Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 21. Haiti szigetén a Duvalier- rezsim megdöntése óta elő­ször került sor országos vá­lasztásokra. Hasonló nagy­ságú (pontosabban kicsisé­gül országban ma már álta­lában egy-két napon belül közlik a hivatalos végered­ményt. Haitin nem. Szinte jelképes a kabinetnek az a bejelentése, hogy a voksolás „végleges” mérlegét az ország — és a világ — csak egy hét múlva tudhatja meg. Ha egyébként, nem tud­nánk, már ebből is kitűnhet, hogy Haiti 1986 őszén a föld­kerekség legelmaradottabb országai közé tartozik. Olyan mikrovilág ez, ahol nemcsak az eredményt gyorsan össze­gező komputerek sora, de a gyermekek növekedéséhez (nem egyszer életben mara­dásához) szükséges minimális tejmennyiség is hiányzik. Ebből a környezetből érke­zett az a hír is, hogy „a po­litikai pártok többsége totá­lisan bojkottálta a szavazást". És ez rendkívül figyelemre méltó. Gondoljuk csak vé­gig: Haitin évtizedeken át a Duvalier-család diktatúrája fojt meg mindent, ami csak valamelyest is demokratikus közéletnek lenne nevezhető; a terror rezzenetlen uralma itt valóban „apáról fiúra" száll: Papa Doc után Baby Doc következik. Aztán soka­sodnak a hírek: a nagy pat- rónus, Washington is megelé­gelte a nemzetközi szalon­képtelenségnek ezt a fokát. A Potomac partján úgy dön­tenek, hogy Haitin meg kell előzni az „ifáni szindrómát", vagyis az Egyesült Államok számára egyértelműen hátrá­nyos összeomlást. Rendszerváltozást kell te­hát szorgalmazni — méghoz­zá úgy, hogy a diktatúra, a gyűlölt Duvalier-famílía bu­kása ne jelentse az amerikai pozíciók összeomlását. A ha­talomváltás Haitin — egy ki­csit a Fülöp-szigeteken tör­téntekhez hasonlóan — ame­rikai segédlettel zajlott le. Ám a kezdeti eufóriát hihe­tetlenül hamar a kijózano­dás, 'mondhatnánk, a kiáb­rándulás napjai váltották fel. Az a tény, hogy évtizedek óta várt szavazásra, ilyen előzmények után, ilyen kese­rű közegben került sor, nem­csak Haiti új (valóban új?) vezetésére, hanem az ameri­kai háttérre is furcsa fényt vetít. A mozaikokból összeál­ló kép elemzése valamennyi megfigyelő számára csak azt jelentheti, hogy a választási bojkott a Haitin igazi válto­zást kívánó erők számára az egyetlen lehetőség ma­radt annak kinyilvánítására: „Nem ilyen lovat akar­tunk .. ." Harmat Endre Az angol nagykövei bemutatkozó látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Leonard Vincent Appleyardot, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság magyarországi rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. Meghalt Samora Machet Repülőgép-szerencsétlenség következtében életét vesztet­te Samora Machel, a Mozam­biki Népi Köztársaság elnö­ke, a Frelimo Párt KB PB tagja, a párt titkára — jelen­tette hétfőn reggel a mo­zambiki rádió. A repülőgép a Dél-afrikai Köztársaság Natal tartomá­nyában zuhant le. A Frelimo Párt Politikai Bizottsága, ' a népi gyűlés (parlament) állandó bizottsá­ga és a minisztertanács rend­kívüli tanácskozásra ült ösz- sze, hogy megvitassa a hely­zetet. A politikai bizottság a rádióban nyugalomra és fe-' gyelmezett magatartásra, az éberség fokozására szólított fel, hogy visszaverhessenek a nyugalom megbontására irá­nyuló minden ellenséges kí­sérletet. A rádióközleményt Marcelino dós Santos, a poli­tikai bizottság tagja ismer­tette. Samora Machel a hét vé­gén Zambiában