Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 23. Gorbacsov beszéde a szovjet televízióban (Folytatás az 1. oldalról) hogy milyen nehézségek tor­nyosulnak az atomfegyverek­től mentes világ felé vezető úton. Nyilvánvaló, hogy a militarizmussal összefonódó körök megijedtek. Akcióikat koordinálva most arra töre­kednek, hogy elfojtsák a vi­lágközvélemény széles körei­nek béketörekvését, azt, hogy a kormányok világos állás­pontot alakítsanak ki ebben a döntő, történelmi pillanat­ban. Erejüket nem szabad túlértékelni, de nem is sza­bad alábecsülni — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára fel­hívta a figyelmet arra. hogy ezek az erők Reykjavíkot kö­vetően az átkozódásról ha­mar áttértek az örömujjon­gásra. Kampányt kezdtek annak érdekében, hogy kisa­játítsák a másik fél javaslata­it. Fő törekvésük arra irá­nyul, hogy megvédelmezzék az úgynevezett hadászati vé­delmi kezdeményezést. Tisz­tára akarják mosni a dest­ruktív amerikai álláspontot, annak a kormánynak az ál­láspontját, melynek képvise­lői „régi poggyásszal” érkez­tek a találkozóra. Mihail Gorbacsov emlé­keztetett a Reykjavílkban elő­terjesztett szovjet javas­latokra, amelyek egysé­ges csomagot alkotnak. Az első: felére csökken­teni valamennyi hadászati fegyverzetet. A második: tel­jesen felszámolni a szovjet és az amerikai közép-ható­távolságú rakétákat Európá­ban, és késlekedés nélkül tárgyalásokat kezdeni az ilyen típusú, Ázsiában tele­pített rakétákról, valamint az 1000 kilométernél kisebb ha­tótávolságú rakétákról, ame­lyek számát a Szovjetunió javaslata értelmében azon­nal be kell fagyasztani. A harmadik: megszilárdítani a rakétaelhárító-rendszerek- ről kötött szerződést, és min­denre kiterjedő tárgyaláso­kat kezdeni a nukleáris kí­sérletek teljes betiltásáról. (Folytatás az 1. oldalról) zata, a városokban a lakó- környezet minősége. Áttérve a gazdaságilag el­maradott területek fejleszté­sének kérdésére Bányász Re­zső rámutatott: a program Baranya, Békés, Borsod, So­mogy, Szabolcs, Vas és Zala megye 23 olyan térségét érin­ti, ahol hiányzik, illetve kor­szerűtlen az ipari tevékeny­ség. E területeken ráadásul rossz a termőföld is, ezért a lakosság egy része ingázásra kényszerül. — A kormány átfogó prog­ramja elsődlegesen a gazda­ság fejlesztésére, a munka- lehetőségek bővítésére, a jö­vedelmek emelésére irányul. A cél az, hogy lehetőleg kor­szerű termékeket gyártó, mo­Gorbacsov emlékeztetett ar­ra, hogy a három terület kö­zül az első kettőben reményt keltőén közeledtek az állás­pontok. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtésének útján a Hadászati Védelmi Kezdeményezés (SDI) vált a fő akadállyá. Az SDI legna­gyobb veszélyét abban látjuk — mondotta Mihail Gorba­csov —, hogy a fegyverkezési hajsza új területre terjed ki. Az Egyesült Államok arra tö­rekszik, hogy támadófegyvert juttasson a világűrbe és ily módon katonai fölényre- te­gyen szert. Minden józanul gondolkodó ember számára világos, hogy amennyiben a nukleáris fegyverek nagyszabású csök­kentésének, majd pedig tel­jes megsemmisítésének útjá­ra lépünk, ki kell zárni az olyan lehetőségeket, amelye­ket a szovjet vagy az ameri­kai fél felhasználhatna az egyoldalú fölény kiharcolá­sára. Az SDI-vel kapcsolatban Reykjavíkban kifejtett ame­rikai álláspont gyökeresen ellentétes a rakétaelhárító­rendszerekről kötött szerző­déssel — mutatott rá Mihail Gorbacsov, s idézte a doku­mentum több cikkelyét, ame­lyeket Washington meg akar kerülni. Az SZKP KB főtitkára utalt azokra az értékelésekre is, melyek szerint folyamat­ban van a megállapodás ki­alakítása. Ennek kapcsán ki­jelentette: csak a politikai­lag együgyűek fogadhatják el azt, hogy felszámoljuk nuk­leáris fegyverzetünket, mint az