Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
Az MTI jelenti LOSONCZI PÄL ARGENTÍNÁBA ÉS URUGUAYBA LÄTOGAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Raul Alfonsin argentin és Julio Maria San- guinetti uruguayi köztársasági elnök meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást ■ tesz az Argentin Köztársaságban, és az Uruguayi Keleti Köztársaságban. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT AZ ENSZ FŐTITKÁRÁNAK Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban üdvözölte Javier Perez de Cuellar-t abból az alkalomból, hogy újabb öt évre kinevezték az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárává. MAGYAR—SZOVJET KÖZGAZDÁSZ VEGYESBIZOTTSÄG ALAKUL A magyar—szovjet közgazdász vegyesbizottság alakuló ülésére hétfőn Magyarországra érkezett a szovjet delegáció Alekszandr Ancsis- kín akadémikus vezetésével. A vendégeket a repülőtéren Csikós-Nagy Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a vegyesbizottság társelnöke fogadta. A két delegációban a magyar és a szovjet közgazdaságtudomány elméleti és gyakorlati szakemberei vesznek részt. Bidapesten a finn külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügyminisztere. Paavo Väyrynen programja kegyeletes megemlékezéssel kezdődött: röviddel megérkezése után koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar —finn külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Paavo Väyrynen áttekintette a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit. A vélemény- csere során különösen nagy figyelmet fordítottak a fegyverzetkorlátozás lehetőségére, ezzel összefüggésben a szovjet—amerikai viszony alakulására, a közelmúltban Reykjavikban megtartott találkozóra. Egyetértettek abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket az álláspontok közelítése, a leszerelési megállapodások elérése érdekében. Hangsúlyozták, hogy a két nagyhatalom meghatározó szerepe mellett a kis és a közepes országoknak is megvan a felelősségük a nemzetközi helyzet kedvező irányú befolyásolásában. Mindkét külügyminiszter aláhúzta a helsinki folyamat továbbvitelének fontosságát, a soron következő bécsi utótalálkozó jelentőségét. A késő délutáni ‘órákban Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszélést a finn külügyminiszter a Külkereskedelmi Minisztériumban. Országos műszaki vándorgyűlés Gyűrött M A Partnernek tekintem! (2. oldal) Megtermett — megmaradt (3. oldal) Eső előtt, napsütésben (3. oldal) Vetőmagtermeltetés számítógéppel Napirenden a közlekedésfejlesztés Hétfőn Győrött megkezdődött a 18. Országos Műszaki Vándorgyűlés, amelynek ezúttal a közlekedés a témája. A bevezető előadást Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár tartotta. A közlekedésfejlesztés időszerű ' kérdéseiről szólva elmondta', hogy a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a fejlesztési feladatokat rangsorolni kellett, s a korábbinál nagyobb szerepet szánnak minden közlekedési ágazatban a hatékony szervezési formáknak. A rendelkezésre álló anyagi, technikai eszközökkel ugyanis a legoptimálisabb eredményt kell elérni. A hetedik ötéves tervidőszakban közlekedésfejlesztésre 130 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az új beruházások mellett mindenekelőtt a rekonstrukciós munkák költségeit fedezik a vasúti, a közúti, a folyami és a légi közlekedésben egyaránt. Az összeg'40 százalékát a vasút kapja. Folytatódnak a pályarekonstrukciók, öt év alatt a villamosított vonalak hossza 470 kilométerrel növekszik. A közúti közlekedési ágazatban megépül a Budapestet elkerülő autópálya-körgyűrű első szakasza, két új Duna-híddal. A légiközlekedésben 1987 végére megtörténik a régi ferihegyi felszállópálya rekonstrukciója. Ezzel kapcsolatban környezetkímélő beruházások is megvalósulnak. A repülő- géppark cseréjét a tervidőszak második felében kezdik meg. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Szabolcs megyei -«Központja évente mintegy 45-50 féle növényfaj, 250-300 fajtáját termelteti meg a megye közel 90 közös gazdaságában és mintegy ezer háztájiban. Ezt eddig nehézkes és hosszadalmas információkkal biztosították. A közelmúltban tökéletesítették az információs rendszert. számítógépes eljárással segítik a termelést. E célra korszerű közepes nagyJó üzletet kötött a vajai Rákóczi Termelőszövetkezet egy NSZK-beli céggel. Az edságú IBM PC—XI típusú számítógépet vásároltak 2,5 millió forintért. A közeli jövőben már ez segíti a termelést és a külkereskedelmi ügyletek lebonyolítását, s információkkal látja el a vállalat vezetését. A számítógép segítsége révén kapcsolatban vannak valamennyi testvérvállalattal. Így gyors információkhoz juthatnak a vetőmag-gazdálkodásról. A számítógépes rendszerbe a vállalat bekapcsolta saját üzemeit is. dig nagyrészt hulladéknak és környezetszennyező mellékterméknek számító almatörkölyt szárítják, vagonokba rakják és szállítják a megrendelőnek. A szárított törkölyből az NSZK-cég pek- tint von ki, ez nélkülözhetetlen segédanyag a különböző termékek konzerválásához. A vajaiak a pektinszárító üzemet egy másutt már használaton kívüli lucernaiiszt- szárító megvásárlása után gyors munkával építették fel. A beruházás 7,8 millió forintba került. Ez gyorsan megtérül, ha a tsz teljesíti az NSZK-céggel kötött szerződés feltételeit. Szerződés szerint évi 1500 tonna törkölyre van szükségük a pektinelőállítókmak. Ennek teljesítéséhez bőven van alapanyag. A törkölyszárító óránkénti kapacitása 1—1,5 tonna szárazanyag, ezt 3,3 tonna nyers, vizes almahéjból nyerik. A szárított törkölynek jó ára van, növeli a jövedelmet az is, hogy az állam az ilyen kivitelekért 62 százalékos devizatámogatást ad. Mmliók lármákból valuta Szárított törköly — exportra Végre eső! em tudtam már anélkül beszélgetni a mezőgazdasági szakemberekkel, hogy néhány mondat után ne került volna szóba az aszály. Ezért is tudom, hogy Napkor térségében az évi átlagos csapadékból 300 milliméterrel maradt adós az ég, de szerte a megyében 260—300 milliméterben becsülik a hiányt. Az emberek eső utáni vágya, a földnek és növényzetének a szomjúsága hovatovább akkora volt, hogy az már szavakkal ki sem fejezhető. És hétfőn végre esett. Egycsapásra megváltozott a világ. Aki tudója annak, hogy már százezer hektár az őszi vetés és hogy a mag a legtöbb helyen még ki sem kelt, örült a csendes, áztató esőnek. De örült a városi ember is, hiszen a kenyerünkért ő is aggódik, másrészt félti a ,parkok gyepét, az utcák és a terek fáit. Mit ért az eső és mit érne az, ha még napokig tartana az őszi borogás, további esőt adó, fekete fellegekkel? Túlzás nélküli a szám; ahány milliméter, annyi tízmillió forint. Ne vegyünk mást, csak az őszi vetéseket. Ha kikel a mag ötezer hektár repceföldön, ha kizöldül a 30 ezer hektár rozs és a 70 ezer hektárnyi búza, akkor már számíthatunk valamire; mondjuk 350 ezer tonna szemestermésre. De ha nem kel ki, vagy későn és ritkán kel a mag, akkor biztos, hogy 300 ezer tonnánál kevesebbet aratunk. Veszteség 15 millió, sőt több is, hiszen eső nélkül nem hat, elvész a kemikália nagy része és nem térül meg a földmunka, a vetésre fordított energia. gy szó mint száz, most azt is mondhatjuk, forint esett az égből, olyan adomány, amelyet emberi ész és erő aligha pótolhat. Jól jött tehát az eső, essen még. Eső után már másról is érdemes beszélni. Arról például, hogy van még őszi munka. Felásásra vár a cukorrépa egy része, be kell fejezni a búza vetését, van még kukorica is töretlen, aztán a legnagyobb dolog, hogy az őszi szántásra érett föld ekevasra vár. Lehet dolgozni. Jobb kedvvel, nagyobb ambícióval és azzal az óhajjal, essen még! S. E. A földekről a gyárba Jó ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkákkal a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben. A talajmun- j kák zömét már elvégezték, vetik az őszi árpát és a búzát. Folyamatos a kukorica és a cukorrépa betakarítása. A háromszáz hektárnyi cukorrépa nagy részét felszedték és folyamatosan szállítják — vagonokban — a Szerencsi Cukorgyárba. (Jávor László felvétele) NEM VÉSZ KÁRBA Hulladéknemesítő Nagykállóban Fonalat, szövetet készíthetnek A finomabb fogalmazás szerint hőhasznosításra alkalmazzák (magyarul elégetik) a textiliparban, a kötödékben keletkező 1iul- ladék nagy részét. Pedig értékes anyagról van szó, amelyet megfelelően kezelve újra lehet hasznosítani. Ennek feltételeit teremtik Nagykállóban, a Magyar Posztó gyárában. Olyan üzemet hoznak létre, amely évente 6—700 tonna nyersanyag újra fel- használását teszi lehetővé. A gyárban keletkező hulladék hasznosítására már korábban is működött egy hulladéknemesítő gazdasági társaság, azonban itt viszonylag kis értékű termékeket állítottak elő, nemezeléssel foglalkoztak. A most beállítandó berendezésekkel viszont teljes értékű fonal, illetve ebből szövet előállítása lehetséges, mellette bővül az ipari szövetek, műszaki textíliák köre, mező- gazdasági és építészeti textíliák aránya. A felmérések szerint csak a posztógyárnál száztonnás nagyságrendben keletkezik különböző szövési és fonási hulladék, de a környék ruházati üzemeiben, Hajdú, Szabolcs és Borsod megyékben több száz tonna a hulladék. A nemesítő eljárás lényege, hogy gondos válogatás után vágják, tépik, finomítják, végezetül elemi szálakra bontják a hulladékot, amiből újra lehet fonalat, szövetet gyártani. A módszer alkalmas a szabászati hulladék feldolgozására is. Az arányokat érzékelteti, hogy amíg a textilhulladék ára kilónként 3—5 forint között van, addig nemesítés után 20—25 forintot ér kilója, míg a belőle készült szövet ára már háromszáz forintot is megér. Nagykállóban egy raktár- épületet alakítanak át, meglévő gépek célszerű átalakításával, illetve a Gyapjútermeltető és Forgalmazó Vállalattól átvett berendezésekkel alakítják ki az üzemet. (A GYTV-vel társulásban dolgoznak.) Á mintegy 14 millió forintos építészeti és hasonló nagyságú gépi beruházással 1300 négyzetméteres termelőterületet, illetve raktárt alakítanak ki. A szerelés, kivitelezés a gyár saját karbantartó létszámával történik. A feldolgozás a begyűjtött hulladék szín és minőség szerinti válogatásával kezdődik. Foglalkoztatási gondokat mérsékelnek azzal, hogy javarészt csökkent munkaképességűeket kívánnak alkalmazni, a tervek szerint 30—36 embert. A termeléshez három műszakban 50—60 ember szükséges. A gépek, berendezések szerelését még ebben az évben szeretnék elvégezni, hogjr decemberben már üzemszerű termelést indítsanak. A nemesített hulladék nagyobbik felét helyben használják fel, de más textilipari üzemeknek is adnak el belőle. L. B. 248. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 21., kedd