csúcsértekez­leten vett részt az Angola, Zambia és Zaire vezetőivel, együtt. Vasárnap este kellett volna hazatérnie Maputoba. Miután a repülőgép nem ér­kezett meg a várt időpont­ban, a mozambiki hatóságok megkezdték a kutatást a re­pülőgép után. A dél-afrikai hatóságok hétfőn reggel ér­tesítették a mozambiki kor­mányt arról, hogy Dél-Afri- ka területén lezuhant egy mozambiki repülőgép. Pik Botha dél-afrikai külügymi­niszter korábban tett beje­lentése szerint a repülőgé­pen 38-an tartózkodtak, kö­zülük négyen túlélték a sze­rencsétlenséget. Új nemzetközi űrkísérlet A Szovjetunióban újabb, a korábbiaknál is nagyobb tu­dományos jelentőségű nem­zetközi űrkutatási kísérlet előkészítése érkezett zárósza­kaszába: a tervek szerint 1988. júliusában kezdődik meg a Phobos expedíció, amelynek feladata a Mars bolygó és holdja, a Phobos, valamint a világűr és a Nap tanulmányozása. Mint a Vega-program is bizonyította, a naprendszer úgynevezett kis testjei mind­inkább felkeltik a tudósok figyelmét. Tanulmányozásuk választ adhat a naprendszer és a Föld keletkezésével, történe­tével kapcsolatos még nyi­tott kérdésekre. A Vega- programnál is tartalmasabb és összetettebb kísérlet so­rán a megfigyelt égitest nagy területeit fogja vizsgálni az automatikus űrszonda, amely a világűrt tanulmányozó szovjet készülékek új gene­rációjának első képviselője. Liszt-ünnepségek az NDK-ban Hétfőn Berlinbe érkezett Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hogy részt vegyen az NDK-ban, Liszt Ferenc születésének 175. évfordulóján tartandó ün­nepségeken. A magyar mi­niszterelnök-helyettest az NDK minisztertanácsa hívta meg. Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes hétfőn este részt vett azon az ünnepi koncerten, amelyet a berlini Schauspielhausban tartot­tak a Liszt-jubileum tiszte­letére. Jelen volt az NDK társadalmi életének több ne­ves személyisége. Az ünnepi hangversenyen Liszt Orfeusz című szimfonikus költemé­nye, A-dúr koncertje," majd Bartók Concerto-ja hangzott el. Megkezdődött a NUSZ­kongresszus Szófiában hétfőn megkez­dődött a Nemzetközi Újság­író Szervezet X. kongresz- szusa. A kongresszuson több mint 400 küldött vesz részt, akik egyebek között megvitatják időszerű feladataikat a bé­kéért és a leszerelésért ki­bontakoztatott küzdelemben, valamint az új nemzetközi tájékoztatási rend kialakítá­sának problémakörét. Napi­rendre kerülnek szakmai kér­dések is. Az október 23-ig tartó kongresszuson részt vesz a Magyar Újságírók Szövetsé­gének küldöttsége, amelyet Pálfy József, a MUOSZ el­nöke vezet. Az 1946-ban létrehozott szervezet jelenleg 120 ország mintegy negyedmillió újság­íróját tömöríti. Magyar technológiai napok Indiában Magyar technológiai napok kezdődtek hétfőn az indiai fővárosban. A szakelőadások­kal, kiállításokkal és videó- filmes bemutatókkal egybe­kötött rendezvény célja a technológiacserék előmozdí­tása és közös vállalkozások lehetőségeinek feltárása. Jelenleg negyvenkilenc kö­zös gazdasági program fut Indiában, két vállalkozás pe­dig Magyarországon műkö­dik. A technológiai napok rá­irányítják a figyelmet a to­vábbi együttműködési lehe­tőségekre egyebek között az elektronika, az izotóptechni­ka, az útépítő berendezések és a gabonatárolók terén. A rendezvény fő szervezői a Magyar Kereskedelmi Kama­ra, a Licencia Külkereske- dalmi Vállalat és az Ipari Reklám és Propaganda Vál­lalat. A gazdag és színes programban —a szakelőadá­sokon és üzleti megbeszélé­seken — tizenöt magyar cég és kutatóintézet képviselői vesznek részt. A technológiai napok Üj- Delhi után a hét közepén az indiai ipari-kereskedelmi élet központjába, Bombav-ba „költöznek át”. 