amerikai agressziót visz- szatartó eszközt, s elfogad­juk a világűrből jövő fenye­getést. Az SZKP KB főtitkára be­szédében kitért arra is, hogy az Egyesült Államokból ki­utasították a Szovjetunió nagykövetségének és konzu­látusának 55 munkatársát. Mihail Gorbacsov ezt a cse­lekedetet vad akciónak pni- nősítette, amelyre közvetle­nül a két ország vezetőinek dern technológiával működő — elsősorban háttéripari jel­legű — kis- és középüzemek, létesüljenek. A mezőgazda­ságban a veszteséges tevé­kenységek felszámolása, a ta­lajjavítás és a kistermelés növelése a feladat. De ugyan­ilyen fontos a szellemi erők megmozgatása is. — Mindez szükségessé te­szi az érintett térségek köz­lekedésének, hírközlésének korszerűsítését. A központi támogatás fő forrása a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy hárommilliárd fo­rintnyi területfejlesztési és szervezési alap. Az összeg je­lentős részével közvetlenül az érintett hét megye rendel­kezik. A támogatásról nyílt pályázati rendszer útján dön­tenek. oly fontos találkozója után került sor. Kijelentette: a Szovjetunió válaszlépéseket tesz. Nem vagyunk hajlandók eltűrni ezt a gyalázatos vi­selkedést. Az Egyesült Álla­mok kormányának lépése ugyanakkor bizonyította azt is, hogy cselekedetei meny­nyire kiismerhetetlenek. Mint kiderült, nemcsak hogy nin­csenek építő jellegű javasla­tai a leszerelés kulcskérdé­seit illetően, de még csak szándékában sincs megőrizni azt a légkört, amely a párbe­széd normális folytatásához szükséges. Ahányszor feltű­nik a remény a szovjet— amerikai kapcsolatok jelen­tős kérdéseinek megoldását illetően, azonnal olyan pro­vokáció következik, amely­nek célja: a kedvező megol­dás lehetőségének meghiúsí­tása. A hagyományos fegyverzet leszereléséről szólva Mihail Gorbacsov utalt arra, hogy az A szovjet kormány intéz­kedéseket foganatosított, vá­laszul az amerikai kormány­nak arra a provokatív lépé­sére, hogy október 21-én minden alap nélkül nemkí­vánatos személynek nyilvá­nította a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetségének és San Francisco-i főkonzu­látusának öt munkatársát, továbbá maximálta a szov­jet képviseletek személyzeté­nek létszámát — jelentette be szerdai moszkvai sajtótá­jékoztatóján Gennagyij Ge- raszimov, a szovjet külügy­minisztérium szóvivője. A következő válaszlépé­sekről van szó: — az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátusá­nak öt munkatársát nemkí­vánatos személynek nyilvání­tották, november 1-jéig el kell hagyniuk az országot; — korlátozzák az amerikai nagykövetségre ideiglenes jel­leggel vezényelt munkatár­sak beutazását és moszkvai tartózkodását. Ezután össze­sen annyi nagykövetségi munkatárs és annyi időre utazhat ideiglenes munkára Moszkvába, ahány embert és amennyi időre szovjet rész­ről az Egyesült Államokba küldenek; — az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátusá­nak létszáma nem haladhat­ja meg a szovjet képvisele­tekre amerikai részről meg­határozott maximális létszá­mot, nevezetesen: a nagykö­vetségnek 225, a főkonzulá­Egyesült Államok kormány­zata a nukleáris leszerelés előfeltételének tekinti ezt. Az SZKP KB főtitkára ennek kapcsán emlékeztetett a Var­sói Szerződés tagállamainak budapesti tanácskozásán meg­fogalmazott javaslatokra, amelyeket a NATO-tagorszá- gok eddig válaszra sem mél­tattak. Mihail Gorbacsov végeze­tül kijelentette: ha az SDI-t a nukleáris leszerelés elé he­lyezik, akkor csak egyetlen következtetés lehetséges. E katonai program segítségével próbálják elvetni korunk nemzetközi kapcsolatainak alaptörvényét, amelyet ta­valy Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetői megerősítettek: nem szabad nukleáris háborút vívni, ebben a háborúban nem lehet győzelmet