Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
MA A^ryelyosztó“ /j« Korányin (2. oldal) Kiköszörülik a kanál csorbáját (3. oldal) Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Módosították a családjogi törvényt EHSHaSHasaMMBMSnaHSBnSHHaBHHnHBnHHnBHHMHHBHHIHHS A képviselők megtárgyalták a posta munkáját Ülésezett az Országgyűlés. T udomány és gyakorlat A megye vezetőinek és a DAB elnökségének megbeszélése Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminiszternek. Dr. Markója Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalásokért és válaszolt a felmerült kérdésekre. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta: — Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Több képviselő is úgy vélte, hogy talán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpolitikai akcióprogramját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kívánunk e véleménnyel vitatkozni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosítani fogjuk a képviselők elhangzott tanácsait, s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a Parlament illetékes bizottságait. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással, majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is — egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Ezután — a napirendnek megfelelően — az Ország- gyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembehelyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. Hazánkban ma 430 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10—15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon- ellátottság és a -működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközléspolitikájában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. öt-, éves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével. Majd arról szólt, milyen feltételek szükségesek a távPénteken délután megkezdődött a Palme-bizottság ülése Budapesten. A háromnapos tanácskozást a kormány vendégházában Egon Bohr, a Német Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlésének tagja, a Bundestag leszerelési albizottságának, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, illetve az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte az európai bizközlés-fejlesztési program teljesítéséhez. Beszélt a lakossági és a közületi telefon- kötvényről, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Bejelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággal — a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezér.t, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt. Ezt követően 14 képviselő fejtette ki véleményét. A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért. Az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát — három ellenszavazat és három tartózkodás mellett — tudomásul vette. Ezután dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár válaszolt Király Zoltán Csong- rád megyei képviselőnek még csütörtökön ismertetett kérdésére, ezzel az Országgyűlés befejezte munkáját. tonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó tizenhét tagú csoport jelenlévő tagjait. A neves politikusok mindenekelőtt az európai biztonságról és a nukleáris kísérletekről folytatnak eszmecserét. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. Tapasztalatcsere jellegű megbeszélésen találkoztak október 24-én Nyíregyházán a megyei és városi művelődési központ helyiségében a megye párt-, tanácsi vezetői és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága elnökségének tagjai. A DAB három megye — Hajdú-Bihar, Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár — területi tudományos életének koordináló szerve. A pénteki kihelyezett DAB-elnökségi ülésen a megye vezetőin kívül részt vettek a megyei tudományos koordinációs bizottság tagjai is. Az eseményen ott volt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Ónosi László, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára. A megbeszélés résztvevőit a megyei pártbizottság és megyei tanács nevében Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd tájékoztatta Szabolcs-Szatmár gazdasági-társadalmi és kulturális életének legfontosabb jellemzőiről. Elmondta többek között, hogy a megye gazdasági szerkezetének korszerűsítésében, a foglalkoztatási gondok enyhítésében, az elmaradott térségek felzárkóztatásában jelentős segítséget várnak a tudományok művelőitől. Ennek érdekében a megyei tanács, a megyei tudományos koordinációs bizottság és a DAB javaslatait is felhasználva, kidolgozta Szabolcs-Szatmár következő öt évre szóló tudományos kutatási programját, amelyet az ülés résztvevői is kézhez kaptak. A megyei tájékoztató után Szabó Gábor, a DAB alelnö- ke vázolta az akadémiai bizottság és a megye tudományos együttműködésének eredményeit és a következő Tudományos ülésszak színhelye volt október 24-én a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, ahol megvitatták az agrár-felsőoktatás több fontos kérdését. A részvevőket — köztük az itt végzett és erre az alkalomra meghívott 300 üzemmérnököt — dr. Bánházi János egyetemi tanár, főigazgató köszöntötte. A tudományos ülésszakon — amelynek az adott időszerűséget, hogy 20 éves a felsőfokú agrárképzés Nyíregyházán — bevezető előadást tartott Szabó Gyula, a MÉM szakoktatási és kutatási főosztály vezetőhelyettese az agrár-felsőoktatás helyzetéről és feladatairól. időszak legfontosabb tennivalóit. Utalt arra, hogy három évvel ezelőtt Nyíregyházán tartotta plenáris ülését a DAB, amely élénkítette a DAB és Szabolcs-Szatmár megye tudományos együttműködését. A DAB-nak jelenleg kilenc szak- és 50 munkabizottságában közel ezer kutató vesz részt, Sza- bolcs-Szatmárból 26 kandidátus tevékenykedik a különböző szakterületeken, a DAB munkájában részt vevők száma pedig meghaladja a, megyében a százharmincat. A DAB alelnöke a továbbiakban a közös pályázatok, tudományos konferenciák, szak- és munkabizottságok tapasztalataival foglalkozott, hangoztatva, hogy ezek fontos szerepet töltenek be a tudományos információk cseréjében, a megyei, területi célok meghatározásában. Növelni lehetne azonban a szükségletekhez jobban igazodó kutatási programok számát, melyekhez elengedhetetlen a célok pontos meghatározása. A DAB és a megye kapcsolatainak értékelése, áttekintése arról győzi meg az érdekelteket — folytatta az alelnök —, hogy hasznos tevékenység folyik a különböző szak- és munkabizottságokban, több közös kutatási témán dolgoznak a megyében élők és a DAB tudományos kutatói. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány és a gyakorlat közelítése érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni a tudomány már ismert — nem csak az élvonalbeli — eredményeinek gyorsabb ütemű alkalmazására az élet minden területén. A tájékoztatók után vita következett, majd megfogalmazták az együttműködés további feladatait és közös tudományos programokat. Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese a főiskola gépész üzemmérnökeinek szerepét vázolta a megye mezőgazdaságában. Dr. Janik József egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyet- itese az okleveles mezőgazda- sági gépészmérnök- és üzemmérnökképzés sajátosságait elemezte előadásában. Ezek után számos előadás, hozzászólás hangzott el, köztük kutatási témákról is szó volt. Az ülések egyik fontos mozzanata volt a végzett hallgatók találkozója, akik közül számosán elmondták tapasztalataikat a főiskolai képzésről, és tettek javaslatokat ennek korszerűsítésére. Megkezdődött a Palme-bizottság ülése Húszéves a felsőfokú agrárképzés Tudományos diós, találkozó a mezőgazdaságI főiskolán XLIII. évfolyam, 252. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1986. október 25., szombat] A tudományos ülés résztvevői a mezőgazdasági főiskolán
