Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

1986. október 28. Kelet-Magyarország 7---------------------------------------------------------s ............y..................... 1 ---------------------—......—...... | Megyei felmérés (2.) I vezetés személyi és tárgyi teltételei A főállású szervezők három­negyedét érintő, az 1980—85. öt évét felölelő részletes adatfel­vételt és -feldolgozást végez­tünk az ipari gazdálkodó egy­ségeknél. A megyében a főál­lású szervezők létszáma négy éven keresztül stagnált — amíg országosan növekedés volt a jellemző — és az utolsó évben mintegy 10 százalékos volt a létszámcsökkenés. Az évenként pályakezdőik száma 13-ról 5-re csökkent. A fiatal szervezők jelentős része tehát pályát mó­dosított: egy részük az ipari gazdálkodó egységeket, más ré­szük a szervezői beosztást hagyta el, volt aki megyénkből elköltözött. Kialakult, stabilizá­lódott egy jól képzett, már gyakorlattal is rendelkező szer­vezői gárda, ide tartozik az összes szervezők fele. Szembetűnően megváltozott az elmúlt öt év alatt a szervezők szakosodása. 1980-ban a főállá­sú szervezők kétharmada, 1985- ben egyharmada foglalkozott munka- és üzemszervezéssel. A vállalatok egy részében nem az érdekeltség kényszerítő hatá­sára, hanem inkább felső rá­hatásokra alkalmaztak munka- szervezőket. Egy szemléletbeli tévedés is általános: sok veze­tő a munkaszervezésen lénye­gileg, gyakorlatilag munkaidő szervezését érti, a munkahely és a munkamódszer szervezé­sét másodlagosnak tartja. A munka- és üzemszervezés értéke devalválódott, a vele foglalkozó szervezők presztízse csökkent. Alapvetően megvál­toztak a főállású szervezők munkavégzésének szervezeti keretei. Főleg az élelmiszer- iparban ütőképes szervezési osztályok, számítástechnikai, számítóközpontok alakultak ki. Sajnálatos, hogy az 1—2 fős szervező apparátusok egy ré­sze megszűnt. Alapvetően meg­változott a szervezők irányítá­sa is. öt évvel ezelőtt a főál­lású szervezők 80 százaléka tartozott közvetlen igazgatói, elnöki irányítás alá, ma a szer­vezők mintegy fele gazdasági igazgatóhelyettesi, főkönyvelői irányítás mellett tevékenyke­dik. Figyelemre méltó tény, hogy közel megduplázódott öt ev alatt a felsőfokú képzettségű szervezők közül azoknak a szá­ma, akik nem szervezői főál­lásban, hanem általában közép­vezetői munkakörben dolgoz­nak. Ma már több felsőfokú szervezői képzettségű dolgozik nem szervezői munkakörben, mint ahány főállású szervező­nek szakirányú felsőfokú vég­zettsége van. Néhol céltudatos átirányítást is tapasztaltunk, szervezői apparátus megszünte­tésével erősítették a középve­zetést, a vezetési funkcióhoz tartozó munkaszervezési tevé­kenység színvonalának emelé­sét. A fluktuációt elősegíti bé­rezési rendszerünk is: egy kö­zepes középvezető jövedelme általában lényegesen több, mint egy jó szakember jövedelme. Változatlanul túlzottan köz­pontosított néhány gyáregysé­günkben a szervezés, sokszor döntenek részletkérdésekben is Budapesten. A szervezést segítő technikai eszközök arzenálját vonultat­ják fel és használják eredmé­nyesen. Ipari gazdálkodó egy­ségeink jelentős részét az egy­szeri kipróbálás, az elutasítás jellemzi. A legutóbbi időben ta­pasztaljuk az egyszerű munka­idő-szervezési technikai eszkö­zök rendszeres használatát, a blokkolóóra és a stopperóra újbóli felfedezését. Az üze­meltetést regisztráló berendezé­sek közül a szállító eszközök területén a közvetlen érdekelt­ség hozott jelentős