Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. október 6. * ' ~ -SSV4 ‘ ■ ITAL A MUNKAHELYEN Búcsú a pohártól...? Hozzájárulás — szerény jövedelemből M AGÁN VÉLEMÉNYEK A kisközség vb. titkára rán­colt homlokkal sorolja érveit: — Nem mondom én, hogy nem esik jól néha nekem is egy po­hárka bor, vagy egy stampedli pálinka. Persze szigorúan csak baráti vagy családi körben, sza­bad időben engedem meg ma­gamnak ezt. Nagyon helyes, hogy a munkahelyeken nem sza­bad italozni — de . . . — Nálunk például a névnapo­kon az volt a szokás, hogy az ünnepelt behozott egy üveg ko­nyakot, s abból mindenki ivott egy gyűszűnyit. Most nem f házban koccintunk délelőtt, ha-- nem munkaidő után a szomszé­dos vendéglőben — hangulattól függően esetleg záróráig. — Kérdem én: most jobb . . . ? ★ Az ipari szövetkezet alkoho­lizmus elleni bizottságának tagja több oldalas jegyzőkönyvvel bi­zonyítja, milyen ötletes mód­szert találtak az italozók kiszű­résére. Eszerint a brigádtagokat a brigádvezetők, a brigádvezeto- ket a csoportvezetők, a csoport- vezetőket az osztályvezetők szon­dázzák szúrópróbaszerűen. — De ki szondázza az elnököt? — kérdezem. A válasz: egy rémült tekintet, és egy gyors körbepillantás, va­jon hallotta-e más is a szent­ségtörő kérdést... ★ Egyik termelőszövetkezetünk főagronómusa mondta: — Ha naponta végigszondáz­nánk mindenkit a szövetkezet­ben. a társaság háromnegyedét hazaküldhetnénk. Akkor pedig ki végezné el a munkákat? Ma­gánvéleményem szerint, aki a mezőgazdaságban dolgozik — ami köztudottan a legfáradtsá- gosabb kenyérkeresetek közé tartozik — az megérdemel reg­gelenként egy kis itókát. De ké­rem. hogy ezt ne írja meg! ★ Közismert tény, hogy Ma­gyarország igen előkelő he­lyet foglal el alkoholfogyasz­tásban a világranglistán. 1983-as adatok szerint ége­tett szeszes italokból csak­nem 10 liter, sörből 89, bor­ból 31 liter gurult le átlago­san minden egyes magyar állampolgár torkán — bele­számítva a csecsemőket és aggastyánokat is. A legfrissebb adatok alig­hanem ettől is elrettentőb- bek. Nem véletlen, hogy ma­napság már minden eddigi­nél szigorúbban veszik a munkahelyi italfogyasztást. Ha zöld — fegyelmi! — Ha sárgára, vagy barnára színeződik a szonda, az eny­hébb fokú ittasságnak szá­mít, amiért figyelmeztetés jár. De. ha zöldre vált a szín, akkor már fegyelmit kap a dolgozó — sorolja Kardos Antal, a gávavencsellői Sza­badság Termelőszövetkezet főágazatvezetője. Még csak saccolni sem le­het, vajon mennyien érkez­nek úgy az almásba, hogy egy pohárka alkohollal kö­szöntötték a reggel. Általá­ban hatvanan—százan tar­toznak a kertészeti főágazat­hoz, ám almaszüret idején sokszor kétszáznál is többen sürgölődnek a gyümölcsös­ben. Ennyi embert naponta szondázni — szinte lehetet­len. „ , , Szúrópróbaszerűen legke­vesebb tíz naponként tarta­nak ellenőrzéseket. Egy hó­napban rendszerint 3-4 eny­hén és 1-2 súlyosan ittas embert szűrnek ki. Ha két- szer-háromszor is fennakad a szűrőn valaki, úgy súlyos­bodik a büntetés — egészen az elbocsátásig. Igaz, a mezőgazdaságban — ahol létszámgondokkal küzdenek — nem az elbocsá­tás a cél. A Szabadság Tsz- ben nyáron alkoholizmus el­leni bizottság alakult. Fel­adatai közt fontos helyet fog­lal el a megelőzés, illetve a segítségnyújtás azoknak, akik a maguk erejéből nem képe­A jó célon múlott Császáriak, derzsiek és a taho sek letenni a poharat. A ker­tészeti főágazatban az idén két esetben kezdeményeztek alkoholelvonó kezelést. Palackok a porban Idén áprilisban — kőhaj í- tásnyira Virányostól — egy italos palack miatt zuhantak gázpalackok az út porába. Ha aznap nem húzza meg az italos üveget a pótkocsis ZIL vezetője, akkor valószí­nű, hogy nem borul fel a járművel. A rakomány — üres és teli gázpalackok — szétszóródtak az úton. Cso­da, hogy személyi sérülés nem történt. Az anyagi kér annál nagyobb: 200 ezer fo­rint. A sofőrt azonnal elbocsá­tották a Volán 5-ös számú Vállalattól, a rendőrség pe­dig vizsgálatot indított elle­ne­— Ebben az évben ez volt a legsúlyosabb baleset, ami­nél szerepet játszott az ital- fogyasztás — tájékoztat Rácz Géza, a vállalat csoportveze­tője. — Rendkívül szigorú az ellenőrzés. A szolgálati he­lyeken, a műhelyekben ta­valy óta munkakezdéskor és a munkaidő végén minden­ki átesik a szondázáson. Ez­zel próbáljuk elejét venni annak, hogy munkaidő alatt igyon valaki. Hasonló célt szolgálnak a gyakori táska- és szekrényellenőrzések is. Január óta összesen 63 it­tas embert találtak a vizsgá­latok során a 3 ezer dolgo­Szondázás zót foglalkoztató vállalatnál. Legenyhébb büntetés a fe­gyelmi. De ha gépkocsive­zető akad fenn a rostán, azonnal munkakönyvét kap. — Egyszer megbíráltak minket ezért a szigorúságért — folytatja Rácz Géza. — Mi úgy gondoljuk, hogy aki emberéletekért felel, az egy korty szeszt sem ihat. Hz igazgató sem kivétel Érthetően csak a legmeg­bízhatóbb sofőrök kerülhet­nek az autóbuszokra: akik előzőleg tehergépkocsin már bizonyítottak emberileg, szakmailag egyaránt. Ittas­ság inkább a rakodóknál for­dul elő. Sajnos gyakori, hogy a boltosok itallal kínálják a szállítókat. A kísértés nagy, aminek nem mindenki tud ellenállni. Pedig a Volánnál még az is tilos, hogy italos­üveget tartsanak a kocsi­kon. Nem maradnak ki az el­lenőrzésekből a központi iro­daház dolgozói sem, bár ők ritkábban esnek át szondás, illetve alkoholteszteres vizs­gálaton. Ilyen esetben sen­ki: még az igazgató sem kivétel. Még különleges eset­ben: névnapra, kitüntetés­kor, vagy vállalati ünnepsé­gen sem lehet szeszes italt kínálni a vállalatnál. A Vo­lánnál már kipróbálták, hogy üdítővel is lehet koccintani. Házi Zsuzsa — Pénzért jöttünk! —jár­ták sorra a portákat Nyír- derzsen a tanács dolgozói, s nemigen akadt ház, ahon­nan üres kézzel távoztak vol­na. A településfejlesztési hozzájárulást szedték be a családoktól: a gyűjtéssel si­került elérni, hogy szeptem­ber derekára a lakosság ki­lencven százaléka befizette a tehót. Sőt! Fizettek olyanok is — például nagycsaládo­sok, kisnyugdíjasok — aki­ket eredetileg mentesítettek a kötelezettség alól. — Csupán a jó célt keh lett megtalálni — adott ma­gyarázatot Ligetfalvi Mi­hály tanácselnök. — Közkí­vánatra ravatalozó épül a hozzájárulásból. Igyekeznünk kellett a gyűjtéssel, hogy tel­jesíthessük az ígéretünket, s még az idén megkezdhessük az építést. Inkább elvágynak... Joggal várja el ezt a la­kosság, hiszen a többség sze­rény jövedelemből szorította ki az 500 forintot. Ez a fa­lu inkább a mezőgazdaság­ban keresi a kenyerét, mint a székhely község: Nyírcsá­szári népe. Császáriból több az ingázó — főleg Nyírbá­torba, kis számban Nyíregy­házára és Mátészalkára. Több a fiatal, több a fészekrakó. Derzsböl inkább elvágynak az emberek. — Volt idő, mikor negy­vennél is nagyobb létszám­ban vettünk fel gyermekeket a 25 helyre — emlékezik Slakta Mihályné óvodaveze­tő. — Most is telt ház van, sőt, tavaszra úgy számolom, hogy 31 növendékünk lesz. Most néhány édesanya gye­sen van a faluban, de jó .pá­ran dolgozni mennek né­hány hónapon belül. A csalá­doknak nagy szükségük van a keresetre. Slaktáné — magyarázat­ként — elém helyezi az óvo­dai naplót. — Tavaly volt olyan ki­csinyünk, aki édesapja — mint egyetlen kereső a csa­ládban — 710 (!) forintos jö­vedelemről hozott igazolást. Igaz, ez nem általános pél­da. Az apuka alkalmi mun­kákból él, egyszerűen követ­hetetlen, hogy pontosan mennyit keres. Azok a há­zaspárok, akik a termelőszö­vetkezetben helyezkedtek el, 3—4 ezer forintból gazdál­kodnak. Persze, akad olyan gyermek is, akinek a szülei csaknem 13 ezer forintot visznek haza havonta. A férj és a feleség is Nyírbátorba jár dolgozni. Hiába csak kilenc kilomé­Véres záróra Az érpataki 21-es számú italboltban italozott tavaly október 25-én este a 21 éves K. Béla fiatalkorú élettársa, B. Ibolya, és a 36 éves B. Mi­hályné társaságában. Zár­órakor az üzlet vezetője tá­vozásra szólította fel vendé­geit, de K. Béla nem akarta elhagyni a helyiséget, s mi­kor egy ittas férfi — S. M. — kifelé indult, egy székkel fejbe vágta. Az ütéstől S. M. földre esett, majd megpró­bált felállni, akkor azonban B. Mihályné kapott fel egy széket, és újra fejbe ütötte vele a szerencsétlen férfit. Azután mind a hárman ne­kiestek — K. Béla ököllel, a két nő pedig lehúzott cipő­jével kezdte ütlegelni. Csak akkor hagyták abba, mikor az italbolt vezetője elment telefonálni a rendőrségnek. A fent leírt események szolgáltak alapul a Nyíregy­házi Városi Bíróság ítéleté­nek meghozatalához, amely garázdaság bűntettében és súlyos testi sértés kísérleté­ben mondta ki bűnösnek a verekedő vendégeket, és K. Bélát 10 hónapi szabadság- vesztéssel és 1 évi közügyek­től való eltiltással; B. Ibolyát héthónapi, két évre felfüg­gesztett szabadságvesztéssel; B. Mihálynét pedig nyolc­hónapi szabadságvesztéssel és egyévi közügyektől való el­tiltással sújtotta. A határozat azonban nem jogerős, mert a vádlottak mind a bűncselekmények el­követését, mind a bűnössé­güket tagadták, azt állítva, hogy S. M. sértett ittas álla­potban szemtelenkedett B. Ibolyával — fogdosta őt — ezért K. Béla adott neki egy pofont, amitől az asztalok közé esett, magával rántva az asztalon lévő tárgyakat. Elmondták még, hogy mikor S. M. — már véres arccal — felállt, egy székkel rátámadt K. Bélára, ő azonban elvette tőLe, és letette, anélkül, hogy bántalmazta volna. A sértett szerint azonban másképp esett a dolog: egy asztalnál ült, s mikor ki akart menni, ütést érzett a fején, ettől elesett, majd is­mét fejbe ütötték, és mind­hárman bántalmazták. Ö nem szemtelenkedett B. Ibolyával. Tény, hogy S. M. — bár csupán könnyebben — meg­sérült a bántalmazások so­drán, még egy metszőfoga is kitört. Hogy mi módon, arra a Szabolcs-Szatmár megyei Bíróság ad majd választ. tér ide Nyírbátor, kicsit sok­nak tűnik ez a távolság, ha minden apróságért utazni kell. Még az a négy kilomé­ter sem kevés, amit Császá­riba autóbuszoznak nap mint nap a gyermekek. Nyírder- zsen ugyanis csak alsó tago­zatosoknak van tanítás, a nagyobbak a szomszéd falu­ba járnak. Sajnos, külön is­kolajárat nincs, így a Volán járműveivel utaznak a kis­diákok. Aggódnak is az anyukák, hogy ne legyen semmi baj a le- és felszál­láskor. Napi kilenc járat — Az ingázóknak egysze­rű: ők munka után be tud­nak vásárolni a városban. A legfontosabb élelmiszereket ugyan helyben is meg tud­ják venni a családok. Nagy könnyebbség lesz, hogy ok­tóberben megnyílik Nyírcsá­száriban az új pavilonsor. Létesül benne egy ruházati, egy tejbolt, - valamint fodrá­szat, szabóság, patyolat, ci­pészműhely. Ezek a szolgál­tatások közelebb kerülnek a derzsiekhez is — sorolja Fi- gula Ferenc, a. tanács pénz­ügyi főelőadója. — Szeren­csére jó a buszközlekedés — napi kilenc járat érinti a. fa­lut. Enyhe időben kerékpár­ral, sőt gyalog sem túl nagy fáradság átjönni Császáriba. Amennyire lehet, igyekez­nek úgy gazdálkodni a pénz­zel a községházán, hogy ne érezze magát mostohatest­vérnek a társközség sem. lövőre: hálózatépítés — Ebben az esztendőben a belvízelvezető csatorna építé­sére fordítottuk a legna­gyobb gondot — szól