Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-06 / 235. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. október 6. * ' ~ -SSV4 ‘ ■ ITAL A MUNKAHELYEN Búcsú a pohártól...? Hozzájárulás — szerény jövedelemből M AGÁN VÉLEMÉNYEK A kisközség vb. titkára ráncolt homlokkal sorolja érveit: — Nem mondom én, hogy nem esik jól néha nekem is egy pohárka bor, vagy egy stampedli pálinka. Persze szigorúan csak baráti vagy családi körben, szabad időben engedem meg magamnak ezt. Nagyon helyes, hogy a munkahelyeken nem szabad italozni — de . . . — Nálunk például a névnapokon az volt a szokás, hogy az ünnepelt behozott egy üveg konyakot, s abból mindenki ivott egy gyűszűnyit. Most nem f házban koccintunk délelőtt, ha-- nem munkaidő után a szomszédos vendéglőben — hangulattól függően esetleg záróráig. — Kérdem én: most jobb . . . ? ★ Az ipari szövetkezet alkoholizmus elleni bizottságának tagja több oldalas jegyzőkönyvvel bizonyítja, milyen ötletes módszert találtak az italozók kiszűrésére. Eszerint a brigádtagokat a brigádvezetők, a brigádvezeto- ket a csoportvezetők, a csoport- vezetőket az osztályvezetők szondázzák szúrópróbaszerűen. — De ki szondázza az elnököt? — kérdezem. A válasz: egy rémült tekintet, és egy gyors körbepillantás, vajon hallotta-e más is a szentségtörő kérdést... ★ Egyik termelőszövetkezetünk főagronómusa mondta: — Ha naponta végigszondáznánk mindenkit a szövetkezetben. a társaság háromnegyedét hazaküldhetnénk. Akkor pedig ki végezné el a munkákat? Magánvéleményem szerint, aki a mezőgazdaságban dolgozik — ami köztudottan a legfáradtsá- gosabb kenyérkeresetek közé tartozik — az megérdemel reggelenként egy kis itókát. De kérem. hogy ezt ne írja meg! ★ Közismert tény, hogy Magyarország igen előkelő helyet foglal el alkoholfogyasztásban a világranglistán. 1983-as adatok szerint égetett szeszes italokból csaknem 10 liter, sörből 89, borból 31 liter gurult le átlagosan minden egyes magyar állampolgár torkán — beleszámítva a csecsemőket és aggastyánokat is. A legfrissebb adatok alighanem ettől is elrettentőb- bek. Nem véletlen, hogy manapság már minden eddiginél szigorúbban veszik a munkahelyi italfogyasztást. Ha zöld — fegyelmi! — Ha sárgára, vagy barnára színeződik a szonda, az enyhébb fokú ittasságnak számít, amiért figyelmeztetés jár. De. ha zöldre vált a szín, akkor már fegyelmit kap a dolgozó — sorolja Kardos Antal, a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet főágazatvezetője. Még csak saccolni sem lehet, vajon mennyien érkeznek úgy az almásba, hogy egy pohárka alkohollal köszöntötték a reggel. Általában hatvanan—százan tartoznak a kertészeti főágazathoz, ám almaszüret idején sokszor kétszáznál is többen sürgölődnek a gyümölcsösben. Ennyi embert naponta szondázni — szinte lehetetlen. „ , , Szúrópróbaszerűen legkevesebb tíz naponként tartanak ellenőrzéseket. Egy hónapban rendszerint 3-4 enyhén és 1-2 súlyosan ittas embert szűrnek ki. Ha két- szer-háromszor is fennakad a szűrőn valaki, úgy súlyosbodik a büntetés — egészen az elbocsátásig. Igaz, a mezőgazdaságban — ahol létszámgondokkal küzdenek — nem az elbocsátás a cél. A Szabadság Tsz- ben nyáron alkoholizmus elleni bizottság alakult. Feladatai közt fontos helyet foglal el a megelőzés, illetve a segítségnyújtás azoknak, akik a maguk erejéből nem képeA jó célon múlott Császáriak, derzsiek és a taho sek letenni a poharat. A kertészeti főágazatban az idén két esetben kezdeményeztek alkoholelvonó kezelést. Palackok a porban Idén áprilisban — kőhaj í- tásnyira Virányostól — egy italos palack miatt zuhantak gázpalackok az út porába. Ha aznap nem húzza meg az italos