változást. Sajnálatos, hogy a technológiai gépek és áramszolgáltató be­rendezéseken nincsenek általá­ban regisztráló műszerek, s a meglévőket nem hasznosítjuk megfelelően. A szervezés technikai eszkö­zei közül a számítástechnika alkalmazásában a legkiemelke­dőbb a pozitív változás. A szá­mítógépek közül a kis teljesít­ményű, kis feladatok célszerű megoldására alkalmas C 65 tí­pusú kis gépek terjedtek el tö­megesen, meghódították a kis vállalatokat, szövetkezeteket, gyáregységeket. A vállalati, gyáregységi jelentősebb felada­tok megoldásához igény mutat­kozik nagyobb kapacitású rend­szerek kiépítésére, a tipizálá­sára. A számítástechnikát általában először az ügyviteltechnikai, ügyviteli folyamatok gépesíté­sénél alkalmazták. Jól szerve­zett egységeinknél megindult, helyenként általánossá vált a tervezési, a gazdálkodási, a ter­melésirányítási, az értékesítési folyamatok, általában az irá­nyítás számítógépes rendszerei­nek kifejlesztése, elsősorban az élelmiszeriparban, de kialaku­lóban van másutt is. A számítógépek beszerzésé­nél, kölcsönzésénél, a rendsze­rek kialakításánál kampányok, divatok, irányzatok utánzása is érvényesült, a tárgyi és sze- iiliéflyi feltételek megteremtése sem volt minden esetben terv­szerű és szervezett. A számítás- technikával foglalkozó szakem­berek közötti kapcsolatok, ta­pasztalatcserék még kialakulód ban vannak. Ipari gazdálkodó egységeink vezetőinek döntő többsége a jö- vedelmezőképesség fokozásá­nak, az ailkalm a z kodóképe sség növelésiének tekinti a kreatív vezetés, a komplex szervezés, a hatékony belső irányítás, az in­tenzív ösztönzés modern mód­szereinek meghonosítását, a fo­lyamatos megújulást. A pozitív törekvések és ten­denciák ellenére a tartalmi munka elmarad a lehetőségek­től és a kívánalmaktól. Néhol szakadás érződik a felismerés és megvalósítás, a terv és a végrehajtás között. A vezetés, a szervezés, a bel­ső irányítás és az érdekeltség összefüggéseit és fontosságát még nem ismerte fel minden gazdálkodó egységünk vezeté­se. Sajnálatos, hogy a felisme­résnél is alacsonyabb szintű a gyakorlati megvalósítás. Ér­telmezési és módszertani prob­lémák vannak a tervezést elő­készítő elemzésnél, a tervezés­nél. Ebben a környezetben ki­emelkedő néhány vállalatunk példamutatóan pozitív munká­ja és követésre méltó eredmé­nye, akik a vállalatok növekvő feladatának és felelősségének tekintik a vezetés, a szervezés, az érdekeltség állandó fejlesz­tését. Az ipari gazdálkodó egysé­gek növekvő feladatát és fele­lősségét növekvő anyagi és er­kölcsi érdekeltséggel, szigorodó ellenőrzéssel kell segíteni. A legfelsőbb ipari vezetéstől a termelő üzemekig meg kell te­remteni, helyre kell állítani, fenn kell tartani a feladatok, a jogkörök, a hatáskörök, az információ, az érdekeltség éis a felelősség összhangját. A fel­adatok és hatáskörök leadása nemcsak budapesti vállalatköz­pontok feladata, hanem min­den ipari gazdálkodó egységé, ahol az összhang megteremtése feladatot ad. .. A .. népgazdasági és vállalati ösztönzők hatása sokszor erő­sen korlátozott, nagyon tompí­tott, A munka- és üzemszerve­zés nem vált mindenütt a ha­tékonyság fokozása, az inten- zív gazdálkodás alapvető for­rásává. Kevés vállalatnak van igazán hatékonyan működő ér­dekeltségi rendszere. Az élet- színvonal romlásával párhuza­mosan megnőtt az anyagi ösz­tönzők motiváló szerepe, er­kölcsi ösztönzők szerepe meg­kopott. A minimális bérfejlesz­tési lehetőség, területünk bér- lemaradása csökkenti