Liget­falvi Mihály. — Derzsben 600 ezer, Császáriban 300 ezer forintot költöttünk er­re a célra. Jövőre pedig hoz­záfogunk az ivóvízhálózat építéséhez. Nagy adósság ez mindkét községben. Nem kis teher na­ponta többször is elzarándo­kolni a fúrott kutakhoz, hogy legalább iváshoz, főzés­hez legyen friss, egészséges víz. A fürdőszoba kényel­méért kénytelenek — és haj­landók is — áldozni a hely­beliek. Portánként 20 ezer forint lesz a közműfejleszté­si hozzájárulás. — Már elkészült a tanul­mányterv — folytatja a ta­nácselnök. — Nyírcsászári Nyírbátorból, Nyírderzs pe­dig Hodászról kapja majd a vizet. A terv szerint még az idén megalakul mindkét község­ben a .vízműtársulat, jövőre pedig hozzálátnak a hálózat építéséhez is. (H.) Temetés hagyományosan és új módon A temetés szomorú ese­mény, de az is tény, hogy egyre költségesebb. Ugyanis temetkezési célokra jelentős területeket kell kivonni a művelésből. Például 1985-ben a nyíregyházi Északi temető területét csaknem 10 hek­tárral kellett megnövelni. Az egyre nagyobb területű te­metők út- és közműhálózatá­nak fejlesztésére is mind na­gyobb anyagi erők fordítan­dók. Ezért a szakembereket erősen foglalkoztatja a te­metkezés korszerűsítése. — 1983-ban jogszabály szü­letett a temetkezési formák­ról — mondja Szekrényes András, a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat főmérnöke. — Eszerint lé­tezik a hagyományos, földbe temetés, a hamvasztás, il­letve a hamvak földbe, vagy kolumbáriumba való elhe­lyezése. Azóta végrendelet alapján, vagy a hozzátarto­zók kérésére az elhunyt ham­vait szét is lehet szórni, vagy a hozzátartozó a hamvakat otthon is őrizheti. Természe­tesen mindezeket a kíván­ság szerinti gyászszertartás­sal is össze lehet kötni... — Ha szerény mértékben is, de növekszik a hamvasz- tások száma — tájékoztat Acs István, a Szabolcs-Szat­már megyei Temetkezési Vállalat igazgatója. — Ma megyénkben a temetések két százaléka hamvasztásos, or­szágosan ennél valamelyest több. Csehszlovákiában pél­dául ez az arány már eléri az 50 százalékot, és az NDK- ban is igen jelentős. Szabolcs-Szatmárban ez ideig az elhunyt hamvainak szétszórását senki sem kér­te, de a temetkezési vállalat vezetői elmondták, hogy ah­hoz ma még hiányoznak a tárgyi feltételek is. Ugyanis a hamvakat egy - vízfüggö- nyös berendezéssel kellene szétszórni, de pillanatnyilag még csak a készülék, illetve az elhelyezési környezetének tanulmánytervével rendel­keznek. Ilyen szerkezet je­lenleg Budapesten működik. Tehát a temetkezések kor­szerűsítésében mindenképpen a hamvasztásos forma hozhat előrelépést, mely a hagyo­mányosnál kevésbé költsé­ges is. Tudniilik, Szabolcs- Szatmárban évente átlago­san 7500 temetés van, azok körülbelül 40 ezer négyzet- méter földterületet igényel­nek. Azokhoz legkevesebb 50 évig nem szabad nyúlni. A temetkezési vállalat komplex temetkezési szolgál­tatással áll ügyfelei rendel­kezésére. Ez annyit jelent, hogy a cég minimális térí­tésért mindent elintéz, fel­mentve ezzel az elhunyt hoz­zátartozóit a rengeteg után­járástól. Csakhogy egyelőre kevesen élnek a lehétőséggel. Sőt a falvakban évente 4—5 ezer sírgödröt kalákában ás­nak meg. Ez utóbbi Nyíregy- zához ' közeli községekben már nem jellemző. A temetkezési vállalatnak sok a gondja azokkal, akik a temetőben nem a helyhez illően viselkednek. Például a sírokról ellopják a virágo­kat, a szemetet szétdobálják. A vállalat arra törekszik, hogy a temető szép, parkjel- legű legyen, kellő számú ülő­alkalmatossággal, sok fával, sövénnyel, virággal. 1987-ben a nyíregyházi Északi temető­ben új úrnafalakat építenek. Cselényi György A nyíregyházi Északi temető úrnafala.

Next

/
Thumbnails
Contents