üveget a pótkocsis ZIL vezetője, akkor valószínű, hogy nem borul fel a járművel. A rakomány — üres és teli gázpalackok — szétszóródtak az úton. Csoda, hogy személyi sérülés nem történt. Az anyagi kér annál nagyobb: 200 ezer forint. A sofőrt azonnal elbocsátották a Volán 5-ös számú Vállalattól, a rendőrség pedig vizsgálatot indított ellene— Ebben az évben ez volt a legsúlyosabb baleset, aminél szerepet játszott az ital- fogyasztás — tájékoztat Rácz Géza, a vállalat csoportvezetője. — Rendkívül szigorú az ellenőrzés. A szolgálati helyeken, a műhelyekben tavaly óta munkakezdéskor és a munkaidő végén mindenki átesik a szondázáson. Ezzel próbáljuk elejét venni annak, hogy munkaidő alatt igyon valaki. Hasonló célt szolgálnak a gyakori táska- és szekrényellenőrzések is. Január óta összesen 63 ittas embert találtak a vizsgálatok során a 3 ezer dolgoSzondázás zót foglalkoztató vállalatnál. Legenyhébb büntetés a fegyelmi. De ha gépkocsivezető akad fenn a rostán, azonnal munkakönyvét kap. — Egyszer megbíráltak minket ezért a szigorúságért — folytatja Rácz Géza. — Mi úgy gondoljuk, hogy aki emberéletekért felel, az egy korty szeszt sem ihat. Hz igazgató sem kivétel Érthetően csak a legmegbízhatóbb sofőrök kerülhetnek az autóbuszokra: akik előzőleg tehergépkocsin már bizonyítottak emberileg, szakmailag egyaránt. Ittasság inkább a rakodóknál fordul elő. Sajnos gyakori, hogy a boltosok itallal kínálják a szállítókat. A kísértés nagy, aminek nem mindenki tud ellenállni. Pedig a Volánnál még az is tilos, hogy italosüveget tartsanak a kocsikon. Nem maradnak ki az ellenőrzésekből a központi irodaház dolgozói sem, bár ők ritkábban esnek át szondás, illetve alkoholteszteres vizsgálaton. Ilyen esetben senki: még az igazgató sem kivétel. Még különleges esetben: névnapra, kitüntetéskor, vagy vállalati ünnepségen sem lehet szeszes italt kínálni a vállalatnál. A Volánnál már kipróbálták, hogy üdítővel is lehet koccintani. Házi Zsuzsa — Pénzért jöttünk! —járták sorra a portákat Nyír- derzsen a tanács dolgozói, s nemigen akadt ház, ahonnan üres kézzel távoztak volna. A településfejlesztési hozzájárulást szedték be a családoktól: a gyűjtéssel sikerült elérni, hogy szeptember derekára a lakosság kilencven százaléka befizette a tehót. Sőt! Fizettek olyanok is — például nagycsaládosok, kisnyugdíjasok — akiket eredetileg mentesítettek a kötelezettség alól. — Csupán a jó célt keh lett megtalálni — adott magyarázatot Ligetfalvi Mihály tanácselnök. — Közkívánatra ravatalozó épül a hozzájárulásból. Igyekeznünk kellett a gyűjtéssel, hogy teljesíthessük az ígéretünket, s még az idén megkezdhessük az építést. Inkább elvágynak... Joggal várja el ezt a lakosság, hiszen a többség szerény jövedelemből szorította ki az 500 forintot. Ez a falu inkább a mezőgazdaságban keresi a kenyerét, mint a székhely község: Nyírcsászári népe. Császáriból több az ingázó — főleg Nyírbátorba, kis számban Nyíregyházára és Mátészalkára. Több a fiatal, több a fészekrakó. Derzsböl inkább elvágynak az emberek. — Volt idő, mikor negyvennél is nagyobb létszámban vettünk fel gyermekeket a 25 helyre — emlékezik Slakta Mihályné óvodavezető. — Most is telt ház van, sőt, tavaszra úgy számolom, hogy 31 növendékünk lesz. Most néhány édesanya gyesen van a faluban, de jó .páran dolgozni mennek néhány hónapon belül. A családoknak nagy szükségük van a keresetre. Slaktáné — magyarázatként — elém helyezi az óvodai naplót. — Tavaly volt olyan kicsinyünk, aki édesapja — mint egyetlen kereső a családban — 710 (!) forintos jövedelemről hozott igazolást. Igaz, ez nem általános példa. Az apuka alkalmi munkákból él, egyszerűen