1986. október 21., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Gye­rekversek. — 10,05: Éneklő if­júság. — 10,20: Verbunkosok, katonadalok. — 10,42: Vonós­négyesek. — 11,35: Gösta Ber- ling. Regény. — 12,45: Gül Ba­ba. Daljáték. — 14,10: Magya­rán szólva. — 14,25: Orvosi ta­nácsok. — 14,30: Dzsesszmeló­diák. — 15,00: Elő világiroda­lom. — 15,19: Zeneiskolások muzsikálnak. 15,40: Poggyász. — 16,05: Kérhetek valamit? — 17,00: Századunk zenéjéről. — 17,30: A Téka együttes. — 17,45: A Szabó család. — 19,35: Ünnepi Liszt-hangverseny. — 20,15: Egy pálya vonzásában. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népdalok. — 22,50: Az alkohol. Sorsok. — 23,00: Ope­raest, PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 12,10: Fúvósszólisták. 12,30: Cigány­zene. — 13,05: Popzene. — 14,00: Sokféle. Irodalmi magazin. — 15,05: Hauser Adrienne zongo­rázik. — 15,20: Könyvről köny­vért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,30 Mint(a)film. — 18,30: Gramofonalbum. — 19,05: Nó­ták. — 19.40: Sport. — 20,05: Csak fiataloknak! — 21,05: Pes­ti nőrabló. Regény. — 21,36: Infarktuson innen és túl. — 22,26: Operettnyitányok. — 22,50: Az élő népdal. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Vi­rágénekek. NYÍREGYHÁZI rádió 17.00: Hírek. — 17,05: Spiri­tuálék. — 17,20: Tiszántúli ka­leidoszkóp. [A tartalomból: Dr. Siket Ferenc előadása. — Két falu. egy téesz (Kolláth Adrienne). — Kanáltalanul (Horváth Péter). — Aszályká­rok (Bálint István)]. — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Pálfi Balázs.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: Isko­latévé. — 9,55: Mozgató. — 10,05: Láthatatlan arcvonal. A Koreai NDK filmje. — 11,15: „Jó estét, jó estét..Farkas Ferenc zenés játékaiból. — 15,45: A repülés története. Fran­cia filmsorozat. 5. rész. — 16,40: Szabadfogású birkózó-világbaj­nokság. — 17,40: Kalendárium. Ismeretterjesztő magazin. •­18,30: Iparvilág. — 18,50: Mini Stúdió 86. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Rabszolga­sors. Brazil tévéfilmsorozat. 8. rész. — 21,15: Stúdió ’86. — 22,15: Híradó. 2. MŰSOR 18,30: Körzeti adások. Buda­pest, i Pécs, Szeged. — 19,35: Ünnepi hangverseny Liszt Fe­renc születésének 175. évfordu­lóján. Liszt: Esz-dúr zongora- verseny. Liszt: Faust-szimfónia. Vezényel: Doráti Antal. — kb. 20,10: Népi mesterségek Mára- maroson. Román kisfilm. kb. 21,50: Szabadfogású birkózó­világbajnokság. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13.55: Liszt Ferenc élete. — 14,25: Hivatás. — 14.50: Hírek. — 14,55: Gyer­mekműsor. — 15,25: Dagesztáni dallamok. — 15,50: Dokumen­tumfilm. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Népszerű-tudományos film a józanságról. — 17.10: Elet és tudomány. — 17,40: Hírek. — 17,45: Zudov, maga el van bocsátva (film). — 19,00: Hír­adó. — 19,40 r Irodalmi alma­nach. — 20.55: Világhíradó. — 21,20: Rally (film). — 22,51: Hírek. — 22,56: Sportműsor. — 23.26: Operettműsor. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ EMBER. AKI TÚL SOKAT TUDOTT. Béke mozi: de. MACSKAFO­GÓ. Du. MACSKAFOGÓ. Du. FLASHDANCE. Móricz mozi: BMX BANDI­TÁK. 21., kedd 19,00: A BOLOND. Illyés-bérlet. Csak felnőttek lá­togathatják. A szocializmus megújulásának útja (14.) Már a rend helyreállításának időszakában, majd ké­sőbb, a konszolidálódás folyamatában még inkább, az új­jászülető pártnak erős fegyvere volt a helyes szövetségi politika. A munkásosztálynak a szövetségeseihez való vi­szonya, a kommunistáknak a pártonkívüliek nagy töme­geivel való kapcsolata alapvető gondja volt a marxista elméletnek és a szocialista gyakorlatnak — a hatalomért folytatott küzdelem idején csak úgy, mint az új társada­lom felépítésének egymást követő lépéseikor. Magyarországon ez a szövetségesi viszony, illetve kom­munista—pártonkívüli kapcsolat drámai megjelenési for­mákban romlott meg, helyette bizalmatlanság és széthú­zás kerekedett felül. De az érzékeny reagáláshoz nagy­mértékben hozzájárult az is, hogy a tömegek vigyázó sze.mmel figyelték, vajon az MSZMP szakítani tud-e és akar-e az MDP-nek e téren kifejtett sokak ellenérzését kiváltó gyakorlatával. Hiszen még élénken élt az emléke­zetben a bizalmatlanságnak az a légköre, amely a jóin­dulatú, de politikai kérdések iránt nem nagyon érdek­lődő emberekben nem megnyerhető szövetségest, hanem potenciális ellenséget gyanított, most már nem is be­szélve azokról, akiknek kifejezett fenntartásaik voltak a rendszerrel, és vezető erejével, a párttal szemben. Az MSZMP szövetségi politikájára, történeti visszate­kintésben, előszeretettel alkalmazzák a rugalmas jelzőt. S valóban, e politikának egyik — az MDP-jével összevet­ne feltétlenül új — vonása a rugalmasság volt. Formá­jában e szövetségi politikának mégsem a rugalmasság, hanem az elvszerűség volt a legfőbb törvénye. A töme­gek érdekeiből indult ki már akkor is, amikor azok jó része még nem értette meg a párt politikáját, és bizal­matlanul figyelte azt. Szilárdan, ha kellett eréllyel kép­viselte fő célját, a hatalom megszilárdítását, és éppen ennek érdekében volt a szövetségesek iránt megértő, tü­relmes. Alkalmazta — ahol csak lehetett — a meggyőző szót a hatalmi intézkedések, az erőszak helyett. A mun­kásosztály vezető szerepének helyreállítására, a munkás­paraszt szövetség megszilárdítására mindenekelőtt a leg­szilárdabban a néphatalom mellett álló erőket tömörí­tetté. Az ellenforradalmárok iránt kíméletlen harcot, foly­tatott. A városi kispolgári, értelmiségi rétegeket, amelyek ingadozása, kiábrándultsága igen nagy volt, kezdetben semlegesíteni próbálta. Amilyen mértékben haladt előre a konszolidáció — s ennek gyors volt az üteme — úgy fejlődött, finomodott a szövetségi politika. Előtérbe kerültek a különböző osz­tály- és rétegérdekek, és szükségszerűen a köztük meglé­vő részleges érdekellentétek is. Ezek egyeztetése, felol­dása kompromisszumokat is feltételez. (Az alapvető elvi kérdésekben persze nem lehetséges kompromisszum.) Jó példája volt ennek az elvileg szilárd, megoldásaiban ru­galmasan kompromisszumokra is hajló politikának: mi­közben a párt egy pillanatra sem tagadta, hogy a nagy­üzemi mezőgazdaság megteremtését tűzte céljául, az egyéni kisgazdaságok termelési kedvét a legkülönbözőbb eszközökkel ösztönözte. Ugyancsak ez irányú érzékenysé­get mutatott az az intézkedés is, hogy a szövetkezetben tömörült parasztok megítélésében nem korábbi