Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
1986. október 29. Keiet-Magyarország 3 Kis hal, nagy hal A MOZGÉKONY ÉS ÖTLETES KICSIKNEK a nagyokkal való Dávid—Góliát- harea nem újkeletű és nem regionális jelenség a gazdasági életben. Az, utóbbi évek szenzációja volt az a- sááker- somoaaSi, arató számítógép- i programok készítésében ér-1 tek el parányi eégek. Olya- § nők, amelyek négy-öt embernél nem foglalkoztattak többet, -mégis — a maguk területén — multinacionális, óriás vállalatokat előztek meg, vagy ha úgy tetszik: megvertek. Persze mindez az Amerikái Egyesült Államokban történt, azon belül, egy speciális gazdasági szektorban, ezért semmiképp sem hasonlítható össze a dolog a mi kö- rülményeLnlkkel. A kicsik előretörése azonban itthon sem ismeretlen jelenség. A kisszövetkezetek szerveződése az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult, és azzal számolunk, hogy ez a folyamat továbbra is dinamikus marad — olvasható -az Ipari Szövetkezetek Szabói cs-Szat.már megyed Szövetsége egyik jelentésében. (Kisszövetkezeteknek nevezzük azt a gazdasági egységet, amely száznál kevesebb embert foglalkoztat.) Különösen tavaly és az idén nőtt meg ezeknek az egységeknek a száma. Jelenleg harminc van belőlük, közülük huszonhét a KISZÖV tagja. A SZÁMBELI GYARAPODÁST. előidéző okokról szólva, szakemberek legalább három tényezőt hoznak fel. Elsőként a kisvállalkozásoknál bevezetett 15 százalékos különadót emlegetik, amely ,az eseteik többségében megkeseríti a gmk-k, szakcsoportok életét. Több helyen emiaitt megszűnt ezeknek vonzereje. Csábítóbb a kisszövetkezet. Másodszor: a hagyományos szövetkezeteknél dolgozó kollektívák egyre inkább hajlanak rá, hogy leváljanak az esetleg mértéktelen általános költségeket, adminisztrációs terheket cipelő nagy szervezetekről. Számos ilyen esetről tudunk. Sőt. A mátészalkai ÉPSZER egyszerűen három kisszövetkezetre bomlott. A KISZÖV-tag kisszövetkezetek 1986-ban várhatóan 450 millió forint árbevételt érnek el, nyereségük körülbelül 70 millió forint lesz. A foglalkoztatottak száma összességében meghaladja az 1300-alt. MIT NYÜJT DOLGOZÓINAK egy-egy kis cég? Ahhoz képest átlagosan majdnem harmadával magasabb fizetést,’ mint amennyit a hág- imányos szövetkezeti formában kaphat bárki. Tavaly közel 70 ezer forint volt a kicsiknél felvett évi átlagos bér. Külön elemzést igényelne az újonnan, illetve a kiválással és átalakulással létrejött egységek munkája. A hely szűkössége miatt azonban csak néhány dolr- gót jegyezhetünk meg. Az újonnan alakultak kategóriájába tartozók alacsony eszköz- és tökei,gényű tevékenységgel kezdték meg működésüket. A kezdeti időkben nagy részük beszerzési és bérfizetési gondokkal küszködött. Általában a közületi megrendelőket részesítették előnyben. Amely kollektívák — ilyen vagy olyan módon — hagyományos szövetkezetből alakultak, húsz-ötven százalékkal megnövelték árbevételüket, és átlagosan megháromszorozták nyereségüket. Lakossági szolgáltatásuk értéke súlyukat jóval meghaladó mértékben megugrott. A KISSZÖVETKEZETEKBEN FOGLALKOZTATOTTAK döntő többsége műszaki norma, vagy egyéb teljesítménykövetelmény alapján dolgozik, függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi munkát végez. Igen erős iaz anyag- és energiatakarékosságra, valamint a minőség javítására való ösztönzés. Az ebből származó megtakarítások harminc- negyven százalékát prémiumként kifizetik. Imponálóak a kis bégek eredmény- és termelésű mutatói. Megfelelnek gazdaságpolitikánk céljainak. Most már csak az a kérdés: egy ésszerű, a piaci követelményeknek megfelelő vállalati méretarányok kialakításához szükséges „harc” során hány nagy halat eszik meg vagy harap- dál meg a kis haisokaság...? További kérdés: mennyire szaporodnak, szaporodhatnak a kis halak? . A kisszövetkezetek szabályozói ugyanis kedvezőbbek, mint azok a szabályozók, amelyek a hagyományos cégekre vonatkoznak. Az ipari szövetkezetek nemrégiben véget ért IX. kongresszusán határozott törekvés mutatkozott arra, hogy az illetékes kormányzati szervek terjesszék ki a száz dolgozónál több embert foglalkoztató szövetkezetek egy bizonyos körére a kis gazdasági egységeknél bevált szabályozást. Néha az is előnyöst ha a nagy hal kis halnak mutatja magát? Sztancs János--------------- ---------------------------------------------------------------------------————! Fejlesztés célrészjeggyel Kél lésem jenben j Újfajta kötődés Folyamatos az őrségváltás. Egyre fogy azoknak a száma, akik alapítói voltak termelő- szövetkezeteknek, tulajdonosai földnek, jószágoknak, gazdasági felszereléseknek. A tulajdonjog gazdaságilag és érzelmileg is kötődést jelentett. Az én földem, lovam, tehenem, szekerem elv alapján a termelőszövetkezeti tag nem csak jogának, de kötelességének is tartotta, hogy beleszóljon a gazdálkodásba, rajta tartsa szemét minden cselekedeten. Mi van most? Egyhavi fizetéssel A kállósemjéni Üj Élet Termelőszövetkezet „pénzügyminisztere” Lipcsei Miklós főkönyvelő mondja: — Termelőszövetkezetünknek még 571 olyan tagja van, akik a régi, a hagyományos módon kötődnek a szövetkezethez. Ök földet és egyéb javakat adtak a közös gazdaság alapjainak megteremtéséhez. De van már 271 olyan termelőszövetkezeti tagunk is, fiatalok, akiknek sem földjük, sem más személyi tulajdonuk nem volt a gazdaságban. 1984-ben a fiatalok. érdekeltségi alapja is megteremtődött azzal, hogy a közgyűlés megszavazta: akinek nincs vagyoni alapja a tsz-ben, az egyhavi keresetének megfelelő összeggel rész jegyes lehet. Ezek az egyhavi fizetések 701 ezer forinttal növelték a közös vagyont. Hétszázezer forint ma. amikor egy jóravaló kombájn is többe kerül, nem sok pénz, még akkor sem, ha azt bármire sokoldalúan lehet felhasználni. De hát nem is az a lényeg, hogy egy gazdaság részjegyekkel operálva fejlesszen, megoldja gondjait, ha van. Ezzel kapcsolatban a főkönyvelő is így fogalmaz: — A tudat a fontos. Jómagam is részjegyes vagyok, tudom azt, hogy az én 7500 forintom is a közös alapban- van, így nem csak nagyobb a felelősségérzetem, de -tan jogalapom ahhoz is, hogy véleményt mondjak, hogy szavazzak, egyszóval tagsági viszonyomban megerősödve, tulajdonosnak érezzem magam. Ilyen alapon az általunk kibocsátott célrészjegyek is A statikus nem statisz- Al tikus, bár sokan ösz- szekeverik a két hasonló hangzású szót. A statisztikus adatokat összesít, elemez — például meg tudja mondani, hogy hány statikus dolgozik a megyében, de a statikus semmit se tud a statisztikusokról. Ha viszont egy ház leszakad — statikus lehet ludas a dologban — vagy földrengés. A házak többsége azonban állva marad. Ez az erős falaknak és a gyengéd családapáknak köszönhető. Főleg ha statikusok. Ezek a mérnökök jó alvók. Ki mint veti ágyát, úgy alussza ... A nyugodt alvást azonban meg kell alapozni: ki kell számolni az alátámasztó falak, pillérek, födémek, konzolok és alapok méretét — lehetőleg jó vastagon. Es itt jön az emberi tényező. Milyen ember a statikus a papíron és milyen a kivitelező a falakon. Ha téglát nem égetik ki eléggé, a teherbírása kevesebb, az előírtnál, ha a cementet túl égetik, nem éri el a zsákra írt minőséget. A kereskedő 1. osztályúnak árulja-e, az adaSzárító, amelyben á tagok pénze is benne van. erősítik a közös gazdasághoz való kötődést, kifejezésre juttatják a gazdaság és a tagság viszonyát. goló kilopja-e a fél zsák cementet az egészből, a betonkeverő jól összekeveri-e, rosszul szerelik-e össze a vasalását, megfagy-e szilár- dulás közben, korán ve- szik-e ki alóla az alátámasztó zsaluzást, túlterhelik-e, áttörik-e a vezetékek részére a megengedettnél nagyobb mértékben? A statikusnak a szabványok biztosítanak nyugtátokat a munkájához. Vannak biztonsági tényezők, és vannak emberi tényezők. Az emberi tényező pénzbe kerül — ezért meg kell fizetni. Így vagy úgy. Ha a statikus trehány vagy olcsó emberi tényezővel számol — várfalakat tervez a disznóól köré is, a gerenda olyan nagy lesz, hogy nem lehet eljárni alatta. Mert mi van, ha egyszerre fordul elő minden gondatlanság. Öt leültetik, meghurcolják addig is, amíg kideríti egy szakértői bizottság, hogy ki is hibázott va- , lójában. I 1986. július 1-e óta új statikai szabvány lépett életbe, . gazdaságosabban lehet tervezni. — 1968 óta beszélnek a műszaki értelmiség jobb megbecsülésének szükséges- í ségéről. Nem sok eredmény- \ nyel. Július 1. óta többet bír a beton, a betonacél szi- j lárdabb mint azelőtt — csak | azért, mert a szabvány ma már pontosabb mérésekre j támaszkodva merészebb. I Á biztonsági tényező , maradt a régi: 1,1 és I 1,4. De az emberi té- \ nyező pénzbe kerül. Egyre többe. „Kockáztassanak a j gazdagok” — mondja stati- 1 kus barátom. „Én egyelőre 2,0-val szorzóm be a szükséges méreteket — mert két gyerekem van. Ha megjön a harmadik, 3,0-ra emelem a biztonsági tényezőt... Kulcsár Attila Híre kérték a pénzt? A célrészjegy más, mint a részjegy. Amíg az előző kötelező és meghatározott ösz- szegű, addig a célrészjegyjegyzés önkéntes, összege korlátlan és mint az a nevében is benne van, valamilyen meghatározott cél megvalósításához kéri a tsz vezetősége a pénzt. — Termelőszövetkezetünk most először bocsátott ki célrészjegyet 5—10 és 50 ezer forintos címletekben. Mire kértük a tagok pénzét? Ehhez egy kissé hosszabb magyarázat szükséges. Az Űj Erő szakszövetkezetekkel 1979-ben egyesült. Az egymást követő években hiába értünk el rendre 8—10 milliós nyereségeket, év közben mindig alaphiányunk volt. Amikor tehát a nyereség felosztására került sor, az eredmény nagy résiét arra fordítottuk, hogy az évközi alaphiányokat megszüntessük. Így aztán soha nem tudtunk biztos alappal indulni. Most egyenesbe kerültünk. A célrészjegynek a jegyzésekből ítélve jó visszhangja volt. Meggyőző érvként hatott az indokolt fejlesztési el- , képzetesek mellett az, hogy a gazdálkodás viteléhez, fejlesztéséhez mindenképpen szükség van pénzre, és ha nem a tagság ad, akkor a bankhoz kell fordulni. A bankkölcsön kamata nagy, és ha már kamatot fizet a szövetkezet, miért ne a tagok kapják. A célrészjegy a tagnak 9 százalékkal kamatozik, sőt a nyereségtől függően a célrészjegyre részesedést is fizetnek, amit minden év december 31-ig elszámolnak. Tároló és szárító Mit fejlesztettek a kálló- semjéniek 1986-ban? Mindenekelőtt a legégetőbb gondjukat oldották meg, építettek egy terményszárítót és két 200 vagonos gabonatárolót. — A tárolóban, szárítóban már benne van a tagság