követhetetlen, hogy pontosan mennyit keres. Azok a házaspárok, akik a termelőszövetkezetben helyezkedtek el, 3—4 ezer forintból gazdálkodnak. Persze, akad olyan gyermek is, akinek a szülei csaknem 13 ezer forintot visznek haza havonta. A férj és a feleség is Nyírbátorba jár dolgozni. Hiába csak kilenc kiloméVéres záróra Az érpataki 21-es számú italboltban italozott tavaly október 25-én este a 21 éves K. Béla fiatalkorú élettársa, B. Ibolya, és a 36 éves B. Mihályné társaságában. Zárórakor az üzlet vezetője távozásra szólította fel vendégeit, de K. Béla nem akarta elhagyni a helyiséget, s mikor egy ittas férfi — S. M. — kifelé indult, egy székkel fejbe vágta. Az ütéstől S. M. földre esett, majd megpróbált felállni, akkor azonban B. Mihályné kapott fel egy széket, és újra fejbe ütötte vele a szerencsétlen férfit. Azután mind a hárman nekiestek — K. Béla ököllel, a két nő pedig lehúzott cipőjével kezdte ütlegelni. Csak akkor hagyták abba, mikor az italbolt vezetője elment telefonálni a rendőrségnek. A fent leírt események szolgáltak alapul a Nyíregyházi Városi Bíróság ítéletének meghozatalához, amely garázdaság bűntettében és súlyos testi sértés kísérletében mondta ki bűnösnek a verekedő vendégeket, és K. Bélát 10 hónapi szabadság- vesztéssel és 1 évi közügyektől való eltiltással; B. Ibolyát héthónapi, két évre felfüggesztett szabadságvesztéssel; B. Mihálynét pedig nyolchónapi szabadságvesztéssel és egyévi közügyektől való eltiltással sújtotta. A határozat azonban nem jogerős, mert a vádlottak mind a bűncselekmények elkövetését, mind a bűnösségüket tagadták, azt állítva, hogy S. M. sértett ittas állapotban szemtelenkedett B. Ibolyával — fogdosta őt — ezért K. Béla adott neki egy pofont, amitől az asztalok közé esett, magával rántva az asztalon lévő tárgyakat. Elmondták még, hogy mikor S. M. — már véres arccal — felállt, egy székkel rátámadt K. Bélára, ő azonban elvette tőLe, és letette, anélkül, hogy bántalmazta volna. A sértett szerint azonban másképp esett a dolog: egy asztalnál ült, s mikor ki akart menni, ütést érzett a fején, ettől elesett, majd ismét fejbe ütötték, és mindhárman bántalmazták. Ö nem szemtelenkedett B. Ibolyával. Tény, hogy S. M. — bár csupán könnyebben — megsérült a bántalmazások sodrán, még egy metszőfoga is kitört. Hogy mi módon, arra a Szabolcs-Szatmár megyei Bíróság ad majd választ. tér ide Nyírbátor, kicsit soknak tűnik ez a távolság, ha minden apróságért utazni kell. Még az a négy kilométer sem kevés, amit Császáriba autóbuszoznak nap mint nap a gyermekek. Nyírder- zsen ugyanis csak alsó tagozatosoknak van tanítás, a nagyobbak a szomszéd faluba járnak. Sajnos, külön iskolajárat nincs, így a Volán járműveivel utaznak a kisdiákok. Aggódnak is az anyukák, hogy ne legyen semmi baj a le- és felszálláskor. Napi kilenc járat — Az ingázóknak egyszerű: ők munka után be tudnak vásárolni a városban. A legfontosabb élelmiszereket ugyan helyben is meg tudják venni a családok. Nagy könnyebbség lesz, hogy októberben megnyílik Nyírcsászáriban az új pavilonsor. Létesül benne egy ruházati, egy tejbolt, - valamint fodrászat, szabóság, patyolat, cipészműhely. Ezek a szolgáltatások közelebb kerülnek a derzsiekhez is — sorolja Fi- gula Ferenc, a. tanács pénzügyi főelőadója. — Szerencsére jó a buszközlekedés — napi kilenc járat érinti a. falut. Enyhe időben kerékpárral, sőt gyalog sem túl nagy fáradság átjönni Császáriba. Amennyire lehet, igyekeznek úgy gazdálkodni a pénzzel a községházán, hogy ne érezze magát mostohatestvérnek a társközség sem. lövőre: hálózatépítés — Ebben az esztendőben a belvízelvezető csatorna építésére fordítottuk