aratni. A Szovjetunió az előter­jesztett javaslatokban maxi­mális jószándékáról tett ta­núbizonyságot. E javaslato­kat nem vonjuk vissza, vál­tozatlanul érvényesek — mu­tatott rá Mihail Gorbacsov. tusnak 26 alkalmazottja le­het; — viszonossági alapon kor­látozzák a nagykövet és a nagykövetségi alkalmazottak Moszkvába érkező vendégei­nek számát; — a moszkvai amerikai nagykövetségen és a lenin­grádi főkonzulátuson alkal­mazott 260 szovjet állampol­gár munkaviszonyát a szer­ződésekben rögzített felmon­dási idővel megszüntetik. A Szovjetunió nem engedélye­zi, hogy helyettük harmadik országok állampolgárait al­kalmazzák. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a mostani szovjet in­tézkedések visszafogottak, mérsékeltek és a kölcsönös­ség elvére épülnek. A szov­jet fél célja azonban az, hogy lehetővé váljon a ha­tárvonal meghúzása, s ne folytatódjon a kétoldalú kap­csolatokat megterhelő „szám­háború”, amelyet az ameri­kai fél kezdeményezett. Mint a szóvivő emlékeztetett, ame­rikai részről már évekkel ez­előtt korlátozták a szovjet képviseletek létszámát, majd a közelmúltban kiutasították a szovjet ENSZ-képviselet 25 munkatársát. Akkor a Szovjetunió nem foganatosított válaszintéz­kedéseket, mert a reykjavíki találkozó előtt nem kívánta megterhelni a kétoldalú kapcsolatokat. Gennagyij Geraszimov figyelmeztetett: amennyiben Washington folytatja provokatív lépéseit, a Szovjetunió kénytelen lesz a válaszintézkedések mérté­kének növelésére. Szovjet válaszlépések az amerikai kiutasításokra 1986. október 23., csütörtök KOSSUTH RADIO 8,20: A példa ereje. írás. — 8,30: Händel: Imeneo. — 9,29: Dodgson: Szvit rézfúvós szep- tettre. — 9,39: Száz éve szüle­tett Orosz Nándor. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Labirintus. — 10,50: Verbunkosok, nóták. 11,34: Gösta Berling. Regény. — 12,45: Béke-világkongresszus Koppenhágában. 13,00: Klasz- szlkus kamaramuzsika. — 13,40: Kastélyok és vízimalmok. — 14,00: A magyar széppróza szá­zadai. — 14,25: Zenei Tükör. — 15,00: Olvasókör. 15,30: Nóták. 16,05: Révkalauz. — 17,00: Ko­szorú a kapu alatt. — 19,30: Egy nap a sebészeten., — 20,21: Zenekari operarészletek. — 21,09: Félóra népzene. — 21,40: Elektronika és társadalom. A közlekedés. — 22,20: Tíz perc külpolitika. 22,30: Hang­versenyközvetítés. — 23,30: Szimfonikus táncok. PETŐFI RADIO 8,05: Citerafelvételek. — 8,20: A Szabó család. — 12,10: Fú­vóskeringők. — 12,30: „Énekel­tem én: Ambrus Sándorné”. — 12,45: Palóc népdalkörök. — 13,05: Nosztalglahullám. 14,00: Boldog születésnapot! — 15,05: Néhány perc tudomány. — 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Klasz- szikusok — könnyedén. — 16,41: Filmdalok. — 17,08: A Z’ZI Labor énekel. — 17,30: Tanakodó. — 18,30: Slágerlista. 19,05: £port. — 19,15: Operett­kedvelőknek. — 20,08: Popta­risznya-dalok. — 21,05: A ko­rona kora. Riport. — 21,42: Böngészde a zenei antikvári­umban. — 22,30: Dzsesszfeszti- vál. — 23,20: Kellemes pihe­nést! NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Híreik. — 17,05: Zenei ritkaságok. — 17,20: Hang­raforgó. ÍA tartalomból: Bánsz- ki István könyvkritikája — Hadháztéglásj változások (Kol- láth Adrienne) — Dombrádi forintok (Haskó József) — Magdeburgiaik hazánkról (An­tall István).] — 18,00—18.30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00- Az élet ilyen is meg olyan is. NSZK tévéfilm. — 10,10: Dixie­land Drezdában. NDK zenés film. — 16,05: Egészségünkért! — 16,15: Perpetuum mobile. „Robotok”. — 16,55: Kapcsola­tok. A nézők levelei alapján. — 17,35: Sárga tengeralattjáró. Popzenei magazin. — 18,25: Az Országházból jelentjük . . . 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — — 20,05: A velünk élő törté­nelem. „Akié a fegyver, azé a hatalom”. — 21,05: Színházról néhány percben. Siker Mün­chenben. — 21,20: Telesport. — 22,10: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,20: Kerek világ. — 17,35: Meseiskola. NDK bábfilm. — 17,50: Száz híres festmény. Ja­mes Ensor: önarckép masz­kokkal. Angol rövidfilm. — 18,00: Történetek a kiskertek­ről. NDK tévéfilmsorozat. — 19,00: Kisfilm-összeállítás. — 20,00: önért mindent megte­szünk. NDK tévéfilm. — 21,00: Híradó 2. — 21,25: Mozgásban a világ, világkiállítás '86 Van­couverben. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,45: Doku- mentumfiLmek. — 13,40: Sakk­iskola. — 14,10: A földön, az égben és a tengeren. — 14,40: Hírek. — 14,45: Dokumentum­film az alkoholizmusról. — 15,05: Zambia nemzeti ünnepe elé. — 15,30: Sz. Ordzsonikidze. — 16,L5: Szavak mögött tettek. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: A világ és az ifjúság. — 17,35: Hírek. — 17,40: A szemtanú (film. l. rész). — 19,00: Híradó. — 19,40: Hangverseny. — 20,50: Világhíradó. — 21,15: Kutya a zongorán (film). — 22,21: Hí­rek. — 22,26: Jevgenyij Nyesz- tyerenko hangversenye. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZERZETESEK GÉPPISZTOLLYAL. Béke mozi: de. A TO A SZE- NAKAZALBAN. Du. SWANN SZERELME. Móricz mozi: GYILKOSOK UTCÁJA. 23. csütörtök 19,00: ÚRHAT­NÁM POLGAR. Kossuth-bérlet.- ; \ A szocializmus megújulásának útja (16.) Program és gyakorlat Az MSZMP VII. kongresszusa, amely 1959. november 30-tól december 5-ig tanácskozott, miután elemezte az ellenforradalom leverése óta eltelt időszak tapasztalatait, célként tűzte ki, hogy a következő években befejeződ­jön a szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon. Ezt szolgálta az 1956-ot követő átmeneti hároméves terv (1958—1960) sikeres teljesítése. A nemzeti jövedelem az előirányzott 13 százalékkal szemben 20 Százalékkal, az ipari termelésé a 22 százalék helyett 40 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés 11 százalékkal, az árutermelés és felvásárlás 15 százalékkal növekedett. A második ötéves terv (1961—1965) már 36 százalékos nemzetijövedelem-, 48—50 százalékos iparitermelés-, 22 —23 százalékos mezőgazdaságitermelés-növekedést irány­zott elő. E viszonylag — más szocialista országok tervei­hez képest — szolid mennyiségi növekedések a minőségi tényezők fejlettebb színvonalával párosultak; a gazdasá­gosság követelményei, mindenekelőtt a munkatermelé­kenység fokozásának előirányzatai kerültek előtérbe. Az új ötéves terv második évének végén, 1962. novem­ber 20—24-én tanácskozott az MSZMP VIII. kongresz- szusa, amelyet történelmi határkőként tartanak számon az ország és a párt történetében is. A VII. kongresszu­son kitűzött alapvető célf elértük, a szocialista forrada­lom győzött a társadalmi-gazdasági életben. „A mezőgaz­daság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunk­ban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak leraká­sát. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lé­pett” — állapította meg a kongresszus határozata. Ez a változás így tükröződött a számokban: 1957-ben az összes keresők 55 százaléka volt munkás és alkalma­zott. 1962-re részarányuk 65 százalékra növekedett. 