pénze, de természetesen nagy összegű hitelre is szükség volt. Hogy mit oldott meg a tároló és szárító? Rengeteg olyan költséget takarítottunk meg, már ezen a nyáron is, amelyek az azonnali szállításokból, gépjárművek állásából, a betákarítás szervezetlenségéből és másból adódtak. Egyszóval nagyon időszerű volt már az eszközállomány javítása, hiszen 1500 hektár körüli a gabonatermő terület, 200 hektár a napraforgó, termesztünk lóbabot is. Milyen szinten termelnek a kállósemjéniek? Példázza ezt, hogy idén az őszibúzatermesztési versenyben az IKR taggazdaságaként az egyes kategóriában országos másodikok lettek. Kukoricával a nyolctonnás klub tagjai, vagyis az alig több mint 11 aranykoronát érő földön hektáronként nyolc tonnán felüli termést takarítanak be. Az eredmények sok mindent igazolnak. Seres Ernő Túlterhelés elleni védőáramkörökkel látják el a hangfalakat a kisvárdai Elektroakusztikai Gyárban. Képünkön: Bodnár Béla beméri az áramköröket. (Farkas Zoltán felv.) '--------------------------——V Alkotók védelme Ismerek olyan újítót, aki háromévi tortúra után jutott hozzá jogos díjához. Tudok olyan benyújtott alkotásról, amelyet nem fogadtak ei, mégis felhasználják korszerűbb ! termékgyártásban. P B a fejlesztő mérnök olyan energiatakarékos szerszámot készített, amely jelentősen növelte a termék minőségét, mégis elutasították. Ennek ellenére csopdrtja használja, mert bevált. E csokorra való felemás ügy olvastán is felvetődhet a kérdés: hová forduljon az alkotó, az újító, a szabadalmát védő feltaláló, ha úgy_ ítéli meg, hogy sérelem érte? Ki kép- • viseli a „nehéz”, de mindenképpen a népgazdaság hasznát szem előtt tartó mérnököt, technikust, fizikai munkást, ha vitás ügye támad a gyár, a vállalat valamelyik vezetőjével benyújtott, de jogtalanul el nem fogadott, vagy elfogadott, de kellően nem díjazott újítása körül? Minden bizonnyal figyelmet érdemel a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat- már Megyei Tanácsának kezdeményezése. Eszerint október 29-től havonta egy meghatározott napon díjmentes iparjogvédelmi szaktanácsadást tartanak a szakszervezetek házában, Nyíregyházán a Sza- ' badság tér 11. szám alatt a 3-as számú szobában. Nyilvánvaló a cél: fokozottabban törődni az újítókkal, az alkotókkal, s rendszeres tájékoztatásukon túl vitás ügyeikben segíteni, lehetőleg azokat megelőzni, érdekeiket érvényesíteni, s ezáltal zöld utat nyitni minden, a népgazdaság hasznát növelő kezdeményezés, újítás, alkotás előtt egyaránt. F. K.Kedvezményesen Kérem az olvasót, kísérje figyelemmel a következő, egy ablakzárcserével kapcsolatos számla alakulását. Anyagköltség: 27,80. Bérköltség: 28,20. Eddig minden rendben, a két összeg: 55,40. Ehhez jön 8,46 SZTK-járulék, s a közvetett költség máris 63,86, ami még mindig rendben. És most jönnek a továbbiak: üzemi általános költség: 28,20. Már 92,06-nál tartunk. És még nincsen vége. Jön a szövetkezeti átalános költség: 20,25, a jótállási alap: 0,64, a fejlesztési alap: 3,19. És itt a vége, az összeg pontosan 1X6,14 forint. Vagyis több, mint a kiindulás duplája. Mindez, tegyük hozzá, kedvezményesen a lakásszövetkezeti tagnak. Nincs kétségein, a számla jó, pontos, hivatalos, szabályos. Csak éppen abszúrd. Mutatja azt, hogy mennyi minden rakódik rá egy 30 perces munkára, egy lényegében olcsó anyag beépítésére. Mind jobban érthető ebből, hogy építési áraink, a javítások miért jelentik egyben a bosszúságot is. Kedvezményesen. (bürget) Emberi tényező