az anya­gi ösztönzés hatékonyságát. Helyzetélemző munkánk fon­tos tapasztalata, hogy közel azonos körülmények között működő egységek közül a ve­zetés, a szervezés és érdekelt­ség módszereit összhangban, komplex jelleggel alkalmazók eredménye általában kedve­zőbb. Növelni kell a vállalaton, a gyáregységen belüli belső ér­dekeltség szerepét, fokozni kell az egyéni és kollektív érdekelt­séget, stabil alapokra kell he­lyezni az ipari termelés telje­sítménykövetelmény rendszerét, hatékonyságát. Az önelszámoló egységeikben, általában az ön- tevékenységben rejlő pozitív erőket fokozottan kell felada­taink megvalósítása szolgálatá­ba állítani. Az ésszerűsítő intézkedések számának és arányának jelen­tőig csökkenése negatív jelen­ségnek tekinthető. A raciona­lizálás viszonylag kis befekte­téssel viszonylag jelentős nye­reségnövekedést eredményez­het. A gyáregységi élet több gyáregységünkben a termelés folyamatos racionalizálásával jár együtit. néhány helyen csökkenésével, sőt megszűnésé­vel. Előfordult, hogy jelentős beruházást nem előzött meg, nem kísért jelentős ésszerűsí­tés. Pedig a veszteségforrások jelentős hányada racionalizá­lással csökkenthető, a közép­vezetők és művezetők vezetői tevékenységének hatékonysá­ga jórészt növelhető lenne. A művezetők, a szervezők, a munkaügyi dolgozók, a normá­sok körében jelentős a fluk­tuáció. A beosztott szervezők, a normások és a művezetők m u nk alk ö r ü 1 mé n y e i r o rmlo tt ak, anyagi elismerésük és érdekelt­ségük csökkent. Egy közepes középvezető keresete megha­ladja egy kiváló szakember ke­resetét. A vállalatok jól felfogott ér­deke megkívánja, hogy az anyagfelhasználásban, a mun­kaidő-hasznosításban, az ener­giaitakarékosságban, a nyereség­kitermelő képességben növe­kedjék a hatékonyság eléggé fel nem ismert érdeke, hogy javuljon a művezetői, a szer­vezői, a munkaügyi tevékeny­ség, a termelésszervezés. Kovácsvölgyi Zoltán ELMOZDULÁS MÉLYPONTRÓL A juhtenyésztés új szakasza kosokat a debreceni vállalat közvetítésével értékesítik. — Most, hogy az állami tá­mogatás ismertté vált, a te­nyészállataink iránt nőtt az érdeklődés. Bízunk abban, hogy az eddigieknél nagyobb lesz a forgalom. Egyébként 1984-ben 153, egy évvel ké­sőbb 130 tenyészkost adtunk el. Az idei értékesítés eddig 86, de eladásra vár még 70 tenyészkos. A mi számunk­ra igazán kedvező és növeli a tenyésztői kedvet az, hogy az állományfrissítést most anyagilag is jobban ösztön­zik. Eddig ha kiselejteztünk egy anyát, a hús kilogramm­jáért 3' fprint 40 fillért kap­tunk, ez az összeg 7 forintra nőtt. A három forint hatvan fillér tiszta pénz, de az is, hogy a selejtezett anya után beállított jerke nem 500, de 800 forint dotációval jár. Tiszalökön a juhászat ren­tábilis. Kell is, hogy az le­gyen, hiszen a törzstenyésze­ti rang megköveteli azokat a termelési mutatókat, amelyek „Mi legyen a fecskékkel?“ Mint arról a lap már tu­dósított, nemrégiben megala­kult Nyíregyházán a Pro Na­tura természetvédelmi cso­port, mely a város természet­védőit hivatott tömöríteni, olyan egységgé, mely aktívan tenni is tud környezetünk védelméért. A csoport te­vékenységéről, aktuális kör­nyezet- és természetvédelmi kérdésekről rendszeresen tá­jékoztatni szeretnénk olvasó­inkat, s nem utolsósorban válaszolni tudunk áz esetle­ges olvasói levelekre. Az első ilyen segítségnyúj­tás már meg is történt. Koz­ma Mihályné nyírteleki ol­vasónk segítségért fordult a laphoz. Mint írja, sok fecs­ke fészkel