Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

Kutató és termelő együttműködése Egy kísérlet hasznáról mondanak véleményt ezek­ben a napokban a Balkányi Állami Gazdaságban. Van a gazdaság nagykállói almás­kertjében egy húszhektáros parcella, amelynek a növény- védelmi munkálatait nem a gazdaság, hanem — együtt­működési szerződés kereté­ben — a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomás látja el. Sallai Pál igazgató a második éve létesített kí­sérleti parcella előnyeit ab­ban látja, hogy optimális kö­rülmények közt vizsgálják a legújabb növényvédő szerek hatását. Az így kapott ered­ményeket aztán nyugodtan adják közre a megye és az ország többi almatermelő gazdaságának, termelőszövet­kezetének. A kísérleti telepen két be­mutatót is tartottak a közel­múltban a szakembereknek, még a megyei kertbarátklub is tájékozódott eredményeik­ről. A meteorológiai előrejel­zésekhez igazodva a legked­vezőbb időben végezték a vegyszerezéseket. Több új nö­vényvédő szert próbáltak ki az idén almafavarasodás és lisztharmat ellen. Gyümölcs­feldolgozás Püré szilvából és almából. A Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyárá­ban műszakonként hetven­ezer 2,5 deciliteres üveg al­ma- és szilvapürét készíte­nek. Első képünkön: Szpod- nyi Józsefné és Kocsi Atti- láné — a zárógép kezelői — gyártás közben a minőséget is ellenőrzik, ... második képünkön: feldolgozás előtt gondosan átválogatják a pő­rének való almát. (Császár Csaba felvételei) Vízgazdálkodásunk az évtized végéig Folytatódik a közmüprogram A vízgazdálkodás korsze­rűsítése és fejlesztése évről évre nagy erőket és pénzesz­közöket köt le. A VII. ötéves terv éveire meghatározott legfontosabb vízgazdálkodási fejlesztési és fenntartási fel­adatok költségvetése hétmil- liárd forint. A tervet a me­ggyei tanács a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, és egyéb gazdálkodó szervek közreműködésével készítette. A megye lakosságát közel­ről és közvetlenül érintő ré­sze a fejlesztéseknek, hogy folytatódik az a közműprog­ram, amellyel az ivóvízellá­tást és a szennyvízelvezetés gondját oldják meg számos településen. Az évtized vé­géig hatvan újabb települést kapcsolnak be a közműves vízellátásba, ezzel a lakos­ság vízellátottsági színvonala 71 százalékról 84 százalékra növekszik. Nagy feladat a vízgazdál­kodás fejlesztésében, az ár- vízvédelem tökéletesítése. A Szamoson 7,5 kilométer, a Batár bal partján 4 kilomé­ter árvízvédelmi töltést ma­gasítóinak, illetve építenek. Folyamszabályozásra is sor kerül, Dombrád és Tuzsér között mintegy négy kilomé­teres szakaszon. Ezzel javul a jégvédelem és árvízvéde­lem helyzete. Ú3 HIBRIDEK Kilenctonnás kukorica Fajtabemutató Napkorom Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács Elnökének meg­hívására kedden hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett Beatrix királynő, a Hol­land Királyság uralkodója. Ütjára elkísérte férje, Claus herceg. A különgépből kilépő hol­land királynőt Losonczi Pál és felesége fogadta a holland és a magyar nemzeti lobogók­kal, illetve kétnyelvű üdvöz­lő feliratokkal díszített Feri­hegyi repülőtér betonján. A holland és a magyar himnusz elhangzása után az uralkodó vendéglátója társaságában kocsikba ültek és díszmoto­rosok kíséretében a Parla­menthez hajtattak. Az Or­szágházban Losonczi Pál és Beatrix királynő megbeszé­lést folytatott. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a magyar—holland kapcsolatok alakulását, továbbfejleszté­sük irányait, illetve a nem­zetközi élet általános kérdé­seit. Losonczi Pál délután dísz­ebédet adott Beatrix király­nő tiszteletére, s pohárkö­szöntőjében üdvözölte a hol­land uralkodót és Claus her­ceget, illetve a kíséret tag­jait, s reményét fejezte ki, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Parlamentben fogadta Beatrix holland ki­rálynőt, és Claus királyi her­ceget. (KM-telefotó) hogy a királynő budapesti látogatása, a megbeszélések és a találkozások hozzájárul­nak egymás jobb megismeré­séhez, a kölcsönös bizalom építéséhez, a két ország és a két nép közötti kapcsolatok bővítéséhez, ezáltal a nem­zetközi légkör javításához, a helsinki folyamat továbbvi­teléhez. Losonczi Pál megelégedés­sel szólt arról, hogy az ural­kodóval folytatott megbe­szélésen egyetértettek abban: annak ellenére, hogy Ma­gyarország és Hollandia el­térő társadalmi rendszerű, más szövetségi rendszerhez tartozó állam, mindkét or­szág egyaránt fontosnak tart­ja, hogy hozzájáruljon a fegyverkezés korlátozásához, a katonai szembenállás mér­sékléséhez, a kelet—nyugati viszony javításához. A holland királynő válasz- beszédében köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatá­sért, (Folytatás a 4. oldalon) A kormány meghívására í Magyarországon tartózkodó Gurij Marcsukot, a Szovjet- j unió Minisztertanácsának el- j nökhelyettesét, a Tudomá- í nyos Műszaki Állami Bízott- i ság elnökét kedden fogadta j Marjai József, a Miniszterta- j nács elnökhelyettese. A meg- I beszélésen részt vett Tétényi Pál, az Országos Műszaki I Fejlesztési Bizottság elnöke j és Borisz Sztukalin, a Szov- ! jetunió magyarországi nagy- j követe. A szovjet vendég tárgyalt Kapolyi László ipari minisz- j terrel és látogatást tett Be- rend T. Ivánnál, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­kénél. A szovjet miniszterel­nök-helyettes és az általa ve- j zetett delegáció felkereste a Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Köz­pontot, valamint a Híradás- j technika Szövetkezetei. A kukoricatermesztést már megtanultuk. Példázta ezt az a fajtabemutató is, amelyet a műszaki hónap keretében október 7-én Nap­koron tartottak. Vendéglátója volt a szak­embereknek a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, a TESZÖV, a Növényneme­sítő és Minősítő Intézet, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Elhangzott az előadások­ban, hogy Szabolcs-Szatmár- ban a 82 ezer hektár kuko­rica túlsúlyban korai és kö­zépkorai érésű hibrid. Ma az országban köztermesztésben nagyon sok fajta van, de itt a megyében csak azokkal célszerű foglalkozni, amelyek a mi viszonyaink között a legjobb eredményt adják. Ezek a FAO 200-as és FÄO- 300-as hibridek. Dr. Somssich István, a Vetőmag Vállalat központjá­nak igazgatóhelyettese szólt arról is, hogy a napkori Kos­suth Tsz-ben beállított faj­takísérletnek és minden más kísérletnek célja a gyors és széles körű információadás. Ismerjék meg a gazdaságok: mit, miért érdemes termesz­teni. A vetőmagtermeltető évről évre jelentkezik új hibridekkel és nem biztos az, hogy egyik-másik fajta ugyanúgy megállja a helyét Szabolcsban, mint a Dunán­túlon. A próbatermesztés na­gyon sok olyan kérdésre vá­laszt ad, amely alap lehet a fajtaváltásra, a fajtaösszeté­tel ésszerű meghatározására. Napkoron egy 20 hektáros területen idén 22 fajta kuko­ricával végeztek próbater­mesztést. A termőterület a szabolcsi nagy átlagnak meg­felelően nem éri el a tíz aranykorona értéket, mégis a kísérletbe vett kukorica­hibridek hektáronkénti ter­mésátlaga kilenc tonnán fe­lüli. Említésre méltó példá­nak a Pionír 3096, a Pionír 3747, avagy a Pionír 3925, amelyek hektáronként 9,2— 9,5, illetve 9,75 tonnás ter­méssel bizonyítottak. A nagy termés mellett hibrideré­nyek: a gyors vízleadó képes­ség, a szárszilárdság, avagy a fuzáriumra való érzéket­lenség. Láthattak a szakem­berek olyan hibrideket is, amelyek a kettős hasznosí­tásban kiválóak. A Pionír 3965 szemtermésre és silózás­ra egyaránt nagyon jó. A kukoricatermesztés fej­lesztése az intenzív gabona­programban az őszi kalászo­sokkal egyenlő értékű. Ah­hoz, hogy előrelépjünk, ki kell használni minden lehe­tőséget. A jó fajtamegválasz­tás nemcsak egy lehetőség a sokból, de az egyik legna­gyobb lehetőség. Ilyen ala­pon hasznos volt és jó szol­gálatot tett a tanácskozás és a bemutató. (Ki)szolgáltatások N ekem bizony nem éri meg! — hangzik az indok, amikor hiába keresnek kisiparost a ki­sebb településekre. Helyi tanácsülések, közéleti fóru­mok visszatérő panasza, hogy nincs előrelépés a szolgáltatásokban, mi több, jó néhány szakma — említ­hetjük a cipészt, bádogost — kihalóban van. Ügy mondják, a taná­csoknak, mint a terület gaz­dáinak, szívügyük a szol­gáltatások fejlesztése. Csak­hogy vannak olyan gátló té­nyezők, amelyekkel mintha a másik kéz, a szigorú pénzgazdálkodó inkább el­venne, mintsem támogatna. A példák: a szolgáltatás­fejlesztési alapból is támo­gatták a kisipari szolgálta­tóházak felépítését. Csak­hogy az ott lévő kis helyi­ségeket — darab, darab ala­pon — úgy veszik, mintha valakinek külön épülete lenne, amikor a különböző közműfejlesztési hozzájá­rulásokat kell fizetni. (De ugyanezt elmondhatja egy varrónő, aki a konyha sar­kában nyitna műhelyt, de külön kell fizetni a ház­ért és az iparért.) Szűkén mérnek a taná­csok akkor is, amikor adó- kedvezménnyel csalogathat­nák az iparosokat. Igen­csak elgondolkodtató szám, hogy a megye hatezer kis­iparosából mindössze 85- nek adtak adókedvezményt a helyi tanácsok. Pedig amit elvesztenek a réven ... N em nagy dolgok kel­lenek a szolgáltatá­sok szintjének eme­léséhez. Inkább nagyobb odafigyelés, segítőkészség, mert csak akkor érzi a ja­vítást, karbantartást igény­lő állampolgár és az ipart váltó szakember, hogy köl­csönösen szükség van egy­másra. L. B. XLIII. évfolyam, 237. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 8., szerda Hazánk vendége a holland királynő Etőtórbon a* o/mktrontka Gurij Marcsuk megbeszélései

Next

/
Thumbnails
Contents