1957- ben a keresők 6 százaléka volt szövetkezeti tag és segítő családtag, 1962-re részarányuk 30 százalék lett, vagyis a kongresszus idején már a dolgozók 95 százaléka szocia­lista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozott. Ekkoriban, hat évvel az ellenforradalom után már ke­vés szó esett az 1956-os év eseményeiről, hiszen ez vég­leg lezárt periódusa volt a párt és az ország életének. De azokban a kérdésekben, amelyeket a tanácskozás számba vett, az elemzésekben és a feladatok kijelölésé­nek módjában ott munkáltak, hatottak a harcban szer­zett tapasztalatok. Mindenki érezte és értette, miért hang­súlyozta kongresszusi zárszavában, a tanácskozás hangu­latának és fő törekvésének hangot adva Kádár János: „Kifejezésre jutott az a bizonyosság, az a mély meggyő­ződés, hogy politikánkban semmiféle lényegbevágó vál­tozás nem lehet. E politika fő jellemvonása, hogy a mar­xista—leninista elveken nyugszik, torzítás nélküli kom­munista politika. E politika lényegét és fő irányát meg kell őrizni.” Sok méltatást és elismerést kapott a kongresszuson a szövetségi politika, mint amely jelentős mértékben hoz­zájárult az eredményekhez. Az új helyzetben, amikor már a szocializmus alapjain a teljes felépítés feladatai kerül­tek napirendre, a szövetségi politika is fejlettebb szaka­szába került: a szocialista nemzeti egység fejlesztése, erő­sítése lett a cél. A társadalom valamennyi osztályát és rétegét kellett a közös munkára, az együttműködésre ösz­tönözni. A politikai harc döntő sikerei után, még az eddiginél is inkább, a gazdaság került a figyelem középpontjába, és a gazdasági munka általános fejlesztése vált a társada­lomépítésben kulcskérdéssé. A kongresszus ugyan még inkább csak irányvétel szempontjából, keresve a megol­dások módját, érintette azokat a kérdéseket, amelyeket a következő években már mélyebben elemeztek. A kiin­dulópont a kongresszusi határozat értelmében az volt, hogy: „A munka termelékenységének emelése, a gazda­ságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik.” Látható, hogy ugyan szó volt a termelés mennyiségi emeléséről is, de az első helyen a minőségi tényezőket: a munka termelékenységének növelését, és a gazdaságos­ságot említette a határozat. A továbbiakban ezeknek a teendőknek részletezésében az ipar ágazati arányainak javítása, a szakosítás és a kooperáció, a gazdaságtalan, elavult termékek helyett korszerű, gazdaságos, n hazai és a nemzetközi igényeknek egyaránt megfelelő áruk elő­állítása volt az elérendő cél. Még azt is kimondta ez az állásfoglalás, hogy a gazdasági munkában az eredménye­ket a legfejlettebb országok színvonalával kell mérni. Ugyancsak a majdani gazdasági reformmal összecsen­gő volt az a megállapítás is, hogy az anyagi érdekeltség következetes megvalósítása nagy lendítő ereje a szocia­lista gazdaságfejlesztésnek. A gazdasági irányítás módjá­nak megváltoztatására utalt a határozatnak az a köve­telése, hogy kapjon nagyobb teret az alkotó kezdeménye­zés, a döntések legyenek megalapozottak, előrelátók, épüljenek gondos számvetésre. A gazdasági mechanizmus változtatására irányuló el­képzelésekkel párhuzamosan, azok logikus kiegészítése­képpen sok szó esett a kongresszuson a szocialista rend­szer demokratizmusának szélesítéséről. „Szocialista álla­munk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam ki­alakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása” — állapította meg a határozat. Minden szinten növelni kívánták azokat a hatásköröket, amelyekben az állami vezető szervek, illet­ve a helyi államirányítási szervek a lakosságot közvetle­nül bevonhatják a döntésekbe, a közügyek intézésébe. Kemény fellépést követelt a határozat a szocialista de­mokrácia fejlődését akadályozó, a lakosság öntevékeny­ségét korlátozó bürokratikus gyakorlat és szellem ellen. E tekintetben is kedvező jelenségként értékelte, hogy önigazgató funkcióval mind több feladat kerül állami szervek hatásköréből a társadalmi szervek és a tömeg­szervezetek hatáskörébe. A párt VIII. kongresszusa tehát számos területen és kérdésben gazdagította és segítette elő a szocializmus megújulásának programját és gyakorlatát. Nemes János (Következik: Az új mechanizmus) V ________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents