Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 23. Gorbacsov beszéde a szovjet televízióban (Folytatás az 1. oldalról) hogy milyen nehézségek tornyosulnak az atomfegyverektől mentes világ felé vezető úton. Nyilvánvaló, hogy a militarizmussal összefonódó körök megijedtek. Akcióikat koordinálva most arra törekednek, hogy elfojtsák a világközvélemény széles köreinek béketörekvését, azt, hogy a kormányok világos álláspontot alakítsanak ki ebben a döntő, történelmi pillanatban. Erejüket nem szabad túlértékelni, de nem is szabad alábecsülni — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára felhívta a figyelmet arra. hogy ezek az erők Reykjavíkot követően az átkozódásról hamar áttértek az örömujjongásra. Kampányt kezdtek annak érdekében, hogy kisajátítsák a másik fél javaslatait. Fő törekvésük arra irányul, hogy megvédelmezzék az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést. Tisztára akarják mosni a destruktív amerikai álláspontot, annak a kormánynak az álláspontját, melynek képviselői „régi poggyásszal” érkeztek a találkozóra. Mihail Gorbacsov emlékeztetett a Reykjavílkban előterjesztett szovjet javaslatokra, amelyek egységes csomagot alkotnak. Az első: felére csökkenteni valamennyi hadászati fegyverzetet. A második: teljesen felszámolni a szovjet és az amerikai közép-hatótávolságú rakétákat Európában, és késlekedés nélkül tárgyalásokat kezdeni az ilyen típusú, Ázsiában telepített rakétákról, valamint az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétákról, amelyek számát a Szovjetunió javaslata értelmében azonnal be kell fagyasztani. A harmadik: megszilárdítani a rakétaelhárító-rendszerek- ről kötött szerződést, és mindenre kiterjedő tárgyalásokat kezdeni a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. (Folytatás az 1. oldalról) zata, a városokban a lakó- környezet minősége. Áttérve a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének kérdésére Bányász Rezső rámutatott: a program Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Szabolcs, Vas és Zala megye 23 olyan térségét érinti, ahol hiányzik, illetve korszerűtlen az ipari tevékenység. E területeken ráadásul rossz a termőföld is, ezért a lakosság egy része ingázásra kényszerül. — A kormány átfogó programja elsődlegesen a gazdaság fejlesztésére, a munka- lehetőségek bővítésére, a jövedelmek emelésére irányul. A cél az, hogy lehetőleg korszerű termékeket gyártó, moGorbacsov emlékeztetett arra, hogy a három terület közül az első kettőben reményt keltőén közeledtek az álláspontok. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének útján a Hadászati Védelmi Kezdeményezés (SDI) vált a fő akadállyá. Az SDI legnagyobb veszélyét abban látjuk — mondotta Mihail Gorbacsov —, hogy a fegyverkezési hajsza új területre terjed ki. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy támadófegyvert juttasson a világűrbe és ily módon katonai fölényre- tegyen szert. Minden józanul gondolkodó ember számára világos, hogy amennyiben a nukleáris fegyverek nagyszabású csökkentésének, majd pedig teljes megsemmisítésének útjára lépünk, ki kell zárni az olyan lehetőségeket, amelyeket a szovjet vagy az amerikai fél felhasználhatna az egyoldalú fölény kiharcolására. Az SDI-vel kapcsolatban Reykjavíkban kifejtett amerikai álláspont gyökeresen ellentétes a rakétaelhárítórendszerekről kötött szerződéssel — mutatott rá Mihail Gorbacsov, s idézte a dokumentum több cikkelyét, amelyeket Washington meg akar kerülni. Az SZKP KB főtitkára utalt azokra az értékelésekre is, melyek szerint folyamatban van a megállapodás kialakítása. Ennek kapcsán kijelentette: csak a politikailag együgyűek fogadhatják el azt, hogy felszámoljuk nukleáris fegyverzetünket, mint az amerikai agressziót visz- szatartó eszközt, s elfogadjuk a világűrből jövő fenyegetést. Az SZKP KB főtitkára beszédében kitért arra is, hogy az Egyesült Államokból kiutasították a Szovjetunió nagykövetségének és konzulátusának 55 munkatársát. Mihail Gorbacsov ezt a cselekedetet vad akciónak pni- nősítette, amelyre közvetlenül a két ország vezetőinek dern technológiával működő — elsősorban háttéripari jellegű — kis- és középüzemek, létesüljenek. A mezőgazdaságban a veszteséges tevékenységek felszámolása, a talajjavítás és a kistermelés növelése a feladat. De ugyanilyen fontos a szellemi erők megmozgatása is. — Mindez szükségessé teszi az érintett térségek közlekedésének, hírközlésének korszerűsítését. A központi támogatás fő forrása a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy hárommilliárd forintnyi területfejlesztési és szervezési alap. Az összeg jelentős részével közvetlenül az érintett hét megye rendelkezik. A támogatásról nyílt pályázati rendszer útján döntenek. oly fontos találkozója után került sor. Kijelentette: a Szovjetunió válaszlépéseket tesz. Nem vagyunk hajlandók eltűrni ezt a gyalázatos viselkedést. Az Egyesült Államok kormányának lépése ugyanakkor bizonyította azt is, hogy cselekedetei menynyire kiismerhetetlenek. Mint kiderült, nemcsak hogy nincsenek építő jellegű javaslatai a leszerelés kulcskérdéseit illetően, de még csak szándékában sincs megőrizni azt a légkört, amely a párbeszéd normális folytatásához szükséges. Ahányszor feltűnik a remény a szovjet— amerikai kapcsolatok jelentős kérdéseinek megoldását illetően, azonnal olyan provokáció következik, amelynek célja: a kedvező megoldás lehetőségének meghiúsítása. A hagyományos fegyverzet leszereléséről szólva Mihail Gorbacsov utalt arra, hogy az A szovjet kormány intézkedéseket foganatosított, válaszul az amerikai kormánynak arra a provokatív lépésére, hogy október 21-én minden alap nélkül nemkívánatos személynek nyilvánította a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének és San Francisco-i főkonzulátusának öt munkatársát, továbbá maximálta a szovjet képviseletek személyzetének létszámát — jelentette be szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Gennagyij Ge- raszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. A következő válaszlépésekről van szó: — az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátusának öt munkatársát nemkívánatos személynek nyilvánították, november 1-jéig el kell hagyniuk az országot; — korlátozzák az amerikai nagykövetségre ideiglenes jelleggel vezényelt munkatársak beutazását és moszkvai tartózkodását. Ezután összesen annyi nagykövetségi munkatárs és annyi időre utazhat ideiglenes munkára Moszkvába, ahány embert és amennyi időre szovjet részről az Egyesült Államokba küldenek; — az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátusának létszáma nem haladhatja meg a szovjet képviseletekre amerikai részről meghatározott maximális létszámot, nevezetesen: a nagykövetségnek 225, a főkonzuláEgyesült Államok kormányzata a nukleáris leszerelés előfeltételének tekinti ezt. Az SZKP KB főtitkára ennek kapcsán emlékeztetett a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti tanácskozásán megfogalmazott javaslatokra, amelyeket a NATO-tagorszá- gok eddig válaszra sem méltattak. Mihail Gorbacsov végezetül kijelentette: ha az SDI-t a nukleáris leszerelés elé helyezik, akkor csak egyetlen következtetés lehetséges. E katonai program segítségével próbálják elvetni korunk nemzetközi kapcsolatainak alaptörvényét, amelyet tavaly Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői megerősítettek: nem szabad nukleáris háborút vívni, ebben a háborúban nem lehet győzelmet aratni. A Szovjetunió az előterjesztett javaslatokban maximális jószándékáról tett tanúbizonyságot. E javaslatokat nem vonjuk vissza, változatlanul érvényesek — mutatott rá Mihail Gorbacsov. tusnak 26 alkalmazottja lehet; — viszonossági alapon korlátozzák a nagykövet és a nagykövetségi alkalmazottak Moszkvába érkező vendégeinek számát; — a moszkvai amerikai nagykövetségen és a leningrádi főkonzulátuson alkalmazott 260 szovjet állampolgár munkaviszonyát a szerződésekben rögzített felmondási idővel megszüntetik. A Szovjetunió nem engedélyezi, hogy helyettük harmadik országok állampolgárait alkalmazzák. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a mostani szovjet intézkedések visszafogottak, mérsékeltek és a kölcsönösség elvére épülnek. A szovjet fél célja azonban az, hogy lehetővé váljon a határvonal meghúzása, s ne folytatódjon a kétoldalú kapcsolatokat megterhelő „számháború”, amelyet az amerikai fél kezdeményezett. Mint a szóvivő emlékeztetett, amerikai részről már évekkel ezelőtt korlátozták a szovjet képviseletek létszámát, majd a közelmúltban kiutasították a szovjet ENSZ-képviselet 25 munkatársát. Akkor a Szovjetunió nem foganatosított válaszintézkedéseket, mert a reykjavíki találkozó előtt nem kívánta megterhelni a kétoldalú kapcsolatokat. Gennagyij Geraszimov figyelmeztetett: amennyiben Washington folytatja provokatív lépéseit, a Szovjetunió kénytelen lesz a válaszintézkedések mértékének növelésére. Szovjet válaszlépések az amerikai kiutasításokra 1986. október 23., csütörtök KOSSUTH RADIO 8,20: A példa ereje. írás. — 8,30: Händel: Imeneo. — 9,29: Dodgson: Szvit rézfúvós szep- tettre. — 9,39: Száz éve született Orosz Nándor. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Labirintus. — 10,50: Verbunkosok, nóták. 11,34: Gösta Berling. Regény. — 12,45: Béke-világkongresszus Koppenhágában. 13,00: Klasz- szlkus kamaramuzsika. — 13,40: Kastélyok és vízimalmok. — 14,00: A magyar széppróza századai. — 14,25: Zenei Tükör. — 15,00: Olvasókör. 15,30: Nóták. 16,05: Révkalauz. — 17,00: Koszorú a kapu alatt. — 19,30: Egy nap a sebészeten., — 20,21: Zenekari operarészletek. — 21,09: Félóra népzene. — 21,40: Elektronika és társadalom. A közlekedés. — 22,20: Tíz perc külpolitika. 22,30: Hangversenyközvetítés. — 23,30: Szimfonikus táncok. PETŐFI RADIO 8,05: Citerafelvételek. — 8,20: A Szabó család. — 12,10: Fúvóskeringők. — 12,30: „Énekeltem én: Ambrus Sándorné”. — 12,45: Palóc népdalkörök. — 13,05: Nosztalglahullám. 14,00: Boldog születésnapot! — 15,05: Néhány perc tudomány. — 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Klasz- szikusok — könnyedén. — 16,41: Filmdalok. — 17,08: A Z’ZI Labor énekel. — 17,30: Tanakodó. — 18,30: Slágerlista. 19,05: £port. — 19,15: Operettkedvelőknek. — 20,08: Poptarisznya-dalok. — 21,05: A korona kora. Riport. — 21,42: Böngészde a zenei antikváriumban. — 22,30: Dzsesszfeszti- vál. — 23,20: Kellemes pihenést! NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Híreik. — 17,05: Zenei ritkaságok. — 17,20: Hangraforgó. ÍA tartalomból: Bánsz- ki István könyvkritikája — Hadháztéglásj változások (Kol- láth Adrienne) — Dombrádi forintok (Haskó József) — Magdeburgiaik hazánkról (Antall István).] — 18,00—18.30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00- Az élet ilyen is meg olyan is. NSZK tévéfilm. — 10,10: Dixieland Drezdában. NDK zenés film. — 16,05: Egészségünkért! — 16,15: Perpetuum mobile. „Robotok”. — 16,55: Kapcsolatok. A nézők levelei alapján. — 17,35: Sárga tengeralattjáró. Popzenei magazin. — 18,25: Az Országházból jelentjük . . . 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — — 20,05: A velünk élő történelem. „Akié a fegyver, azé a hatalom”. — 21,05: Színházról néhány percben. Siker Münchenben. — 21,20: Telesport. — 22,10: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,20: Kerek világ. — 17,35: Meseiskola. NDK bábfilm. — 17,50: Száz híres festmény. James Ensor: önarckép maszkokkal. Angol rövidfilm. — 18,00: Történetek a kiskertekről. NDK tévéfilmsorozat. — 19,00: Kisfilm-összeállítás. — 20,00: önért mindent megteszünk. NDK tévéfilm. — 21,00: Híradó 2. — 21,25: Mozgásban a világ, világkiállítás '86 Vancouverben. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,45: Doku- mentumfiLmek. — 13,40: Sakkiskola. — 14,10: A földön, az égben és a tengeren. — 14,40: Hírek. — 14,45: Dokumentumfilm az alkoholizmusról. — 15,05: Zambia nemzeti ünnepe elé. — 15,30: Sz. Ordzsonikidze. — 16,L5: Szavak mögött tettek. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: A világ és az ifjúság. — 17,35: Hírek. — 17,40: A szemtanú (film. l. rész). — 19,00: Híradó. — 19,40: Hangverseny. — 20,50: Világhíradó. — 21,15: Kutya a zongorán (film). — 22,21: Hírek. — 22,26: Jevgenyij Nyesz- tyerenko hangversenye. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZERZETESEK GÉPPISZTOLLYAL. Béke mozi: de. A TO A SZE- NAKAZALBAN. Du. SWANN SZERELME. Móricz mozi: GYILKOSOK UTCÁJA. 23. csütörtök 19,00: ÚRHATNÁM POLGAR. Kossuth-bérlet.- ; \ A szocializmus megújulásának útja (16.) Program és gyakorlat Az MSZMP VII. kongresszusa, amely 1959. november 30-tól december 5-ig tanácskozott, miután elemezte az ellenforradalom leverése óta eltelt időszak tapasztalatait, célként tűzte ki, hogy a következő években befejeződjön a szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon. Ezt szolgálta az 1956-ot követő átmeneti hároméves terv (1958—1960) sikeres teljesítése. A nemzeti jövedelem az előirányzott 13 százalékkal szemben 20 Százalékkal, az ipari termelésé a 22 százalék helyett 40 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés 11 százalékkal, az árutermelés és felvásárlás 15 százalékkal növekedett. A második ötéves terv (1961—1965) már 36 százalékos nemzetijövedelem-, 48—50 százalékos iparitermelés-, 22 —23 százalékos mezőgazdaságitermelés-növekedést irányzott elő. E viszonylag — más szocialista országok terveihez képest — szolid mennyiségi növekedések a minőségi tényezők fejlettebb színvonalával párosultak; a gazdaságosság követelményei, mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozásának előirányzatai kerültek előtérbe. Az új ötéves terv második évének végén, 1962. november 20—24-én tanácskozott az MSZMP VIII. kongresz- szusa, amelyet történelmi határkőként tartanak számon az ország és a párt történetében is. A VII. kongresszuson kitűzött alapvető célf elértük, a szocialista forradalom győzött a társadalmi-gazdasági életben. „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett” — állapította meg a kongresszus határozata. Ez a változás így tükröződött a számokban: 1957-ben az összes keresők 55 százaléka volt munkás és alkalmazott. 1962-re részarányuk 65 százalékra növekedett. 1957- ben a keresők 6 százaléka volt szövetkezeti tag és segítő családtag, 1962-re részarányuk 30 százalék lett, vagyis a kongresszus idején már a dolgozók 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozott. Ekkoriban, hat évvel az ellenforradalom után már kevés szó esett az 1956-os év eseményeiről, hiszen ez végleg lezárt periódusa volt a párt és az ország életének. De azokban a kérdésekben, amelyeket a tanácskozás számba vett, az elemzésekben és a feladatok kijelölésének módjában ott munkáltak, hatottak a harcban szerzett tapasztalatok. Mindenki érezte és értette, miért hangsúlyozta kongresszusi zárszavában, a tanácskozás hangulatának és fő törekvésének hangot adva Kádár János: „Kifejezésre jutott az a bizonyosság, az a mély meggyőződés, hogy politikánkban semmiféle lényegbevágó változás nem lehet. E politika fő jellemvonása, hogy a marxista—leninista elveken nyugszik, torzítás nélküli kommunista politika. E politika lényegét és fő irányát meg kell őrizni.” Sok méltatást és elismerést kapott a kongresszuson a szövetségi politika, mint amely jelentős mértékben hozzájárult az eredményekhez. Az új helyzetben, amikor már a szocializmus alapjain a teljes felépítés feladatai kerültek napirendre, a szövetségi politika is fejlettebb szakaszába került: a szocialista nemzeti egység fejlesztése, erősítése lett a cél. A társadalom valamennyi osztályát és rétegét kellett a közös munkára, az együttműködésre ösztönözni. A politikai harc döntő sikerei után, még az eddiginél is inkább, a gazdaság került a figyelem középpontjába, és a gazdasági munka általános fejlesztése vált a társadalomépítésben kulcskérdéssé. A kongresszus ugyan még inkább csak irányvétel szempontjából, keresve a megoldások módját, érintette azokat a kérdéseket, amelyeket a következő években már mélyebben elemeztek. A kiindulópont a kongresszusi határozat értelmében az volt, hogy: „A munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik.” Látható, hogy ugyan szó volt a termelés mennyiségi emeléséről is, de az első helyen a minőségi tényezőket: a munka termelékenységének növelését, és a gazdaságosságot említette a határozat. A továbbiakban ezeknek a teendőknek részletezésében az ipar ágazati arányainak javítása, a szakosítás és a kooperáció, a gazdaságtalan, elavult termékek helyett korszerű, gazdaságos, n hazai és a nemzetközi igényeknek egyaránt megfelelő áruk előállítása volt az elérendő cél. Még azt is kimondta ez az állásfoglalás, hogy a gazdasági munkában az eredményeket a legfejlettebb országok színvonalával kell mérni. Ugyancsak a majdani gazdasági reformmal összecsengő volt az a megállapítás is, hogy az anyagi érdekeltség következetes megvalósítása nagy lendítő ereje a szocialista gazdaságfejlesztésnek. A gazdasági irányítás módjának megváltoztatására utalt a határozatnak az a követelése, hogy kapjon nagyobb teret az alkotó kezdeményezés, a döntések legyenek megalapozottak, előrelátók, épüljenek gondos számvetésre. A gazdasági mechanizmus változtatására irányuló elképzelésekkel párhuzamosan, azok logikus kiegészítéseképpen sok szó esett a kongresszuson a szocialista rendszer demokratizmusának szélesítéséről. „Szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása” — állapította meg a határozat. Minden szinten növelni kívánták azokat a hatásköröket, amelyekben az állami vezető szervek, illetve a helyi államirányítási szervek a lakosságot közvetlenül bevonhatják a döntésekbe, a közügyek intézésébe. Kemény fellépést követelt a határozat a szocialista demokrácia fejlődését akadályozó, a lakosság öntevékenységét korlátozó bürokratikus gyakorlat és szellem ellen. E tekintetben is kedvező jelenségként értékelte, hogy önigazgató funkcióval mind több feladat kerül állami szervek hatásköréből a társadalmi szervek és a tömegszervezetek hatáskörébe. A párt VIII. kongresszusa tehát számos területen és kérdésben gazdagította és segítette elő a szocializmus megújulásának programját és gyakorlatát. Nemes János (Következik: Az új mechanizmus) V ________________________________________