Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
1986. október 7. Kelet-Magyarorszég 3 , i ■< . karnyújtásnyira a várostól * Ezer ingázó faluja A nyíregyházi ember, ha gépkocsival jár be a munkahelyére — és közben legfeljebb egy-két üzletet ejt útba — észre sem veszi, máris tíz-húsz kilométert autózott a városban. Újdonságok az iskolákban 3ól kezdődött a tanév Nyírmeggyes csupán hat kilométerre fekszik a várostól. De ha valaki egy hétvégi főzéshez akar bevásárolni — esetleg benéz az áruházba vagy hivatalos elintéznivalója akad — jó fél napot szánhat egy ilyen kiruccanásra. Sorállás a bolt előtt — Nálunk nem ritka eset, hogy Szálkára utaznak vásárolni a háziasszonyok. Sajnos, szegényes az ellátás a faluban — panaszolja Szakács Andorné tanácselnök. — Csupán két kis boltocska van Nyírmeggyesen. A legfontosabb élelmiszereket ugyan megkapja a lakosság — sőt heti kétszer felvágott, hétvégére pedig tőkehús is érkezik — de nagyon szerény a választék. Igaz, helyszűke miatt lehetőség sincs' rá, hogy minden igénynek megfeleljen a kínálat. Rövid ideje nyílt ugyan két maszek élelmiszerüzlet. Még így is gyakori, hogy szombatonként hosszú sorok kígyóznak a boltok előtt. — Nekem szerencsém van, mert a férjem és a húgom is Mátészalkára jár dolgozni — mosolyog Papp Miklósné. — Ha kell valami, szólok nekik és estére vagy másnapra meg is hozzák a portékát. Nekem nem érné meg az utazás, mert a busz sem olcsó. Ideje sem igen lenne ilyesmire a fiatalasszonynak. Főleg most nem, hogy építkeznek. Volt nap, mikor 20—22 embert kellett jóllakatni. A főzés persze csak egy kis mellékes foglalatosság a mindennapi tennivalók között. — Most csak négy disznónk van, de korábban tartottunk szarvasmarhát is. Itt, a nagyanyámék házánál egy hold, ahol építkezünk, másik 500 négyszögöl föld van. Benne szőlő, kukorica, tök, zöldségfélék, alma. Nekem megváltás lenne, ha dolgozni mehetnék — de akkor mi lenne a családdal, meg a ház körüli munkákkal? Még így is sok a gazdaság, pedig az öregek, hálistennek, igen jól bírják magukat. Mint ahogy a nagyvárosok körül „alvó” lakótelepek jöttek létre, ugyanúgy „alvó falunak” számíthatjuk Nyírmeggyest. Helyben egyetlen munkalehetőség a termelőszövetkezet, ahol 350- en keresik a kenyerüket. A munkaképes korúak közül ezernél is több az ingázó. A többség Mátészalkára jár, de néhányan Nyírbátorba, Nyíregyházára, vagy ettől is messzebbre vetődtek dolgozni. A buszközlekedés jó — napi tíz járatpár érinti a települést. Nem jellemző az elvándorlás a faluból. Sok az építkezés — Évek óta stagnál a lélekszám — mutatja a statisztikát a tanácselnöknő. — Gondolom, sokat elárul, hogy az elmúlt tervidőszakban 125 új ház épült Nyírmeggyesen. De micsoda házak: nagyon sok az emeletes! Most júniusban újabb 26 telket osztottunk ki, sőt már azon gondolkodunk, a falu melyik részén lehetne parcellázni. Aminek nagyon örülünk: nemcsak helybeliek építenek, hanem Szálkáról is több család költözött ide. Városból — falura Mint Oláh Istvánék is, akik kényelmes, összkomfortos lakótelepi otthonukat adták fel a falusi házért. — Nem mindegy, hogy a városból járunk a faluba dolgozni vagy a faluból a városba vásárolni? — kérdezi Oláhné, aki tanárnő. Szerinte a pedagógus munkája csak akkor lehet eredményes, ha ott is él, ahol a tanítványai. — Szálkán nem volt állás, ráadásul a gyerek nehezen viselte a lakótelepi levegőt. Ezért is döntöttünk úgy, hogy Nyírmegy- gyesen telepedünk le. A családnak kétségkívül nagy könnyebbséget jelent, hogy a kertben sok minden megterem, ami a. konyhára kell. Ezzel spórolni is tudnak. Jól érzik magukat, pedig a falusi életnek ára van. Néhány dologról — amihez a városban hozzászoktak — le kell mondani. — Mindenünk megvan, amire alapvetően szükségünk lehet. Nagy segítség, hogy közel van a város — kerékpárral jó húsz perc alatt ott vagyunk. Ami igazán hiányzik, az a szórakozás. Ebben a város sem tud sokat segíteni, mert egyelőre áldatlan körülmények között működik a művelődési ház. Nagy szükség lenne vezetékes ivóvízre is. Ez az óhaj hamarosan teljesül. A lakosság erre a célra — vagyis a hálózat terveztetésére — szavazta meg az 500 forintos településfejlesztési hozzájárulást. Ettől jóval többet, telkenként 20 ezer forintot kell vállalniuk a helybelieknek a rendszer építésére. Biztató, hogy a dokumentáció elkészült, még az idén megalakul a vízműtársulat ts. Az építést jövőre szeretnék indítani a községben. Házi Zsuzsa Regionális vízmű: URH-val gyorsabb URH-rádió adó-vevő készülékekkel látta el a Sza- bolcs-Szatmár megyei telephelyeit a Tisza menti Regionális Vízmű Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága. A cég összesen 18 berendezést szerelt fel, melyek műszaki átadását október 8-án tartják meg. Az URH rádió adó-vevők jelentősen meggyorsítják az információáramlást, az emberek, gépek gyors, rugalmas, pontos és gazdaságos átcsoportosítását. Élgép, Nyíregyháza; Szabvány és biztonság Az Élgép nyíregyházi vil- lamosbiztonság-technikai leányvállalata a napokban fejezte be a tuzséri hűtőházban működtetett villamos berendezések szabványossági felülvizsgálatát. Jelenleg hasonló munkálatokat többek között a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nyíregyházi körzeti telepein végez. A tevékenysége során a villamos berendezéseket tűzvédelmi szempontból is felülvizsgálja. A nevelöhiány ellenére zökkenőmentesen kezdődött a tanév — kaptuk a tájékoztatást a megyei tanács művelődési osztályán. Az 1986— 87-es tanévvel egyébként az oktatás történetének egy jelentős szakasza kezdődött el; életbe lépett az új oktatási törvény, melynek legfontosabb kérdéseit a megyei igazgatói értekezleten ismertették. Ezután került sor a 150— 160 iskolai szaktanácsadó — korábban szakfelügyelő — tanácskozására az oktatási törvény megvalósításából eredő időszerű feladatokról. Megtartották a törvény végrehajtási rendeletéit ismertető és értelmező városkörzeti megbeszéléseket, a megyei óvónői megbeszélést, ahol főként az oktatási törvény által megfogalmazott új intézkedések keltették fel az óvónők figyelmét; a rugalmas iskolakezdés, az óvónői állások nyilvános közzététele és más kérdések. Minden iskolában tanévnyitó értekezleten foglalkoztak az oktatási törvény legfontosabb követelményeivel, s azok helyes és egységes értelmezésével. Az új tanév megfelelő tárgyi feltételek között kezdődött meg megyénkben. A felújításra, átépítésre szorult iskolai épületek, tantermek — és más létesítmények — néhány kivételtől eltekintve, határidőre elkészültek. Ez 90—95 százalékos készültségi fokot jelentett a tanév kezdetekor. A tankönyvellátással sem voltak az idén gondok. Szeptemberben indult az új profilú középiskolai képzés. Néhány középfokú iskolában — zömében szakmunkásképző intézetekben — bővítették a szakmák körét, két gimnáziumban pedig — Fehérgyarmaton és a kisvárdai Bessenyeiben — idegen nyelvű speciális osztályok indultak. A személyi feltételek alakulásában nem sok javulásról adhattak számot, ugyanis az általános iskolákban százzal több nevelő hiányzott, mint előzőleg — részben a gyes, gyed, betegség és egyéb okok miatt — miközben a pályázatos rendszerrel az üres állásoknak csak a 40 százalékát tudták betölteni az iskolák a tanév kezdetekor. A hiányok enyhítésére 26 tanárképzős hallgató tagozatváltással — nappali helyett levelezőn folytatják a tanulást — állt munkába, de szükség volt 168 nyugdíjas pedagógus alkalmazására Is. Mindez még így sem bizonyult elegendőnek és az új tanévben 205 képesítés nélkülit is alkalmaztak az általános iskolák. A középfokú iskolákban még szorítóbb a pedagógushiány, 109 állást hirdettek meg, de csak 32 helyet sikerült betölteni. Elsősorban a második idegenr nyelvet oktató szaktanárok hiányoznak a szabolcsi középiskolákból. Itt is 28 nyugdíjas tanárral igyekeztek enyhíteni a hiányt. A megyei tanács művelődési osztálya a továbbiakban is figyelemmel kíséri és segíti a nevelő-oktató munka szakmai, s egyéb feltételeinek javítását. A legnehezebb helyzetben változatlanul a távoli kis általános iskolák és kisgimnáziumok vannak, melyek fokozott törődést kívánnak a tanév alatt is. Stílusmorzsolás F igyelemre méltó abszurd néprajzi esemény megörökítését ajánlhatom a színházba látogatóknak: Nyíregyházán, A bolond előadásán bárki megláthatja, hogy egy szegény angol asszony kukoricát morzsol. Mindebből