osztály­helyzetüket, hanem a közösen végzett munkájukat aján­lotta figyelembe venni. Hasonlóan a kispolgári, értelmi­ségi rétegek iránti figyelmét és rugalmasságát jelezte, hogy miközben a leghatározottabban fellépett a naciona­lizmus minden megjelenési formája ellen, a nemzeti ér­zelmek és hagyományok kérdéseiben nagy tapintatot ta­núsított (nemzeti címer megváltoztatása, a katonai uni­formis kialakítása, március 15-e megünneplése stb.). Az átgondoltabb szövetségi politikának fontos feltétele volt, hogy a párt jobban megismerje az abban részt ve­vők természetét, igényeit, törekvéseit. Ebből a szempont­ból is jelentős lépés volt az a széles körű vizsgálat, ame­lyet a munkásosztály helyzetéről, a munkásosztály köré­ben végzett politikai munkáról .kezdeményezett a párt­vezetés. A parasztság helyzetét, és a munkás-paraszt szö­vetség megerősítésének érdekeit szolgálták, az ugyancsak beható vizsgálat és elemzés alapján készült agrárpolitikai tézisek. Az értelmiség álláspontját és viszonyát a szocia­lista átalakuláshoz, egész sor — már említett — doku­mentum kidolgozásával igyekezete tisztázni. Hogy milyen körültekintéssel és nagy politikai érzékenységgel kezelte az MSZMP, már tevékenykedése első szakaszában is, a szövetségi politikát, arra jó példa a Központi Bizottság 1957. november 2-i, a Hazafias Népfront-mozgalom meg­erősítéséről szóló határozatának egyik megállapítása: „A Hazafias Népfrontnak fontos szerepet kell betöltenie a középrétegek, az értelmiségiek, és a kispolgárok körében. E rétegek társadalmi súlya nagyobb. mint számarányuk, megnyerésük a népi demokrácia, a szocializmus számára az ellenforradalmi események után fontos feltétele előre­haladásunknak.” A szövetségi politikának kifejezési formája v-olt, hogv 1962 őszén az MSZMP vezetése elhatározta, és a VIII. kongresszus el 4s fogadta az egyetemi és főiskolai felvé­teleknél a származás szerinti kategorizálás megszünteté­sét. A származás szerinti kategorizálás, amely korábban a történelmi igazságszolgáltatást és késés behozását szol­gálta a munkásosztály és parasztság tehetséges gyerme­keinek érvényesülésében, az adott pillanatban társadal­mi szempontból már ártalmas volt. Igazságtalanul korlá­tozta szüleik egykori osztályhelyzete miatt az olyan, arra alkalmas fiatal emberek továbbtanulását, akik már a fel- szabadulás után születtek, és a szocialista társadalomban élték életüket. A származás szerinti kategorizálás meg­szüntetése a szövetségi politika előremutató lépése volt a szocialista nemzeti egység megteremtéséhez. A 60-as évek elején Kádár János egy beszédében, ame­lyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsában mondott el, kifejtette, hogy az . MSZMP szövetségi politikáját e jelszóval lehetne egyszerűen jellemezni: „Aki nincs elle­nünk, az velünk van!” Utalás volt ez arra, hogy a Rákosi- féle pártvezetés, „az osztályharc a szocializmusban egyre éleződik” felfogás értelmében, a szerint a jelszó szerint járt el, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van.” Azóta Kádár Jánosnak az ezzel merőben ellentétes álláspontja és jelszava már szinte szállóige lett, bejárta az egész vi­lágot, és mindenütt jellemzéséül szolgál a szocialista be­rendezkedést rend magyarországi formájának. Nemes János (Következik: Kölcsönös bizalom) Aki nincs ellenünk, az velünk van

Next

/
Thumbnails
Contents