Megint meghiúsult egy nagy esély, hogy a kétfrontos harcban kialakult elvi politika megújítsa a szocializmust Magyarországon! Nemes János (Következik: A huszadik kongresszus és az MDP)