persze kimarad — teljes joggal — a darab rendezését, mondanivalóját (?) esetleg nem értő serdülő ifjúság, aki tanulmányaiból véletlenül tudja, hogy a ködös Albion éghajlatánál bizony nem terem meg a kukorica. Szerencsére a darab — gyors és utólagos intézkedéssel — a régebben iskolába járt felnőtteknek szól, így azokat, akik nem átallották gyerekkel színházba indulni, jegyvisszatérítési sajnálkozás nélkül hazaküldték. Talán ez is az abszurd stílushoz tartozik? (lb) Jogi nap Jogi napot tartottak október 6-án a TIT megyei szervezetének jogi szakosztálya és a Nyíregyházi Városi Ügyészség rendezésében Űj- fehértón és Érpatakon. Az általános iskolákban és a szaíkkö zépiskol ába n állampolgári jogok és kötelességek címmel hangzott el előadás. Délután a szülők és a nevelők a fiatalkorú és az ifjú felnőttbűnözés témájáról, a községi gazdasági szervek és intézmények vezetői pedig a társadalmi tulajdon Védelmének időszerű kérdéseiről hallottak tájékoztatót. A tekenő- vájó Ö reg, kérges kezű ember ül az udvaron. Alatta ócska nagykabát, mögötte hatalmas, leháncsolt farönkök. Nagy munkában van, tekenőt farag. Sózótekenőt. Szamoskéren aligha van nála ismertebb ember. De a környéken is ő a legismertebb a kértek közül. Pályiban. Tu- nyogon, Györteleken, de túl a Szamoson, Panyolán, Sem- jénben és másutt csak a Koszta József faragta tekenőket használják az asszonyok. — Ű, már nem élet e sem, higgyék meg — néz panaszos, barna szemekkel. — Nincs keletje a jófajta tekenőnek se. Már ezzel is piacolni kell, mint a dinnyével. Nem úgy, mint régen... sorban álltak előttem a szekerek! Berkeszen, Kanalas Jánosnál tanulta a mesterséget. Hány éve is annak? Hatvan, vagy tán még annál is több ideje ... ? Félárva volt, apja még az első háborúban maradt oda valaAol Doberdó környékén, tízévesen már kenyér után kellett nézni. így keveredett át Nyírturáról Berkeszre, aztán megismerkedett egy panyolai lánnyal. Idén múlt ötven éve, hogy megházasodott. — Nagy lakodalom volt? — Nem volt arra pénz. hova gondolnak. örültünk, hogy találtunk egy lyukat, ahol meghúzhattuk magunkat. Itt Kéren, a faluszélen. A portáról messzire látni. Akadálytalanul siklik a tekintet az ópályi, a számos- szegi tornyokig, semmi, de semmi se állja a tekintet útját. Nem úgy, mint régen. Repül a forgács Amikor hatalmas nyár- meg fűzfák tornyosultak az ég alatt, nem volt gond megszerezni a tekenőnek valót. Nem úgy, mint most, hogy rimánkodni kell a téeszeknek, a vízügynek, hogy adjanak már el néhány vaskos fatörzset. — Régen...? Lementem a fizesbe, a Szamospartra, egy kis körből öt-hat fát is kivághatott az ember. Mert akkor még voltak nagy fák. S nem volt olyan drága, mint most! Egy köbméterért kétezer forintot is kérnek! És korhadt majd mindegyiknek a belseje. — Mennyiért adja darabját? — Már kétezret se adnak érte. Keserves kenyér ez ... többe kerül lassan a fa, mint a tekenő. Régen naponta kifaragtam egyet, hát most már, hogy megöregedtem, bizony két-három nap is rámegy. így jár aki megvénül. Koszta József öt gyermeket nevelt fel, de egyik se maradt az apjuk nyomdokain. Pesten, Szálkán, városokon élnek. — Nem kell azoknak ilyen nehéz kenyér. Se nekik, se másoknak. Bizony egyedül maradtam a környéken, csak a sógorom él még itt a Szamos mentén a tekenővájás- ból. De most már a se valami fényesen. Húsz- harminc éve még könnyebb volt. Ilyenkor ősszel verekedtek az emberek a sózótekenőkért, jött ugye a disznóölés, tavasszal meg a dagasztó, a mosóteknőket vitték. Repül a forgács, mind mélyebbre mar á fába a szerszám. Amúgy kapocska a neve, és Göneruszkáról hozatta Koszta József — jó harmincöt éve. S kibír még ugyanannyit. \ — Csak azt nem tudom, én meddig bírom még. De viszem majd magammal... mert kinek kell énutánnam a kapocska, a tekenő... Balogh Géza Munkaruha Vasmegyerről Egy éve gyártanak férfi munkaköpenyeket a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet ruhaüzemében (képünkön). A szegedi ruhagyárral kötött tízéves szerződés biztosit munkalehetőséget a három község — Tiszarád, Beszterec, Vasmegyer lakóinak. Az üzem ebben az évben hatmillió forint értékű férfiköpenyt gyárt. (Jávor László felvétele)