a legnagyobb gondot — szól Ligetfalvi Mihály. — Derzsben 600 ezer, Császáriban 300 ezer forintot költöttünk erre a célra. Jövőre pedig hozzáfogunk az ivóvízhálózat építéséhez. Nagy adósság ez mindkét községben. Nem kis teher naponta többször is elzarándokolni a fúrott kutakhoz, hogy legalább iváshoz, főzéshez legyen friss, egészséges víz. A fürdőszoba kényelméért kénytelenek — és hajlandók is — áldozni a helybeliek. Portánként 20 ezer forint lesz a közműfejlesztési hozzájárulás. — Már elkészült a tanulmányterv — folytatja a tanácselnök. — Nyírcsászári Nyírbátorból, Nyírderzs pedig Hodászról kapja majd a vizet. A terv szerint még az idén megalakul mindkét községben a .vízműtársulat, jövőre pedig hozzálátnak a hálózat építéséhez is. (H.) Temetés hagyományosan és új módon A temetés szomorú esemény, de az is tény, hogy egyre költségesebb. Ugyanis temetkezési célokra jelentős területeket kell kivonni a művelésből. Például 1985-ben a nyíregyházi Északi temető területét csaknem 10 hektárral kellett megnövelni. Az egyre nagyobb területű temetők út- és közműhálózatának fejlesztésére is mind nagyobb anyagi erők fordítandók. Ezért a szakembereket erősen foglalkoztatja a temetkezés korszerűsítése. — 1983-ban jogszabály született a temetkezési formákról — mondja Szekrényes András, a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat főmérnöke. — Eszerint létezik a hagyományos, földbe temetés, a hamvasztás, illetve a hamvak földbe, vagy kolumbáriumba való elhelyezése. Azóta végrendelet alapján, vagy a hozzátartozók kérésére az elhunyt hamvait szét is lehet szórni, vagy a hozzátartozó a hamvakat otthon is őrizheti. Természetesen mindezeket a kívánság szerinti gyászszertartással is össze lehet kötni... — Ha szerény mértékben is, de növekszik a hamvasz- tások száma — tájékoztat Acs István, a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat igazgatója. — Ma megyénkben a temetések két százaléka hamvasztásos, országosan ennél valamelyest több. Csehszlovákiában például ez az arány már eléri az 50 százalékot, és az NDK- ban is igen jelentős. Szabolcs-Szatmárban ez ideig az elhunyt hamvainak szétszórását senki sem kérte, de a temetkezési vállalat vezetői elmondták, hogy ahhoz ma még hiányoznak a tárgyi feltételek is. Ugyanis a hamvakat egy - vízfüggö- nyös berendezéssel kellene szétszórni, de pillanatnyilag még csak a készülék, illetve az elhelyezési környezetének tanulmánytervével rendelkeznek. Ilyen szerkezet jelenleg Budapesten működik. Tehát a temetkezések korszerűsítésében mindenképpen a hamvasztásos forma hozhat előrelépést, mely a hagyományosnál kevésbé költséges is. Tudniilik, Szabolcs- Szatmárban évente átlagosan 7500 temetés van, azok körülbelül 40 ezer négyzet- méter földterületet igényelnek. Azokhoz legkevesebb 50 évig nem szabad nyúlni. A temetkezési vállalat komplex temetkezési szolgáltatással áll ügyfelei rendelkezésére. Ez annyit jelent, hogy a cég minimális térítésért mindent elintéz, felmentve ezzel az elhunyt hozzátartozóit a rengeteg utánjárástól. Csakhogy egyelőre kevesen élnek a lehétőséggel. Sőt a falvakban évente 4—5 ezer sírgödröt kalákában ásnak meg. Ez utóbbi Nyíregy- zához ' közeli községekben már nem jellemző. A temetkezési vállalatnak sok a gondja azokkal, akik a temetőben nem a helyhez illően viselkednek. Például a sírokról ellopják a virágokat, a szemetet szétdobálják. A vállalat arra törekszik, hogy a temető szép, parkjel- legű legyen, kellő számú ülőalkalmatossággal, sok fával, sövénnyel, virággal. 1987-ben a nyíregyházi Északi temetőben új úrnafalakat építenek. Cselényi György A nyíregyházi Északi temető úrnafala.
