Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

1986. október 20 Kelet-Magyarország 7 Nemzeti sportunk, a labda­rúgás mexikói fiaskója után a szükséges alaplépések egyike a bajnokság színvonalának eme­lése. Ez viszont elképzelhetet­len a megfelelő szakvezetők kiválasztása nélkül. A közelmúlt egyik szenzáció­ja az MTK-VM nevéhez fűző­dik. A Hungária körútra tette át székhelyét Verebes „pro­fesszor”. Itt adja leckéit új ta­nítványainak. Verebes József, a .»győri mágus”, a „labdarú­gás fenegyereke” lett a pati­nás, szebb időket megélt klub vezető edzője. Jó néhány jel­zőt aggattak már Verebes Jó­zsefre, de tudomásul . kellene végre vennünk valamit, ami a legjellemzőbb rá: ÉRT AH­HOZ, AMIT CSINÁL! Érdemes odafigyelni arra, amit mon­dott: — Egy edzőt csak akkor szerződtessenek, ha annak tel­jes bizalmat szavaznak. Nincs eredmény ott, ahol az alkotói fantázia nem szárnyalhat sza­badon. A bizalmatlanság, az értetlenség, a túlzott admi­nisztráció eltereli a figyelmet a lényegről. A szobahőmérsék­let egyébként sem az én vilá­gom. Csak steril légkörben le­het sikeresen dolgozni, ahol nem szólnak bele a fejem fe­lett a szakmai munkába. A Bp. Honvédnak is azért mond­tam nemet, mert éreztem a bizalmatlanságot. Miután meg­egyeztem az elnökkel, még két fórumnak is jóvá kellett hagy­nia. Túl hosszú volt számomra a procedúra. ^V.z MTK-VM-nél nagy szeretettel fogadtak és szinte azonnal létrejött a frigy. — Mikorra kell prezentálnia a bajnokságot: két év múlva, a centenáriumra? — Edzői hitvallásom: kihoz­ni a csapatból a maximumot. A Rábánál az első évben a nyolcadik helyet várták el tő­lem. Végül megnyertük a baj­nokságot. Azt nem tudnám megmondani, mikor lesz baj­nok az MTlK, de az biztos: nem a középmezőnyben a he­lye. Több van az együttesben. Már most bármi megtörtén­het. — A sikeredző jó ideig mun­kanélküliként a saját székén ült két kispad között. Külföld­re aspirált, aztán kosarat adott néhány honi klubnak. Végül teljesen váratlanul a tabella végén tanyázó MTK- VM-é lett. Valóban a Hungá­ria körúti együttes jelenti ál­mai netovábbját? — Nincsenek álmaim. Min­dig olyan csapatot kerestem, olyan feladatra vágytam, amely méltó hozzám. E nagy hírű klub évek óta nem a tradícióinak megfelelően sze­repelt a bajnokságban. Látok fantáziát e dicső hagyomá­nyokkal rendelkező csapatban. Akad tennivaló bőven, hiszen a gárda erőállapota siralma­san gyenge volt. Egy dolog érdekelt csak: a feladat nagy­sága. Üj vezetési módszerek szükségesek. Javítani kell a menedzselésen is. A pénz csu­pán az egyik feltétel, de a Hungária körúton megvannak az eszközök, hogy nyugodtan dolgozhassak. — Az újságok, a kommentá­torok szerint túl korán jelen­tette ki, hogy a Verebes-féle pszichikai beállításnak köszön­hető az Üllői úti siker. Nem árt-e a népszerűségének ez az elbizakodottságra valló nyilat­kozata? Egyáltalán, mi a Ve­rebes-féle pszichikai beállítás? — Amit én eddig kijelentet­tem, azt eredményeimmel min­dig alátámasztottam. Az ETO irányításom alatt kétszer lett bajnok, kétszer második, egy­szer bronzérmes. Ennek fényé­ben nem tűnhet nagyképűség­nek nyilatkozatom. Az én szó­táramban nem szerepelnek ilyen szavak, mint közepes, szürke és átlagos. Ezért nem vállaltam el a másodhegedűs szerepét Komora mellett. — Mennyi időre van szük­ség egy nagycsapat létrehozá­sához? — Az erősítés ráfér az MTK- VM-re, de neveket még nem mondhatok, mert nagyon a kezdetén tartunk még. Számí­tóik arra, hogy a fáradtság je­lei mutatkoznak majd. Szeret­ném a Hungária körúton is meghonosítani a totális fut­ballt. Az a dolgom, hogy meg­tanítsam őket arra: tíz ember­rel támadjanak és védekezze­nek. Magyarországon erre min­den csapat alkalmas, csak megfelelő felkészítés és edzés­munka kell hozzá. Nagyon várom az őszi szezon végét. Ügy gondolom, ez az az idő­szak, amikor végérvényesen kialakíthatjuk a csapat stílu­sát. A csodák, a véletlenek csak rövid távúak. Tartós si­kerhez csak a jól elvégzett munka vezethet. Én ebben hi­szek. — Mi a jelenlegi MTK-VM erőssége és gyengéje? — Az erőssége az lesz, amit majd betanulnak. Azon fára­dozom, hogy mielőbb megis­merjék koncepciómat és elsa­játítsák a leckét. A rosszat pe­dig felejtsék el, minél gyor­sabban ! — A közvélemény és a szak­ma egy része is az ország legjobb edzőjének tartja. Nem fél a bukástól? — Nem vagyok spekulatív alkat. Ezen még sohasem gon­dolkoztam. Nem is érdekel. Jól tudom: az edzősorsban benne rejlik a bukás lehetősége is. Eddigi eredményeim alapján bízom abban, hogy én az a kivétel leszek, amely erősíti a szabályt! Ijövőadioamiküsaiitaoileré Újra braiz Loidonbúl — Londonból jöttem, ér­mem színe bronz — újfent. Meglehetősen furcsán hangzik Bódi István szájá­ból a mondóka. A kiváló nyíregyházi karatéka négy esztendeje járt először a kö­dös Alibionban, és az Európa- bajnokságon is bronzérmet szerzett. Jó hete utazhatott ismét Londonba, az ered­mény: újra harmadik helye­zés. Ezúttal a kyokushinkai karate nyílt angol bajnoksá­gán állhatott dobogóra. Bódi Pista a trófeával A versenyt a Cristál Pala- ce-ban rendezték. Három súlycsoportban százhúszan léptek küzdőtérre, britek, svájciak, svédek, összesen tíz nemzet színeiben. A ta­lálkozóra mintegy három­ezer „megbélyegzett” volt kíváncsi. Ugyanis a Cristal Palace-ban, illetve az uszo­dájában műugró versenyt is rendeztek ugyanabban az időben. A karate küzdelmek­re belépőt váltók egy kézfe­jükre festett jelet kaptak ki­lépőjegy gyanánt. A verseny délelőtt kezdődött, és három küzdőtéren késő este ért vé­get. Bódi István súlycso­portjában — a középsúlyú­aknái (70—80 kg) — negy­vennégyen indultak. — Egyenesági kiesésben rendezték a viadalt, az első fordulóban erőnyerő voltam — emlékezik. — Első ellen­felem, egy zöldöves angol fiú nem okozott különösebb problémát. A harmadik for­dulóban. egy színesbőrű, mes- terövfokozatú ellenfél következett. Nagy csatát vív­tunk a tőlem alacsonyabb, zömök fiúval, és csak a má­sodszori hosszabbításban si­került egy felülről irányuló sarokrúgással feladásra kény- szerítenem. Mindkettőnk sze­me megsérült, a felrepedt sizemhéjamat a verseny or­vosa varrta össze. — Természetesen folytat­tam a küzdelmet, újra egy színesbőrű angol mesterrel, és szintén egy fejrúgással si­került továbblépnem. A dön­tőbe jutásért a 3 dános Glen Sharp ellen mérkőztem, aki­től tavaly az IBUSZ Oyama Kupán kikaptam, igaz, akkor is sérülten mérkőztem. Nagy küzdelemben, bírói döntéssel ismét ő nyert. Sajnos már nem lesz módom visszavágni, mert Glen visszavonult a versenyt követően. A súly­csoport győztese végül az Európa-bajnok angol Da Costa lett. — Megint sokat tanultam, amelyet majd saját, és ta­nítványaim technikájának csiszolásánál hasznosíthatok. Lényeges különbség van a mi küzdőtechnikánk és az európai élmezőnyé között. A követendő: mozgékony, di­namikusabb harcmodor, amely sérülésveszéllyel, is pá­rosul. A kis magyar csapat veze­tői (Ferenci Zoltán, Adami István és Furkó Kálmán) elégedettek lehetnek: a könnyüsúlyban Borza József második, a nehézsúlyban Pékó Gábor harmadik lett. így minden súlycsoportban szereztek érmet versenyző­ink. Rövid idő jutott a sebek nyalogatására, ám a héten újra kezdődik a kemény munka Bódi István számára. Az év egyik legnagyobb ha­zai versenye novemberben az IBUSZ Oyama Kupa lesz. Ide készül az angol bajnok Da Costa is. István szeretne vele összetalálkozni — ha le­het — a döntőben. (mán) Mírepiilígyőztes: Bessenyei Péter A nyíregyházi Balatoni József ezüstérmes Négy napon át Nyíregyházán a szokásosnál is többet tekin­tettek az ég felé az emberek. Csütörtöktől vasárnapig a helyi repülőtéren rendezték meg a VIII. Nyírség Kupa nemzetközi motoros műrepülőversenyt. A kupa elnyeréséért 15 pilóta szállt gépbe, s mindvégig látványos versenyt vívott. Valamennyi versenyszámban Bessenyei Péter végzett az első helyen, ő lett a Nyírség Kupa győztese és or­szágos bajnok. Jól szerepelt a nyíregyházi színekben induló Balatoni József, aki szép repü- léseivel ezüstérmet szerzett. Az utánpótlás-kategóriában a vitor­lázórepülésben is kiváló Boros- nyay Károly vitte el a pálmát. A hét végi sporteseményt nagy pontossággal rendezték a sza­bolcsi házigazdák, a szakág or­szágos vezetői elismeréssel nyi­latkoztak a szervezésről. A jövő esztendő, a műrepülősport nagy eseménye lesz. Május közepén Nyíregyházán rendezik a IX. Nyírség Kupát, Békéscsabán a szocialista országok versenyét, határainkon kívül pedig Európa- bajnokságra kerül sor. Egyönte­tű a vélemény: szükség volt a Nyírség Kupa versenyre, segí­tette műrepülőink fejlődését, a vezetők számara pedig a kivá­lasztást. A még nem közölt eredmé­nyek. Ismeretlen kötelező ver­seny, a válogatottak részére: 1. Bessenyei 3950 pont, 2. Balatoni 3915, 3. Daka 3705. Döntő: 1. Bes­senyei 2785, 2. Balatoni 2472, 3. Daka 2267 , 4. Juhász 2188. összetett végeredmény. Nyír­ség Kupa, győztes és országos Parázs mérkőzésen vereség Tíz emberrel támadni ős védekezni... Verebes, a „mágus" Kézilabda MB I B Szombaton délután a városi stadionban a Nyíregyházi VSSG NB I B-s férfi kézilabdacsapa- ta a listavezető PEMÜ csapatát fogadta, amelytől egygólos vere­séget szenvedett. Nyh. VSSC—PEMU (Solymár) 17:18 (10:9). 500 néző, v.: Komir, Öcsai. NYVSSC: Oláh — Laka- tos (2), Hanufer (3), Bácsi (2), Lórik (—), Gazdag (3), Dobi (3). Csere: Kiss S. (—), Márton (4). Edző: Rácz Sándor. Nem tisztelte ellenfelét a Nyír­egyháza, határozott játékkal tá­madólag lépett fel. Hanufer két és Lakatos találatával 3 :l-re ve­zettünk, egy perccel később Gaz­dag felső kapufára iőtte a hét­méterest. Negyedóra elteltével 5:5-re módosult az állás. Ideges légkör alakult ki, a vendégek edzője sárga lapot kapott! A félidő hátralévő részében fel­váltva estek a gólok, a kelle­metlenül védekező vendégek hát­só sorát nehéz volt áttörni. Fordulás után kiegyenlített já­ték folyt, Dobi és Márton gól­jával 14:12 lett a piros-kékek előnye. Bosszankodott a közön­ség, a bírók rendre elnézték a iépéshibát az ellenfél oldalán. A csereként beállt Márton lőtt újabb gólt, Oláh kapus is re­mekelt, maradt az előny. öt perccel a befejezés előtt újabb téves bírói döntés miatt kaptunk gólt,_ emiatt tumultus támadt, kettős kiállítás történt. Az utol­só másodpercekben döntetlenre állt a találkozó, majd egy idő utáni szabaddobás a nyíregyhá­zi kapu bal felső sarkában kö­tött ki — így nyertek a vendé­gek. Nem érdemelt vereséget a ha­zai gárda, amely nem csak egyenlő ellenfele tudott lenni a listavezetőnek, hanem a mérkő­zés jelentős részében jobban .játszott, mint az NB I-re aspi­ráló ellenfél. Aztán a bírókkal sem volt szerencséjük a nyírsé­gieknek, rendre a Nyíregyháza terhére tévedtek — ki tudja, mi­ért? Jók; Hanufer, Kiss S., Már­ton, Oláh. Képünkön: támad a nyíregyházi csapat. Jó tanuló, jó sportoló Kató Bandi, a kosaras Az elmúlt tanévben megyénk­ben a „Jó tanuló, jó sportoló" mozgalomban Kató András, a Nyíregyházi Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola harmadikos ta­nulója második lett. Az Idei év alapján eredményét felterjesztet­ték a Magyar Népköztársaság „Jó tanuló, jó sportoló” címre, amelynek odaítéléséről az év vé­gén döntenek. Három éve a tiszavasvárl álta­lános iskolában Sallai József, a 2. sz. gyakorló testnevelője ko­sárlabdacsapatába egyetlen szem­pont alapján választott játékost: a legmagasabb fiút szeretné át­igazolni. Mivel Andris nőtt a legmagasabbra, s szüleivel együtt igent mondtak az ajánlatra, már költözhetett is Nyíregyházára. Váci kollégiumba. 1983. októt 3-a. A dátumot fejből tudja, 1 szén akkor pecsételték be szem lyi igazolványába az iskolává, tozást, s akkor vett részt előszói kosárlabdaedzésen. S egy fél év múlva, mint a 2. gyakorló ko­sárlabdacsapatának tagja, átve­hette az úttörö-olimpián szerzett ezüstérmet. — Az általános iskola után a Krúdy és az ÉVISZ testnevelői hívták — mondta —, hogy náluk tanuljak tovább, s a középisko­lában is folytathatom a játékot. Az utóbbi mellett döntöttem, mert érettségi mellett szakmát is kapok a kezembe. A nyári szünet után az edzé­seket az ÉVISZ-ben folytatta Buskó László irányításával. — Az egyik legtehetségesebb játékos — jellemezte szakvezető­je —. Tizenhat éves, 193 centi­méter magas, center létére a há­rompontos dobást is elvállalja. A rugóival sincs baj, hiszen job­bal, ballal zsákol, vagyis felül­ről húzza a gyűrűbe a labdát. Tavasszal az úttörő-olimpián szerzett ezüstérmet a középisko­lai labdajátékok országos dön­tőjében már egy fényesebb éremre, aranyra váltotta. Az ed­zői értékelés szerint nem játszott kiemelkedően sokkal több pon­tot dobhatott volna, de azért vé­dekezésben jó teljesítményt nyújtott. — Hétfőn, kedden és csütörtö­kön reggel az ÉVISZ-be járok edzeni, délután pedig a Tanár­képző Főiskola NB Il-es csapa­tához — folytatta Andris. — A Münnich kollégiumból elenged­nek edzésekre, s szerintem azért, mert nincs gond a tanulmányi eredménnyel. Év végén 4,66 volt az átlagom, az idei tanévben két négyes mellett csupa ötösöm van. S hogy az iskolában diáktársai is elismerik tanulmányi és sport­munkáját, jelzi, hogy a nemrég megalakult diák sportegyesület­be őt választották diákelnöknek. Andris a középiskola befejezése után a Műszaki Egyetem épí­tészmérnöki karán szeretne to­vábbtanulni. S ha a tanulás mellett a kosárlabda is jól fog menni, akkor néhány év múlva, amikor a MAFC újra vendégsze­repei Nyíregyházán, a négerek mellett már az ő játékának is tapsolhatunk. Máthé Csaba Utánpótlás, végeredmény: 1. Borosnyay Károly (MHSZ—MÉM RSZ Nyíregyháza) 11 032 pont, 2. Szász Alajos (MHSZ—MÉM RSZ Nyíregyháza) 10 024, 3. Nemes Sándor (MHSZ Malév RK) 9459, 4. Mészáros Imre (MHSZ Bács megyei RK) 7377. Cimképünkön: Bessenyei Péter, az összetett győztes. Kovács György bajnok: Bessenyei Péter (MHSZ Malév RK, edző: Katona Sán­dor) 17 204 pont, 2. Balatoni Jó­zsef (MHSZ—MÉM RSZ Nyíregy­háza) 16 258, 3. Daka Olga (MHSZ MÁV RK) 15 158, 4. Ju­hász Sándor (MHSZ MÁV RK) 14 552 , 5. Walter Egger (Auszt­ria) 11 846, 6. Domokos Anna (MHSZ Szegedi RK) 10 908, 7. Johann Graf (NSZK-beli) 8102.

Next

/
Thumbnails
Contents