lakásuk eresze alatt, nagyon szereti, félti őket. Az idén különös mó­don az egyik fészekben ké­sői költés történt, így a kis madarak még mindig anyjuk gondoskodására szorulnak. alapján tenyészkosokat ne­velhetnek és értékesíthetnek. Jó mutató és ajánlólevél az egy birkáról nyírt közel 5 kilogrammos gyapjú, az egy anyára jutó 115 százalékos szaporulat. Törzstenyészet nincs sok a megyében, mindössze három. A jó juhászat ettől több. Az lenne jobb, ha minden juhá­szat el tudná érni termelés­ben azt, amit az élenjárók. Ehhez kellenek az igazoltan kiváló tenyészanyagok, a megfelelő tenyésztési, tartási körülmények. Az új szabályozók most ösztönöznek, sőt januártól a gyapjúfelvásárlási áraknak emelkedésével még inkább. Eredmény viszont csak álla­mi támogatásokból, árválto­zásokból nem lesz. Tiszalökön mondták el azt is, még na­gyobb szaporulatra, még több gyapjú- és hústermelésre tö­rekednek. Ez az út, ami jár­ható. Seres Ernő Az idő viszont hűvösödi az élelem fogytán van a fecskéknek. Mit csináljon, mivel etetheti őket, szakembe­rek tanácsát várja. A Pro Natura csoport két szakembere már másnap föl­kereste a levél íróját, hogy segítséget nyújtson a mada­raknak és sorsukért aggódó háziasszonyuknak. Szeren­csére a kérdés a lehető leg­jobban oldódott meg: a ma­darak szárnyra keltek, elre­pültek melegebb égtájak fe­lé, s mint azt az időjárás is bizonyítja még éppen idejé­ben. A Pro Natura természet­védelmi csoport a jövőben is várja a hasonló leveleket, szakmai tanácsaikkal, bárki­nek szívesen segítségére siet­nek. A csoport levélcíme: Me­gyei és városi művelődési központ, Nyíregyháza. Dokumentumok védelme A ragadozóknak zsákmányuk megszerzéséhez éles látásra van szükségük. Hasonlóképpen éles látásúaknak kell lenniük a repülő rovaroknak is, különösen amelyek ragadozó életmódot folytatnak. Ilyenek például a szitakötők. Képünkön: a szitakötő mintegy 30 ezer facettából álló össze­tett szemének mikroszkóppal felnagyított képét láthatjuk. Felső része részint a félhomályban való látásra szolgál, részint a zsák­mány megpillantásában és üldözésében is szerepe van. A szem alsó részében viszont sokkal élesebb kép keletkezik. Nemcsak kémek, hanem néha a vállalatoknak a saját alkalma­zottai is igyekeznek a titkos ira­tok. illetőleg rajzok birtokába jutni. Ehhez jó alkalmat terem­tenek a modern fénymásolók, hiszen azokkal néhány másod­perc alatt készíthető másolat bármiről. Üjabban japán és ame­rikai vállalatok hatásos eljárást találtak arra. hogy miképp aka­dályozzák meg ,,illegális” máso­latok készítését. A japán találmánynak az a lényege, hogy a védendő doku­mentumra egy alumínium hár­tyával bevont, vékony (0,05 mm- es) sajátos — narancs vagy piros színű — poliészter réteget jut­tattak. A papírlapra helyezve a szöveg a fólián át jól olvasható, de a fólia a fénymásoló erős fé­nyét szétszórja, s a fotókópia ol­vashatatlanul fekete lesz. A kí­vánt méretre szabható hártya öntapadó, s az irat megsértése nélkül nem távolítható el róla. Egy amerikai vállalat meg olyan papírt hoz forgalom­ba. amelynek foltos háttere a fénymásolás nyomán maszatossá és olvashatatlanná válik. A pa­pír rejtett üzenettel is készülhet: például az olvashatalan papíron megjelenhet ez a szöveg: „illeték­telen másolat”. Ha Iát az ember egy fal­ka juhot, még véletlenül sem gondol arra, hogy mennyi gondja-baja volt, s van az ágazatnak. Ez a nyáj szép. Szemrevaló az egyöntetűség, a testmagasság, a tömött és tiszta gyapjú. A lelkes puli a juhász szavára igyekvőén elénk tereli a Tiszalöki Álla­mi Gazdaság különlegességét, a Suffolkokat. Fekete lábú, fekete fejű birkák. A jó legelőt adó kukorica­tarlón arról beszélgetünk, hogy az egykor Angliából importált juhok a hústerme­lési erényük miatt lennének hasznosak az üzemi juhásza- tokban. A szaporodás, soka­sodás azonban nehezen megy. Veréb István, a gazdaság Dankó-pusztai önálló gazdál­kodási egység vezetője mond­ja: — Ez még sajnos nem törzstenyészet, csak jelölt. Az állomány 130 anya, 109 növendék; kis létszám ez ah­hoz, hogy törzstenyészet le­gyen. De igyekszünk ... Mekkora az igyekezet, pél­dázza, amiről korábban a központban beszélgettünk. Ott Magyar Miklós, az álla­mi gazdaság igazgatója. Sza­ladják István, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat juh- tenyésztési főmérnöke és Fesztóry Sándor osztályveze­tő is elmondták véleményü­ket. — A Suffolkoknál akkli- matizálódási gondok miatt keletkeztek szaporodásbioló­giai problémák. Az angliai éghajlathoz, legelőkhöz szo­kott juhok a mi körülménye­ink között nem érezték jól magukat. Az eredeti állo­mány már egyharmadára esett vissza, amikor az állat- tenyésztő vállalattal közösen arra az elhatározásra jutot­tunk, hogy embrióátültetés­sel biztosítjuk a Suffolk te­nyészkos-utánpótlást. Erre azért is szükség volt, mert tenyészkosok ismételt beho­zatalára — pénzszűke miatt — nem lehetett számítani. Az embrióátültetés siker­rel járt. Az így született bá­rányokat legutóbb az Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállításon or­szág-világ láthatta. Az emb­rióátültetést megismételték, de jelenleg szünetel a mun­ka: — Egyelőre a költségkere­teink nem engedik meg a munka folytatását, viszont óriási eredmény, hogy nem csak kísérleteztünk, de bizo­nyítottuk is, hogy az eljárás jó, alkalmazható. Ha ismét szükség lesz rá, már köny- nyebben boldogolunk, hiszen nagy tapasztalatokra tettünk szert — vélekedett Szaladják István. Aztán láttuk a Suffolk te­nyésztési törekvés új ígére­teit is. Három megtermett kos nézett jámborul ránk szálláshelyükön, a juhhodály- ban. — Ezek nem régen érkez­tek Amerikából. Az angliai vérrokonaikhoz viszonyítva szembetűnő a különbség. Jó­val nagyobb testűek, jó kiál- lásúak. Utódaik a hústerme­lésben sokat ígéröek lesz­nek. Az Amerikából jött ko­sok itt a gazdaságban, de a debreceni vállalathoz tartozó megyékben is a juhtenyész­tés húsra történő szakosodá­sában nagy jelentőségűek. Hús, tej és gyapjú. Ez a három termék, amelyet a népgazdaság a juhászaitól re­mél. Sajnos, a juhágazatra vonatkozó korábbi szabályo­zók szinte a mélypontig vit­ték a termelést. Hiába volt elfogadható külpiaca a juh­húsnak. a juhsajtnak és mindhiába kellett volna a hazai iparnak több gyapjú, ha a termelés nem volt kifi­zetődő az üzemekben. Most változott a helyzet. — Ez év májusától a te­nyészkosvásárlást az állam jelentős mértékben támogat­ja. Az az üzem, amely te­nyészkosokkal felfrissíti az állományát, elit kos esetében 6700, első osztályú kos eseté­ben 3700 forint dotációban részesül. Különben egy elit kos ára 10 000 forint körüli, az első osztályú 6500 forint átlagban. Ez az intézkedés máris kedvező hatással van a juhászat fejlesztésére. Tisztázzuk, hogy az állami gazdaság juhászatát a májusi intézkedés csak közvetett mó­don érinti. Ők törzstenyész­tők a magyar fésűs merinó- ból. 1230 az anyaóllomány. A Hogyan lát a szitakötő?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents